Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-11-08 / 89. szám
354 boszankodik, ’s kedvetlenségét kíméletlen kifejezésekkel közlé Rókus úrral. Utóbb azonban mégis komolyabban szivére vévé ez aVet a’ portugál kormány , ’s az angol köveihez intézett hivatalos iratában őszinte sajnát jelentvén a’történteken. Ígéri, miszerint a dasz Antal állítólagos napiparancsát beküldött személyt kinyomozni, juhen büntetni szándéka vakmerőségéért. — A’ királyné még folyvást vonakszik maga elibe bocsátni ministereit, ’s minden közleménynek a’ király kezein kell keresztül menni. Lissaboni oct. 1 ciki lapok azon fontos hirt közük, hogy a’ pénzügyminister még mindeddig nem volt képes kifizetni a’ legközelebbi* félévi osztalék-járandóságot, ’s ez okból, hogy kötelességét mégis teljesíthesse, a’ vámjövedelembül sőble rovatot javasla megtakarittatni e’ czélra. Das Antas, súlyos sebe miatt, mit lóbb lebuktakor kapott, nem követhető Portobulla da Bandeira tábornokot, ki od. 14én Lissabonba érkezék; a’ nemzetőrség igen sajnáltáé’ kedvetlen körülményt ,mivel pompás fogadtatással kiváná meglepni a’tábornokot, miben most csak maga La da Bandeira részesült. Lissabonban jelenleg a veszteglési rendeletek igen szigoruk; minden, Hamburgból vagy földközi tengerrül Barcelona felé jövő hajó 40 napig kénytelen vesztegleni; hiszik azonban, miszerint az egészségi biztosság nem sokára szelidebb rendszerhez nyúlandó s fölhagy boszantó szükségtelen pontosságával. Jól értesültek széleben suttogják, hogy das Antas nem örömest látja a’ cortes ’s kormány gyors haladását a’ demokratái ösvényen. A’ cortes legközelebb egészen sajátszerű sajtó törvényt bocsáta közre, mellynek isőczikke ezt rendeli: „Ki valamelly lapban közvetve vagy közvetlenül megsértve véli magát, válasza fölvételét törvényesen követelheti az illető szerkesztőtől, melly válasz azonban ezer betünél többül nem állhat, de még is, kétszer olly hosszú minden esetre lehet, mint a’ sértő czikk.“ — Egyéb czikkek büntetést rónak a’ szerkesztőkre, ha azok három nap alatt föl nem vennék a’ választ. — SPANYOLORSZÁG. Az pot. itiki értesülésben Osca ismert indítványa vala szőnyegre jövendő, a’ kormánynak mult évi dec. 22én adott rendkívüli hataloméal ; azonban noha biztossági vélemény is megszüntetését kiváná az érintett hatalomnak, az igazságminiszer sürgetésire mégis az egész tárgy ismét fölfüggeszteték. Leghevesb szónok a’ fölfüggesztés mellett Leoane volt, mondván, hogy Spanyolország jelen állapotában az alkotmány igen gyönge, azért a’ kormánynak még korlátlanabb hatalomra van szüksége. — Oct. 14én végre eléré a’ trónkövetelő sergeit Espartero ’s Huerta del Rey mellett rövid ütközet után megszalasztá. A’ carlosi lovasság igen sokat szenvede, ’s a’ többi csapattal együtt rendetlen futásban vonult Cuintanar de la Sierra felé, Espartero győztes harczositól nyomban inaltatva. Oct. 17én már Montenegrót is elhagyó a’ futó ellenség, ’s mindinkább növekszik soraiban az elégületlenség. A’ navarraiak ugyanis, néhány nappal a’ szerencsétlen csata előtt, az Ebron átmenni kívántak ’s biztos nyugalomban a’ sérgeket ujonan rendezni,’s testükről levált ruháikat újakkal pótolni; a’ castiliaiak ellenben teljességgel nem akarónak hátrálásról hallani, hanem vagy ismét Madridra kívántak vezettetni, vagy legalább jó téli tanya -szerzésre Spanyolország még eddig némileg kimért tartományiba, hol minden szükségest bőségben véltek találhatni. A’ castiliaik akaratja csakugyan keresztül hatott; a’ trónkövetelő nem ment át Ebro folyamon, hanem a’ főváros felé nyomult, hová csak zúgolódva követék őt navarrai sergei, mellyek most az elvesztett csata után, nyíltan ’s keserűn lobbantják a’ cassiliaiak szemeire üdvös tanácsuk megvettetését. A’ fővárost folyvást szorgalmasan erősitik, ’s a’ harangeladásból nyert pénzmennyiséget jobbadán arra fordítják. Cantaviejabul már az álgyuk nagy részét is elhurczoltaták a’ lázadók, ’s igy már most Oraa könnyen hatalmába keritendheti e’ fontos várost. Carlospárti lapok azzal törekszenek szépitgetni a’ Huerta del Rey melletti csatavesztést, hogy a’ trónkövetelő tiz zászlóaljnyi katonaságot Navarrába akarván szállítani, egyéb csapatit a’ Duero felé vezeté, Espartero tábornokot erős állomásiból kimozdítandó , mi csakugyan sükerült is neki, ’s igy czélját eléré; a’ 10 zászlóalj pedig csakugyan átköltözék az Ebron Navarraba, hova már most a’ trónkövetelő is gyors léptekkel siet. Ez okoskodás jól van ugyan számítva; de mi történik majd akkor, ha Espartero körülkeríti d. Carlost? Nem fogja e akkor ismét oldala mellé óhajtani elküldött sergeit a’ trónkövetelő ? Espartero szerencsésen üldözi a’ carlosiakat ’s oct. 1dén Hontoriába érkezék, hol nevezetes mennyiségű gabnát ejte zsákmányul, mit a’ gyorsan futó lázadók nem czipelhetének el magukkal. A’ Sentinelle des Pyrénées szerint od. idjén ismét nyolcz század gyalogság ’s két dandár chapelgorki indult gőzcsalnakokon O’Donnell vezérlete alatt San Sebastianbul Guetariaba, hol azonban mindent üresen találtak, mert a’ earlosiak csupán jöttük hírére elhagyók ez erősséget. Ugyanez időben egy másik christinai csapat Santa Cruz parancsa alatt Armetát támadá meg, hol a’ earlosiak olly elszántan védék magukat, hogy az alkotmányosak, rendkívül csekély számuk miatt kénytelenek voltak visszavonulni. Madridi od- ińiki levél szerint, a’ carlosiak hadereje két osztályra szakadt; egyik Soria felé nyomult, a’ másik pedig Arlanza’s Arlanzon folyamok közti tartományokat tartja elfoglalva. Most minden Esparterotűl függ; egy bátor csapás, és a’trónkövetelő el van veszve; ellenben a’ királyné ügye is örökre halomra dől, ha fővezére most csatát veszitne. Cuba szigeten Romney angol hajó szerecsen rabok raktárául szolgál, mellyeket spanyol lobogós hajókról angol hajók lefoglalnak. Az angol kormány helyet kért Spanyolországtól a’ szigeten előzésből épület-állításra , de csupán arra nyerhetett engedelmet, hogy hajókat állomásoztathasson ott. A’ rabszolgakereskedést azon tájon szenvedélyesen űzi majd minden lobogó alatt, mellyek közt gyakran oroszt is szemlélhetni. Csupán Anglia törekszik őszinte szilárdsággal eltörleni ez undokságot; Francziaország szerződései puszta játékká aljasulnak. A N G Ti . A. A’ Durham megyei reform-társaság oct. 17én ünnepi lakomát adván, Durham gr. , mint alapítója ez egyesületnek ’s volt megyei parliament-követ, a’ tiszteletére ürített áldomást hosszú beszéddel viszonzá, mellyben többi közt mondá: „Azon körülmény, hogy köztetek jövök világra, nyerém neveltetésemet, ’s érdekűn szoros kapocsban vannak a’ kértekkel; hogy minden , mivel bírok, e’megye tulajdona, mindez hatalmasan megindítja szivemet, ’s óhajtatja velem, hogy azon tisztelet, mellyben elődim is részesültenek, rólam utódimra háramoljék.“ Beszéde folytában egyetértésre buzdító polgártársit a’ reform-ügyben,’s főleg kitűnő szemességre, mellynek hiánya miatt, legközelebb egy toryjelölt csúszott az alsóházba. Saját rendszeréhez térvén, emlité, miszerint, ő is óhajtja ugyan, valamint a’ radicalok, a’ választás - jog kiterjesztetését minden házbirtokosra, titkos szavazást ’s három évi parliamenti , de ezek elfogadására kényszerűm nem kíván senkit. Mindenek fölött nevelés-javitásra sürgeté hallgatóit, melly nélkül a’ legjobb elvmagok sem teremhetnek üdves gyümölcsöt a’ nép közt. Azután a’ toryk kiáltozási ellen kelt ki, mellyek folyvást panaszkodnak a’ katholicusok rendkívüli szaporodásuk ellen Izlandban, hol 8 millió lakos közül csak egy lévén protestáns, valóban tory - kormány sem nyomhatná el e tetemes többséget, ha nem akarna nyílt háborúüzenetet küldeni egy egész nemzetnek, melly legfényesb gyöngye az angol koronának. Záradékul bizalmát fejezé ki a’ most fenálló kormányhoz, ’s ismételve kéré polgártársit a’ népnevelés nemesitésire, Brougham lord azon mondását hozván föl például, hogy az országban legfontosabb emberek az iskolamesterek. A’ királyné háztartási költsége nincs ugyan még meghatározva; annyi azonban mégis már megengedteték, hogy előleg tetemes mennyiséget húzhasson, annak idejében történendő lerovat vagy betudat fejében. A’ Public Ledger szerint jelenleg az özvegy királyné 100 ezer, a’ Cumberlandi hg 21 ezer, ’s Cambridgeig szinte 20 ezer font sterlinget húznak évenkint.• Croncurry lord válaszolt O’Connell előbbi számunkban közlett levelére, ’s oda nyilatkozók, hogy ő is szükségesnek tartja Bubiinban összegyűlésüket az izlandi peerek’s követeknek,’s maga is szaporitandja a’ megjelenendők számát. „Anglia, mond többi közt, nem ismeri azon számos és különnemű sérelmet, mellyek Izlandot nyomják, mert ha ismerné, bizonnyal minden böcsletes ember, akár al parliamentben akár nem, sietve törekednék orvosiami ez óriási bajtömeget. Vesztegetés, rettegtetés, a’ javító törvény hiánya , az ’s angol egyházi papság nagy részinek színeskedő képmutatása, pillanatnyira a’ legbölcsebb férfiak jó szempontú is elhomályositák, de meg vagyok győződve, mi szerint e’ szerencsétlen befolyás nem sokára eltünend, ’s azon rendszabályokat, mellyekrűl Rubinban tanácskozandunk, bizonyosan elfogadandja a’ parliament ’s kormány, ha azokat illő okokkal támogatva elibe terjesztendjük.“ Ost. Beolh. — A’ Courier O’Connell irata következtében, igy inti az angol egyház papságát: „Szünetlen hallanunk kell, úgymond többi közt, hogy az uralkodó egyház papjai politikai lakomákon beszédeket tartanak, sőt az egyházi szószékrül is politikai elveket ’s nézetirányt harsogtatnak, Liverpoolban ’s Exeter-Hallban gyülekezteket tartanak és szavalatikkal ingerüik az emberi szenvedélyeket. — Hir szerint néhányan Glasgowwban ’s a’hooge-streeti gael kápolnában összegyűlni ’s O’Connell ellen panaszt ’s vádat emelni szándékoznak. Sajnos ’s némi szégyenérzettel olvassuk az illyeseket. Uralkodó egyháznak csak az lehet ezélja, hogy az emberi értelmet nyugalmas eszközökkel mindig a’valláshoz vezérelje, ’s a’ tantól (doctrina) eltéréseket, kétségtámadást’s bizonytalanságot gátolja. Gondolják meg jól az angol egyház papjai! nem távoznak el azon elviül, mit olly egyház minden gondolkozó embernek ajánl, midőn vallási ’s politikai izgatásokba avatkozik? Eddig az illy bánásmód a’ papokat, dissenlereket, ’s azokat tűzé ki magának czélul, kiknek érdekeik’s elveik az uralkodó egyházéival homlokegyenest ellenkezének; most ezen uralkodó egyház papjait felekezeti tűz ’s vakbuzgódási gyors munkásság hevíti. Mostani tetteivel csak lelki nyugtalanságot és szenvedélyeket gerjeszt, tehát épen ellenkezőt azon békével, bizalommal, szilárdság ’s nyugtató jósággal, mit uralkodó egyház ápolni ’s föntartani köteles.“ Wien. Zeit. Croncurry I. válaszát O’Connell iratára következőleg rostálja a’AT. Chronicle: „Az izgató (O’Connell) nyájasnak ismerendi ugyan el Croncurry I. levelét, de bezzeg kielégítőnek bajosan. Ha Cloncurryt olly befolyású férfinak ismernék, hogy szavaitól hatást lehetne várni a’ pártszellem irányzatában, valóban örvendnénk válasz iratán, mivel az azt bizonyítná, miszerint a ministeri párt már többé nem bizakodik önmagának a Connell által kormánypoleton fentarlathalásán, ’s ez okbul elhatászollak azon tiszteletid, mivel eddig őt elárasztók, tetemesül alább hagyni. '8 jól megvizsgálván őlord.