Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-09-16 / 75. szám

298 egy szki­ó ’s eskütt' tétele határoztatott, melly végett a* nm. m. leír. hely­tartó tanácshoz felírás létetett. Debrecz­­en, őszelő Sán. Oszkó Irén Nagyszőlősön, a' főispán elnök­lete alatt tartott népes közgyűlésben hirdettettek ki Ugocsamegye közönségé­nek az utolsó hongyű­lés nagy következményű törvényei, illő méltánnyal hall­­gaták végig azokat a' megyei rendek, bennök részint nagyszerű következmé­­nyek magvait elhint­ve , részint olly intézeteket megállapítva látván , mellyek a’nálunk eddig igenis észrevehető kereskedési pangás megszüntetésire, a’ nemzeti hitel fölemelésire,­­a'' haza anyagi érdekeit kifejtő vállalatok bizto­­­sitására k­dves hatásúak leendnek. Meleg szia akkal fejté ki az elnök főispán , miképen mind azon jótékony eredményért a'legjobb fejdelem atyáskodásán felül, a' haza szolgálatának magos érdemei közt megőszűlt, főlig nádornak, ki­nek bölcs elnöksége olly czélszerűn vezeté az országgyűlését, tartozik a’ nem­zet forró hálával — ugyanazért a­ Hédek ő fenségének hála felirást szavazá­­nak. Utóbb a’mezei rendőri czikkekbe foglalt szabályoknak a­ megye körül­ményihez alkalmazása , az ujonezok kiállít­tatása, országgyűlési költségkulc­s kidolgozása végett biztosságok rendeltettek. Végre a’ hontias keblű főispán melegen emlékezett meg , a'tiszta, ’s valódi hazafiság, józan előhaladás , 's mérséklet nagy férfiéról, a’ képviselői tábla lelkéről , jeles polgári erényei miatt külföldön’s hazában őszintén tisztelt zalamegyei követ Deák Ferencz úr­ról, ’s őt szorosb kapocscsal kívánván fűzni a’ kormánya alatti megyéhez tábla­­birónak nevezé ki, mit a’ Kb. lelkesedéssel fogadván—elhatárzák, hogy ezen megtiszt­elés felől, mind a’ tisztelve nevezett férfiú, mind pedig Zalamegye kü­lön levelek által értesittessenek.—Oszkó­­d. Sárközön, délutáni 4 órakor üd­­vözlé a’ szat­hínár'-megyei fényes és 40 tagból álló küldöttség Kende Zsigmond e. alispán vezérlete alatt a’ n. m. főkanczellárt, ki itteni terjedt birtokainak megtekintése végette’ megyébe leutazván, akkor éljen baráti látogatását teve a’ szathmármegyei főispánnál, kinek honfias buzgalmát a’ múlt országgyűlési 381. sz. örökre hirdetni fogja. Az üdvözlő alispán megemlítvén előbb a’ megye ezen kedves meglepetését, miszerint, bárha keblében már királyokat, ’s ná­dorokat tisztelt, de kanczellárt még eddig—a’ hagyományok szerint (hacsak amazokkal nem utaztatlak) nem üdvözölhetett, — tolmácsold a’ megye háláját a’ nagyférfiunak azon munkásságáért ’s buzgóságáért, m­ellynek hazánk a’ múlt országgyűlés üdves törvényit nagy részben köszönheti, 's a’ megyét ke­gyeibe ajánld.— Nyájas leereszkedéssel fogadd’s köszönd ő kegyelmessége ez őszinte üdvözlést, ’s egyszersmind határtalan szerénységénél fogva nyilvá­­nyitá , hogy a’ múlt országgyűlés nagy következményekkel teljes , ’s a’ nem­zet méltóságához illő kimenetelét ne neki hanem ő fels. kegyelmének ’s azon mérséklettségnek tulajdonítsák,m­ellynek pályáján ezen megye képviselőji is jártak, ’s ajánld azt továbbra is a’megye Rendeinek , megemlítve hogy vala­mint érett ’s komoly férfiakhoz illő mérséklettség, ’s a’ jólértet­t és érzett sza­badság fejti ki legjobban ’s tartja fen a’ nemzetek polgári boldogságát, épen úgy tulság, és szabadosság által , századok viharival küzdött alkotmányok is porba dűltek. Végre bizonyositá a’küldöttséget, hogy fiolgári élet­ének nincs hőbb vágyódása, mint a’legjobb fejdelem kegyelmét’s lelkéből tisztelt haza­fiainak becses bizodalmát megérdemelni, megérdemelve megnyerni, meg­nyerve , drága kincs gyanánt örökre birtokában tartani. Melly nyílt ’s a’ nagy­­férfiút valódilag jellemző kifejezéseket, a’fényes teremet eltöltő harsány él­jen követvén az elnök egyenként bemutatá’ ’s megnevezd a’ küldöttség egyes tagjait, mit ő kegyelmessége a’ legnagyobb nyájassággal fogadván , utóbb az oldal­­ teremben magányos tisztelgések tétettek. Szathmárm­egye , e’napot méltán emlék­ napjai közé számíthatja. Még egyet. A’minap Ugocsa megyé­ből két fő tekintetű férfiú látogatá meg a’ melegkeblü hazafinak ’s dalnoknak Kölcseynknek sírját, kihez azokat becsülés, és barátság szent érzelmei fűzék. Sajnos i­de a’sirt roskadó félben találák ; vájjon miután azok , kik büszkék lehetének őtmagokénak nevezhet­ni, igy nézik el a’férfiú sírját, kinek szel­lemi emléke a’késő századokban is élni fog—azon tisztelt társaság, melly a’Kölcsey-emlék létesítését buzgó érzéssel vállald fel, ha ezt tudni fogja ■— nem fogna e’ illő méltányt mutatni a’sir iránt, mellyben olly drága hamvak nyugosszák örök álmukat ! B Bosnyások­on. CZendületi merény.) A'bosnyák vezér Sera­­jevo véneit és főbbjeit Travnikba idézte­­, de ezek nem engedve a’ vezér kivonatának, Serajevot fölázsták, ’s azonnal gyors futárt küldöttek Kon­­stantinápolyba, előljárójokat pedig előzék, ki aztán Travnikba menekült. Rövid idő múlva mintegy 20 ezer fegyveres seregte össze és tüstint Travnik felé indult. A’ vezér értesülvén a’ merényről, azonnal bátran a’ zendülök elibe siete mintegy 4 ezer harczossal. Aug. 16skán Viles mel­lett a’két sereg összeütközött, és négy órai harcz után a’ zendülök fu­tásnak eredtek Serajevo felé. A’ vezér bátor elszántsággal üldözé a’ futókat, és a’ városba szándékozók rontani; de a’ polgárság megelőzte őt és küldöttséget küv ilde­ti hozzá, a’ város kíméléséért könyörgvén, minek következtében szándékától elállott a’ vezér, azon kikötéssel, hogy a ko­­lomposakat kezeibe szolgáltassák, és táborba szállott a’ város előtt. A’ vezér e' csatában 300 em­bert vesztett, a’ zendülök 600at, és azonkal 100 nál több foglyot.— KÜLÖNFÉLE : Kolozsvárit a' Monostorutszára rugó piaczsoron múlt napokban egy m. e. kétszázad előtt épített ház falát megbontván, éjszaki oldalában egy köblábnyi üregbe szorítva 's nagy kővel berakva fedtek kilencz tyúkot, egy kakast, egy tojást. A' tojás még ép ; az állatok lábai, szárnyai, nyaka, a’kakasnak még taréja is tisztán látszanak, de busók és tollak elsorvadt. Hogy ezen bevakolás alapoka valami babona volt, nem kétkedhetni.—II. Szebenben a’új szász nemzet évenkint tar­tatni szokott nemzeti gyűlését törvényes, gazdasági és politikai ügyei igazítása végett nemzeti ispánja elnöklete alatt f. évben is aug. 21 kén 's köv. napjain megtartotta. Nagy dicséretére szolgál azon előrelátó nem­zetnek, hogy e'szép nemzeti jogát­ fen tartotta, midőn a' más két testvér nemzet egészen ki engedte gyakorlatból menni ! V. U. /I int­érik­a. (Határkérdés). Egyik londoni lap szerint Van Buren kijelenté, hogy a' határkérdés miatt aligha szakadásra nem kerül a' dolog Angliával. Az amerikaiak gúnyolják az úgynevezett „brit­ paczkázást“ és esküsznek, hogy a’ kérdéses földből egy talpalatnyit sem kap Anglia, ha csak meg nem veszi. — Az amerikai angol követnek ki­jelenté Palmerston, misze­rint az angolok csak khinai hajókat fognak letartóztatni. — A­ M. Chro­nicle szerint Anglia elfogadá a közben­járást Mexico és Texas közt. — (Az újyorki Herald szerkesztője házasodik). Az ujyorki Herald kiadó szerkesztője James Lordon Bennett ur köv. jelenté lapjában haza­ mask léte, a‘ közbéke, kölcsönös bizodalom, rokoni érzet, szóval: a’ köz­jó előmozdítása m­ulhatlanul megkívánja, hogy a’ megye mind azon békés polgárinak, kik a’ fenemlített kedvetlen következésű építőszék alatt tör­­tént zavarok miatt fenyítő pör alá vétettek, a megye Iliinek hű keblé­hez, visszacsatoltatása eszközöltessék.Ezen előterjesztés közpártoltatást nyervén, közohajtásnak jelentetett's elhatároztatott:­­ Fels. alázatos felirattal keressék meg az iránt, hogy a' megye azon polgárit a' per alul felmenteni méltóztassék, egyszersmind közohajtás biztosi­ sikerülése tekintetéből a’ főkanczellár ’s főispán kegyes közbenjárásért, valamint a­ főispán helyettes is pártolására megkéretni határoztatok. Törvény hir­detéskor indítvány tétetvén az országgyűlésen jeles magaviseletéről ’s alkotmányos hazafiságáról ismeretes Deák Ferencz Zalamegye nagy ér­demű követének a’ megye tbiráskörébe vétele iránt, a’ megye RB. a’ fő­ispán helyettest megkérék az iránt, hogy Zalamegyének azon lelkes fiát és követét a’ megye tbirájává kinevezni szíveskedjék. A’ gyakori esőzés miatt folyóvizeink ismét áradozni kezdenek, a’ szénasarjat több helyen már el is borította az árvíz, a’juhos gazdák méltán aggódhatnak a’jöven­dő takarmány szűke miatt. Aratás a' legsilányabb volt; semmi legkisebb gyümölcs ; a’ szőlő gerezd a’ hideg és gyakori esőzés miatt még alig kezd érni ; bort keveset’s nem igen jót várhatni.­­ (Ajtóhangok a' szász király mulatásáról Nagy­-Szálokon.)A’ nagy - száloki fürdőről’s vidékérül az augsburgi német lap egyik levelezője így nyilatkozik : „Míg Magyarország felső részeiben néhány fürdő ven­dégeinek száma folyvást gyérül, egy eddig nevéről alig ismert kis hely annyira törekszik emelkedni, hogy kis idő múlva bizonyosan elérendi az érdemlett nevezetességet, minek alapját maga a’nagyszerű természet veté meg. Európa majd minden magosb hegyvidékit bintazák, csodáink és l­irák már, mig a’ szepességi nagyszerű és magok nemében egyetlen karpáti bérczeket illő figyelemre nem igen méltaták. E’ hegyek eddig az egész nemzet ’s ország sorsában osztakozni látszottak, mert az utóbbiak is mintegy sűrű köddel voltak borítva, nem igen vonhatván magokra az idegenek figyelmét, ’s egyszersmind azon előítéletet keltvén, hogy köze­lebb vizsgálatra nem is érdemesek. Mikép ébredt föl a­ nemzet ez ónne­­hézségű álomból, mikép tör magának a’homályt szeretők fondorlati da­czára óriási léptekkel ösvényt számtalan akadályon nemes, fenséges és szabad polgárhoz illő czél elérésire, az nem ide tartozik ’s csupán el­mon­dás alapossága bizonyításául emlittetik , miszerint minden nemzet csu­pán magának tulajdoníthatja, ha más nemzetek által feledtetik, ’s hogy mihelyt méltóvá teszi magát más szabad nemzetek sorában ragyoghatni, hazáját azonnal örömest látogatják az idegenek. Az önsúlyú százados köd már oszladozni kezd, és a’ bámuló vizsgálónak igen sokat mutat, mi csakugyan közelebb megtekintésre méltó, ’s nem fogja senki tagadhatni, hogy illy tárgyak közt az első helyet kétségkül a’ szepességi hegyor­mok foglalják el. E' hegyek nem mérkőzhetnek ugyan a’ schweizi óriá­sokkal, de mégis ugyanolly csodálatra méltók, és vizsgálatra annál in­­kább ajánlkoznak, mivel egy regényes ponttal valamennyi kitünőbb he­lyeit bejárhatni. E’ hely a’ nagyszalóki fürdő, 3 ezer lábnyi magosban a’ tenger víztükre fölött. Kevés év előtt elhagyatott vad magány volt e’ hely,’s most már több házat találhatni ott, mikben kényelmes lakást lel az utazó. Nagyszülők a‘ kárpátok Champángja, azon különbséggel, hogy olcsóbban és majd ugyanazon kényelmekkel lakhatni ott. A’ nagyszülo­ki érczviz mindenben a’ gasteinihez hasonlít, csakhogy hideg, de már csak igen kevesen használják, mert természeti hidegvíz-gyógyászat jó­zan kormánya ott is elfoglalá már illő helyét, ’s dologhoz értő szerény férfi által gyakoroltatik. Néhány év óta szoktam m­ár a’ nyár hőbb napjai egy részét tiszta jég kedviért e’ fürdőben tölteni,’s igy az idén is több na­pig mulattam már ott, midőn egy külföldi vendég érkezte olly fényt ve­tett e’ fürdőre, mit leírni alig bírok. Épen ebéd mellől keltünk fel, midőn 3 idegen érkezék, igénytelenül helyet foglalt ’s evés közben kivánatát nyilvánnyitá valamelly vezetővel a’ közel regényes völgyet bejárhatni. Véletlenül közelebb jutván az idegenekhez, kalauzul ajánlkozám mel­léjük, ’s mikép bámultam, midőn útközben megtudám, hogy az idegenek egyike Szászország királya, ki Hohenstein gr.álnév alatt utazá be a’ kárpáti vidéket. Másnap a’felkai völgybe rándult a’ király, ’s a’ viha­ros idő daczára is fölkapaszkodott a’lengyeltaréjra , a’ lejövet rendkí­vül veszélyes volt, de a’ király mindenütt elől ment, ’s mindenkit páratlan nyájassággal bátonta.Ebéd után beltánevét a’ vendégkönyvbe a’ magas utazó ’s Késmárkot látogatá meg, mint a’ nagy Tököly Imre egykori lak­helyét. A’ régi vár megtekintése után másnap ismét a’ hegységbe vonult a’király, még pedig óhajtott sikerrel, mert ekkor kedvezőbbek voltak a’ napsugárok, ’s ő fels. egész pompájában gyönyörködhetek a’ zöldtó pom­pás vi­dékinek. A’ magos karbunkulus-torony, a’ holt papirvölgy, a’ zöld tótorony­, az imádkozó szerzetes, és számos egyéb tárgy a' lomniczi csúcscsal együtt, különböző színekben ragyogtak a’ nap sugári közt, mintegy üdvözleni akarók a’ magas látogatót. E’ kiránduláson Kés­márkot s másnap Magyar országot is elhagyá­k fels., miután maradandó emléket hagyott mindazoknak, kiknek szerencséjük volt körében mu­lathatni.— A’ t.czikkek bildet, folytában ezeket határozták Abaujinogve Hitei 1 ) A.’ katonautonczok állítása tárgyal­, szám.tagb. álló biztosság rendel­tetett,’s az országos választmány e részbeni utasítása 500 példányban kinyomatni határoztatok. 2) Az úrbéri törvényekben történt változások a’nép előtt járásbeli sz.­birák által kihirdettetek. 3) A’ magyarodásra nézve jövő országgyűlési követeknek adandó utasításul följegyeztetett, hogy a’ tanuló intézetekben mindennemű tudomány egyedül m­agy­ nyel­ven adassékelő ’s bolti nyelvünk diplomatikus nyelvvé tétessi . A’ mezei üdves törvények sikeres!) eszközlése végett minden járásba egy­

Next