Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-11 / 73. szám

- - öngyilkosság leve szomorú k­övetkezménye,­ tehát az elkövetett merény után tanács­­kozást épen ssenki­vel nem tan­th­atott, mert arra lelki ébersége már nem volt, hanem mind­en tette abból állott, hogy az est homályában utazókon, és mezőn tett sok ren­deletlen tébolygásai közben egy két házhoz is be ve­tőd­ött, t­e a’ honnan igen kevés zavart szavak váltása után csakhamar eltávozván, szokatlan kalandjait összevissza tévé mig végre a’nevezett időben lakjába térvén, nem végintézkedést, mint fel. állítja, hanem néhány valóságos megtébolyo­dásának nagyobb fokát kitüntető sorok összehalmozása után, borzasztón vele véget értének. Gyergyó-Alfalu, aug. 20-án: Ma, mint első apostoli királyunk napján, az egész gyergyói kerület, ritkán előforduló örömü­nnepet üllett. Ugyan­is a’ köztiszteletü kerületi fuesperes, ésalfalvi plébános, Sláez István, mai napon nyitatá be az élet urának, igen fényes szertartással, 51­ évi áldo­zatát. Ünnepélyesen vezetteték az ötven éves Áron paplakából az imád­ság szent termébe, hol hála és öröm könnyek közt, szertartási külön szerepekben körül álló vidéki papság karjai közül, mutatá be az oltári nagy áldozatot. Meglepő, ’s figyelemre méltó vala a’ tárgy (Példabesz. XVI. rész. 31 vers.), mellyet választott ez ünnep szónoka, a 8 év híján egész századot élt czimzetes esperes Keresztes János ur. Hasonló ünnepélyes­séggel tértünk ismét a’ papiakba, hol az asztalhoz kerekedtünk. Igen dí­szesen jött Gazda Ferencz őrnagy urnak, több gyalog tisztteli megjele­nése mind a’ templomban, mind az örömlakomán. — Gyergyó,aug. 22én: Ingerülten ’s bosszutelve olvasók az Erdélyi Híradó Ildik száma alatt Korom­ vidékéről azon tudósítást, mellyben tiszaújlaki Mayer András szem­orvosi czimzettel emliltetik. Szükség őt bővebben ismerni. Júniusban be­­vetődék ő Gyergyó­sz.-Miklósra, ’s az antalnapi vásárkor czigányok ál­­t­ il trombitáltatá ki magát, mint szemorvos. A’ sok beteg egymásra vezet­teté magát hozzá, ’s ha diplomát nem mutatott is, közbizodalma ’s tisz­teletű nevezetes orvostanárinkkali összeköttetései ’s komasága hiú feldi­csekvése által képes vala bizodalmunkat kicsalni. Operálta többnek szemeit, bele nyúlván hegyes aezér műszerrel, mi magában elég ügyesen ment véghez; de szokása szerint hiúban köpött (salva venia) a’vakok szemébe; mert ha negyed, ötöd, Lezad napon hátának is valamit, hamar iszonyú szem­gyuladást, vérmességet kaptak, még jobban besötétültek, s a’ mi több , ezen felül majd baromi bőgősben kitörő éjjelnappali gonosz főfájás kinzottjaivá lettek. Sejté a’ szemszuró ur, hogy nem sokára porul járatul és minden betegétől a’ legszegényebbtől is 20, 30, 50, 60 ’s 100 forin­tot tüstént kicsikarván, e’ rendkívüli díjon barna lovat vásárlótt, 's kí­nos betegei mellől elugratott. Az orvosi nagy és szép nevet igy soha meg nem gyalázhatá senki, sem nyomorult embertársait keservesebben meg nem csalhatá , égetőbb fájdalmokba nem hozh­atá, mint ezen rosz ember. Ha van hatalom példás megbüntetésbe, ’s a’ megcsaltak kára vissza­térítésb­e, az ezennel legyen tisztelettel iránta felszólítva. — A’ segesvárszéki erdőfelvigyázói hivatal, mellyhez 200 ezüst f.esztendőnkénti állandó fize­tés ’s naponkénti két lóalata, fizetéspótlásul, van köttetve, csődület út­ján fog betöltetni, kik tehát azt elnyerni kívánnák, kérelmeiket i. e. Oc­tober óikéig bizonyitványikkal együtt a’ segesvári tanácshoz adják be. Spanyolország*. (Espartero Durangóban. Hadi hirek.) Bayonnei telegrafi sürgöny sze­rint Durango és Biscaya fele már Espartero hatalmában van. A’ trónkö­vetelő nagy haditanácsot tarta aug. 20-án Villarealban, Espartero pedig az alatt az egész vitoriai vonalt elfoglald, míg Castaneda tábornok a’ sa­­dupei és asuraldoi állomásokat keríté hatalmába, mi által tökéletes ösz­­szeköttetésbe jött Espartero sergeivel. A’ zendülők minden erőssége­s pattantyújára az alkotmányosak birtokába jutott e’ vidéken , csupán Es­partero munkásságától függ most, néhány bátor csapással véget vetni a’ háborúnak. A’ fülzendült zászlóaljak még mindeddig nem adák meg ma­gukat , sőt több navarrai századot is részekre vélnek hódíthatni. Lehet azonban, hogy mielőtt kard végezhetné e’ szomorú ügyet, szerződés ve­­tend véget a’ vérontásnak. Jól értesültek ugyanis tudni akarják , hogy Parisban élénkül folynak az illető alkudozások Spanyolország lecsönde­­sitése iránt. Már Malé ministersége alatt is megbízottat küdte Parisba Maró­to a’ trónkövetelő fia házassága iránti alkudozás végett, mert Maro­­ta kedvencz terve mindég Izabella királyné megnyerésén alapult I. Car­los fia számára. Franczia részről nem legnagyobb kedv mutatkozik ugyan erre, de mégis legalább elég készség együttmunkálatra, ha csakugyan megegyezésre tudná bírni a’ trónkövetelőt Maro­to. Soult tábornagy még inkább idegenkedék e’ szándéktól és a’ tuileri­ák udvara kivánatosbnak lát­ja, hogy inkább franczia hg keljen házasságra Izabella királynéval. E’ pillanatban ismét megnyitá ajánlatit Maroto Hay­lord által, azon megjegy­zéssel, hogy most különösen kedvezők a’ körülmények illy alkudozásra. A’ zendülők egy része Maroto nézetiben osztozik , ’s ezek most kimerí­tő békítési tervet terjesztettek Soult elébe, ’s a’ király azonnal szoros­ vizsgálatába bocsátkozok az egész ajánlatnak.­­ (Tökéletes meghasonlás Maroto és a’ trónkövetelő közt.) Bayonne­­ból aug. 30dikáról következő telegrafi sürgöny érkezék: „Aug. 26ikán általányos tanácskozásra gyűlt valamennyi carlospárti vezér, minek tö­kéletes nyílt meghasonlás jön eredménye Maroto és a’trónkövetelő közt. Aug. 27-kén Estellába vonult a­ trónkövetelő, Maroto pedig négy zász­lóalj kíséretében Aspellia felé indult. Esparteroval azonnal nyilványos köz­lekedésbe bocsátkozik, míg egy angol ezredes egymásután háromszor jelent meg az andoaini carlosi táborban. Valamennyi tartományban rend­kívüli forrongás uralkodik.“ E’ hivatalos hir annyival inkább fontos,mi­vel az alkotmányosak legújabban néhány kedvező hadifordulatot tettek, mi már a’ nélkül is leveré a’ carlosiák minden bátorságát. A ii fi I­­­a. (Lyndhurst vádinditványa a’ ministerek ellen.) Az alig. 23diki felső­házi ülésben Lyndhurst nyilványijá, mikép panaszt kell emelnie ő fels. ministerei ellen, kötelességeik hanyag teljesítése miatt. A legfontosb rend­szabályok t. i. csak tíz ülések vége felt* jöltek tanácskozás alá 's a’ kor­mány nem tartá meg a’ trónbeszédben kifejezett ígéreteit. A’ ministerek bebizonyiták kormányzási tehetlenségöket ’s nem bírák az alsóház bizalmát. A’ mostani kormány maga idézte létre azon nyugtalanító mozgalmakat, m­ellyek darab idő óta az országos csöndet háborítják. Illy ministerség nem méltó a’ nemzet bizalmára. Ezután indítványt tőn a' ns lord jegyzék­előterjesztésre azon tanácskozási tárgyakról , miket az alsóház a’felsőh­ez külde. (Tetszés az ellenzés*­ padokrul.) Melbourne : „A’ ns és tudós átel­leni lord olly indítványt tőn, melly egyenesen a’ ministerség iránti ellen­séges indulatból származik. Mire czéloz a’ ns és tudós lord ? A’kormányt népszerűtleníteni akarja, vagy nagyobbítani népszerűtlenségét, ha már talán az? szándéka talán süker­ülhet; de azért biztosíthatom őt, hogy ko­­ránsem éreml ezért, ha ezzel magát ’s pártját emelni véli a' nemzet ke­gyében. Igen, (nyomadékosan) a’ ns lord megfosztja népszerűségétől a’ kormányt; de ha a’ szerencsétlenség úgy hozná magával, hogy ő és párt­ja jutnának kormányra, akkor, h­a még százszorta szebb és nagyobb te­hetségekkel bírna is ő lordsága, mint mennyivel valóban bír, még­sem fogna bizalmat gerjeszteni olly kormányzat iránt. (Halljuk !) Szemünkre lobbantják, hogy nem teljesítettük a’ trónbeszéd minden igéretit. — ki ennek oka? Ha inditványink nem hatottak keresztül, úgy azt csupán ezen új felsőház fáradhatlanul összehordogatott módositványinak kell tulajdo­nítani. Minden résznak alapja a'felső- és alsóház folytonos véleménykü­lönbségében alapszik, ’s reménylenünk kell, hogy a’ legközelebb ülésben jobb egyetértés orvoslandja e’ bajt. E’ házi többség ellenségeskedése a' leggyűlöletesb szenvedélyességből származik, melly nem csupán rendsze­res ellenzést torlaszt a’ kormányzati indítványokra nézve, hanem még a’ kormány szándékát is gyanúsítani törekszik. Egyet azonban mindenek fö­lött jól megjegyeztetni kérek , hogy t. i. nema’ kormány okozá az ország­szerte uralkodó ingerültséget, hanem a’ ns lord és pártjának konoksága, mellyel azon indítványokat ellenzék , mikkel a’ nép kivánatinak eleget le­hetett volna tenni.“ (Tetszés.) Lyndhurst indítványa elfogadtatott.­­ (A’ királyné berekeszti a' parliament*­ üléseket.) London, aug. 27- kén: „Ma lett vége azon parliamenti ülésnek, melly végzésekre ’s kö­vetkezményekre nézve, az egész szabaderinyés conservativ sajtó egyhan­gú ítélete szerint, legterméketlenebb a’ britt parliamenti évkönyvekben. Az üléseket személyesen rekeszté be a’királyné. Buckingham palota és a’két parliamentház körül már két órával ő fels. kiindulta előtt nagyszámú nép csoportozott, valamint a’parliamenti utczában is, hol kettős sorban dísz­­kedik a’ fővárosi rendőrség. Délutáni 2 órakor álgyarokaj ’s harangzúgás jelenté a’ királyné elindultak A’ nyilványos és magányos épületek ablaki lepve voltak pompás és csinos öltözetű hölgyekkel; azon utczákban , merre a’ királynénak elhaladni kelle, a’ nép szokatlanul csöndesen viselé ma­gát. Midőn Viktória a’parliamentház előtt kocsijából kilépe , második kir. lövet dördült el az álgyutelepekről. A’ lordkanczellár, Melbourne, a’ gróf­tábornagy, lordkamrás és más főhivatalviselők a’ ház előtt várák ő felsé­gét ’s bevezeték a’ hölgykarzaton keresztül, melly telve volt szépekkel, a’ királyi öltözőszobába. Nem sokára kir. díszöltözetben lépett a’ gyűlés­­terembe a’ királyné , ’s az alsóházi tagokat azonnal meghivá a’ felsőház eb­be a’ fekete betű bevezető (usher of the black rod) , az elnök paróká­­san és díszöltözetben vezeté be a’ követeket, és szokás szerint kurta be­szédet monda, mellyben röviden előadván a’közelebbi ülés tárgyait, több, legújabban elfogadott, törvényjavaslatot kir. helybenhagyásra ajánla, mit azonnal teljesített a’ királyné. Ezután letérdelve a' trón előtt következő trónbeszédet nyujta át őfelséginek a’ lordkanczellár, mellyet a’ királyné tiszta szilárd hangon olvasott föl: „Mylordok’s uraim. Miután a’nyilvá­nyos munkálkodások bevégezték, azon megnyugtató kötelességet teljesí­tem, hogy fölmentem Önöket hosszas és szorgalmas jelenlétüktől a’ par­­liamentben. (Örvendek, hogy Hollandia és B­e­­­g­i­u­m közt az öt hatalom együttmunkálata­i által határzott és kielégítő szerződés megszűnteté már a’ villongást, Európát pedig biztositá azon veszélyek ellen , miknek olly hosszas ideig ki volt tétetve. Ugyan­ azon egyetértés, melly e’ bonyolult kérdéseket békés végre juttatá, a’ keleti ügyre nézve is üdvös hatású leend. Az öt hatalom egyenlőn elhatárzá ,a’ török birodalom függetlenségét fön­­tartani, ’s azon meggyőződést táplálom , mikép ezen egyetértés kielégitő elegyenlitését biztositandja azon ügynek, melly egész Európára nézve leg­főbb fontosságú. Legőszintébb örömömre szolgált, hogy képes valók Fran­­cziaország kibékültét Mexicoval előmozdítani. Iparkodván alattvalóimnak a’ béke áldásit biztosítani, rendkívüli örömet érzek , valahányszor­­alkalom nyílik előttem félreértések elhárítására más hatalmak közt. Legújabban szerződést kötök a’ francziák királyával azon villongások megszüntetése iránt, m­ellyek az utóbbi években­­az angol és franczia halászok közt ural­kodtak. E’ szerződés, megszüntetvén­­a’ villongás okait , alkalmas szolgá­latid a’ két birodalom közt szilárdabb megalapítására azon egyetértésnek, melly mindkettőre nézve olly hasznos és egyszersmind «az európai általán­os ér­veket «annyira előmozdítja. Állandósággal folytatandom azon «alkudozáso­kat, mellyek m­ár munkálatba vétetvék , a’keresztyénség valamennyi ha­talmának szövetségbe vonására, a’ rabszolgakereskedés tökéletes kiirtása iránt, ’s bizton reményiem, mikép a’ gondviselés áldása szerencsés sii­­kerrel jutalm­azandja fáradozásimat illy igazságos ügyben. Sajnálom, hogy azon félreértések, miknek következtében a’ teheráni udvart elhagyni sön kénytelen követem, mindeddig nem nyerhettek kielégitő orvoslást a’perzsa udvarinál. Azon kötelességek teljesítésére, m­ellyek Önökkel a’ jelen gyű­lés megnyíltakor tudattak , az indiai főkormányzó hadserget küdte át az Induson , ’s nagy örömmel vagyok képes Önöknek jelentkezni, mikép­p’ hadszállítvány mindeddig semmi akadályra nem talált. Minden ok van re­ménylenünk, miszerint azon fontos czélok, m­ellyek miatt e­ katonai mun­kálatokat kezdettük, végre kívánt s­rkert érendünk. Nagy tetszéssel vet­tem észre azon kitűnő figyelmet, mellyel a’ haza belviszonyai iránt foly­vást kitüntettek Önök. Tökéletesen megegyezem azon rendszabályokban. ( 29© )

Next