Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-04-22 / 32. szám

126 f korát. Igen jól használhatni favágásra, vízhordásra, marha - etetésre’s istállói munkára, ’s tenyere derekasan kemény és kérges. Szellemi fej­lődése azonban korát nem előzte­ meg. Arczvonalai, magatartása, tag­járásai, monorjai, tökéletlen szólása és játékai gyermekdedek ; p. o. a’ földön ’s egyebütt heverő papiros-szeletkéket összegyüjtögeti, — né­hány vörös ostya neki nagy örömül szolgál, de még inkább egy kis ka­­tulyácska, ha ebbe holmi pénzdarabkát rejtenek; ezt ő rázogatva majd füléhez tartja, majd atyjának, majd ismét anyjának adja felnyitni ’s tar­tani­, azután ismét hamar elkapja kezükből’s gyermeki örömében nem is tudja, mit tegyen vele. Azonban igen szelid természetű, derült kedvű, ’s a’ vigdalocskákat örömest utánozza. Azon gatyát ’s ködmönkét, mellyet legelőször reá adának , a’ szülőknek majd le kelle bűzni, majd ismét rá adul. Szülei szegény, középtermetű emberek. Négy testvére közt szüle­tésekor ő volt leggyöngébb, de fél év alatt már annyira nőtt, hogy anyja, ki őt másfél évig szoptatta­ s neki csak a’ második évben adott néha­­néha más eledelt, alig tarth­ató karjain. ’S valamint csecsemős korában úgy most sem eszik sokat. S P A N Y O L O R S Z Á G. Az Espanol, mint a’ Madridban megjelenő lapok közül egyetlen, melly a’ mozgalom pártjával daczolni mer ’s a’ kormány gyönge­­ségeit valódi színben mutatni bátor, egész falkát közöl az ország mostani állapotját ábrázoló levelekből, mellyek tartalma szinte hi­­hetlen volna, ha olly annyira magukon nem viselnék az igazság bé­­lyegét. Szívszaggató panaszok érkeznek naponként Spanyolország minden részeiből , de mind hallatlanul hangzanak el; sem a’ nem­zeti képviselőség’ figyelmét nem képesek fölizgatni, sem az elkor­­csosult ’s tompa hanyagságba süllyedt kormány munkásságát fölélesz­teni. Pedig olly szörnyű szomoritók azok! Éhség, nyomorúság ’s mindenféle szükség uralkodik egész országszerte. Alig van itt ’s ott bátorság életre ’& vagyonra nézve. Bomladozva rend és fenyíték; az ország elparlagul, a’mezők miveletlenül maradnak, — mert hol a’ kéz, melly azokat mivelje ? Mindenütt dúl, éget’s pusztít az ellenség bün­tetlenül. Majd minden utat megszállva tart ; majd minden kompot ’s révet lefoglal , hogy a’ közlekedést végkép elfojthassa. A’ mit pedig talán még az ellenség meghagyna a’ nyomorít lakosoknál, azt a’ madridi kormány biztosai ragadják el ’s ha zsarolásaiknak ellen­szegülnek , szuronyokat szögeznek azok ellen , kiket ótalmazniok kellene ’s a’ t. ’s a’ t. Hasonló panaszokkal több számai telvék a’ főn nevezett lapnak , ’s legközelebb az Eco del Commercionak. ’S valóban o­ly szomorító ez ország sorsa , hogy azt valólag leírni ál­talán lehetetlen. A’ történet-tudomány alig mutathat olly iszonyú pusztulást, ’s talán csak hazánkban hasonlíthat némileg hozzá a’ ta­tárjárás és törökdulás. Madridi m. h. 30-áról szóló tudósítások szerint a­ fővárosban a’ forrongás mindinkább terjedez. Donoso és Carrasco követek, mint az estatuto-real hivei, név-aláirás nélküli leveleket kaptak, mel­­lyekben őket meggyilkolással fenyegetik. Nagy a’ sajnálkozás, hogy Leoane general, ki olly nagy befolyással bír a’ madridi nemzeti őr­ségre’s katonaságra, jelenleg az éjszaki hadseregnél van. Az alatt, míg a’ status-épület minden köve ingadoz ’s alapján összeroskadni készül, a’ cortesgyülés folyvást nagy nyugalommal ’s kényelmes ékesszólással vitázgat az új alkotmányterv fölött.—Mióta Sarsfield ismét Pamplonában van , senkit sem bocsát magához ; még Iriartét is, ki Madridból a’ kormánytól küldetve jött hozzá, elutasította.— A’ náthahurulláz Madridban igen terjeszti hatalmát, egy háznépet sem kimél meg, min épen nem csodálkozhatni, mert Madridban mintegy törvénnyé vált szokás a’ nagyhétben ’s Husvét első hetében a’ téli köntöst letenni ’s lengén öltözni.—Egy, april. 1 jén kelt levél tudósit Madridból, hogy marsz. Alikén Bayonneból hirnök ér­kezett, ki Evans generáltól levelet hozott az angol követnek ; tar­talmát nem igen megnyugtatónak mondják. A’ ministerium fölibe, melly a’ carlositákon veendő győzedelmet bizonyosnak ’s közeinek jövendőjé, mindig terhes­ felhők húzódnak. A’ ministerium ismeri veszedelmes helyzetét. Az őrök mindenütt kettőztetve vannak, ’s ha a’ fővárosban nem volna mintegy 60,000 náthahurullázban sinylődő beteg, úgy hihetőleg a’ lázadás, mellynek borzasztó jelenésből olly igen tartanak, már eddig kitört volna. — Lopez még jókor lépett ki,’s mindenki csodálkozik, hogy Pio Pita Pizarro van helyében kinevezve belügyministerré. Ezen férfi még a’ Cortes tagjai közt sem bír barátokkal, mert három hónap előtt megtagadák tőle, hogy a’ kormánytól hadministeriumbeli al-statuslitoknoki hivatalt el­fogadhasson.— Jelenleg az egész ministerium Mendizabal szemé­lyében van egyesitve, ’s eddig vasho Mókáról a’ megtámadás’ min­den még olly erős nyila is visszapattant. Martz. 29-én, miután Lopez a’ m­inisteriumból visszavonult, Alonso úrnak a’ cortesgyü­lés megengedé, hogy 53 követtársa által aláírt indítványát felol­vashassa. Ez következő tartalma: „Tekintvén­­) hogy a’ május löki (1836) ministerium az estatuto real 31d. czikkjét megsértette, mivel az ország procurador-házának május 18-án hozott végzése ellen a’ néptől adókat vett föl; 2) hogy tilalmazott kölcsönzések útjára lépett ’s igy a’ népkamra érintett határozatát megszegte; 3) hogy a’ nemeslelkü spanyol nemzetet szokatlan módon megbán­totta, jelesül az által, hogy () felsége alakira a’ nép képviselőji ellen a’ legfeketébb rágalomszókat adta; 4) hogy a’ követtagok sérthetetlenségét nem véve tekintetbe, mert több olly katonai és polgárhatósági személyt, kik szavazási jogukkal szabadon éltek , hivatalaikból elbocsátott; és 5) hogy két napig rejtegeté a’ múlt évi aug. 13-i kir. hirdetményt, mellyben ő fölsége jelenté, hogy a’ constitutiot elfogadta; tekintvén mind ezt, kérjük a’ corlesgyö­­lést, hogy jogának erejénél fogva, mellyet neki az alkotmány 228d. ezik­kje ad, a’ ministereket, kik 1830 ki május lökétől aug. lökéig a’ kormány dolgait végezték, vonja feleletre.“ Ennélfog­­vást a’ constitutiot az éstályto­ realra visszaható erővel akarják fel­ruházni,’« felejtik, hogy a’ procer-kamra, mellyet a’ statusban a’ ministerek itélőbirájává jelöl, az uj constitutio által fel van oszlatva. — A’ martz. 30 ki éértes­­ülésben kérdezé Domenech­ur a’ pénz­­ügym­inistertől : igaz­­, hogy egy idegen ház a’kormánynak 6 egész 800 millió realnyi kölcsönt ajánlott, ’s hogy a’ kormány ezen a­­jánlást elfogadta vagy pedig elvetette? Mendizabal válaszolá: ,,A’ kormány a’ neki tett ajánlást sem nem vetette vissza , sem nem fo­gadta el. Jelentenem kell a’ cortesnek a’ kormány nevében, hogy e’ fontos dologról annak idejében körülményest) tudósítás fog adatni, ’s hogy önszeretetemnek ezen elhatározásra semmi befolyása nem volt; ámbár meg vagyok győződve, hogy csak akarjuk, saját segély­forrásaikkal is kivíhatjuk a’ diadalt.“ — A’ politikai körökben most mindenütt Mendizabalnak ezen nyilatkozatát taglalgatják ’s fürkészik. A’800 millió realnyi segélypénz-ajánlás nem egyéb, mint olly czél­­ra nyitott alkudozás, hogy az angol karton-áruknak a’ félszigetbe szabad vagy legalább könnyebbitett bevitel szereztessék.—Madridban a’ pénzszükség folyvást növekszik. A’ 200 millió realnyi nemzeti és kényszeritett kölcsönt, melly mingyárt a’ lagranjai revolutio u­­tán a’tartományokra kivettetett, nem lehet pénzben előteremteni; még eddig csak 70 millió gyűlt­ be, ’s mi több, Madridban különös egye­sület alakult a’ kölcsönzés ellen. Ezen egyesület’ egyik tagja azt ny­ilatkoztatá­ ki, hogy ő csak akkor fizetend , ha erőszakosan hur­­czolják börtönbe ; illy botránkoztató lépéstől mindazáltal a’ kormány hihetőleg óvakodni fog. A’ had színhelyéről semmi újabb. — A’ carlositák Cabrera alatt, kik Mancha határszéléig előnyomultak, köz­hí­r szerint éjszaki Arragoniába húzódtak vissza. Ha ezen hír igaz, h­ogy ott valamelly csapásnak kell készülni, mert a’ christinok előtt nincs okuk hátrálni, mivel Alvarez csak önvédelméről gondolkozik ’s Ocannaban erősítgeti magát. Narbonneból apr. 7kről ’s Perpignanból apr. 8król követke­ző tudósítások érkeztek rendkívüli útón Párisba: „ April 1. ’s 2ka közti éjjel Barcelonában a’ városhatósági épület felgyujtatott. Az őr a’ tüzet elolta. A’ gyújtogatok megszöktek. April 4kén tompa moraj ’s forrongás uralkodott a’ városban. A’ herczegségben hiány­zott a’ szükséges pénz a’ katonai expeditióra-----Duarte mellett martz. 28kán a’ királyné ezredének egy zászlóalja az ellenséget közeledni látván, megfutott. Az osztály maradék része Valenciába tért vissza. — Martz. 29kén Cabre­r­a, Valencia mellett egy 1000 főnyi gyalogságból’s 155 dragonyosból álló seeregosztályt tá­madott meg s’ vett körül. Az utóbbiak futásnak eredtek ’s 15 embert vesztének; s’ gyalogság pedig egy főig Cabrera hatalmába került. Cabrera a’ foglyok közül legott harm­incznyolcz tisztét tábori mu­zsikaszó mellett agyonlövetett; 400 közlegény pedig a’ carlosi se­regekhez csatlakozott. Valencia lakosai erre csoportosan gyűlöngé­­nek a’ főkapitány lakja elibe ’s halált’s bosszút kiáltoztak, l­e a’népet szétkergeté a’ fegyveres erő. — Martz. 30-án Cabrera a’ he­lyett , hogy Valenciát megtámadná, Murviedro felé húzódott, hon­nan sűrű álgyűdörgés hallatszék. 31 kén Valencia nagy szorongásban volt; a’carlosiak adót zsarolának spanyol Cerdagnaban. — A’carlosi főhadi szállásról Estellából april. 3kán érkezett levelek; jelentik, hogy don Carlos, ki eddig mint nehéz beteg csak káplánját ’s mi­nistereit látta maga körül, már fellábadott , úgy hogy szokott élet­rendét ismét folytathatja.— Bayonneból apr. 5. írják, hogy itt az időjárásnak még ritkán volt zordonabb képe; ha t. i. ’s eső egymást váltogatják szünet nélkül. Alai­n Burgosban hadi törvényszék előtt áll’s vonakodik a’ hozzá intézett kérdésekre felelni; ő azt mondja, hogy irodik­ ’s néhányat a’ mostani ministerek közül kellene inkább törvényszék elé állítani. Kérdeztetvén: miért , midőn Narvaez a’­ kormány parancsá­val megjelent, hogy seregosztályában a’ főparancsnokságot átvegye, fenyegette­ Narvaezt kardjával,’s miért bírá a’ seregosztályt enge­detlenségre? azt válaszolá, hogy ez a’ kormánytól nyert más tit­kos parancsok’ következésiben történt, melly titkos parancsok e­­gyike az volt, hogy Narva ezt ölje meg. Ezen felelet Madridba k­ir­­deték, mire a’ kormány a’ hadi törvényszéknek tüstint meghagyá, hogy , mielőtt Alaix-t újabb kihallgatás alá venné , várja be ez iránt a’ to­vábbi utasításokat. PORTUGÁLIA. Martz. 29kéről Írják Lissabonból, hogy donna Mária király­né legutóbbi egészségváltozása iránt a’ közönségnél rendkívül élénk részvét mutatkozott; ugyanezért az orvosi kar tanácskozás végett összegyűlt, ’s ez mártz. 21 -én közrebocsátott orvosi tudósításában többek közt igy fejezi ki magát: „Igen valószínű, hogy ő fölsége a’ királyné viselős; de e’ valószinűség még nagyobb lesz , ha majd olly jelenések következnek, mellyek a’ viselősséget negyedik ’s ötö­dik hónapban kisérni szokták. Mi ő fölsége utóbbi egészségválto­zását illeti, e­zt részint ná­ha mind­áz okozta; azonban örömmel jelent­jük, hogy a fölsége most már sokkal jobban érzi magát.“ — Azó­ta a’ királyné egészége olly hamar javult, hogy az orvosok többé napi tudósítást sem adnak ki. Jóllehet a’ föntebbi orvosi bizonyít­vány még kissé határozatlan, mégis martz. 26kán vasárnap a’ kir. kápolnában ledeum tartalék azon örvendetes esemény miatt, hogy a’ királyné viselős­e donna Maria a’ braganzai herczegasszonynak írás­ban azon óhajtását nyilatkoztatá­ ki, hogy az ő (királyné) lebetegülte előtt ne hagyná el Lissabon. A* császárné ennélfogvást München­be szándélolott utazását elhalasztá. — Eddig a’ kormány még egy szóval sem tudató: mit munkált azon fölösszámu fegyveres erő !

Next