Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-05-28 / 43. szám
Egy másik bécsi levelező szinte az Alig. Zrgban, következőt rajáilus éről: „Tegnap volt a’ császári Aubertben az évenként divatos barom kiállítás. A’ császár személyesen megtisztelé azt jelenlétével, ’s a’ dijakat is személyesen osztá ki. Ezen kiállítás, mellyel mindenféle mezőgazdasági minta is össze van kötve , a’ mezőgazdaságra nézve igen jótékony befolyású, — ’s különösen előmozdította a’ juhtenyésztést ’s nemesítést. Azonban feltűnő volt, hogy a’ némelly igen jeles darabok mellett az ausztriai tartományokból, Magyarországból is számos darab jeles marha volt kiállítva , mellyek amazokkal legkomolyabb versenyre látszanak lépni. — ANGLIA. A’ Capual herczeg és Miss Penelope Smith májusban vasárnap a’ londoni sz. György egyházban kihirdettetének. — Spring- Rice az országos költség fölött benyújtott tudósításával igen kedvező benyomást ten a’ ház mindkét oldalán. Beszéde végén bővebben kiereszkedett azon kereskedési merész vállalkozások fölött, mellyek annyiféle társaságra adnak alkalmat. E’ tekintetben igen nagy előgondoskodást ajánlott ’s vigyázatot. — Ezen intést Sir R. Peel még bővebben fejté ki, ’s vele egyértelmüleg nyilatkozott P. Thompson úr. Beszédikben érinték mind a’ sok részvényes társaságot, mind haszontalan czéljaikat. —Egyedül Liverpoolban’s Manchesterben annyi részvényes társaság keletkezett ezen év kezdetén, hogy összes tőkepénzeket 38 millió font sterlingre számíthatni. E’ társaságok nagy része csak azon czélra állott össze, hogy az részvényekkel kereskedést mozdítsa elő. Az Literary Chronicle felszámítja, hogy az utóbbi év óta Londonban 119 részvénytársaság állott össze, mellyek közül 41 bányatársaság, 85 vasúttársaság, ’s 43 külön-czélu és czimü társaság. — A’ bánya-társaságok tőkepénze 2,894,000 ft st.;az vasut-társaságoké 34,040,000 ft st.; a’ többié pedig 56,845,000 ft. st. Az pénzcsarnokon mindazáltal mind ezen szigorú megrovás sem csonkitá meg az részvény-kereskedést. A’ Capual herczeg és miss Penelope Smith, kik Londont május 7én hagyták el, 11 én ismét visszatértek, ’s Mivart lakába szállottak, hol tudnillik eddig is laktak. Közönségesen azt hiszik, hogy mivel Londonban össze nem adathattak, Gretna-Greenben a’ kovács által adatták magukat össsze. — Előbbi hir szerint már egyszer kihirdettetének Londonban. —• A’ felsőház ülésében május 9 én az izlandi hatósági törvényjavaslat biztosságba jött, hol .Lyndhurst lord, mihelyt az első záradék, melly az izlandi hatóságokat illető valamennyi mostani törvényt, tehát magokat a’ hatóságokat is eltörli, elfogadtatott, egész sor indítványt jelentett az többi záradékhoz , ’s ezen indítványok mind azon elvre alapítvák, hogy valamennyi jog, melly eddig a’ hatóságokat illeté, némi módosítások mellett a’ koronára ruháztassék át. Lyndhurst indítványai Melbourne lord, ’s Clankbarde az lord kanczellár ellenmondásai ellenére 107 szóval 53 ellen elfogadtattak. — Richmond hg legalább a’ nagyobb izlandi városok számára óhajtotta volna megtartatni az hatóságokat, de 98 szóval 45 ellen leszavaztatott. — Holland lord is ellenmondott a’ tory peerek ezen bánásának és viseletének, — nyilványitván , hogy a’ törvény nem foglalhatja magában épen ellenkezőjét annak, mit czíme mond. (A’ jelen törvényjavaslat az „izlandi hatóságokról szól „az Lyndhurst S. javaslotta törvény által pedig minden“ hatóság, eltörtetik.) — Az alsóházban szinte május 9én az gyárakban dolgozó gyermekek munkaidejét kiszabó törvényjavaslatról folyt az vita, mellynél fogva 12 éven túl az gyermeknek szabadságában áll 12 órát dolgozni vagy nem, 1den alul csak hat. — Az felsőház ülésében május 13-án (mellyben Melbourne lord betegsége miatt nem jelenhetett meg) fölkelt Lansdowne lord, ’s így szólott: „Minthogy az nemes és tudós lordot (Lyndhurst) nem látom helyén, úgy tartom, óhajtásához képest cselekszem, ha hétfőre, úgymint május 16ára halasztom a’ biztosság tudósítását azon törvényjavaslat fölött, mellynek előbb „Izland hatósági törvényjavaslata“ volt neve, mellybe azonban ő lordsága annyi javaslatot és indítványt tett, hogy azt most méltán az ő törvényjavaslatának nevezhetni.“ — Itoszlyn lord: „Ellenmondok nemes barátom nevében minden gyanúnak, mintha szándéka volna beavatkozni, midőn arról van szó, hogy nap határoztassék az kormány által előterjesztett törvényjavaslat vitájára.“ Holland lord: „Az én szavam által pedig ünnepélyesen bizonyítja a’ kormány, hogy nem nézi sajátjának többé azon törvényjavaslatot, melly alaphatározásiban és egész lényegében megmásítatott. Nemes társam azt Lyndhurst lord törvényjavaslatának nevezé és ezen elnevezés helyes és kijelelő.“ — Roszlyn lord: „ Akármint van , én nyilványitom, hogy nemes barátom, (Lyndhurst) hétfőn helyén leend. “ — Ehez képest az kormány már lemondott az izlandi hatósági törvényjavaslatról. — Az alsóházban május 1-én Berkeley- Grantley kérdésére azt felelé J. Russell lord, hogy az asszonyságok júniustól fogva be fognak az ház üléseibe bocsátatni, és bizonyos meghatározott külön karzaton veenének helyet. — Az Times ezen engedelemmel nincs megelégülve, és ez végett csípős czikkelyt tett közzé. Midőn a’ felsőházban az izlandi rendőrségi törvényjavaslat forgott vitatás alatt, Londonderry marquis oda nyilatkozott hogy a lordhelytartó idővel még O’Connell Morgant is kinevezné majd rendőrség fejének. Ez kifejezésért O’Connell Morgan kihivá Londonderry n Marquis-t, de ez azzal menté magát, hogy O’Connellnek csak politikai, nem pedig személyes charakterét illette. Ponsonby lord, britt követ Konstantinápolyban, Aristarchos ur oláh ügyviselő előterjesztésére keményen megfeddette a’ britt consult Bukarestben, Gesse urat gallaczi alconsult pedig letette, minthogy született oláhoknak britt utalmat engedett ’s adott. Két fiatal ember nagy zajt üt most Skócziában azáltal, hogy magukat az Stuartok származékinak állítják. Egyik Stuart Eduárd Károlynak, az másik Stuart Sobieski Jánosnak nevezi magát, és Stuart Eduárd Károly praetendens unokájának adják ki magukat. Valóban úgy is látszik, hogy tőle származnak, de nem házassági úton. Skót ruhában járnak, ’s az angol franczia ’s olasz nyelveken kívül az gael nyelvet is nagy ügyességgel beszélik. — Valentia szigetén, Izland délnyugoti partján állomás készítetik lakhatók számára, mellyek által egyenes összekötés fog létesíttetni Ujyork ’s ezen rév közt tíz nap alatti átszállításra. — FRANCZIAORSZÁG. Királyi rendelés ápril 20tól meghagyja, hogy minden gyarmatlakos , mielőtt rabszolgát Európába hoz, tartozik nyilványítani, hogy azon rabszolga szabad, és ha más valaki közbeszólana, tartozik biztosítást nyújtani. — Minden rabszolga, ki ez nyilványitás nélkül küldetik vagy hozatik Európába, mihelyt franczia földre lép , szabadnak fog tekintetni ’s szabadságlevelet kapni. — A’ Journal de Paris említi, hogy Odillon-Barrot ar Rouenbe megérkezett, ’s az angol vendégházban szállott meg. Bouvet- Rondel üdvözlé őt több hazafival. Szerencsét kívánt neki nemcsak állandóságához , mellyel hű maradt meggyőződésihez a’ politikai hittagadás ’s elpártolás idején, hanem ahoz is, hogy soha sem kétté az szabadság gyözedelmét. Odillon Barrot megköszönte az megszólitást , felfogá az politikai kérdést és emlékezteté , hogy ha valamennyi biztosíték megsértetett is később , mellyeket az julius revolutio szerze, ez még nem ok kétségbe esni az jövendő iránt. Több újság emlité, hogy Dupin, a’ követház elnöke, ez napokban bizonyos lakoma alatt, mellyet az Algierból visszatért Clauzel marsal tiszteletére adott magánál, az doctrinaire-féle követekkel hidegen bánt Dupin ez tekintetben az Temps szerkesztőjéhez levelet ír és rágalomnak mondja az egész dolgot, egyszersmind bizonyítja, hogy lakán követtársaival sohasem szokása véleménykülönséget éreztetni. De az lapoknak sincs joguk az nyilványos emberek házi életébe bocsátkozni, és onnan egyes jeleneteket kiemelni. Az lapok nyilványos charakterhez és tettekhez tartják magukat. — A’ követház május 11 én kérelmekkel foglalkozott. Ezek közül egyet a’ felső rajnai megyének két lakosa nyújtott be, ha jelesül azon bánás ellen panaszkodnak, mellynek az izraelita vallásit franczia polgárok Schweicz némelly részében kitévék. Az kérelem minden további vitatás nélkül az ministeri tanács elnökéhez utasítatott. Ezentúl némelly helybeli dolgokat tárgyazó javaslat fogadtatott el. Május 13k án az követház az nyilványos építések törvényjavaslata vitájába ereszkedett. Az kamra tudnillik nyilványos építésekre tetemes pénzmennyiséget ajánlott meg 1833ban; az ministerium, ’s névszerint Thiers akkor mint belminister úgy sáfárkodott ezen építési költségekkel, hogy most a’ megkezdett munkákat újabb pótlékhitel nélkül tovább nem folytathatni. E’ pótlékhitelről szóló törvényjavaslatot az kamara a’ biztossághoz utalta, melly oda nyilatkozott, hogy a’ költségvitel „kemény gáncsot érdemel“ . Május 13 án jött tehát ezen törvényjavaslat vitatás alá, és elsőben Salverte ur keményen kikelt az ellen, hogy a’ministerek által 1833ban kívánt milliók az akkor javaslatba hozott művekre elégségesek nem voltak. Auguss úr kikelt az ellen, hogy az Sz. Magdolna egyház, — az „dicsőség temploma“ helyett most közönséges egyházzá építtetik, és mint olylyan Szajna megye és Paks költségei közé tartozik. Az természettörténet Múzeumán minden el van kontarizva, és ott igazi palotát építettek majmok számára. (kaczaj) Igen is, orang-outangok és nőmajmok számára, bár inkább az emberi nyomorúság enyhítésén dolgoznának, hogysem orang-outangok nevelésére és tenyésztésére olly fényes épületeket emelnek. — (Iszonyú kaczaj.)—Jacqueminot úr a törvényjavaslat mellett az ministerium részére szólott és védelmezte az eddig tett költségeket, valamint az megjavaslottakat. Beszéde némi benyomást okozott, de az vitatás imre halasztatott. A’követház 141ki ülésében maga Thiers úr az ministertanács elnöke szólalt meg, ésigyekezett megmutatni, hogy az követház által 1833ban megajánlott hitelt át nem lépte, mert mindenütt, mihelyt valamelly egyes műnél az megajánlott összeség elfogyott, megszüntette az munkát, ’» pedig olly okoknál fogva, mellyeket sem előre nem láthatott, sem szabad akaratjától nem függőttek, annál is inkább, minthogy minden kidolgozott terv mellett sem lehetett egészen csalhatlan. — Végre hathatósan ellenmondott „az kemény feddésnek,“ — mellyel a’ biztosság fenyegeté őt. Ha az kamara azt kimondja rá, kénytelen ugyan alávetni magát, de az világosan roszakaró biztosság szájából azt el nem tűri. Ő mindent elkövetett hazájáért, annak ’s királyának szentelte föl életét, ’s fájdalmasan veszi, hogy ennyi buzgóság, hódolás és törekvés után, mellyeket bizonyított, illy nemű vádak ellen kénytelen magát védelmezni,hosszan tartó tetszés.) Miután még néhány szónok mellette is ellene szólott, az átalányos vitatás bérekesztetett, és az törvényjavaslat 1 czikkellye, melly — 1,780,000 franknyi pótlék hitelt kíván az Magdolna egyház fölépítésére, némi vitatás után elfogadtatott. — Az király mintegy 20 szabad és rabszolgafogolynak , kik Martinique, Guadeloupe, Cayenne, ’s Senegal franczia gyarmatok- 174