Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-02 / 1. szám
s szombaton jurulu első szám.. ff Magyarország és Erdély. Bulla|»esti napló A’most letűnt 184 -ik év minden tekintetben igen fontos volt az egész műveit világra nézve ’s közel alig emlékezhetni vissza évre, a’mellyben, egyetemileg véve több nagyjelentésű esemény lett volna öszszehalmozva, ’s mégis minden jóstehetség nélkül meglehetős biztossággal mondhatni , hogy felviradt uj évünk az előbbit jelentőségre nézve jóval tulhaladandja. Ám vessünk rövid öszszehasonlitó tekintetet a’ múltakra és sejthető jövőre. Spanyolország 1840ben hat évi véres polgárlahcztól szabadult meg, és szabadságát szerencsésen visszaküzdé ugyan; de meddőn áll most ernyő- rondgálta fa gyanánt, melly csak jövő esztendőiül várhat gyümölcsöt; a’ spanyol nemzet százados sebeit kötözgeli most be, az itt élt uralkodó vsszaéléseket gondosan iiogatja ’s a’ különböző szabaditékoknál fogva egymástál elváló nemzetiségeket józan törvényhozás által öszszeforrasztani törekszik. A’ baszk tartományok nem bírják azon nagyszerű eszmét fölfogni, miszerint a’kisebb részt képezvén a’ többi spanyol tartományokhoz képest,örömmel kellene sietniük elévült némelly kizáró jogaikról lemondani, hogy az összes hazatesttel az egyenlőség hatalmas köteléke által szorosbban rokonulhassanak, és ez által ismét azon helyet foglalhassák el az európai nemzet-családban, mit végkép csak olly nemzet veszthet el, melly önböcsülésirül megfeledkezett. A’ baszk tartományoké’ makacs ellenszegülése már is lázas remegésbe hozá a’ kedélyeket Spanyolországban, ’s ha a’ jövő cartes idején nem hozand czélszerű csöndesitő rendszabályokat, úgy az 184-ük év könnyen olly eseményeket szülhetend, mellyek még egyszer polgárharcz vérszövétnekit fogják a’ boldogtalan spanyol földön lobogtatni, az óhajtott üdv tökéletes kiküzdésire. Azonban, ha czélját békés utón éri is el a’ nemzet, minden esetre nagy fontosságú leend a’ sikert megelőző vitatkozások’s rendszabályok sora, mert tanulságul szolgálandóak ezek arra, hogy minden tekintetben sülyedező nemzet is képes magát békés után azon polczra visszaemelni, honnan százados önkény ’s vakság következében lealázó sajnos mélységbe hanyatlott. — St. Jean d’ Acre bevétele ’s M. Ali meghódolása, a’ keleti kérdést koránsem fejté meg úgy, hogy abból még sokkal komolyabb eredmények ne számozhatnának. Már is hire terjeng, miszerint a’ szultán nem hajló Ali meghódoltát elfogadni, hanem szigorúan kívánja a’ jul. 151ki szerződés súlyát rajta végrehajtatni. E’ szándékában az orosz kormány hihetőleg erősitni fogja a’ portát, mert épen a’ moszka hatalom az, melly európai háború esetén legkevésb koczkáztatás mellett legtöbb nyereségi reményekkel biztathatja magát. A’ sz. pétervári udvar illy lépését annál inkább mondhatni valószínűnek, mert Anglia terjeszkedését Khinában ’s hatalma szilárdabbulását Keletindiában igen féltékeny szemekkel nézi,főleg miután a’cserkeszek ’s Khiva elleni hadjárásit eddig leginkább angol befolyás következtében meghiúsulni kelle látnia. Ila tehát Ali Egyiptust nem kapja meg, vagy ismert ágmánya rövid idő múlva más igényeket hozand szőnyegre, úgy Francziaország könnyen követheti a’ Revue des deux Mondes tanácsát, ’s kardját Európa mérlegébe Vetendi; azon kardot, mellyet eddig is csak legnagyobb személyes veszélyek közt bírt Lajos Fülöp hüvelyben megtartani, azon kardot, melly a’ száz csatában győztes Napoleon visszatértekor majd minden franczia fülében kihivólag csöndült meg, azon kardot, mellynek, a’ francziák kedélye mostani ingerültsége mellett, egyáltaljában dolgot kell adni, hacsak nem akarja a’ kormány, hogy saját testén ejtsen félelmes sebeket az ország, mit most a’Németországban, Becker Ramadala szerte hangzása óta, olly nagy mértékben ébredező ’s nyilatkozó ellenszegülési indulat legsebhetőbb oldaláról, t. i. dicsvágyáról , támadott meg, a’mi egyetlen bálványa minden franczia kebelnek. A’ francziák e’ visszahatás által mintegy kihivatva tekintik magokat, ’s vannak sokan a’ sajtó hatalmas emberei közt, kik ez érzeményt heves kifakadásokkal olly magosra csigázzák, hogy valóban mesterség leszen korlátok közt tartani a’ földuzzadt folyamot, főleg most, miután a’ keleti elmellőztetést is fájlalják, ’s e’ mellett harczrakész hadserget látnak talpon, melly vágytól ég a’ dicsőség elmúlt éveit visszavarázsolni. A’ keleti kérdés és Rajnaszomj tehát olly két veszélyes szirt, mellyet Lajos Fülöp ügyes kormányzása is alig fog elkerülhetni az országlási hajóval. E’király bölcsesége átlátja mind ezt, ’s azért darab idő óta már nemcsak titkon, hanem nyíltan is orosz szövetséggel törekszik megbarátkoztatni a’ francziákat ; ezek pedig annyira gyűlölik az utóbbi események óta az angolokat, hogy könnyen hajlíthatók megbarátkozni az orosz szövetséggel, mihelyt az által Albion fiain boszut állhatás reményivel kecsegtethetik magukat. A’ moszka kormány előtti’ szövetséget leginkább azon körülmény teszi ajánlatossá, mivel Francziaországgal egyesülten kölcsönösen véli majd elérhetni terjeszkedési vágyait , mire nézve mostani szövetségeseitől megegyezést soha nem várhatna. Egyetlen szikra, illő helyre röpítve, harczi lángokat ébreszthet, mégpedig koránsem Ali szakálaért, hanem leginkább Francziaország és Russzia terjeszkedési vágyainak kielégítéséért, melly két hatalom régen megunta már a’ lespedést,’s vérmes ember gyanánt érvágást óhajt, hogy önerejében ne kelljen megfúlnia, vagy tehetlenségre bíznia. Ezek rövid kivonatba szorított nézetink a’külföldről a’ múlt ’s jelen évben. Mi hazánkat illeti, erre nézve csak azt legyen szabad megjegyeznünk, miszerint múlt évi országgyűlésünk több korszerű határzati , minek például : a’ váltótörvény, zsidók fölszabad iktatása ; ’s a’t. a’ most letűnt évet törvényhozási tekintetben legkitűnőbb helyre állítják évkönyveinkben ; most folyó évünk azonban nem kevésbbé lehetend nevezetessé, részint ez uj törvények foganatosítása, nemzetiségünk’s hazai nyelvünk terjedése által, részint pedig külföldi viszonyzatra vonatkozóak, mén, mi, a’ kelet szomszédi, minden esetre érdekelve leszünk, ha ott nagyobb dolog jelentőségű mozgalmak fognának a’ támadható franczia-moszka szövetséggéda következtében kifejleni. Magyarország legtermészetesb védfal Oroszországgfixa ellen, ’s a’magyarság elterjedése hazánkban minden moszka befolyásnak át—ii, léphetlen gátot fogna emelni. Nemzetiségünk ’s nyelvünk tehát a’külföld mos—nem tani iránya ellenében mulhatlanul nyerni fog, ’s ezt reményivé méltán ad—küvözölhetjük a’ tegnap beköszönt uj évet legőszintébb ’s legbuzgóbb szeren—im: csekiváratinkkal!—Azon kir. táblai jegyzők, kik 1837 ben esküdtének fel, ésnek az ügyvédi vizsgálatot mindekkorig le nem tették, kivévén a’ királyi Kúriáéium tagjainak fogalmazóit, felsőbb rendeletnél fogvást a’ táblai jegyzők sorából!Adót kitöröltetvén, hivataljok megszűntnek jelentetik.—Dunánk jege olly erős, hogy ggori néhány nap óta szának és terhes kocsik is bátran haladhatnak rajta. — Óburdó dán e’ napokban egy molnárlegény az őt bottal fenyitö molnármestert ugy fejbe fujtá, hogy kevés remény van életéhez; a’tettes fogva van.—A’ szigoru,nog tél miatt számos lopás történik Budapesten, ’s majd naponkint hallhatni hittűl rablásokrul, mi folyvást résen tartja a’városi hatóságokat. — Nemzeti színpangn dunkon dec. 26 án bérszünettel „Hőség próbája“ Kisfaludytól adaték, mit Phillis Hlippe bűvészmutatványa követe; 2 zikén,,Peleskei nótárius“ 2 dikán bérfolyam— ffjában „Hagyjatok olvasnom“, és újra Phillippe mutatványi, 29ikén „Két fe ol fedékeny“, ez este Phillippe utoljára mulattatá a’ közönséget, ’s teljes elégültét viszi magával, 30ikán „Cikéi Fridrik“ , Szigligetitől; 3 ükén: „A notredamei toronyőr.“ E’ napon a’volt igazgatás befolyása megszűnt, ’sjanj,a nyár lsején az országos küldöttség által kinevezett választmány kezdémegori színházunk kormánya kezelésit Ráday Gedeon gr. vezérlete alatt. N. I. Temesmegyének dec. 91k ’s köv. napjaiban volt évnegyedi közgyűlésen?. l A’ tanácskozások két első napját majd kirekesztőleg foglaló el a’ katonaujonczok ki- állítása iránti intézkedések vitatása, pontonként vétetvén föl a’törvényben idézett or-'iországgyűlési utasítás. De nem a’ nézet miatt nyúlt illy hosszúra annak tárgyalása náci mintha el vagy nem fogadtatásáról volna kérdés, mert ez országgyűlésileg alkotott ido ’s törvényben idézett utasítás kötelező ereje szintollyan mint a’ törvényé , hanem mirírvei némellyik rendeletének értelme fölött különböző vélemények támadtak, így több oldel közt, első szakaszában, a’ katonaujonczokat ajánló törvény ’s az abban megállapíívni tott sorshúzás az előtti katonaállításmódnál szelídebb ’s költségkímélőbb létének a nép előtti kihirdetése köztisztviselők „és lelkészek“ által rendeltetvén eszközöltetni ala némellyek ezt úgy magyarázták, hogy a’ lelkészek is részükről tegyék meg a’ hirdetést , ’s e’ végre a’ megyéspüspököket vélték megkeresendőknek; midőn mások az is tartván, miképen a’ törvények kihirdetése úgy, mint végrehajtása a’ köz hatóságokon jogaihoz tartozik, ’s azonfelül könnyen megeshetőnek hivén, hogy a’ törvénynek illető népnyelven két külön körű hatóság általi magyaráztatása bal-vagy két értelmüséget szül, az utasítást erre nézve a’képen gondolták érlelendőnek, miszerint a’ köz- A tisztviselők általi kihirdetéseknél a’ népre árasztandó erkölcsi hatás tekintetéből új lelkészek „jelen legyenek,“—e’ czélra elegendőnek vélvén csak a’ helységekbeli plébánosokat felszólítani illető tisztviselők által. ’S ez jön végzéssé. Az ujonczok testvizsgálásának kün a’járásbeli kerületekben, vagy ben a’középponti biztosságnál, történésére nézve is ketté szakadtak a’ vélekedések. A’többség arra ügyelve, hogy hol a’ megye 14. kerületében egy időben vételendvén a’ sorshuzatás elő, a’ megyének peoqdig négynél több rendes sebésze nem lévén, a’ külső megvizsgálást lehetetlennek látta rendkívüli sebészek félfogadása, ’s így az országgyűlési utasításban épen kimér- em tenni kívánt költségek tetemes szaporítása nélkül eszközölhetni, de azonkívül taná-c csosnak hitte a’ megvizsgálás középponti biztosság előtti végbevitelét azért is, mer így a’megyei sebész könnyebben igazolhatja a’jelen leendő katonai sebésznek netalán ellenvéleményi ellenében a’magáét az országgyűlési utasításban erre nézve bíróul ha-tárzott megyei főorvos előtt. Határoztatott ezeken kivűl, hogy a’ katonai megvizsgálás is a’megyeházban, a’járásbeli küldöttségek jelenlétében történjék, minden helységből csak annyi ujoncz küldessék be, a’hány vettetett ki reá, ’s kívülről csal akkor állíttassanak a’ legközelebb sorsokat húzottak közzül pótlékképen be, midőn a’, elsők között szolgálatra alkalmatlanok találtatandnak. Költségkímélés ’s önkénygátlás volt a’ végzés minden pontinak rugója. E’ tárgy befejezésével szőnyegre hozatota miképen Horvátországban a’ szenvedélyes kitöréseken felül, mikkel utolsó idők alatt nemcsak magányos, de fájdalom köz körűi helyeken is jön az anyahazának most már a’magyar korona minden részeire nézve törvényesen nemzeti nyelve’s nemzetisége sértve, alakult társaságok ’s hírlapok által nyilványos felszólítások indíttattak egyetemi „Szláv“ nemzetiség ábrándos eszméjinek ébresztésbe szél, a’ magyar nemzexiiség gyengítésének világos szándékával,—sőt merényes hitegetések is szólaltak el miként e’ szellem , nemcsak Horvátország határit, hanem az anyaországnak is több részeit, jelesen a’ valaha úgy nevezett Bánságot, Bácskát ’s egyéb megyéket lelkesíti A’megyei Rendek ez események megpenditésével szívfájdalomra gerjedvén a’kör Haza egyik részének illy szeretetlen érzelmin a’ Haza legkincsesb java’s fő érdeke iránt, érzelmeken, mikronákul felfogott tartományi előszeretet alakjában egy idegen, a’világosságot vaksággal, a’népek jóllétét zsibbasztó önkénynyel, ’s fejedelmet és hazát hódítás-rémmel fenyegető éjszakrésszel lehelnek rokonszenveket — magokat különösen a’ horvátországi szláv vagy úgy nevezett illyr propaganda szerénytelen igénylete által, mellyel egyazon czél után eredő rokonlelkiséget Bánságnak’s így e’megyének is lakosainál találni, bizonyos reményének kiáltotta ki érzék méltatlanul megsebzetteknek. Elhatározták tehát nemes Zágráb-és Körös-megyéknek megírni — Varasdot, ismérve a’ magyarhoz melegebb vonszódását, e’ sorba nem foglalván , miképen a’ magyar nyelvnek Horvátországban is terjedését óhajtva ugyan, de mind a’mellett horvát testvéreiknek arra kényszerittetését sose sem tűzve ki vágyul, e’ tekintetben mindent a’ honszeretet ’s köz érdek megértése kifejtésétől várnak; —azon megrohanásokra mindazáltal, miknek folyó évben is jön az ott majd védetlenűl álló magy. nemzetiség geniusa martalékul kitüzelve, hazafi érzelmek viszonzását reméllőleg figyelmeztetik, ’s kárhoztatásukra felszólítják a’ ké nemes megyét, — végre kérik őket—mi a’ levél fő czélja, miszerint Bánságot a’szlh propaganda szövetséges tartományi közzé sorozni nem kétkedőket győzzék meg arról , hogy e’ megyében egy néposztály sem létezik, melly utálattal nem taszitná viszsza a’ szláv egyesülési hirdetők elvetemült felhívásit. E’ végzés egyhangúlag ’s közlelkességgel jön elhatározva, ’s hozzá téve az is, hogy Torddal, Brassó és Bács meg