Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-11-08 / 89. szám

354 boszankodik, ’s kedvetlenségét kíméletlen kifejezésekkel közlé Ró­kus úrral. Utóbb azonban mégis komolyabban szivére vévé ez a­­­Vet a’ portugál kormány , ’s az angol köveihez intézett hivatalos iratában őszinte sajnát jelentvén a’történteken. Ígéri, miszerint a das­z A­ntal állítólagos napiparancsát beküldött személyt kinyomozni, juhen büntetni szándéka vakmerőségéért. — A’ királyné még foly­vást vonakszik maga elibe bocsátni ministereit, ’s minden közle­ménynek a’ király kezein kell keresztül menni. Lissaboni oct. 1 ciki lapok azon fontos hirt közük, hogy a’ pénzügymi­niste­r még mindeddig nem volt képes kifizetni a’ legkö­zelebbi* félévi osztalék-járandóságot, ’s ez okból, hogy kötelessé­gét mégis teljesíthesse, a’ vámjövedelembül sőble rovatot javasla meg­­takarittatni e’ czélra. Das Antas, súlyos sebe miatt, mit lób­b lebuktakor kapott, nem követhető Portobul­la da Bandeira tábornokot, ki od­. 14én Lissabonba érkezék; a’ nemzetőrség igen sajnáltáé’ kedvetlen kö­rülményt ,mivel pompás fogadtatással kiváná meglepni a’tábornokot, miben most csak maga La da Bandeira részesült. Lissabonban je­lenleg a­ veszteglési rendeletek igen szigoruk; minden, Hamburg­ból vagy földközi tengerrül Barcelona felé jövő hajó 40 napig kény­telen vesztegleni; hiszik azonban, miszerint az egészségi biztos­ság nem sokára szelidebb rendszerhez nyúland­ó s fölhagy boszan­­tó szükségtelen pontosságával. Jól értesültek széle­ben suttogják, hogy das Antas nem örömest látja a’ cortes ’s kormány gyors ha­ladását a’ demokratái ösvényen. A’ cortes legközelebb egészen sajátszerű sajtó­ törvényt bo­­csáta közre, mellynek isőczikke ezt rendeli: „Ki valamelly lap­ban közvetve vagy közvetlenül megsértve véli magát, válasza fölvé­telét törvényesen követelheti az illető szerkesztőtől, melly válasz azonban ezer betünél többül nem állhat, de még is, kétszer olly hosszú minden esetre lehet, mint a’ sértő czikk.“ — Egyéb czik­­kek büntetést rónak a’ szerkesztőkre, ha azok három nap alatt föl nem vennék a’ választ. — SPANYOLORSZÁG. Az pot. itiki é­rtesülésben Osca ismert indítványa vala sző­nyegre jövendő, a’ kormánynak mult évi dec. 22én adott rendkí­vüli hataloméal ; azonban noha biztossági vélemény is megszünte­tését kiváná az érintett hatalomnak, az igazságminiszer sürgetésire még­is az egész tárgy ismét fölfüggeszteték. Leghevesb szónok a’ föl­­függesztés mellett Leoane volt, mondván, hogy Spanyolo­rszág je­len állapotában az alkotmány igen gyönge, azért a’ kormánynak még korlátlanabb hatalomra van szüksége. — Oct. 14én végre eléré a’ trónkövetelő sergeit Espartero ’s Huerta del Rey mellett rövid ütközet után megszalasztá. A’ carlo­­si lovasság igen sokat szenvede, ’s a’ többi csapattal együtt rendet­len futásban vonult Cuintanar de la Sierra felé, Espartero győztes harczositól nyomban inaltatva. Oct. 17én már Montenegrót is elha­gyó a’ futó ellenség, ’s mindinkább növekszik soraiban az elégület­­lenség. A’ navarraiak ugyanis, néhány nappal a’ szerencsétlen csa­ta előtt, az Ebron átmenni kívántak ’s biztos nyugalomban a’ sér­­geket ujonan rendezni,’s testükről levált ruháikat újakkal pótolni; a’ castiliaiak ellenben teljességgel nem akarónak hátrálásról hallani, hanem vagy ismét Madridra kívántak vezettetni, vagy legalább jó téli tanya -­szerzésre Spanyolország még eddig némileg kimért tar­tományiba, hol minden szükségest bőségben véltek találhatni. A’ cas­­tiliaik akaratja csakugyan keresztül hatott; a’ trónkövetelő nem ment át Ebro folyamon, hanem a’ főváros felé nyomult, hová csak zúgo­lódva követék őt navarrai sergei, mellyek most az elvesztett csata után, nyíltan ’s keserűn lobbantják a’ cassiliaiak szemeire üdvös ta­nácsuk megvettetését. A’ fővárost folyvást szorgalmasan erősitik, ’s a’ harangeladásból nyert pénzmennyiséget jobbadán arra fordít­ják. Cantaviejabul már az álgyuk nagy részét is elhurczoltaták a’ lázadók, ’s igy már most Oraa könnyen hatalmába keritendheti e’ fontos várost. Carlospárti lapok azzal törekszenek szépitgetni a’ Huerta del Rey melletti csatavesztést, hogy a’ trónkövetelő tiz zászlóalj­­nyi katonaságot Navarrába akarván szállítani, egyéb csapatit a’ Du­ero felé vezeté, Espartero tábornokot erős állomásiból kimozdítan­dó , mi csakugyan sükerült is neki, ’s igy czélját eléré; a’ 10 zász­lóalj pedig csakugyan átköltözék az Ebron Navarraba, hova már most a’ trónkövetelő is gyors léptekkel siet. Ez okoskodás jól van ugyan számítva; de mi történik majd akkor, ha Espartero körülke­ríti d. Carlost? Nem fogja e akkor ismét oldala mellé óhajtani el­küldött sergeit a’ trónkövetelő ? Espartero szerencsésen üldözi a’ carlosiakat ’s oct. 1­dén Hontoriába érkezék, hol nevezetes mennyiségű gabnát ejte zsák­mányul, mit a’ gyorsan futó lázadók nem czipelhetének el maguk­kal. A’ Sentinelle des Pyrénées szerint od­. idjén ismét nyolcz század gyalogság ’s két dandár chapelgorki indult gőzcsalnakokon O’Donnell vezérlete alatt San Sebastianbul Guetariaba, hol azonban mindent üresen találtak, mert a’ earlosiak csupán jöttük hírére elha­gyók ez erősséget. Ugyanez időben egy másik christinai csapat San­­ta­ Cruz parancsa alatt Arm­etát támadá meg, hol a’ earlosiak olly el­szántan védék magukat, hogy az alkotmányosak, rendkívül cse­kély számuk miatt kénytelenek voltak visszavonulni. Madridi od­- ińiki levél szerint, a’ carlosiak hadereje két osz­tályra szakadt; egyik Soria felé nyomult, a’ másik pedig Arlanza’s Arlanzon folyamok közti tartományokat tartja elfoglalva. Most min­den Esparterotűl függ; egy bátor csapás, és a’trónkövetelő el van veszve; ellenben a’ királyné ügye is örökre halomra dől, ha főve­zére most csatát veszitne. Cuba szigeten Romney angol hajó szerecsen rabok raktárául szolgál, mellyeket spanyol lobogós hajókról angol hajók lefoglalnak. Az angol kormány helyet kért Spanyolországtól a’ szigeten el­őzés­ből épület-állításra , de csupán arra nyerhetett engedelmet, hogy hajókat állomásoztathasson ott. A’ rabszolgakereskedést azon tájon szenvedélyesen űz­i majd minden lobogó alatt, mellyek közt gyak­ran oroszt is szemlélhetni. Csupán Anglia törekszik őszinte szilárd­sággal eltörleni ez undokságot; Francziaország szerződései puszta játékká aljasulnak. A N G Ti . A. A’ Durham­ megyei reform-társaság oct. 17én ünnepi lako­mát adván, Durham gr. , mint alapítója ez egyesületnek ’s volt me­gyei parliament-követ, a’ tiszteletére ürített áldomást hosszú beszéd­del viszonzá, mellyben többi közt mondá: „Azon körülmény, hogy köztetek jövök világra, nyerém neveltetésemet, ’s érdekűn szoros kapocsban vannak a’ k­értekkel; hogy minden , mivel bírok, e’me­gye tulajdona, mindez hatalmasan megindítja szivemet, ’s óhajtatja velem, hogy azon tisztelet, mellyben elődim is részesültenek, rólam utódimra háramoljék.“­­ Beszéde folytában egyetértésre buzdító polgártársit a’ reform-ügyben,’s főleg kitűnő szemességre, melly­nek hiánya miatt, legközelebb egy toryjelölt csúszott az alsóházba. Saját rendszeréhez térvén, emlité, miszerint, ő is óhajtja ugyan, va­lamint a’ radicalok, a’ választás - jog kiterjesztetését minden házbir­tokosra, titkos szavazást ’s három évi parliamenti , de ezek elfo­gadására kényszerűm nem kíván senkit. Mindenek fölött nevelés-ja­­vitásra sürgeté hallgatóit, melly nélkül a’ legjobb elvmagok sem te­remhetnek üdves gyümölcsöt a’ nép közt. Azután a’ toryk kiálto­­zási ellen kelt ki, mellyek folyvást panaszkodnak a’ katholicusok rendkívüli szaporodásuk ellen Izlandban, hol 8 millió lakos közül csak egy lévén protestáns, valóban tory - kormány sem nyomhatná el e tetemes többséget, ha nem akarna nyílt háborúüzenetet külde­ni egy egész nemzetnek, melly legfényesb gyöngye az angol ko­ronának. Záradékul bizalmát fejezé ki a’ most fenálló kormányhoz, ’s ismételve kéré polgártársit a’ népnevelés nemesitésire, Brougham lord azon mondását hozván föl például, hogy az országban legfon­tosabb emberek az iskolamesterek. A’ királyné háztartási költsége nincs ugyan még meghatá­rozva; annyi azonban mégis már megengedteték, hogy előleg te­temes mennyiséget húzhasson, annak idejében történendő lerovat vagy betudat fejében. A’ Public Ledger szerint jelenleg az özvegy királyné 100 ezer, a’ Cumberlandi hg 21 ezer, ’s Cambridgei­­g szinte 2­0 ezer font sterlinget húznak évenkint.­­• Croncurry lord vá­laszolt O’Connell előbbi számunkban közlett levelére, ’s oda nyilat­kozók, hogy ő is szükségesnek tartja Bubiinban összegyűlésüket az izlandi peerek’s követeknek,’s maga is szaporitandja a’ megjele­­nendők számát. „Anglia, mond többi közt, nem ismeri azon számos és különnemű sérelmet, mellyek Izlandot nyomják, mert ha ismer­né, bizonnyal minden böc­sletes ember, akár al parliamentben a­­kár nem, sietve törekednék orvosiami ez óriási bajtömeget. Vesz­tegetés, rettegtetés, a’ javító törvény hiánya , az ’s angol egyhá­zi papság nagy részinek színeskedő képmutatása, pillanatnyira a’ legbölcsebb férfiak jó szempontú is elhomályositák, de meg vagyok győződve, mi szerint e’ szerencsétlen befolyás nem sokára eltünend, ’s azon rendszabályokat, mellyekrűl Rubinban tanácskozandunk, bi­zonyosan elfogadandja a’ parliament ’s kormány, ha azokat illő okok­­kal támogatva elibe terjesztendjük.“ Ost. Beolh. — A’ Courier O’Con­nell irata következtében, igy inti az angol egyház papságát: „Szü­netlen hallanunk kell, úgymond többi közt, hogy az uralkodó egyház papjai politikai lakomákon beszédeket tartanak, sőt az egy­házi szószékrül is politikai elveket ’s nézetirányt harsogtatnak, Liverpoolban ’s Exeter-Hallban gyülekezteket tartanak és szava­­latikkal ingerüik az emberi szenvedélyeket. — Hir szerint néhá­­nyan Glasgowwban ’s a’hooge-streeti gael kápolnában összegyűlni ’s O’Connell ellen panaszt ’s vádat emelni szándékoznak. Sajnos ’s némi szégyenérzettel olvassuk az illyeseket. Uralkodó egyháznak csak az lehet ez­élj­a, hogy az emberi értelmet nyugalmas eszkö­zökkel mindig a’valláshoz vezérelje, ’s a’ tantól (doctrina) eltéréseket, kétségtámadást’s bizonytalanságot gátolja. Gondolják meg jól az an­gol egyház papjai! nem távoznak­­ el azon elviül, mit olly egy­ház minden gondolkozó embernek ajánl, midőn vallási ’s politikai izgatásokba avatkozik? Eddig az illy bánásmód a’ papokat, dissen­­lereket, ’s azokat tűzé ki magának czélul, kiknek érdekeik’s elveik az uralkodó egyházéival homlokegyenest ellenkezének; most ezen uralkodó egyház papjait felekezeti tűz ’s vakbuzgódási gyors mun­kásság hevíti. Mostani tetteivel csak lelki nyugtalanságot és szen­vedélyeket gerjeszt, tehát épen ellenkezőt azon békével, bizalom­mal, szilárdság ’s nyugtató jósággal, mit uralkodó egyház ápolni ’s föntartani köteles.“ Wien. Zeit. Croncurry I. válaszát O’Connell iratára következőleg rostál­ja a’AT. Chronicle: „Az izgató (O’Connell) nyájasnak ismerendi u­gy­an el Croncurry I. levelét, de bezzeg kielégítőnek bajosan. Ha C­lon­­curryt olly befolyású férfinak ismernék, hogy szavaitól hatást le­hetne várni a’ pártszellem irányzatában, valóban örvendnénk vá­lasz­ iratán, mivel az azt bizonyítná, miszerint a ministeri párt már többé nem bizakodik önmagának a Connell által kormánypoleton fentarlathalásán, ’s ez okbul elhatászollak azon tiszteletid, mivel ed­dig őt elárasztók, tetemesül alább hagyni. '8 jól megvizsgálván őlord.

Next