Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-03-26 / 25. szám

98­ ­ - ig JM­ i­ lyet eddig a’ biztosító intézeteknek fizetni szokott mind hajókért, mind erőművek ’s más eféle készületek szállításáért. A’ tartozási rovatokban fog állani a’ netalán történhető károsodás vagy k­árle­maradás. Az esztendei számadásnál mutatkozó illynemű jövedelem vagy fölösleg, sem elosztatni, sem a’ nyereségi vagy veszteségi contóba tétetni nem fog, hanem állittatik belőle egy biztosítási tar­talék-alap, melly a’ jövő észt. számadásban hitelezés gyanánt lé­pem­ föl. Második esztendő végével, valamint azután is minden év­­ zártával, ezen fölöslegtől a’ kamatok száztól négyben az általányos­­biztosítási-conto javára fognak följegyeztetni, tiz év múlva pedig az egész biztosítási-conto a’ nyereségi ’s veszteségi számba vite­tik által, ’s ekkor a’közgyűlés határozatától fog függeni annak ujab­­bi megkezdése. (E’ határozat részletei ’s előadott gyakorlási módja némi tanúság lehetnek a’ többi más hasonnemű intézeteknek is.) Ez állapodáshoz az igazgatóság egy másikat is hozott javaslatba, melly talán még haszonhajtóbbnak ígérkezik, t. i. a’ török kész­pénzek szállításának Smyrna és Konstantinápoly közt fölvállalását. Ezen ,pénzek azok, mellyek Smyrnában az idegen és keletből kiesett tö­rök arany és ezüst pénzekből összegyűlnek, ’s becsre nézve mint-­­­egy 80—100 ezer ezüst fra mennek általjában , és Sólymából rend­szerint minden héten Konstantinápolyba a’ zarab-hanéba (fő-pénz­­hivatal) átküldetnek, hogy helyettük onnét hasonló értékű folyó pénz küldessék vissza. E’ pénzeket a’kereskedőség eddig százától sádért szállította. Maria-Dorothea hajó részéről többször történt értekezés ezen szállítás fölvállalása iránt az illető török tisztviselőkkel, éspe­dig olly ajánlattal, hogy százától fedért vállalandja föl. A’ török hatóság örömest kész volt ez olcsóbbságra állani, de a’ biztosítás­ról mit sem akart tudni, sőt egyenesen azt kívánta, hogy a’ tár­saság biztosítása alatt vállalja föl a’ szállítást. A’ dolog mindeddig nem válhatott egyezéssé. Most pedig a’ társaságnak azon vizekbeli már meglevő’s még leendő derekas hajózás­ készületei mellett, ös­szevetvén az egyenes hasznot is, melly diatjában hetenként mint­egy 500 pengő forintot tehet, ama’ veszteségi hihetőséggel, melly a’ saját biztosításon fekszik; továbbá pedig tekintvén ama’ mellé­kes hasznot, melly ezen alkukötésböl a’ török kormány részéről a’ gőzhajózási vállalatra háramolhatik, minthogy ennélfogva azon pil­lanattól kezdve, midőn az egyezés életbe lép, a’ társaság gőzha­­jóji a’ török hatóságok különös védelme ’s pártfogása alá jutnak, ’s eddig tapasztalt sok galyibától megmenekszenek, sőt a’ török nép előtt kapósakká válnak, mert kiki örömestéi(!) szánja el magát azon hajókon utazásra, mellyek a’ kormány pénzeit rendesen szál­lítják: az igazgatóság javasolja, hogy az alku­ ajánlat az eddigi föltételek alatt fogadtassék el ’s a’ mondott pénzek szállítása a’ társaság saját kezessége ’s biztosítása alatt vállaltassék föl, ide nem értve mindazáltal azon veszélyek elleni biztosítást, mellyek po­­litikai körülmények ’s eseményekből vennék eredetüket. Hasonló egyezést javasol több igen fontos oknál fogva, a’török kereskedőség pénzei szál­lítása iránt is. E’ fontos javaslat a’ közgyűlésben hosszabb vitatás­ra nyújtott alkalmat, míg végre igen nevezetes többség által, a’ mint volt, egészen jóvá hagyatott. Báró Ottenfelső éve, e’fölött különösen kinyilatkoztató, miképen ő annál inkább is csatlakozik a’ többség­hez, minthogy meg van g­ötödve, miszerint egy illy rendszabály legalkalmasb arra, hogy a’ török kormány azon előbbi szándéká­tól, melly szerint a’ kérdésben forgó szállításokra a’ gazdagabb tö­rök kereskedőség által akart saját gőzhajózást megindítani, el­­mozdítassék. Bizonyságképen hoza föl erre azon körülményt, hogy a’ kapudán-basa által múlt nyáron minden török alattvalóra kiadott azon tilalom, hogy semminemű ausz­riai vagy angol gőzhajón ne utazzanak, már is közelebb visszavétetett. — Ezután jelentést ten az igazgatóság, hogy miután már Würtemberg- és Bajorországban is egyesületek alakultak, a’gőzhajózást Ulmtól kezdve lefelé a’Du­nán életbe hozandók, ezektől felszólítás érkezett, megtudni: valljon az ausztriai gőzhajó-társaság hajlandó lenne­k velök egyetérteni? Erre nézve az igazgatóság úgy vélekedik, hogy az ausztriai tár­saság csak örömmel láthatja, ha illy módon a’gőzhajózás a’szom­széd statusokban is életbe jő, ’s úgy tartja, csak kölcsönös ha­szonra válhatik, ha a’ társaságok egymásnak kezet nyújtanak; e­­gyébiránt a’ tárgy még sokkal újabb, hogysem az egyezés módjá­ról azonnal elhatározót lehessen mondani,’s ennélfogva csupán föl­hatalmazást kér az igazgatóság, hogy idővel e’ tárgyban az elő­adandó körülmények szerint végezhessen. A’ közgyűlés erre nézve fölhatalmazá az igazgatóságot, a’ mondott társaságokkal, ha eziránt ajánlást teendnek, saját belátása szerint az itteni társaság érdeké­ben, alkura lépni, mivel ha ennek következésében, külföldi gőz­hajóknak szabadság engedtetnék ben az ausztriai határokon is ha­józhatni, ez természetesen csak a’ statuskormány egyezésével tör­ténhetik meg. — Ezek valónak a’ közgyűlésnek a’ vállalat körüli végzései. A’ számadások megvizsgálására két tag kéretett meg, a’ jegyzőkönyv aláírására pedig a’ következő 6 tag: b. Ottenfels­ő exója, Mayer János, Bruchmann János, Wertheinstein Leopold, Wacher Antal mint hg. Eszterházy Pál meghatalmazottja és Diós­szegh­y Sámuel ul. Az igazgatóság továbbra is egyező fölkiáltással megerősittetett. ANGLIA. Bizonyos Bucks Herald nevű t is lap szerint Duncanon lord mint kabinetminister, hatalmazta föl Q’Connellt, hogy a’ car­­lovvi választási ügyben llaphaelnek baronetezimet ígérjen. Más részről meg a’ Moraing-Herald azt gyanúja, hogy azon nevezetes o.le­gelek, mellyekee­l Hume az orangista egyesületet fölfedezte, a’Brod­­hes-clubban aláírás útján szerzett pénzen vásároltattak meg, de ütőit azt a’ tory lap elhallgatja; a’ közhír azonban egyene­sen magát Fairman ezredest említi! A’ gyalázatos ember tehát, miután eszköze volt az összeesküvésnek, ’s azért megfizetteté ma­gát, később maga árulta el azt ’s eladta. — /A’ szabadelmü londo­ni lapok sürgetve arra szólítják fel a’ szabadelmü tagokat, jelen­jenek meg martz. 7én az alsóházban, mert az izlandi hatósági tör­vényjavaslat fog a’ biztosság előtt megfordulni. A’ martz. 7ki ülésben a’ ház biztossággá alakult az izlan­di hatóság-javitó törvényjavaslatról tanácskozás végett. Megszólalt Egerton lord, ’s egyértelműig II. Peellel indítványt tan: Jutal­maztatnék föl ’s utasittatnék a’ biztosság olly rendszabály-javas­­lásra, hogy az egész izlamb hatósági rendszer törlesztessék el. Ez inditvány egyenes­t oda c­éloz, hogy a’ katholikusokat a’ ható­ságokban gyakorlandó minden részvétből kizárja, mit azzal szán­dékoznak a’ toryk elérni, hogy a’ hatósági tagok ne a’ népség ’s lakosság által választassanak, hanem a’ kormány által neveztessenek. Ezen, a’ teryk részéről több tekintetben igen is szemszúró indít­ványt, hogy tudnillik gyökerestül (radicaliter) irtassanak ki az iz­landi hatóságok, azzal­­igyekezett a’ nemes lord támogatni, hogy Izlandban a’ katholikus népség többsége miatt nem bátorságos a’ helyhatósági kormányt és hatalmat ezen többség kezeibe adni. A’ toryk résziről többen támogatók az indítványt, a’ ministeri rész­ről pedig ellenzették, ’s 8án 307 szóval 243 ellen csakugyan félre is vettetett. — A’ Globe most már egészen hihető dolognak jelenti, hogy Athénében bank fog felállittatni, mit több hírlap kétségbe hozott. E’ nemzeti bank ügyében John Bright a’ vállalkozó nemcsak nem hagyott fel minden reményével, sőt folyvást alkudozásban van a’ görög kormánnyal, ’s alaposan reméllheti szándéka sükerülését. A’ Globe mind ezt John Bright urnak hozzá utasított, ’s általa közlött levele után állítja. — London belvárosa — City — polgárjai nem rég gyűlést tartottak Guildhallban , hol végzéseket hoztak a’ hírlapi bélyegár eltörlesztése iránt. Fő szónok itt O’Connell volt, hol öt előbb mint a’ City szabad polgárját föleskették, hogy a’ gyűlésben szólhasson. A’ mostani politikai állapotra nézve fontos jelentésű körülmény O’ Connellt, a’ nagy izgatót, a’ lordmayor előlülése alatt összegyűlt lon­doni polgárság közepet! láta­ hol Brougham lordnak helyét foglalta el mint szónoka’,, hasznos isméretek“ terjesztése ügyében. Az ujságbélyeg­­árt gát gyanánt rajzoló ezen isméretek terjesztésiben,egyszersmind azok gyökeres ’s teljes kiirtatását sürgeté. Hogy az angolok ép ’s jó­zan érte­lmességét ’s a’ francziák néha üres találékonyságát össze­hasonlítsa, 's így a’ két nemzet Charaktere közt e’ te­kinte­tben a’ különséget foghatóvá tegye, következő anekdotát hozott föl: Bizo­nyos franczia, úgymond, azzal dicsekvék, melly igen elhiresü­lt nem­zete­­s országa találmányai által, ’s például az ingfodrokat hozá föl. -ven helyesen, viszonzá az angol, de hozzá meg az inset mi találtuk ám föl! « — A’ limericki lap szerint a’spanyol és portugál kormány rab­­lási vágya elől megmentett tetemes egyházi vagyon készpénzre vál­toztatva Izlandba érkezett. — Egy ujyorki lap febr. 4kéröl ’s igy Jacksonnek a­ congressushoz küldött üzenete előtt, azt írja, hogy az Angliából érkezett sürgöny (depéche) egy saját kéziratú leve­léből áll az angol királynak az Egyesület elnökéhez, mellyben a’ki­­rály közbenjárását ajánlja a’ franczia ügyben. A’ kormány ezt el­fogadni ’s Jackson azt fogja érinteni válaszában, hogy nem vala szándéka sem Francziaországot, sem a’ fr. királyt fenyegetni vagy sérteni. Csak ezt fogja nyomosb, hathatósb kifejezéssel kinyilatkoztatni, mint üzenetében érinté, de semmi más nyilatkozást vagy magyará­zatot nem adand.— U­j-Déli Wales fővárosából Sidneyből sept. Gróf azt irák, hogy ott egy egész álló évig egy csep elő sem volt, halomra hull ’s döglik a’ marha viz-szüke miatt, és sehol sem láthatni egy szálfó-sarjadást is. Az idei parliamentülések m­egnyittatása óta már 58 kére­lem nyujtatott be vasutak iránt. A’ lőkepénz, melly a’ különböző tervek 1. telítésére ’s vállalatok sikerítésére fordittatnék, 28 millió font sterlingre van számítva. Az aláirásokból kitetszik, hogy 36 eze­r 978 vasút - pártoló van, 6575 pedig ellenük szavaz, és 7475 semleges (neutral) , ki t. i. sem ellenök, sem mellettük nincs. Az általányos számolás bizonyosan csal; tapasztalásból tudhatni, hogy ha valóban építésre kerül a’ sor, mindig több pénz kívánta­tik arra, mint az előleges számításban. A’ 28 millió font­ot. tehát, ha az 54 vasút létesülne, bizonyosan nem volna elég, ’s legalább is fölrúgna 40 millió fontra. A’ nemzeti tőkepénznek illy tömérdek mennyisége , mellyet a’ vasutak építtetése elnyelne, már magában is komoly megfontolást érdeme­l. Még fontosb tekintetű az áldozat, (jogi szempontból nézve), mellyre a’ földbirtokosak, részint saját akaratok ellen, nyereség-vágyó speculansok kedvéért, kényszerítve h­nnének. Azért a’ fenforgó kérdések eldönti­tése általányosan ér­zett fontossága. Lehető legnagyobb pontossággal kell vizsgálódni e­­lőlegesen, szigorú igazságot gyakorolni, hogy a’ rész következé­sek meggátoltassanak, mellyek előfordulhatnának, ha a’ törvényha­tósági engedelemadás ’s a’ munkák kezdete után a’ számítások, mi­ken a’ tervek nyugszanak, hibásoknak ta­rltatnának, v­agy a’ rész­vényesek fizetései pontosan nem történnének. Az alsóház tehát igen jól teszi, ha jövendőben több gondot és vigyázatot fordít azon pk­­

Next