Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-11-21 / 93. szám

FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések és előléptetések; budapesti napló, megfis/.telés , Ghyka de Pesten, magyar játékszini előadások;­ felvilágitások a’ budapesti alsóhíd iránti szerződésre; bécs-győri vasút; budapesti hangászegyesület; s­a’­t.) Spanyolország (súrlódás a katonaság ’s nemzetőrség közt ; harcztéri hírek; a’hadm­inister 's Narvaez leteszik hivatalaikat ; s a’ t.) Anglia (Durham felszólítása a canadai néphez; miniszerváltozási hir; pershi radical gyűlés; az angol hajók erős fegyverzete; ’s a’ t.) Francziaország (K­éranger megtiszteltetése; udvari hirek ; különböző hírek Abdelkader megbuktáról ; a’ kamrák összehivatva; egy haj fodrász furcsa őrjöngése; Millah város elfoglalva; Abdelkader szerencsétlensége valósulni látszik;­­szi't.) Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. Hlagyarors­z­ág és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. felsége a’csázsmai káptalanhoz Mranivecz Pál kanonokot ő­rkanonokká ; Lau­rendi­­ch Pét. varasdi választott lelkészt és Krainchevich Jozs. zágrábi egyházi praebendariust kanonokokká; Kalász Andor keczer-peklini lelkészt pedig sárosi esperessé nevezni mél­­tóztatott. — A’m. kir. udv. kamra Havas Andor beszterczebányai kir. helyettes bányatörvényszéki jegyzőt körmöczbányai királyi helyettes bányatörvényszéki jegyzővé ’s egyesült erdőhivatali tbiróvá ; helyébe Matulay Fridrik bányászgyakornokot, Bittner Antalt körmöcz­­bányai igazgató hivatali járulnokká; Nigrovich Bertalan temesi kam. igazgatósági járulnokot ugyanott írnokká ; Preneszill Ernesztet az ara­di kam. jószágokban nagylaki ispánná; Dorián Imrét kovaszinczi is­pánná , és Schweinitzer Ferenczet a’ fácseti kam.uradalomban kap­­riorai ispánná alkalmazá. (H­ k.) Budapesti napló. Buda szab. kir. főváros Stertnik Auguszt le­­nyugalmazott altábornagyot ’s budai várparancsnokot, e’ város iránti ér­demeiért tiszteleti polgárai közé vévé föl. — F. hó­­ddikén délelőtti 11 órakor Ghika Sándor uralkodó oláhországi hg, ki titkon Bécsbe utazik San­­dres Sándor név alatt ezredesi ranggal ’s több rendjellel diszesitve , Charesco Konstantin ezredes, a’volt oláhországi hg fia Balzadi Scarlati Ghika kíséretében számos cselédséggel Pestre érkezvén, a’ magyar király czimű­ vendéglőben szállá meg , hol Patisz városkapitány fogadá őt. Este meglátogatá a’ lig a’német színházat, ’s mint mondják elégülten hagyá azt el, másnap pedig jókor reggel a’ Ludoviceumba szándékozók menni; mit azonban rögtön támadott némi gyöngélkedése miatt el kelle hagynia. Még ugyanazon nap Bécs felé folytatá útját a’ hg, ’s Patisz kapitánynak , ki folyvást személye körül tartózkodók, ezredese által egy nehéz arany bur­­nótszelenczét adatott emlékül. Nemzeti színpadunkon f. hó 1zkén harmadszor adaték „Bájital“, Isikán Gaal „Peleskei nótáriusa“; 191kén bérszünettel László jutalmául először : „Richard király a’ szent földön, vagy: Anglia zászlója“, történeti regényes szint. 4 felv. Scott Walter után játékszínre irta Lentbert, magyarra forditotta Szigligeti, a’ tudós társaság költségin: „az utolsó felvonásban Saladin kísérete és a’templariasok lóháton fognak meg­jelenni“, valának a’játékszini czédula zárszavai. 20ikán , ,Kean v. köny­­nyelm­űség és lángész szinj. 5 felv., irta Dumas Sándor, forditotta Fáncsy Lajos; f. hó 2okán Lendvay jutalmául „Bájital“ dalművet adandják dal­­szinészink. A’ Buda ’s Pest közti állóhid tárgyában kinevezett országos küldöttség által Sina György b. úrral kötött szerződésre fölvilágitásul szolgálnak még a’következők: Az orsz. küldöttség Vlildik ülésében f. észt. sept. 2kán, név­­szerint kérdés tétetvén, hogy Hoffmann és Maderspachnak benyújtott tervét kell e vagy lehet e, és mennyire ez úttal tekintetbe venni ? Mellynek követ­kezésében jóllehet ezen küldöttség a’nevezett honfiak hazafias buzgóságukat, mellyel az ország kívánságának sikeresítését előmozdítani igyekeztek, sőt em czélra sem fáradságot sem költséget nem kimérve terveik bemutatása mellett az általok javaslatba hozott híd mintáját is dicséretes szorgalommal és ügyes­séggel elkészítvén itt Pesten köz­szemlélésre kiállították, ollyannak látja, m­elly az ország hálás érzését nemcsak méltán megérdemli, hanem ennek nyilványítását is megkívánja , jóllehet továbbá kívánatosabb alig volna a’kül­döttség előtt, mint a’ rábízott munka végbevitelével tulajdon honfiát dicsőí­teni; mivel azonban előleg elhatározott, és egyedül teljes biztosságra czélzó elvei szerint csak olly művészek terveit fogadhatja el, kik már hasonló nagy munkát hoztak tökéletességre, eddigi határozatánál fogva kénytelenn­ttetve látja magát, a’ nevezett Hoffmann és Maderspach társaknak, kik ön elismerésük szerint is ezen tulajdonsággal nem bírnak, terveit ez úttal elmellőzni. Folyván ezután a’ tárgy fölötti tanácskozás, mindenek előtt elhatározandónak vélte a­ küldöttség, hogy a­ fel­forgó körülményeknél fogva mellyiket kelljen a’javas­lati hidak közül elfogadni? mellyre nézve a’ különféle javaslatokat támogató okok szorgalmatos megfontolása után abban állapodott meg, hogy e­ két vá­ros közti közlekedés egy két oszlopu lánczhíd által eszközöltessék, mellyet az illető művészek kinyilatkoztatásukban bővebben látható költségek kímélése legrövidebb idő alatt leendő végrehajthatása’s ezeken felül a’ két városnak viz­­áradástól mentesítése leginkább ajánl. Nem kerülhette mindazáltal el ez al­kalommal a’ küldöttség figyelmét Rennie György nyilatkoztatása, mellyben a’nevezett művész jelesen 2dik szakaszban a’ függő lánczhídakra nézve meg­jegyzi, hogy azok, kivált erősebb széllel és nagyobb teher alatt, ingásnak kitéve lévén tökéletes állandóságot nem igen ígérnek , mivel mégis az emlí­tett művész ugyanazon szakaszban mind­e­­mellett kinyilatkoztatja, hogy Pest és Buda közt csakugyan egy lánczhíd, melly minden kívánatnak megfe­leljen, fölállítható legyen, jónak vélte a’küldöttség ez alkalommal a’szemé­lyesen jelen levő William Tierney Clark angol művésztől következő kérdésekre felvilágosítást kérni­­. i: 1) Nem veszélyezteti­é a’ fölállítandó láncz - hidat azon ingás, mellyet az itt gyakrabban uralkodó erősebb szelek, vagy a’hid megterheltetése okozhat? 2) Lehet e az említett hid állandóságát, és ugyan gyakrabbi és költséges!) igazitások nélkül reménytem ? Mellyre az említett művész kinyilatkoztatásaiban bővebben magyarázóinkra hivatkozva, még azok­hoz toldotta bővebb világositás gyanánt és ugyan. Az első kérdésre, hogy az általa fölállított hammersmithi hidnál épen olly alkalommal, midőn azon igen rövid idő alatt mintegy 150 kocsi fölötte sebesen általment, a' fönálló toronyban levő hengereket, mellyeken a’ hid láncza fekszik, figyelmetesen vizsgálgatja , és jóllehet ezen hid a’ helybeli körülményekhez képest cseké­lyebb teherre számítva kevesebb költséggel, nem is egészen 4.000 mázsát nyomó lánczakon épült,é 's igy a’Pest és Buda közt javaslott híddal, melly­nek lánczai 40 ezer mázsánál többet fog­nak nyomni, hasonlításba sem jöhet, még is csak alig észrevehető mozgást tapasztalt legyen, ’s igy bátran állít­hatja, hogy egy olly erős hid, mint a’miilyen Pest és Buda közt czélba vé­tetik, az ingás tekintetéből, mellyet valamint nagyobb terheltél am úgy cse­kély felületénél fogva a legnagyobb szél sem okozhat, aggodalmat nem szülhet. A’ 2dikra : A’ nyilatkozó mű­vész és Telford által fölállított hasonló hidak minnd­­ekkorig azon tapasztalást nyújtották, hogy a­ fából készült pallózat igazítá­sán ’s a’ festés újításán kívül minden egyéb javítás nélkül sértetlenül fölál­­lanak, megjegyezvén itt, hogy miután a’ budapesti hid pallózatja is a’ bemu­tatott tervek szerint nem fából, hanem vasból készíttetni javasoltatik, az effé­le igazitások épen tekintetbe sem jöhetnek. Továbbá kérdés létetett a’ jelen­levő művésznek, hogy az oszlopok fölállításánál megkivántató zárgátok jég­­torlás által nem okozhatnak e áradást, mellyre a’ küldöttség azon választ nyerte, hogy miután ezen zárgátok fölállításával is a'Duna szélességéből 21 ölnél több elzárva nem leszen , 's igy a’ viz lefolyása mindenkor jóval több helyet foglalhat, mint a’ Szent-Gellért hegy irányában levő viz medre, en­nélfogva a’ jégtorlástól e’ miatt félni sem kell. — Végre azon aggodalom is kijelentetvén, hogy a’ fölállítandó oszlopok a’ víz sodrába esvén, nem lesz­nek e kimosás veszedelmének kitéve, mellyre a' többször említett művész azon megnyugtató választ adá, hogy ha a’ fönálló Shoreham-hid, melly a’Duna folyásánál sokkal sebesebb tenger dagálya és apálya által szüntelen mosatik, még ekkorig tökéletességében i’önáll, ’s általában nem félthető, hogy a’Duna vize a’fölállítandó oszlopokra illy kártékony hatással lehessen. Az elöbocsá­­tottaknál fogva tehát minden aggodalom megszűnvén, két oszlopu láncz-hid elfogadása továbbá is megállapittatott. Következett ezután a’ fölállítandó hid helyének meghatározása, mellyre nézve a’ küldöttség minden egyéb körül­ményt, de kivált a’ két part mivoltát tekintve, a’hid helyéül a’ Nákó-ház kö­zepéhez irányzandó vonalt választotta, ezen határozására többi közt főkép azáltal vezéreltetvén, hogy itt a’ budai vár oldala csekélyebb meredekségé­nél fogva hidföljárásra könnyebben alkalmaztatható , a’ pesti part pedig ter­mészetes fekvése és térsége által minden kívánságnak voltaképen megfelel, ezenfelül pedig a’két oldaról alkalmatos följárás is elérethetik a’ nélkül, hogy a partokon levő díszesebb épületek tekintetükben veszítsenek, vagy több ki­sajátításra szükség legyen. El nem kerülhette egyébkint a’ munkálkodó kül­döttségnek ez alkalommal figyelmét, hogy épen e’tájon lévén azon hely is, mellyet a cs k. főherczegsége az ország nádora a’nemzeti játékszín számára kegyesen kijelelni méltóztatott, mivel mindez, mind a’fölállítandó Ilid akár az építmények díszét, akár a/, ott számosabban öszsz.egyű­lni szokott nép és kocsi számára megkivántató kényelmességet tekintve, kivált egy jól elrende­zett kirakó-helynek hozzá járultával nagyobb térséget kívánna, jó előre kell gondoskodni, nehogy idővel az említett játékszín fölépítése által a’hely any­­nyira megszorittassék, hogy utóbb egy vagy más részről ózdijának csak alig felelhetne meg; ezen aggodalom megszüntetésére tehát legalkalm­atosbnak vélné a’ küldöttség, hogy a’ nemzeti játékszín részére szánt hely valamivel fölebb jelesen az Ilkey-ház irányában hasittassék ki, a’többi egész térség sza­badon maradván, mert csak igy lehetne elérni, hogy a’hídnak mind kétol­dalán egyforma szélességű lakhelyek alkottatván, ’s e’ fölött minden szoron­gás is eltávoztatván, ez által a’ város nemcsak kényelmességben de diszesség­­ben is nevezetesen nyerne. Mivel azonban ennek elrendelése egyedül ő cs. k. főherczegségének az ország nádorának kegyes intézetétől függ, annál fogva a’küldöttség ezen véleménye azon alázatos kérés mellett rendeltetést oda fél­ter­jesztetni , hogy ő cs. k. főherczegsége azt kegyesen jóváhagyni, ’s a’ nemzeti játékszín helyének e’ szerint leendő kijelültetését kegyesen elhatá­rozni méltóztassék. Erre nézve (XVI. ülés, sept. 18-án) fölolvastatott ő cs. kir. főhűségének az ország nádorának az orsz küldöttségtől sept. okáról kelt alázatos fölirásra lejött k. válasza , mellyben a’ küldöttséget tudósítani mél­­tóztatik, hogy a’ mennyire a’ magyar játékszínre szánt telek, az álló-hidnál megkivántató nagyobb térség tekintetéből szükséges lenne, e’ helyett más al­kalmas és ugyan a’küldöttség javaslatára különösen figyelmezve fog kijelöl­tetni. — Ugyanekkor Széchenyi István gr. bemutatta W. T. Clarknak hozzá irt levelét, mellyben azon tekintetnél fogva, mivel még most voltaképen nem határozhatni meg, hogy az ál­ló-hidat épen a’ lákóház irányában, vagy tán egy kevés különbséggel alább a’ mázsa-utcza irányában lenne é alkalmasabb építeni, — magára hagyatni kéri (Clark), hogy a’ még ezután bővebben kifejtendő körülményekhez képest, a’ kijelölt két vonal közül választhasson. Melly kívánsága a’ nevezett művésznek, minthogy a’ különbség a’ nélkül is alig érdemel tekintetet, elfogadtatván, a’ két vonal közti választás az építő mű­vész szabad tetszésére hagyaték. (Vége következik.) Sajnosan érezvén a’ siménfalvi ifjúság, hogy az eddig folyt iskolai czélirány­­talan tanítás­mód miatt az őt mint falusi gazdaságra készülőt,közelebbről érdeklő hasznos ismeretek hi­ányával kelle maradnia, egyesületbe állván össze azon czélt tüze ki magának, hogy ezen ismeretekben tökéletesítné magát. E­­miatt fő figyelmet ébreszte benne a’ számvetés és földmérés tudománya , mellynek tökéletesítésére az egyesületi szálláson néhány fekete táblája mindenkor készen állnak; tanulja a’ helyesírást; gyakorolja magát kérelem - levél, kötelez­vény, bizonyitvány, nyugtatvány ’s több illyesnek törvényes s tudományos alakban készítésén; — ezeken kivü­l pedig mint buzgó keresztyén, az iste­ni dicséretek éneklésében is tökéletesülni. Hogy pedig az eddig olly hi­­­ányos mezei gazdaság itten bármi gyarapodást vegyen , kiterjed az intézet gondoskodása eleven­ gyepük készítésére, legfinomabb gyümölcsfák szapo­rítására, a’ pityóka (burgonya) termesztés nagyobb divattali tízesére, min­dennemű takarmány csinos és kellő rendbeszedésére, gazdasági eszközök le­hető legjobb m­óddali tartására, roskadozó épületek jobb karba helyzésére, haszontalan és fölösleg költekezés gátlására, részegítő italok szabályozására, pénzeskoc­ka és kártya-játékok eltörlésére. Kiván barátja lenni az emberiség­nek közelebbről az által, hogy ha valamelly részvényes kérelmével az illető helyen megkeresi jelentvén akár épitésbeli akár egyéb gazdasági szükségeit, biztosságot nevez ki az egyesület, melly a’ kérelmező ügyét ellássa és ha építtetni kiván, az alkotandó épület helyét, legjobb móddali állását, szom­szédságit és egyéb körülményit elhatározza, arróli munkálatát benyújtván a’ biztosság az egyesületnek , a’ kérelmesnek annyi napszámbeli segedelem ada­tik, mennyit az egyesület szükségesnek lát,’s mind a’biztosság munkálata szorul szóra mind pedig a’ segedelmezők neves emlék okáért a’segedelmezési jegyző

Next