Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-04-22 / 32. szám
126 f korát. Igen jól használhatni favágásra, vízhordásra, marha - etetésre’s istállói munkára, ’s tenyere derekasan kemény és kérges. Szellemi fejlődése azonban korát nem előzte meg. Arczvonalai, magatartása, tagjárásai, monorjai, tökéletlen szólása és játékai gyermekdedek ; p. o. a’ földön ’s egyebütt heverő papiros-szeletkéket összegyüjtögeti, — néhány vörös ostya neki nagy örömül szolgál, de még inkább egy kis katulyácska, ha ebbe holmi pénzdarabkát rejtenek; ezt ő rázogatva majd füléhez tartja, majd atyjának, majd ismét anyjának adja felnyitni ’s tartani, azután ismét hamar elkapja kezükből’s gyermeki örömében nem is tudja, mit tegyen vele. Azonban igen szelid természetű, derült kedvű, ’s a’ vigdalocskákat örömest utánozza. Azon gatyát ’s ködmönkét, mellyet legelőször reá adának , a’ szülőknek majd le kelle bűzni, majd ismét rá adul. Szülei szegény, középtermetű emberek. Négy testvére közt születésekor ő volt leggyöngébb, de fél év alatt már annyira nőtt, hogy anyja, ki őt másfél évig szoptatta s neki csak a’ második évben adott néhanéha más eledelt, alig tartható karjain. ’S valamint csecsemős korában úgy most sem eszik sokat. S P A N Y O L O R S Z Á G. Az Espanol, mint a’ Madridban megjelenő lapok közül egyetlen, melly a’ mozgalom pártjával daczolni mer ’s a’ kormány gyöngeségeit valódi színben mutatni bátor, egész falkát közöl az ország mostani állapotját ábrázoló levelekből, mellyek tartalma szinte hihetlen volna, ha olly annyira magukon nem viselnék az igazság bélyegét. Szívszaggató panaszok érkeznek naponként Spanyolország minden részeiből , de mind hallatlanul hangzanak el; sem a’ nemzeti képviselőség’ figyelmét nem képesek fölizgatni, sem az elkorcsosult ’s tompa hanyagságba süllyedt kormány munkásságát föléleszteni. Pedig olly szörnyű szomoritók azok! Éhség, nyomorúság ’s mindenféle szükség uralkodik egész országszerte. Alig van itt ’s ott bátorság életre ’& vagyonra nézve. Bomladozva rend és fenyíték; az ország elparlagul, a’mezők miveletlenül maradnak, — mert hol a’ kéz, melly azokat mivelje ? Mindenütt dúl, éget’s pusztít az ellenség büntetlenül. Majd minden utat megszállva tart ; majd minden kompot ’s révet lefoglal , hogy a’ közlekedést végkép elfojthassa. A’ mit pedig talán még az ellenség meghagyna a’ nyomorít lakosoknál, azt a’ madridi kormány biztosai ragadják el ’s ha zsarolásaiknak ellenszegülnek , szuronyokat szögeznek azok ellen , kiket ótalmazniok kellene ’s a’ t. ’s a’ t. Hasonló panaszokkal több számai telvék a’ főn nevezett lapnak , ’s legközelebb az Eco del Commercionak. ’S valóban oly szomorító ez ország sorsa , hogy azt valólag leírni általán lehetetlen. A’ történet-tudomány alig mutathat olly iszonyú pusztulást, ’s talán csak hazánkban hasonlíthat némileg hozzá a’ tatárjárás és törökdulás. Madridi m. h. 30-áról szóló tudósítások szerint a fővárosban a’ forrongás mindinkább terjedez. Donoso és Carrasco követek, mint az estatuto-real hivei, név-aláirás nélküli leveleket kaptak, mellyekben őket meggyilkolással fenyegetik. Nagy a’ sajnálkozás, hogy Leoane general, ki olly nagy befolyással bír a’ madridi nemzeti őrségre’s katonaságra, jelenleg az éjszaki hadseregnél van. Az alatt, míg a’ status-épület minden köve ingadoz ’s alapján összeroskadni készül, a’ cortesgyülés folyvást nagy nyugalommal ’s kényelmes ékesszólással vitázgat az új alkotmányterv fölött.—Mióta Sarsfield ismét Pamplonában van , senkit sem bocsát magához ; még Iriartét is, ki Madridból a’ kormánytól küldetve jött hozzá, elutasította.— A’ náthahurulláz Madridban igen terjeszti hatalmát, egy háznépet sem kimél meg, min épen nem csodálkozhatni, mert Madridban mintegy törvénnyé vált szokás a’ nagyhétben ’s Husvét első hetében a’ téli köntöst letenni ’s lengén öltözni.—Egy, april. 1 jén kelt levél tudósit Madridból, hogy marsz. Alikén Bayonneból hirnök érkezett, ki Evans generáltól levelet hozott az angol követnek ; tartalmát nem igen megnyugtatónak mondják. A’ ministerium fölibe, melly a’ carlositákon veendő győzedelmet bizonyosnak ’s közeinek jövendőjé, mindig terhes felhők húzódnak. A’ ministerium ismeri veszedelmes helyzetét. Az őrök mindenütt kettőztetve vannak, ’s ha a’ fővárosban nem volna mintegy 60,000 náthahurullázban sinylődő beteg, úgy hihetőleg a’ lázadás, mellynek borzasztó jelenésből olly igen tartanak, már eddig kitört volna. — Lopez még jókor lépett ki,’s mindenki csodálkozik, hogy Pio Pita Pizarro van helyében kinevezve belügyministerré. Ezen férfi még a’ Cortes tagjai közt sem bír barátokkal, mert három hónap előtt megtagadák tőle, hogy a’ kormánytól hadministeriumbeli al-statuslitoknoki hivatalt elfogadhasson.— Jelenleg az egész ministerium Mendizabal személyében van egyesitve, ’s eddig vasho Mókáról a’ megtámadás’ minden még olly erős nyila is visszapattant. Martz. 29-én, miután Lopez a’ ministeriumból visszavonult, Alonso úrnak a’ cortesgyülés megengedé, hogy 53 követtársa által aláírt indítványát felolvashassa. Ez következő tartalma: „Tekintvén) hogy a’ május löki (1836) ministerium az estatuto real 31d. czikkjét megsértette, mivel az ország procurador-házának május 18-án hozott végzése ellen a’ néptől adókat vett föl; 2) hogy tilalmazott kölcsönzések útjára lépett ’s igy a’ népkamra érintett határozatát megszegte; 3) hogy a’ nemeslelkü spanyol nemzetet szokatlan módon megbántotta, jelesül az által, hogy () felsége alakira a’ nép képviselőji ellen a’ legfeketébb rágalomszókat adta; 4) hogy a’ követtagok sérthetetlenségét nem véve tekintetbe, mert több olly katonai és polgárhatósági személyt, kik szavazási jogukkal szabadon éltek , hivatalaikból elbocsátott; és 5) hogy két napig rejtegeté a’ múlt évi aug. 13-i kir. hirdetményt, mellyben ő fölsége jelenté, hogy a’ constitutiot elfogadta; tekintvén mind ezt, kérjük a’ corlesgyölést, hogy jogának erejénél fogva, mellyet neki az alkotmány 228d. ezikkje ad, a’ ministereket, kik 1830 ki május lökétől aug. lökéig a’ kormány dolgait végezték, vonja feleletre.“ Ennélfogvást a’ constitutiot az éstályto realra visszaható erővel akarják felruházni,’« felejtik, hogy a’ procer-kamra, mellyet a’ statusban a’ ministerek itélőbirájává jelöl, az uj constitutio által fel van oszlatva. — A’ martz. 30 ki éértesülésben kérdezé Domenechur a’ pénzügyministertől : igaz, hogy egy idegen ház a’kormánynak 6 egész 800 millió realnyi kölcsönt ajánlott, ’s hogy a’ kormány ezen ajánlást elfogadta vagy pedig elvetette? Mendizabal válaszolá: ,,A’ kormány a’ neki tett ajánlást sem nem vetette vissza , sem nem fogadta el. Jelentenem kell a’ cortesnek a’ kormány nevében, hogy e’ fontos dologról annak idejében körülményest) tudósítás fog adatni, ’s hogy önszeretetemnek ezen elhatározásra semmi befolyása nem volt; ámbár meg vagyok győződve, hogy csak akarjuk, saját segélyforrásaikkal is kivíhatjuk a’ diadalt.“ — A’ politikai körökben most mindenütt Mendizabalnak ezen nyilatkozatát taglalgatják ’s fürkészik. A’800 millió realnyi segélypénz-ajánlás nem egyéb, mint olly czélra nyitott alkudozás, hogy az angol karton-áruknak a’ félszigetbe szabad vagy legalább könnyebbitett bevitel szereztessék.—Madridban a’ pénzszükség folyvást növekszik. A’ 200 millió realnyi nemzeti és kényszeritett kölcsönt, melly mingyárt a’ lagranjai revolutio után a’tartományokra kivettetett, nem lehet pénzben előteremteni; még eddig csak 70 millió gyűlt be, ’s mi több, Madridban különös egyesület alakult a’ kölcsönzés ellen. Ezen egyesület’ egyik tagja azt nyilatkoztatá ki, hogy ő csak akkor fizetend , ha erőszakosan hurczolják börtönbe ; illy botránkoztató lépéstől mindazáltal a’ kormány hihetőleg óvakodni fog. A’ had színhelyéről semmi újabb. — A’ carlositák Cabrera alatt, kik Mancha határszéléig előnyomultak, közhír szerint éjszaki Arragoniába húzódtak vissza. Ha ezen hír igaz, hogy ott valamelly csapásnak kell készülni, mert a’ christinok előtt nincs okuk hátrálni, mivel Alvarez csak önvédelméről gondolkozik ’s Ocannaban erősítgeti magát. Narbonneból apr. 7kről ’s Perpignanból apr. 8król következő tudósítások érkeztek rendkívüli útón Párisba: „ April 1. ’s 2ka közti éjjel Barcelonában a’ városhatósági épület felgyujtatott. Az őr a’ tüzet elolta. A’ gyújtogatok megszöktek. April 4kén tompa moraj ’s forrongás uralkodott a’ városban. A’ herczegségben hiányzott a’ szükséges pénz a’ katonai expeditióra-----Duarte mellett martz. 28kán a’ királyné ezredének egy zászlóalja az ellenséget közeledni látván, megfutott. Az osztály maradék része Valenciába tért vissza. — Martz. 29kén Cabrera, Valencia mellett egy 1000 főnyi gyalogságból’s 155 dragonyosból álló seeregosztályt támadott meg s’ vett körül. Az utóbbiak futásnak eredtek ’s 15 embert vesztének; s’ gyalogság pedig egy főig Cabrera hatalmába került. Cabrera a’ foglyok közül legott harmincznyolcz tisztét tábori muzsikaszó mellett agyonlövetett; 400 közlegény pedig a’ carlosi seregekhez csatlakozott. Valencia lakosai erre csoportosan gyűlöngének a’ főkapitány lakja elibe ’s halált’s bosszút kiáltoztak, le a’népet szétkergeté a’ fegyveres erő. — Martz. 30-án Cabrera a’ helyett , hogy Valenciát megtámadná, Murviedro felé húzódott, honnan sűrű álgyűdörgés hallatszék. 31 kén Valencia nagy szorongásban volt; a’carlosiak adót zsarolának spanyol Cerdagnaban. — A’carlosi főhadi szállásról Estellából april. 3kán érkezett levelek; jelentik, hogy don Carlos, ki eddig mint nehéz beteg csak káplánját ’s ministereit látta maga körül, már fellábadott , úgy hogy szokott életrendét ismét folytathatja.— Bayonneból apr. 5. írják, hogy itt az időjárásnak még ritkán volt zordonabb képe; ha t. i. ’s eső egymást váltogatják szünet nélkül. Alain Burgosban hadi törvényszék előtt áll’s vonakodik a’ hozzá intézett kérdésekre felelni; ő azt mondja, hogy irodik ’s néhányat a’ mostani ministerek közül kellene inkább törvényszék elé állítani. Kérdeztetvén: miért , midőn Narvaez a’ kormány parancsával megjelent, hogy seregosztályában a’ főparancsnokságot átvegye, fenyegette Narvaezt kardjával,’s miért bírá a’ seregosztályt engedetlenségre? azt válaszolá, hogy ez a’ kormánytól nyert más titkos parancsok’ következésiben történt, melly titkos parancsok egyike az volt, hogy Narva ezt ölje meg. Ezen felelet Madridba kirdeték, mire a’ kormány a’ hadi törvényszéknek tüstint meghagyá, hogy , mielőtt Alaix-t újabb kihallgatás alá venné , várja be ez iránt a’ további utasításokat. PORTUGÁLIA. Martz. 29kéről Írják Lissabonból, hogy donna Mária királyné legutóbbi egészségváltozása iránt a’ közönségnél rendkívül élénk részvét mutatkozott; ugyanezért az orvosi kar tanácskozás végett összegyűlt, ’s ez mártz. 21 -én közrebocsátott orvosi tudósításában többek közt igy fejezi ki magát: „Igen valószínű, hogy ő fölsége a’ királyné viselős; de e’ valószinűség még nagyobb lesz , ha majd olly jelenések következnek, mellyek a’ viselősséget negyedik ’s ötödik hónapban kisérni szokták. Mi ő fölsége utóbbi egészségváltozását illeti, ezt részint náha mindáz okozta; azonban örömmel jelentjük, hogy a fölsége most már sokkal jobban érzi magát.“ — Azóta a’ királyné egészége olly hamar javult, hogy az orvosok többé napi tudósítást sem adnak ki. Jóllehet a’ föntebbi orvosi bizonyítvány még kissé határozatlan, mégis martz. 26kán vasárnap a’ kir. kápolnában ledeum tartalék azon örvendetes esemény miatt, hogy a’ királyné viselőse donna Maria a’ braganzai herczegasszonynak írásban azon óhajtását nyilatkoztatá ki, hogy az ő (királyné) lebetegülte előtt ne hagyná el Lissabon. A* császárné ennélfogvást Münchenbe szándélolott utazását elhalasztá. — Eddig a’ kormány még egy szóval sem tudató: mit munkált azon fölösszámu fegyveres erő !