Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-05-28 / 43. szám

Egy másik bécsi levelező szinte az Alig. Zrgban, következőt r­ajáilus éről: „Tegnap volt a’ császári Aubertben az évenként divatos barom­ kiállítás. A’ császár személyesen megtisztelé azt jelenlétével, ’s a’ dijakat is személyesen osztá ki. Ezen kiállítás, mellyel mindenféle mezőgazdasági minta is össze van kötve , a’ mezőgazdaságra nézve igen jótékony befolyású, — ’s különösen előmozdította a’ juhtenyésztést ’s nemesítést. Azonban feltűnő volt, hogy a’ némelly igen jeles darabok mellett az ausztriai tartomá­nyokból, Magyarországból is számos darab jeles marha volt ki­állítva , mellyek amazokkal legkomolyabb versenyre látszanak lépni. — ANGLIA. A’ Capual herczeg és Miss Penelope Smith május­ban vasárnap a’ londoni sz. György egyházban kihirdettetének. — Spring- Rice az országos költség fölött benyújtott tudósításával igen ked­vező benyomást ten a’ ház mindkét oldalán. Beszéde végén bőveb­ben kiereszkedett azon kereskedési merész vállalkozások fölött, mellyek annyiféle társaságra adnak alkalmat. E’ tekintetben igen nagy előgondoskodást ajánlott ’s vigyázatot. — Ezen intést Sir R. Peel még bővebben fejté­ ki, ’s vele egyértelmüleg nyilatkozott P. Thompson úr. Beszédikben érinték mind a’ sok részvényes társa­ságot, mind haszontalan czéljaikat. —Egyedül Liverpoolban’s Man­chesterben annyi részvényes társaság keletkezett ezen év kezdetén, hogy összes tőkepénzeket 38 millió font sterlingre számíthatni.­­ E’ társaságok nagy része csak azon czélra állott össze, hogy az részvényekkel­ kereskedést mozdítsa elő. Az Literary­ Chronicle fel­számítja, hogy az utóbbi év óta Londonban 119 részvény­társa­ság állott össze, mellyek közül 41 bányatársaság, 85 vasúttár­saság, ’s 43 külön-czélu és czimü társaság. — A’ bánya-társasá­gok tőkepénze 2,894,000 ft st.;az vasut-társaságoké 34,040,000 ft st.; a’ többié pedig 56,845,000 ft. st. Az pénzcsarnokon mind­­azáltal mind ezen szigorú megrovás sem csonkitá meg az rész­vény-kereskedést. A’ Capual herczeg és miss Penelope Smith, kik Londont má­jus 7én hagyták el, 11 én ismét visszatértek, ’s Mivart lakába szál­lottak, hol tudnillik eddig is laktak. Közönségesen azt hiszik, hogy mivel Londonban össze nem adathattak, Gretna-Greenben a’ kovács által adatták magukat össsze. — Előbbi hir szerint már egyszer ki­­hirdettetének Londonban. —• A’ felsőház ülésében május 9 én az izlandi hatósági törvényja­vaslat biztosságba jött, hol .Lyndhurst lord, mihelyt az első zára­dék, melly az izlandi hatóságokat illető valamennyi mostani tör­vényt, tehát magokat a’ hatóságokat is eltörli, elfogadtatott, egész sor indítványt jelentett az többi záradékhoz , ’s ezen indítványok mind azon elvre alapítvák, hogy valamennyi jog, melly eddig a’ hatóságokat illeté, némi módosítások mellett a’ koronára ruháztas­­sék át. Lyndhurst indítványai Melbourne lord, ’s Clankb­arde az lord kanczellár ellenmondásai ellenére 107 szóval 53 ellen elfo­gadtattak. — Richmond hg legalább a’ nagyobb izlandi városok számára óhajtotta volna megtartatni az hatóságokat, de 98 szó­val 45 ellen leszavaztatott. — Holland lord is ellenmondott a’ tory peerek ezen bánásának és viseletének, — nyilványitván , hogy a’ törvény nem foglalhatja magában épen ellenkezőjét annak, mit czíme mond. (A’ jelen törvényjavaslat az „izlandi hatóságokról szól „az Lyndhurst S. javaslotta törvény által pedig minden“ ha­tóság, eltörtetik.) —­ Az alsóházban szinte május 9én az gyárak­ban dolgozó gyermekek munkaidejét kiszabó törvényjavaslatról folyt az vita, mellynél fogva 12 éven túl az gyermeknek szabad­ságában áll 12 órát dolgozni vagy nem, 1den alul csak hat. — Az felsőház ülésében május 13-án (mellyben Melbourne lord betegsége miatt nem jelenhetett meg) fölkelt Lansdowne lord, ’s így szólott: „Minthogy az nemes és tudós lordot (Lyndhurst) nem látom helyén, úgy tartom, óhajtásához képest cselekszem, ha hét­főre, úgymint május 16ára halasztom a’ biztosság tudósítását azon törvényjavaslat fölött, mellynek előbb „Izland hatósági törvényja­vaslata“ volt neve, mellybe azonban ő lordsága annyi javaslatot és indítványt tett, hogy azt most méltán az ő törvényjavaslatának ne­vezhetni.“ —­ Itoszlyn lord: „Ellenmondok nemes barátom nevében minden gyanúnak, mintha szándéka volna beavatkozni, midőn arról van szó, hogy nap határoztassék az kormány által előterjesztett törvényjavaslat vitájára.“ Holland lord: „Az én szavam által pedig ünnepélyesen bizonyítja a’ kormány, hogy nem nézi sajátjának töb­bé azon törvényjavaslatot, melly alaphatározásiban és egész lénye­gében megmásítatott. Nemes társam azt Lyndhurst lord törvényja­vaslatának nevezé és ezen elnevezés helyes és kijelelő.“ — Roszlyn lord: „ Akármint van , én nyilványitom, hogy nemes barátom, (Lynd­­hurst) hétfőn helyén leend. “ — Ehez képest az kormány már le­mondott az izlandi hatósági törvényjavaslatról. — Az alsóházban május 1-én Berkeley- Grantley kérdésére azt felelé J. Russell lord, hogy az asszonyságok június­­tól fogva be fognak az ház üléseibe bocsátatni, és bizonyos meghatározott külön karzaton veenének helyet. — Az Times ezen engedelemmel nincs megelégü­lve, és ez végett csípős czikkelyt tett közzé. Midőn a’ felsőházban az izlandi rendőrségi törvényjavaslat forgott vitatás alatt, Londonderry marquis oda nyilatkozott hogy a­ lordhelytartó idővel még O’Connell Morgant is kinevezné majd rend­őrség fejének. Ez kifejezésért O’Connell Morgan kihivá London­derry n Marquis-t, de ez azzal menté magát, hogy O’Connellnek csak politikai, nem pedig személyes charakterét illette. Ponsonby lord, britt követ Konstantinápolyban, Aristarchos ur oláh ügyviselő előterjesztésére keményen megfeddette a’ britt consult Bukarestben, Gesse urat gallaczi alconsult pedig letette, minthogy született oláhoknak britt utalmat engedett ’s adott. Két fiatal ember nagy zajt üt most Skó­cziában azáltal, hogy magukat az Stuartok származékinak állítják. Egyik Stuart Eduárd­­ Károlynak, az másik Stuart Sobieski Jánosnak nevezi magát, és Stuart Eduárd Károly praetendens unokájának adják ki magukat. Valóban úgy is látszik, hogy tőle származnak, de nem házassági úton. Skót ruhában járnak, ’s az angol franczia ’s olasz nyelveken kívül az gael nyelvet is nagy ügyességgel beszélik. — Va­­lentia szigetén, Izland délnyugoti partján állomás készítetik lakha­tók számára, mellyek által egyenes összekötés fog létesíttetni Uj­­york ’s ezen rév közt tíz nap alatti átszállításra. — FRANCZIA­ORSZÁG. Királyi rendelés ápril 20tól meghagyja, hogy minden gyar­matlakos , mielőtt rabszolgát Európába hoz, tartozik nyilványítani, hogy azon rabszolga szabad, és ha más valaki közbeszólana, tar­tozik biztosítást nyújtani. — Minden rabszolga, ki ez nyilványitás nélkül küldetik vagy hozatik Európába, mihelyt franczia földre lép , szabadnak fog tekintetni ’s szabadságlevelet kapni. — A’ Journal de Paris említi, hogy Odillon-Barrot ar Rouen­­be megérkezett, ’s az angol vendégházban szállott meg. Bouvet- Rondel üdvözlé őt több hazafival. Szerencsét kívánt neki nemcsak állandóságához , mellyel hű maradt meggyőződésihez a’ politikai hittagadás ’s elpártolás idején, hanem ahoz is, hogy soha sem kétté az szabadság gyözedelmét. Odillon Barrot megköszönte az megszó­­litást , felfogá az politikai kérdést és emlékezteté , hogy ha vala­mennyi biztosíték megsértetett is később , mellyeket az julius revo­­lutio szerze, ez még nem ok kétségbe esni az jövendő iránt. Több újság emlité, hogy Dupin, a’ követház elnöke, ez na­pokban bizonyos lakoma alatt, mellyet az Algierból visszatért Clau­­zel marsal tiszteletére adott magánál, az doctrinaire-féle követek­kel hidegen bánt Dupin ez tekintetben az Temps szerkesztőjéhez le­velet ír és rágalomnak mondja az egész dolgot, egyszersmind bi­zonyítja, hogy lakán követtársaival sohasem szokása vélemény­­különséget éreztetni. De az lapoknak sincs joguk az nyilványos emberek házi életébe bocsátkozni, és onnan egyes jeleneteket kie­melni. Az lapok nyilványos charakterhez és tettekhez tartják ma­­gukat. — A’ követház május 11 én kérelmekkel foglalkozott. Ezek kö­zül egyet a’ felső rajnai megyének két lakosa nyújtott be, ha jele­sül azon bánás ellen panaszkodnak, mellynek az izraelita vallásit franczia polgárok Schweicz némelly részében kitévék. Az kére­lem minden további vitatás nélkül az ministeri tanács elnökéhez uta­­sítatott. Ezentúl némelly helybeli dolgokat tárgyazó javaslat fogad­tatott el. Május 13k án az követház az nyilványos építések törvényjavas­lata vitájába ereszkedett. Az kamra tudnillik nyilványos építésekre tetemes pénzmennyiséget ajánlott meg 1833ban; az ministerium, ’s névszerint Thiers akkor mint belminister úgy sáfárkodott ezen épí­tési költségekkel, hogy most a’ megkezdett munkákat újabb pótlék­hitel nélkül tovább nem folytathatni. E’ pótlékhitelről szóló törvény­­javaslatot az kamara a’ biztossághoz utalta, melly oda nyilatkozott, hogy a’ költségvitel „kemény gáncsot érdemel­“ . Május 13 án jött tehát ezen törvényjavaslat vitatás alá, és elsőben Salverte ur kemé­nyen kikelt az ellen, hogy a’ministerek által 1833ban kívánt milliók az akkor javaslatba hozott művekre elégségesek nem voltak. Auguss úr kikelt az ellen, hogy az Sz. Magdolna egyház, — az „dicsőség temploma“ helyett most közönséges egyházzá építtetik, és mint oly­­lyan Szajna megye és Pak­s költségei közé tartozik. Az természettör­ténet Múzeumán minden el van kontarizva, és ott igazi palotát épí­tettek majmok számára. (kaczaj) Igen is, orang-outangok és nő­­majmok számára, bár inkább az emberi nyomorúság enyhítésén dol­goznának, hogysem orang-outangok nevelésére és tenyésztésére olly fényes épületeket emelnek. — (Iszonyú kaczaj.)—Jacqueminot úr a­ törvényjavaslat mellett az ministerium részére szólott és védelmezte az eddig tett költségeket, valamint az megjavaslottakat. Beszéde né­mi benyomást okozott, de az vitatás imre halasztatott. A’követház 141­­ki ülésében maga Thiers úr az ministertanács elnöke szólalt meg, és­­igyekezett megmutatni, hogy az követház által 1833ban megaján­lott hitelt át nem lépte, mert mindenütt, mihelyt valamelly egyes mű­nél az megajánlott összeség elfogyott, megszüntette az munkát, ’» pedig olly okoknál fogva, mellyeket sem előre nem láthatott, sem szabad akaratjától nem függőttek, annál is inkább, minthogy minden ki­dolgozott terv mellett sem lehetett egészen csalhatlan. — Végre hat­hatósan ellenmondott „az kemény feddésnek,“ — mellyel a’ biztosság fenyegeté őt. Ha az kamara azt kimondja rá, kénytelen ugyan alá­vetni magát, de az világosan roszakaró biztosság szájából azt el nem tűri. Ő mindent elkövetett hazájáért, annak ’s királyának szentelte föl életét, ’s fájdalmasan veszi, hogy ennyi buzgóság, hódolás és törekvés után, mellyeket bizonyított, illy nemű vádak ellen kény­telen magát védelmezni,­­hosszan tartó tetszés.) Miután még néhány szó­nok mellette is ellene szólott, az átalányos vitatás bérekesztetett, és az törvényjavaslat 1 czikkellye, melly — 1,780,000 franknyi pót­lék hitelt kíván az Magdolna egyház fölépítésére, némi vitatás után elfogadtatott. — Az király mintegy 20 szabad és rabszolgafogolynak , kik Martinique, Guadeloupe, Cayenne, ’s Senegal franczia gyarmatok- 174

Next