Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-07-15 / 56. szám

Pest, szombat, jul. 15.JELENKOR. 1937. Szr. szám. FOGLALAT; Magyarország (kinevezések; Árva megyei tisztujitás; Nádorunk utazása Bademsbe; Jozipovich György turopolyai gr. ’s Trattner Mária ■■; gyapjuár a’ pesti fiók vásáron ; magyar tudós társaság ’s a’ t.) Portugália (carlosi spanyol foglyok sorsa.) Spanyolország (Alvaro indítványa rendszerváltoztatás iránt a’ polgárháború - viselésben; az angol segédsereg szomorú helyzete; hadi hírek; d. Carlos átköltözik az Ebrón; ’s a’ t.) Anglia (Britannia levele Hannoverához, parliamenti viták ; R. Peel levele választóihoz; Lyndhurst 1. házasulandó; vonás Victoria királynő magányos életéből; látogatása a’ királyi özvegynél; ’s a’ 1.) Francziaország (Rigny tábornok pőre ; kérelem a’ gyermekek gyárokbani dolgozás ideje iránt ; Abdelkader ’s Bugeaud szerződése körülményi; Dudevant asszonyt nemzeti őrré akarják tenni; ’s a’t.)Olaszország (modenai véritélet.) Németország (zsidók iparszabadsága korlátozási; kormány ’s fejdelem közti bíróságéul végzés.) Törökország (a’ szultán gőzhajózási tilalma ’s a’ t.) Gabonaár Pénzkelet. Dunavizállás. MAGYAROSZÁG.0 cs. kir. felsége f. é. máj. 27ki kéziratéban Kárász Miklós hétszemélyü táblai közbirót, a’ m. kir. sz. István-rend kiskeresztesévé; jun. 27ki kabinetirata által pedig Glumacz Joakim György, nyugalomra lépendő fő hadi biztosi, ’s erdélyi hadi fő kormányszéki előadót a’ cs. Leopold-rend kiskeresztesévé nevezni méltóztatott. Alsó - Kubin (Árva megye) jul. 8kán. Árva megye m. h. 22 én Pálffy Eidér gr. m. k. udv. kanczellár ’s Árva megyei főispán elnöksége alatt következő sikerrel tartá tisztújító székét: Abaldy Vendel udv. tanácsnok ’s első alispán 24 évig közelégyletre viselt hivatalát letevén, maga ’s tiszttársai nevében megköszöné a’ slitek eddigi birodalmát, ’s kijelenté, miszerint eddigi hivatalára többé jelöltetni sem kiván; igy nyilatkozék Zmeskal Jobbiró is. Ezután következék a’ választás, mellynek következtében első alispán lett: Zmeskal Móricz, közakarattal; 2ik: Abaisy Arisztid;lső főjegyző: Reviczky József; 2ik: Monyák József; aljegyző: Párniczky Károly; tiszteletbeli jegyzők: Zmeskal Elek, Zmeskal Péter, Szmrecsányi Dáriusz, Szmrecsányi János, ’s Reviczky Aurél; házi fő adószedő: Ambrózy Károly; hadi: Zmeskal Miksa; főügyész : Mesko Károly; al : Medveczky Ferencz; tiszteletbeli alügyész: Szontagh Dániel; főutibiztos: Lehoczky Elek; számvevő: Reviczky Péter; levéltárnok: Országh Sándor; rendes orvosok: Rémian Boldizsár; ’s Koch Godofréd; földmérő: Zornberg Fridrik b.; várnagy: Dávid József, egyszersmind tiszteletbeli alszgbiró; a namesztoi járásban, fszgbiró : Divéky Antal; al. ifj. Meskó Vendel; esküttek: Medveczky Pál ’s Kubinyi Kálmán; csendbiztos: Meskó Boldizsár; — tersztenei járásban, fszgbiró: Reviczky Antal; al: Zmeskal Ferdinand; esküttek: Meskó Jonathán, ’s Reviczky Márk; csendbiztos: Párniczky Mihály; — váraljai járásban , fszgbiró: id. Meskó Vendel; al: Dlholuczky Géza; esküttek: Meskó Antal, ’s Bacho Vendel ; aladószedő: Lokcsánszky Gergely; végre kubinyi járásban, fszgbiró: Vicsek Ferencz; al: Kubinyi Mihály; Esküttek: Meliorisz Lajos, ’s Lehoczky Károly ; aladószedő: Meskó József. Az egész tisztujitás legillőbb renddel történt meg. Nádorunk ő cs. k. fegsége f. h. idején este kíséretestül Frankfurtba érkezvén a’ „romai császár“ vendéglőbe szállott, ’s másnap reggel folytatá útját Rademsbe. Paskewits hg, lengyelországi helytartó, Varsóbul jun. 29 én Teplitzbe érkezvén, a’ gyógyszerész házába szállott. Kiséretében van többi közt Koslotiski hg. orosz külügyi státustanácsnok is.— A’ f. h. sején tartott ’s már említettük pesti fiók gyapjuvásáron, a’ gyapjuár következő volt: egynyiretü egészen finom 110— 126 f., finom 70—96; középfinom : 45—65; közönséges 38— 45; kétnyiretü téli finom 50—55; középfinom 40—48; közönséges 28—34; Zigara bánsági úsztatott 28—34; magyarjuh gyapjú (zakel) úsztatott 21—24; rozsnyai viasz 90; bánsági 76—84 p. F. h. 3kán Jozipovich György, a’turopolyai nemesség grófja, Triestből Zágrábba utazta közben Laibachban meghalálozott. Károlyi Máriát, szül. Petrózai Trattner asszonyt a’ korán hamvadó Trattner János Tamás testvérét, élte 36 évében hosszas májporvadály jobb létre szenderité, férje, négy magzati, élemül édesanyja ’s testvérei mély bánatjokra Pesten jullekéri. A’ váczi soromp melletti sirkert azon egy boltozatra egyesité tetemeit előre költözött édesatyja, testvére ’s gyermekei hamvaival. Békemalaszt rájuk! A’ magvak uniós tansaság. A’ Tudománytár encyclopaediai folyóirat’ új folyamának 2dik kötete, 20 íven, 4 kőmetszettel, megjelent, * illy tartalmú. I. Értekezések. Népnevelés (Briedl Fidél). Mennyiségtudományi tételek (Vállas Antal.). Elmélkedés a’ polgári büntetésről (Marczi Lajos.) A’ szanszkrit nyelv’ ismerete (Résó Ensel Sándor.) Törvények és szokások’ hasonlatossága (Kállay Ferencz.) Villanyosság az életműves lényekben (Mocsy Mihály.) Okleveles toldalék (Luczenbacher János.) Ezen első, vagy is értekező osztályhoz , mellynek két szállitványa mindenkor egy kötetet teszen, azok’számára, kik azt ’s a’ literatúrai osztályt annak idejében külön akarják köttetni, egy különös czimlap, valamint e kötethez tartozó név és tárgymutató is adatott. —II. Literatura. Az 1835dik évi külföldi philosophiai munkák, tudományrendszeresen (Nyiry István.) Criticai vázlatok, a’ külföldi literatura’ legújabb ’s kitünőbb termékeiről. Franczia tudós társaság’ ülései, aug. 29. nov 21. 1836. A’ göttingai tudós társaság’ legújabb jutalomkérdései. Bibliographia. Biographia. Magyar tudós társaság ülései, és hivatalos jelentései, martziustól májusig. Literatúrai töredékek. — Ára a’ négy kötetből álló esztendei folyamatnak nyomt. pap. 4. sz., velenczei velinen 6 ft., postán 1 ft. 36 krral drágább. Találtatnak még mind két nemű példányok az első , 2dik ’s 3dik évi folyamatból Pesten Eggenberger József academiai könyvárosnál, kihez minden egyéb könyváros utasittatik. Pest, a’kisgyülésből jul 10.1837. Dr. Schedel Ferencz, titoknok: PORTUGÁLIA. Újabb lissaboni tudósítás szerint, Ficalha hgné, leánya ’s bátyja, Lavradio gr., csakugyan elbocsáttattak a’ királyné udvarából, ’s most e’ cselszövő család azon hirt terjeszti, mintha önszántából vonulna vissza. Azon 300 carlosi spanyol, ki több mint három év óta foglyoskodik Lissabonban, kérelmet nyújtott a’ corteshez szabadságért ’s Portugáliából kiköltözhetésre, mire a’ cortes tagadólag felelt, mivel, noha nem egészen törvényes, de igen kívánatos, további maradásuk, nehogy ismét d. tarlóshoz csatlakozzanak.) SPANYOLORSZÁG: A’ jun. 22-i ülésben Alvaro követ figyelmeztető a’ cortest a’ kormány vétkes hanyagságára, mellyel a’ polgárháború vitelét intézi. Hosszas beszédében komor színekkel füsté az ország nagyobb része szomorú helyzetét, ’s több követ rokon véleményivel, azon indítványt támogatá, „hogy a’ haza boldogsága tökéletes változtatását kívánja a’ polgárháború vitelében eddig követelt rendszernek“, — de indítványát, élénk vita után, 91 szóval 48 ellen, félre veték. A’ Messager erről többi közt igy elmélkedik : „Könnyen megmutatható Alvaro az eddig követett rendszer ellenkező sikerét az óhajtottál, mert a’ polgárháború valóban naponként gát nélkül terjed , a’ bitorló hatásköre tágabb mezőt nyer , ’s ereje olly fokhoz kezd közelgni, hogy már Madrid megtámadásáról is tervezhet. A’ szónok figyelmeztete a’ kormány fonák fogásira, mikkel gondosan őrzi a’ régi szúette rendszert, ’s kíméli a’ visszaélések pártolóit, mig egész dühét ’s minden erejét a’ szabadelműk elve és személyi ellen, szegzi; — ’s a’ szónok e’ szavait az egész nép hangoztatja a’ királyné kormánya füleibe, melly saját kezeivel irányozza torkára a’ gyilkot, ’s mellyhez jogszerüleg lehetne intézni e’ kérdést. Ma teljes szándéktok volna megölni a’ spanyol szabadságot ’s trónra emelni Carlost, ugyan tehetnétek e máskép, mint most? Alvaro indítványát, mint könnyen gondolhatni, félreveték; csak a’ követek -i ha volt bátor rendszer-változtatást kívánni. Nem gondol e’ nyomoru gyülekezet veszélyről’s zendülést nagy erőfejtésrül, mig Carlosnak katonáit az ülésterem küszöbén megjelenni nem látja. Valóban úgy látszik, mintha az igazgató királyné, ministerek ’s követek csak egy gondolára és czélra törekednének , ti. lehetőségig könnyíteni Carlos munkálatit, hogy szolgai készségűk által magukat a’ bitorló ’s őt kisérő kapuczinusok hálás kegyére méltókká tehessék“ — A’ Paix jun. 24ki levél után Madridból írja, mikép ott a’ pártszellem naponként korlátlanabbul dühöng, főleg a’ szabadelmübb lapszerkesztők ellen, kiknek személyes vagyona szüntelen veszélyben forog, ’s a’ sértők mindig vagy testőrségi tisztek , vagy nemzetőrségi közvitézek; a’ kormány szigorú vizsgálatot rendelt ellenük. E’ szomorú zavargások a’ pénzkeletre is káros befolyásunk. — Egy madridi levél szerint jun. 24röl: ,,A’ szerzeteseket eloszlaták, a’ zárdákat (klastromokat) lerombolják, ’s mig a’ szerzeteseket ’s apáczákat éheztetik, a’ pénzügyminister inditványnyal lép föl az egyházi tized tovább szedhetése iránt a’ kormány részire , ’s az egyház szolgáit, kik e’ tizedből éltek, az ország pénztárából fizetni , ’s igy világi tisztviselőkké akarja változtatni. Egy követ, Polo, ugyanezen indítványt téve, de azzal a’ törvényhozási, pénzügyi ’s egyházi egyesült biztosságokhoz utasittatok , mellyek azonban e’ fontos tárgy iránt megegyezni nem tudának, ’s 21 követ közül csak 14 szavazott a’ tizedeltörlesztés mellett , kettő vonakodott határzottan nyilatkozni , a’ többi pedig nézetit két külön véleményben adá. A’ cortes e’ tárgyat illető határzati sarkalatosb része imez: a’ tized megszűnik ; a’ világi papság ’s egyházak jószágai a’ nemzet birtokába szállnak ; ’s a’ papságot a’ nemzet fizetendi. Azon jószágok jövedelmei egy részét e’ czélra forditandja a’ nemzet, ’s ha pótlékra lenne szükség, „egyházi szolgálat“ czim alatt adóztatni fogja majd a’ népet. A’ jószágok eladatása 184-tól számítva hat évben menend véghez. — A törvényjavaslat vitatásakor Alvaro pénzügyi tekintetben ellenző az indítványt, Esquivel pedig azt állitá, hogy ez által az egész papság ingerültségbe jövend ’s csak a’ trónbitor munkálatit segítendi. Mendizabal az eltörlesztett tizedet a’ kormány perselyébe kivánna 183-ben szedetni, hadköltségül, ’s e’ helyett más rendkívüli adózástól ígéri fölmenteni a’ nemzetet. Jun. 24k én minden madridi egyházban ünnepélyesen esketek a’ népet az uj alkotmányra. — A’ hadminister körlevélben tudatá a’ parancsnokló tisztekkel, hogy a’ királyné már megesküvék az alkotmányra. — A’ jour des Débats szerint a’ szabadelműek Bilbao, San Sebastian ’s Vitoriában, vonakodnak megesküdni az uj alkotmányra, és szilárdul ragaszkodnak szabadságukhoz. Igen hihető, hogy, ha d. Carlos az Ebrotul vissza nem tér, a’ három bask tartományban uj párt létesülend, melly nem leend sem carlosi, sem chastinói, ’s egy zászló alá gyűjtendi e’ tartományok egész népét. A’ Gazette de France igen nyomos következményűnek mondja d. Carlos előhaladt át, ki czélszerű mozdulatival délkeleti Cataloniában.