Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-03-26 / 25. szám
spOfJIiAKATS Magyarország (Tass László, Sebedül Ida és Erdélyi Kornélia ) ; budapesti napló, könyvkereskedésünk akadályai, irodalmi újdonságok, Pesten tavitóház létesül, Kronheim szép hagyományi, lánczhidi munkák haladása, játékszini krónika,sajt; Pestmegye (részvéttanusitás jegyzőkönyvileg Hermina fegnő halála fölött, főispán-helyettesi óvás a’ bűnvádi eljárás ügyében, a kőrösi legelő ügye; Erdős folyamodása 's az egyesülhetési jog ’sa’t.) ; llurmijamegye (a’ városi tanácsnokok mint tisztesbek a’ megye részérül az országgyűlési költségek fizetéséhez vonakodván járulni kir. parancs által a’ makacssági ítélettül fölmentetnek, intézkedés a’ rablások szaporodása ellen, megyei levelezések, bankjegyügy, Vörösmarti vásárszabaditék, fölvilágositás a’ dunamelléki ref. kir. gyűlés ügyében, a’ dunagőzhajózási társaság közgyűlése: 'sa t. Spanyolország (állítólagos szövetkezés a’ carlosiak és mérsékpártiak közt; Espartero intése a’ nemzeti katonasághoz, ’sa’t) Anglia (Peel az alsóházban általányos birtokadót indítványoz: szomorú hírek Afghanistánból) Francziaország (Lamartine nyilatkozata a’ rabszolgaság eltörlesztése ügyében ; ’sat.) Németország. Értesítő. Ifjágyar ország. F. hó tokon Schedel Ferencz egyet, rendkiv. oktató ’s m. akad. titoknok hitvese szül. Tarnóczy Id a tej áttétel következtében élete 32 évében elhunyt néhány nappal előbb pedig Erdélyi János m. t. társ. tag hitvese szül. Vachott Kornélia szintazon betegségben múlt ki, mindkettő csecsemő árvát hagyván maga után. Továbbá Vass László a’hold, szűz battai apátja, nyáradi d. sz. kanonok, krasznai főesp. hittud. tr., a’ m. k. egyet. egyháztörténeti tan. a’ theol. kar idősbike, egyet.volt rector, a’ m. t. társ. tiszt.beli ’s a’ róm. kath. ref.akad. tagja ’s a’t. négy évet meghaladt gyöngélkedés mellett is tanítói hivatalát csüggedetlenül folytatván hirtelen bélgörcs ’s ideggula kövekeztében közjóra’s a’szenvedő emberiség gyámolitására szentelt munkás életpályája 621k észt. f. mart. 24kén öröklétre szenderült’s tetemei 27én (husvét első napj.) délutáni 4 Vi órakor a’ pesti fősz egyház sírboltjába takarittatnak el, a’ nyugmise pedig 31kén az egyetemi templomban fog tartatni. A’ dicsőültben nemcsak a’ tud. egyet.’s nemz. akadémia, hanem az egész kath. papsággal’s emberiséggel együtt. Hazánk egy nemeslelkü emberbarát, felvilágosult lelkű ’s tántorulhatlan , igazságszerető iró ’s hazafi veszteségét gyászolhatja. Számos baráti , ismerősi ’s tisztelőjinek a’ boldogult úgy áldozott le, mint magyar egyik kitűnő ragyogásu csillaga. Béke árnyékának ! I budafiesti napló. (Könyvkereskedésünk akadályai) Geibel Ká- roly , pesti uj könyvárus, múlt héten nyita meg igen pompás elrendezetü boltját a’ nagy Kristóf gyógyszertár mellett, ’s mi sietünk őt a’ könyvbarátok figyelmébe ajánlani következő okoknál fogva: 1) munkásságát leginkább a’magyar irodalom emelésére szándékozik fordítani, nemcsak mint könyvárus a’magyar munkák terjesztése, hanem mint könyvkiadó is magyar elmeművek napfényre bocsátása által, mire annál nagyobb szükségünk volt’s van, mivel eddig csak egy könyvkiadóval birtunk, az pedig a’ naponkint gyarapodó nemzeti irodalmi szüleményeket részint nem is győzte már kiadni, részint pedig gyakran csak az írók elég szegényes fizetése mellett adhatta ki, mi természetesen nem igen nagyon buzdíthatta élénk munkásságra azon íróinkat, kik csak szorgalmuk gyümölcseibül kénytelenek életüket tengetni, pedig jól jegyezzük meg, hogy nagyobb részint épen ezek gyarapíthatják irodalmunkat, ha tudják , hogy átvirrasztott éjjeleik szülöttei illő áron vevőre találhatnak, mert mennyei ambrózia napjainkban nem igen elégítheti ki az iró szükségeit. 2) Geibel a’ külfölddel olly egyenes összeköttetésben áll, hogy a’ külföldi irodalom termékit eredeti árukon adhatja, pedig eddig azokat jóval magasb áron kellett fizetnünk. Hogy illy törekvés pártoltatást érdemel, azt alig szükség hosszasan bizonyítgatni, ’s csak azt jegyezzük még meg, hogy e’ pártfogás mulhatlanul szükséges is ha akarjuk, hogy buzgó törekvéseit minél előbb meg ne bánja. Itt egyúttal nem leend talán czéltalan azon akadályokról is röviden szólani, mellyek miatt a’ magyar könyvek nem terjedhetnek el annyira, mikép azt nemzeti irodalmunk fölvirágzása ügyében méltán óhajthatni. Volt ugyan e’ tárgyról már többször és több helyen szó ; de a’ most előterjesztendő oldalról, ha emlékezetünk nem csal, még eddig érintetve nem volt. Tisztelt hazánkfiainak nagy része ugyanis nem bírja eltűrni azon körülményt, miszerint a’könyvárusoknak a’ bizományképen adott könyvek árából 20 — 25 pntnyi jutalmat kell az eladatott könyvek árából adni, csupán azért, legalább sokan ezt hiszik, mivel a’könyveknek helyet ad boltjában, ’s azért ezen procentuátiót lehetőségig lealkuszszák, ’s azt hiszik aztán, , hogy ugyancsak nagy nyereséget szereztek magoknak, ha a’ könyvárustól 5 —10 forintot lealkudtak; pedig mennyire csalatkoznak az illy gazdálkodó jó urak! E’ fukarkodás miatt legalább 100 forint áru könyvvel kevesebbet ad el a’könyvárus , és a’ szerző aztán fontszámra sajtosnak adhatja munkáját, hogy a’ veszett fejszének legalább nyele kerüljön meg. És a’ könyvárus erről nem tehet, mert 1) nagy ház és boltbért (4-6 ezer váltó forintot, sőt többet is évenkint!) kénytelen fizetni, ’s ezt nem gyapjúból, hanem csupán könyvek eladása után járó procentuátióból kell beszerelnie; ( 2) több segédet kell tartania, és pedig jó fizetéssel, elannyira, hogy 600 ezüst for. évdijnál kevesebbért nem igen kaphat alkalmas embert, sőt többnyire még ennél is többet kell fizetnie; 3) Pesten aránylag kevés könyvet adhat el, hanem leginkább vidéki könyvárusok által kell az eladatást eszközlenie; az illy vidéki könyvárusnak aztán legalább 10 pétet tartozik fizetni jutalmul az általa eladott példányok árából, ’s így habár 25 pCtet kap Is iró-kiadótól, magának csak 10 marad belőle, mert ötöt, sőt többet is, levelezésekre kell kiadnia; 4) valamint általányosan rosz lábon áll nálunk a’ hitel, úgy a’ könyvárosok is vidékinken gyakran nem tartják meg szavakat, ’s nem fizetnek a’ kitűzött időre, és mi származik azután ebből? Egy kis példával mindjárt megmutatjuk: A. bó 100 példányt ad B. pesti könyvárosnak eladásul valamelly munkájából!'H. szétküldi a’ könyveket az ország minden részeibe; X. könyvárus V. megyében a kapott 10 példányt csakhamar eladja, ’s a’ pénzt vígan elkölti, azon remény fejében, hogy uj évig búzából vagy egyéb termesztményből majd pénzelni fog egy kissé, ’s aztán könnyen kielégítheti a’ pesti könyvárust; azonban a’ munka érdekes, és a’ 10 példány nem elég, igen de X. a’ fenekárát elkölté , és így nem mertől többet kérni, mert ha kér , úgy egyszersmind az eladott példányokért is a’ pénzt kell küldenie, ezt pedig csak uj évre reményű eszközölhetni; ennélfogva tehát már azon egy helyen is kevesb példány kel, mint mennyi elkelne, ha hitelünk jobb lábon állana, mert itt még azt is meg kell jegyezni, hogy sok ember, értjük, igen sok ember, hírlapban olvasván valamelly uj könyv megjelenését, azonnal elmegy a’ könyvárushoz, de ha ott a’ könyvet első felhevülésében rögtön nem kapja meg, többnyire csakhamar elfeledi vagy megbánja szándékát, és a’ könyv árát más czélra forditja. 5) Eljő az új év; A. azonnal megy B.hez , és számot vet vele; B. boltjában a’ kapott 100 példányból 10 példány találtatik meg, következéskép a’90 példány árát múlhatatlan azonnal le kell fizetnie , mert az izó nem várhat , és nem is tartozik várakozni, pedig B. talán még csak 40 — 50 példány árát kapta meg az ország külön részeiből, és a’ többihez isten tudja mikor, vagy talán épen soha nem juthat! A’ ki nagyításnak hiszi e’ rövid vázlatot, ám ne sajnáljon pesti könyvárusaink Jegyzőkönyveibe tekinteni, és tapasztalni fogja, hogy ők sok ezer forintot fizettek ki már az illető írókiadóknak, mit megbízottaiktól soha nem kaptak meg. Innen származik azután még az is , hogy az ország minden könyvárusához nem is merhet már példányokat küldeni a pesti könyvárus , és azért hazánk több részében, irodalmi fejlődésünk kimondhatlan kárára , nem is kaphatni magyar könyveket! Csekély véleményünk szerint tehát 25 petnyi jutalom épen nem sok azon veszteségért,mellynek,nem legjobb törvénykezési rendszerünk mellett, múlhatlanul kiteszi magát a’ pesti könyvárus, ha a’ reá bízott könyveket az ország minden részeibe szétküldözni merészli. Ne fukarkodjunk tehát bizományosunk ellenében, mert csak akkor lehet kedve koczkáztatással is, terjeszteni könyveinket, ha a’ félhető veszteséget reménylhető arányos nyereséggel súlyegyenbe helyezheti. Egyébiránt olly tapasztalatlan urak is vannak, kik a' könyvárusok elmellőztetésével magányos egyedekre szeretnék országszerte bizni a’könyvek eladását; ámde csak ezeknek esik még meg igazán a’ diószegi vásár! A’küldötés költségbe kerül: sok példány bepiszkolva jő vissza, még többnek ára pedig örökre oda vesz, gyakran olly tekintélyes férfiaknál is kiktől még csak kérni sem mérjük pénzünket! Korán elhunyt Kisfaludy Károlyunk illy próbát tett az Aurora első köteteivel, ’s több ezer forintja bánta meg bizalmát! Azóta pedig többen, kik példáját követték, szintúgy jártak, ’s néhány forint helyett, mit a’ könyvárusnak kellett volna fizetniük, százakat vesztettek el. Benső meggyőződésünk szerint tehát, az itt elmondottak is okozzák igen nagy részben a’ magyar könyvek silány keletét.—A’ budai dunaparton fekvő katonai éléstár múlt héten már egészen átadatott a’ lánczhidépitő hivatalnak és ez azonnal leromboltatásához fogatott, a’ dunaparti járást elzáratá ’s mihelyt a’ várhegytövi út elkészül, a’ két éléstár közötti szekérutat is elrekesztendi, hogy a’ budai parton is haladék’s akadék nélkül dolgoztathasson a’ hidfő-épitésen. A’ budarészi zárgát czölöpit szorgalmasan sulykozzák le már a’Duna medrébe, a’ pesti parton pedig faragják a’nagy gránitkőtetemeket a’ zárgátba illeszthetéshez, úgyhogy a’ nyáron másfél ezer munkás is fog egyszerre hihetőleg fáradozni naponkint a’ hidkészités körül a’ két testvér parton. Jövő őszig a’ budai zárgát is elkészül ’s most már a’ legmakacsabb kétkedők is hinni kezdik, hogy csakugyan lesz mégis valami a’ hidból , melly hiedelem következtében múlt hét óta kissé emelkedni kezd a’ hidrészvények keletbecse. — Nádor- föligünk névnapjának dicsőbbitésére nemcsak a’ budai és pesti színházak voltak fényesen kivilágitva, hanem a’ vakok intézete a’ krisztinavárosi sz. egyházban, fényes szózenéjü misével megüllte azt, f. h. 19én mint nagylelkű alapitója ’s kegy. pártfogója névünnepén. A’ budai Casino-egyesület szabályi értelmében apr.bán délelőtti 10 órak. tartandja általányos választó gyűlését. — A’ pesti zálogháznak pár hét előtt elhunyt igazgatója Kronheim Pál nagy részét vagyonának közhasznú ’s jótékony czélokra rendelé végintézetileg fordittatni, igy p. o. 100 p.ntot hagyott a’pesti főegyháznak’s a’két városi 11 rendű emberiségi intézetnek (f. i. az irgalmas barátoknak, Erzsébet szerz. szüzeinek, a’ budai ’s pesti polgári ’s gyermekkórházaknak, a’ vakok intézetének, a’ pesti zsidókórháznak ’sa’t.) külön külön 100 p. fr.— 2 ezer p. fr. tőkét a’ budai ’s pesti kegy. isk. ifjúságnak alapitványul olly kikötéssel, hogy ennek kamatja a’ két gymnasiumban nyelvtudom. 3 osztályt jelesen végzett ifjak közt minden valláskülönbség nélkül osztassék ki, azonban e’jutalom v.üsztöndij-részesülésben hasonló tulajdonságok mellett elsőbbségük legyen a’ pesti zálogháztisztek fiainak. — Wagner pesti mírárusnál Deák Ferencz arczképéből már csak néhány példány kapható; érdekes gyűjteményét legközelebb Batthyány Lajos gr. arczképével szaporitandja. — Geibel K. pesti könyvárus költségin néhány nap múlva „Országos nemesé a’ közpap ?“ czimü érdekes röpirat fog megjelenni Mráz pesti káplántól, kit lapjainkból is ösmernek már t. olvasóink. E’munkáról hihetőleg bővebben is fogunk szólani. •A Szinte Geibel K. könyvárusnál kapható Byron munkáinak első kötete Petricsevics Horváth Lázár által fordítva. Jöv. h. elején kaph. leend a’ ,Pécsi Aurora első köt., melly Balogh Ján. szerkesztése alatt Pécsett jelent meg ’s Kuthy Laj. arczképével van diszesítve. A budapesti hangászegyesület ez évi utolsó hangversenye april