Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-11-19 / 93. szám

1. JEST, Magyarorszég és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. fölsége f. é. január 26iki határzatában Mixich Miklós hor­vátországi báni itélőmestert magyar kir. tanácsosi czimmel fölruházni legkegy. méltóztatott.—* Múlt szerdán, nov. 1 Gikán, ment véghez Budán Mednyánszky Aloiz b. ő exc. ünnepélyes beiktatása magyar kir. udv. kamrai elnökké,m. Gosztonyi Miklós bécsi közöns. udv. kamrai előadó által. Számos vendég, ’s a’ tisztviselők ünnepi díszöltözetben , illő fényt kölcsönzenek ez ünnepélynek.— (nem­zeti színházunk jegyéb­en­) 1840­. évi 44. tömey­­czikk értelmében a’ nemzeti színház igazgatása tárgyában kinevezett országos kisebb választmány részéről ezennel közhírré tétetik . Miután 1.év September hó 12d. tartatott nagy választmányi ülés határozatánál fogva felhatalmaztatott vol­na e’kisebb választmány, hogy a’hírlapok utján közhírré tett ’s f.év és hó 14ik napjára rendelt nemz. színházigazgató - választást eszközölje , — a’ vállalko­zók pedig mind e’ mai napig azon föltételeknek, mellyek elejökbe szabattak, ma­gokat alá nem vetvén , a’vállalkozók közül pedig egy bővebb megfontolás végett egypár héti halasztást kívánván, — ezen tekintetekből ez úttal, hogy egész lelkiösméretességgel és nyilványossággal legyen a’ nemzet tulajdona tárgyalva , intézkedni nem lehetvén, az igazgató-választásnak határnapja Pestre f. évi dec. hó 19d. napjára tétetik által, — akkoron a’ választmány hatásköréhez képest a’ színház állapotja fölött mulhatlanul intézkedendik.­—Ha a’ vállalkozók némi szük­séges adatokat és a’ választmány által megállapíttatott föltételeket látni kívánnák, Simoncsics János szinház-igazgató urnái mindenkor megtekinthetik ; valamint nyilatkozataikat is, — ki azt elnök ő excjának benyujtandja , — nála le­tehetik. Fráter Pál, választmányi tollvivő, v­­álasztottssági jelentés A’magy. gazd. egyesület nagy gyű­lésén nov. igén). A’ t.egyesület ügyeinek kormányzására megbízott választott­­ságadós kötelességének ismerte, az utóbbi közgyűlés határozatit pontosan tel­jesíteni, ’s a’ közczél közelítéséül, korlátolt tehetségitől kitelhető munkásságot kifejteni. Jelesen: egyesületi előadó Török János urat köz­költségen Stuttgart­ba küldé, hogy ott egyesületi rendes tag Bujanovics Eduard ur társaságában, több hónapig tartott hivatalos fáradalmi után, szellemi élvezet­ mellett a’ tapasz­talás mezején­, t. i. a’ németországi mezőgazdák gyülekezetén dús ismereteket gyűjthessen ’s azokat a’ t. egyesületnek terjeszsze elő.—Az egyesület alapitó ’s rendes tagjainak száma ismét gyarapodott, ’s ezzel közreható nemcsak anyagi hanem szellemi ereje is növekedett; azonban nem lehet fájdalom nélkül említeni azon veszteséget, mellyet a’t. egyesület egyik igen érdemes tagja’s a’ mivelt gazdálkodás tisztelt veteránjának benglázi Wittm­ann Antal főherczegi udvari ta­nácsosnak kimultával szenvedett. Gondja lesz a’választottságnak, hogy ezen ér­demdús férfiúnak dicsőén végzett életpályája annak idején és helyén illőleg mél­­tányoltassék.—A’ szakosztályok közül az utóbbi közgyűlés óta, a’ földészeti, kertészeti és szőlőmivelési több ülést tartván, ezeknek eredményei bővebben elő fognak terjesztetni.—A’ műtani szakosztály a’ honi czukorgyárak tulajdonosit olly végből bízta meg köztanácskozásra, miszerint a’ t. egyesület védszárnyai a­­latt a’megállapítandó szabályok értelmében egyesülve, közös erővel mozdítsák elő a’ répaczukorgyártásnak nemzeti gazdaságunkban naponkint fontosabb sze­repet igényelhető ügyét. A’ czélba vett tanácskozások bizonyos akadályok köz­bejötte miatt felfüggesztettek, azonban még e’napokban meg fognak kezdetni, ’s mint reméllhetni, nem foganatlanul.—A’ szőlőiskolában olly régóta hiányzott épület valahára födél alá került. A’ szőlőiskolai termés egy részével próbakisér­­letek fognak létetni,de annak nagyobb része a’ kellő edények hiánya miatt elada­tott. ■—Ennek jelentése mellett nem hallgathatni el azon buzgó és sikeres köz­­remunkálati fáradozásokat, mellyekkel Steinbach Ferencz kir. tanácsos és Hein­rich N. János r. tag urak az egyesület ezen vállalatát elősegíteni szíveskedtek. Az ismeretterjesztő szakosztályt illetőleg, ennek felügyelése alatt a’ mezei naptár jövő évi folyama megjelenvén, nagy részben már el is kelt.­A’mintatár részint egyes hazafiak adakozásaiból, részint az egyesület költségin számos­ példánnyal öregbedett’s még inkább fog öregbedni azokkal, mellyek e. előadó ur által külföldön czélszerültnek találtatván, megrendeltettek. — A’ könyvtár szinte több hazafinak szives akadozásából újólag gyarapodott ’s azok közül illő méltánylásul különös figyelmébe ajánltatik a’ t. egyesületnek : Ploetz Adolf r. tag, ki jelesen számos kötetnyi adománynyal kedveskedék. — Közrebocsátásul több rendbeli ’s külön szakbeli kézirat érkezett, mellyek az illető szakosztályok­hoz utasittattak megvizsgálásul. — A’ pénztár, mellynek állapotja elő fog ter­jesztetni, habár a’köztelek és szőlőiskolai épület rendkívüli költségei által tete­mesül szenvedett is, a’ folyó évben szaporodott alapítványok’s részvények által meglehetősen födözve van az idei még hátralevő költségekre nézve. Örvende­tes körülményeképen említhetni,mikép az idén a’tartozásban maradt részvények’s kamatok összege csekélyebb mint vala fentebbi években.—Kacs­kovi­cs­ Lajos egyesületi titoknok. A’ Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első Takarékpénztár részvényeseinek October 3­0 ik és november első napjain tartatott közgyűlése az eddigi szabályokat a’ szükséghez képest e’ következő pontokban módosította : 13 A’ betétei legnagyobb öszvege jövő 1843ik évi január 1 se napján kezdve, 300 portra emeltetett,’s ez benhagyott kamatokkal és azok kamatjaival 600 portig növekedhetik. 33 Törvényhatóságok közhatározatai mellett betétezhetnek ezen intézetnél fizettetni szokott 5 percentes kamatra ollyan „árvapénzek“ is, mellyek legalább 5 évig benhagyalnak ’s 5000 portot meg nem haladnak.—33 Statuspa­pirosokra jövendőben a’ bécsi folyam­­ része fog külön tértetvény ’s a’ kamat e­­lőrefizetése mellett 3 hónapra kikölcsönöztetni.—Ezen statuspapirosokkal ezen túl nem leend szükség, választmányi ülésig várakozni, hanem mihelyest azok is­merős pestbudai lakos által az igazgatónál bemutattatnak, ez, egy választmányi tag és a’ pénztárnok azonnal megvizsgálják azokat, ’s kifizetik felebbi értéküket. — 43 A’statuspapirosi szabályok alá az Eszterházyféle sorsok is elfogadtatnak. — 53 Szinte azon szabály szerint elfogad a’pénztár cs. kir. és egyéb forgásban levő ’s előre megvizsgálandó aranyakat is 4 pszt. 2­5 krban,—’s a’ kiszámítandó öszveget a’ kamatok előre fizetése mellett 3 hónapra kikölcsönzi, — három hónap eltelte után pedig, ki nem váltatásuk, vagy a’ kölcsön megnyitásáért teendő je­lentés elmulasztása esetében, a’ pénztár eladatásuk által fog kielégittetni. — 63 A’ kölcsönadandó legnagyobb öszveg, minden nemesnél a’ kölcsönnek választ­mányi szigorú vizsgálat mellett 15.000 pfrt—­egy egy váltón és kötelezvényen azonban,mint eddig is,nem több mint 5000 pfrt. lehet.— 73 A’ földesúri befolyás­tól ment ’s rendes bevallási jegyzőkönyvvel bíró szabad városoknak adás-vevés megszorittatlan jogával felruházott lakosaitól eddig szakirói és eskülli aláírással ellátott összeírások kivántaltak; jövendőben ezek ,,a’város hiteles pecséte alatt fognak elfogadtatni.“­A’ folyamodni kívánó szabadvárosi lakosok, addig is, mig a’hasonló összeírások pontjai a’jövő év elején nyomtatásban megjelenendő szabályokban kihirdettethetnének, e’ részben a’ közgyűlés által újólag alkotott szabályok pontjainak megtudása, vagy magok részire megszerezhetése végett az intézet írnokához utasittatnak.­—Mind azok, kik kellő bátorság kimutathatása mellett statuspapirosokra, váltókra, nemesi, polgári, szabadvárosi és úrbéri vagyonokra a’ hazai első takarékpénztári intézettől kölcsönöket venni szándé­koznak, a’ megkivántatóságok felől, szabályok kinyomatásáig is, magokat az intézet titoknoka által (vármegyeház) értesittethetik , bejelentéseiket pedig t. Simontsits János igazgató urnái (országút, Luby h­ázt adhatják be.—Egyszers­mind, miután eddig többeket azon aggodalom tartóztatott el kölcsöni folyamodá­soktól, hogy tán nincs kiadandó pénz a’pénztárban, minthogy az nem hirdette­­tik, ezennel jelentetik, miként a’takarékpénztár pénzei örökös ki-és visszafo­gásokban köröztetvén, ritkán esik meg, hogy kiadandó pénzei nem volnának, ’s még ritkábban, hogy azok legföljebb egy hét alatt kiadható öszvegekre nem gyűl­hetnének.—A’közgyűlés meghagyásából Szalay József m. k. iitoknok.­­Pestmegyei közgyűlés. (Folytat.3 Nov. 16 án, mint a’ gyűlés másod napján a’múlt napi jegyzőkönyv hitelesítése után olvastatott nádor­i fens. tudósítása, miszerint a’vakok intézete immár az elkészült épületbe átköltözék, melly becses értesítés alkalmul szolgála első alispán urnak igen lelkes beszéd­del felszólítani a’ RRet, hogy miután már több lelkes hatóság örök alapítvánnyal segité az intézetet, azon áldozatra kész buzgósággal tetézzék föpártfogásukat, miszerint ez intézetnél néhány vaknövendék számára alapítványt tegyenek. És a’lelkes felszólítást egyhangúlag pártolván a’ RRek, egy alapítványt a’ statu­sok pénztárából, egyet pedig a’tisztviselői kar megegyezése mellett a’tisztvi­selők arányos fizetéséből rendeltek örökíteni, melly utóbbira nézve az illetékek fizetésbéli lerovatása a’ megyei számvevőnek meg is hagyatott, ’s ez alkalommal föisp. helyettes ur­á­nya kéré a’RKet, hogy a’ tisztviselők sorából őt se zárják ki. Mivel pedig ezen alapítványok többnyire szegényebb sorsuak ’s adózók szá­mára létetnek: megkéret­ni határoztatott a’ nm.­htanács, hogy az adózónép pénz­tárából is legalább 2 alapítványt tenni engedjen.—Ezután tárgyalás alá vétetett a’honi pénztár megvizsgálására’s általjában korszerű adókulcs kidolgozására kinevezett küldöttségnek igen szép avatottság és szorgalommal kifejtett vélemé­­nyes munkálata. Belőle itt csak némelly fontos­ pontokat emelhetünk ki, ’s főleg azokat, mellyek az elmélet mezején is igen kétesek ’s azért a’ gyűlésben több szó­váltást vontak magokra. A’ munkálat az adó rovatai és kivetési kulcsa szerint két főrészre szakad. Mindenek előtt az adónak történeti leírása adatik elő, miből kie­melendő, hogy 1­72­7. évig a’hadi pénztár a’ honitól még elválasztva nem volt. Az egyes rovatokra számitott adóösszeg a’ három utolsó évi adórovatokból vont középszám szerint vettetett ki. Mig hazánk pénzben és termesztvényekben is fi­­zetendi adóját, addig annak kivetése ’s behajtása körül mindig lesznek legyőz­­hetlen nehézségek’s ezen terv dolgozóji is megvallák,miszerint ők tökéletes mun­kálatot koránsem nyújtanak, hanem csak ollyat, melly a’ tökélyt tehetségük szerint legalább megközelíti. Némellyek felakadtak azon, hogy az előre nem láthatott költségek födözésire mindig számíttatik bizonyos összeg, ’s azon költ­ségek aztán a’ rendes rovatba tudatnak és mégis folyvást hátramaradás tapasz­taltatig ezen homályt azonban szétoszlatá a’gyakorlat bővebb megmagyarázása, miszerint minden évre maradni szokott az előbbi évről bizonyos összeg’s a’ ka­tonaság szállásoztatása’s más költségek soha sem rendesek, ’s ha egyik falu a’ másik helységre első tartozást végzi ez azt nem téritheti meg annak, mert nem 1842.

Next