Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-03-26 / 25. szám

JELENKOR. 25. szám Pest, szombat mártzius 26. ISO(). Foglalat: Magyarország (országgyűlési tudósítás; kinevezések; m. t. társaság jelentései; dunai gőzhajózás). Anglia (alsóházi viták; vasúti Lili; Lomloy­­belvárosiak gyűlése; amerikai hírek) Francziaország (parlamenti ’s hírlapi viták a’ ministeri uj javaslatok m­ellett ’s ellen; párisi életkép példája; egyveleg). Amerika. Spanyolország (követválasztások; hadi hírek; Batanero, Cabrera). Schweiz Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG. Pozsony, mártzius 22-i kén. Az adó tárgyában érkezett közelebbi királyi válasz következésiben a’ Rendek többsége mar­­tzius Ildikón kerületileg az adónak eddig volt mennyiségét meg­ajánlotta. — József napján, mint föns. Nádorunk névnapján, a’ sze­retett Nádort mind a’ két tábla illő lelkesedéssel üdvözlé meg. A’ fő RB. nevében az Ország bírája szólott diák nyelven, a’ RR. ré­széről pedig Németh György esztergomi káptalani követ ur, a’ következő magyar beszédet mondotta: Föns. cs. kir. Fölig, országunk szeretve tisztelt Nádora! Néhány hét előtt épen e’ helyen szerencsénk volt a’ tek. Kir. és RR. abeli igaz szivből eredt örömét kifejezni, hogy a’ Mindenható visszaad­ván cs. kir. Főhgségednek óhajtóit épségét ’s erejét, szép reményűi­ket is szinte uj életre ’s előre hozta. Mert erősen hittük,most is h­isz­­szük, hogy cs. k. Főhgséged becses élete édes Hazánk boldogságával elválhatlanúl van összekapcsolva, minek is nemrégiben újabb tanúbi­zonyságát adá ama’ fáradságos, de föls. Fejdelmünk atyai kegyelme ál­tal a’ legszerencsésb kimenetű nádori közbenjárás. Innen is van, föns. Fölig­ hogy a’ lek. KK. és RR. örömmel használnak minden olly al­kalmat, mellyben cs. kir. Főhgséged iránti vonzalmukat ’s mély tisz­­teletjöket nyíl­vány i­zhat­ják. Innen van, hogy a’ tek. Kir. és RR. cs. k. Főhgségednek közelebb mull boldog születési ’s mai örvendetes di­cső névnapján , — emlékezetükbe hozván ama’ számtalan jótéte­ményt , mellyekkel cs. k. Főhgséged szakadatlanul halmozza édes Hazánkat; emlékezetükbe hozv­án egészségének ama’ kétes állapot­­ját is, mellyel talán csak azért látszott a’ Gondviselés fenyegetőz­ni, hogy annál inkább tudassa cs. kir. Főhgségeddel a’ Magyarok hi­v és mély ragaszkodását magas személyéhez,— meghagyták nekünk, hogy örömkivánásukat ’s hála-érzésüket alázatosan jelentsük ki ’s nyil­ván hirdessük ama’ keblüket élesztő forró óhajtást: engedje a’ Ma­gyarok Istene, hogy cs. kir. Főhgséged ama’mindent felülhaladó lelki örömben ’s megnyugvásban, mellyet egyedül a’ közjó tántor­lhatlan eszközlésének öntudalma ’s érzelme nyújthat, — nemének minden erényivel tündöklő föns. Nádorné boldogító társaságában, számos lel­kes­égi unokáitól körülvétetve még igen igen sokáig részesülhessen. — Midőn igy nem csak küldőinknek, sőt az egész Nemzetnek őrzésit kifejezzük, ismételjük ama’ köz szives óhajtást, hogy cs. kir. Fehg­séged, Fejdelmünk és Hazánk javára még számtalan évet éljen!!­0 cs. kir. felsége gróf Zichy Györgyöt és Kaosillt cs. k. ka­marásokká. — január ildiki legfensőbb határozata szerint pedig Richter Aloiz jászói prépostot a’ kassai iskola-kerület főigazgató­jává kinevezni méltóztatott. Magyar tudós társaság’ kisgyűlése, mart. 14-én 1836. I. A’ könyvtár számára kedveskedtek a­ Miskolczy István, Vedres István ,,a’ Tiszát a’ Dunával öszvekapcsoló uj hajókázható csator­na“ munkájának uj kiadásával (Szeged, é. n. 8.); b) Kovács Im­re „Zoltán házassága“ czimü drámájával (I. Várad, 1835. 8.­) c) Breznay Pál szigeti prof. „A’ keresztyén ekklézsia históriája“ czimü munkájával (Kolozsvár, 1836. 8.); d) Szergej János ara­di tanácsbeli Palingenius „Zodiacus vitae“ egy példányával (Basil., 1557. 8.). — II. A’ pénzgyüjtemény számára ugyan Szergel Já­nos két darab réz, és 16 darab ezüst, régibb és újabb pénzt kül­dött. — III. A’ társaság pénztárának szűk állapotjánál fogva több igen fontos munka a’ literatura kárára folyvást nyomatlanul hever­vén, a’ gyűlés megkérte, gr. Teleki József elölülő urat, hogy addig is, míg az igazgatóság e’ hi­ánynak miképen pótlásáról értekeznék, mint annak képviselője, helybenhagyatás fejében, legalább némelly, régeb­ben sajtóra váró munkák nyomtatását indítná meg. — IV. Báró Lakos János t. tagtól „Báró Tott Ferencz emlékezete“ és Szenczy Imrétől „Rándulás Carinthiába Glöckner hegyéig“ a’ megbízott bíráló tagok előadásánál fogva, a’ Tudománytárba fölvétetni rendeltettek.. — V. Egy, ugyanezen folyóírás számára beküldött phil. értekezés szokott mód szerint vizsgálat alá bocsáttatott. Magyar tudós társaság. I. Az akadémiának 1834 ben kihirde­tett ezen nyelvtudományi kérdésére: Mellye­k a’ magyar nyelv­ben a’ tiszta gyökök? Szám­láltassanak elő, mennyire lehet, eredeti jelentéseikkel; folyó hónap 1 Okéig, mint ha­tárnapig, hat pályairat érkezett, következő jelszavakkal: 1. Ingenium industria alitur Cic. pro Cet. 2. Tempus discipulus et magister multorum. 3. Őróla neveztetek mind a’ mennyekben, mind a’ földön való teljes cseléd. Pál apostolnak Ephesusba küldött levele, 111. r. 15. vers. 4 Les lauriers ne croissent point heureusement, si lesangu­e et la sueur ne les arrosent. Patru. 5. Jobbra taníts. C . Tettben van a’ jutalom, gr. Teleki Domokos. II. A’ szinte 1834ben kitett philosophiai kérdésre pedig: Mi haszna ’s befolyása van és t­e­h­e­­­ne még a’ lélek­­tudománynak (psychologiának) mind a’ felsőbb, mind az alsóbb néposztályok’ czélirányos erkölcsi és pol­gári nevelésére? Mit, és mennyit kellene ebből a’ nemzeti oskolákban is tanítás’ tárgyául felvenni? 14 jutalom­felelet érkezett, szinte martzius 19keig, mint határnapig, illy jelszavakkal: 1. * Miképen nevelhet az, a* ki nem tudja, mivel nevelhet! 2. Aesta* dinit fuerit, pueri, componite nidos. 8. ^Xijbeudv xul xuXAOew xul ayaOuvsiv 4. Facturusne operac pretium sim, nec satis solo , nec si sciani, diccii ausim. Vtcunque erit, invabit tam­en pro virili parte et me ipsuni consuluisse, et si in tinta scriptorum turba meu luma in obseuro siti, noitl­itate , ac niuqui­­t ti dine eorumi, meu qui nom­ini o­ffreien­t, me consoler. Livin s. 5. 1 Paiati v utc­uiov. Lelkedet ismerd meg, melly benned az isteni szikra. A’ lélek az, a’ melly elevenít. Jan.­­ 1: 1­3­6. Ingenuas didicisse lideliter artes emollit mores. 7. Eszés szív. ‘ A’ palliativ javítások nem­ érnek semmit. Világ. 8 Esmerd magad’, hogy másokat is esmerhess. 9. Mens agitat moleni, et magno se corpore miscet. Virgil. 10. Fiat artificiosa et accurata ingeniorum et animorum dissectio, ut ex corum notitia cu­rationum anim­i praecepta recitus instituantur. Baco de V­er­illa­m. 11 Sorsum an­im­i in vocant initia sua. Seneca ad Lucili­um epist. 8, 12. I­ va&i’ omiioq Cicero de legibus. L­­­c. 22. 13. Longae ambages, sed summa sequat fastigia rerum. 14. A’ jutalomvágy szenny , közjó buzdítson előre. Beadván a’ titoknak e’ pályairásokat a’ kis gyűlésnek, mindenik osztálybeli felelet jelszavas levélkéje külön borítékba zárva az aka­démia és Schedius Lajos kir. tanácsos és tiszt. tag’ mint elnöki he­lyettes pecséteivel lepecsételve, a’ jutalom elitéltetéseig a’ levéltárba tétettek; a’ kéziratok pedig, három három osztálybeli rendes tagnak adattak ki megvizsgálás végett. Mellyeké lesz a’ két osztály száz száz aranynyi jutalma, úgy a’ netalán határozandó mellék-jutalmak?a’ folyó évben tartandó VIld. nagy gyűlés fogja eldönteni. P­e­s­t­e­n, a’ vi.­t­t kis gyűléséből, martzius’ 21. 183(V. L). Schedel Ferencz titoknok.Dunai gőzha­józás. Kivonat a’ társaság febr. 12. ’s 1-jén­­ tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből. Miután határozatba ment a’ vál­lalat szélesítésére újonnan 700 részvény kibocsáttatása olly mód­dal hogy minden előbbi részvényre még egy lél jusson, az ezen új­ részvényekből történetesen fönmaradandók elvállalására azonnal e­gy társaság ajánlkozott, és pedig 50 frint ráadással minden rész­vényre. A’ társaság ezen ráadásból kerülendő nyereséget a’ tarta­lék-alap növelésére határozta fordittatni. Abból, hogy ezen új rész­vények egyedül csak a’ már meglevő részvénybirtokosok számára adattak ki, nem következik, hogy a’ társaság zártnak tekintessék, ’s jövendőre, a’ mint a’ vállalat szélesbitése szükségesnek láttatnék, eziránt javaslat ne tétethessék. — Folyó 1836tól kezdve a’ tár­­­­saság hajójt többé nem fognak biztosíttatni annyiban, hogy a’biz­tosító házaknak eddig fizetett dijak, ezentúl a’társaság saját köny-­ veiben , Általányos biztosítási­ conto“ név alatt h­atnak jóvá. Mire az­­ indítóok ez vala, azon kérdés „szükségese a’társaság h­ajójit biz­tosítani?“ már többször megfordult közgyűlések alkalmakor ’s min­denkor igennel döntetett el. Egy illy határozat egészen a’ körül­mények természetében feküdt ,mert akkor még mintegy első kezdetben volt a’ vállalat ’s több részvényes nem ismervén a’ kilátásokat, mellyek az intézetre tartományiakban mutatkoznának, csak vona­kodva száná el magát a’ részvétre; aztán a’ hajók száma is igen csekély valt, ’s egyetlen szerencsétlenségi eset elég lett volna az ingatag bizodalmát a’, még ki sem fejlett vállalat iránt örökre el­fojtani. Most már a’Vállalat egészen más alakban tűnik elő. Az utolsó szem a’ Smyrna és Pozsony közti összekötő lánczban még e’ tavaszon lesz beigtatva. A’ vállalat tehát azóta nem csak terje­delemben gyarapult, hanem a’ hajók száma is tetemesen öregbült. És ezen utólsó körülmény az, melly a’ fentebbi rendszabályt meg­kívánja, mert igy a’ változó esetek, ha történnének is, egymást kiegyenlíthetik, miidőn az idei tavasszal már 7 hajója jár a­ társa­ságnak a’ jövő 1837tel pedig a’ 8dik is hozzá csatoltatik. An­gliában’, Hollandban, az egyesült statusokban és minden ország­ban hol a’ hajózás nagyban űzetik ’s hol az e’ körüli intézeteket értik soha egy hajósgazdának sem jut eszébe, hajóit biztosítás alá adni ’ mihelyt több hajónak ura. Ő t. i. illy esetben inkább önmaga ellen biztosít, ’s mivel az egyes hajón fekvő veszély terhe azon mértékben apad le, mellyben a’ hajók összes száma növekszik, az illy módon saját biztosítási­ contojába fizetett dijak mennyisége is azon karba helyezi, hogy kevés év múlva egyik hajónak történhe­tő károsodását bőven fedezheti, 10 esztendő múlva pedig, a’ kész tőkévé igen hihetőn növekedett dijak mennyiségét kamatozóvá for­díthatja. *E’ rendszer a’ gőzhajóknál annál nagyobb alkalmazást ta­lál minthogy a’ gőzhajók — természetesen jó alapvetés után, — sokkal kevésb veszélynek vannak kitéve, mint vitorlás hajók, bebi­zonyított dolog lévén, hogy könnyűség és fordulati sejthetőség által a’ gőzhajó tízszer kerülhet ki valamelly veszélyes helyet, míg vi­torlás egyszer sem, ’s 100 eset közül 99ben nem a’ viz, hanem a’ föld vészét­­es a’ hajónak. Illy tekintetből ezután az igazgató­ság­ a’ számvitelben „Általányos­ biztosítási-conto“ név alatt egy saját rovatokat fog megkezdeni, ’s ebbe igtatja mind azon dijt, mely

Next