Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-23 / 15. szám

szövődhetnek az életbe, ha azoknak, kiket törvényeire kötelezni akar, jellemét, és akaratját azon törvények elfogadására el nem készíti; azaz: az életet, az embe­reket öszhangzásba nem hozza a’ törvényekkel, ehez pedig születésétül kellett edzeni az uj polgárt. Képzel­jünk Spártában, Lykurg törvényei alatt, máskép nevelt népet, és Lykurg logikáját az élet kineveti, és viszont így nevelt népet más törvények alatt és a’ logika ki­­nevettetik az élettül. Valóban, a’ spártai polgárzat e­­gyes tünemény a’maga nemében, és az ő ereje, melly ötszázadon keresztül annyi vihar közt olly nagysággal és dicsőséggel föntartotta, egyedül abban állott, hogy nevelési rendszere tökéletes öszhangzásban volt a’ tör­vényekkel; de mihelyt a’nevelési rendszer az ő eredeti szigorától eltért, Lykurg törvényei is, ’s velők a’ pol­gárzat sülyedni kezde; ’s a’ milly arányban növekedett az eltérés, azon arányban változott a’ polgárzat szelle­me ’s ezzel eredeti jelleme is. És a’statusgép-lepergés órája mindinkább közeledett, minek egyedüli oka ab­ban fekszik, mert az eredetitül fokonként eltérő ne­velés az életet, az akaratot végtire úgy megváltoztatta, hogy a’ régi törvények a’ spártaiak életébe többé nem illettének.—A’ szomszéd Athen más szempontból indult ki a’ köznevelés elintézésében; de nagy különbség is volt ezen két város polgárai között! Spárta erő által a­­kart uralkodni, Athene szellemi felsőbbségben kérése dicsőségét. Sparta megveté a’ tudományokat, Athene ezeket áhítá. Sparta nyilványos küzdtérein harczfiak képeződtek, kik ha nem győzhettek, örömmel haltak meg hazájokért. Athene tanodáiból szónokok léptek a’ szószékre, kik a’ szó varázs-erejével magasztos tet­tekre ragadák a’ keblet. És ezen két egymástúl lénye­gesen különböző nevelésben hiányzott egy tényező. Sparta erős tudott lenni, Athene dicső, de boldogság lakozott-e keblében? igen kétlem. Sparta kitünőleg a’ testi erők kifejtését tűzé ki működései czéljául, ’s gya­korné a’testet a’ szellemi rész rovására, Athen műveié a’ szellemi részt az anyag rovására, és a’szív nemesí­tése kifelejtetett mindkettőbül,’s csak ezen hármas erő öszhangzó miveltetésének sikerülhet boldogságot öm­­leszteni a’ polgárzatba. Vessünk most egy felületes tekintetet honunk történeteire. Üstökös apáink hazát kerestek, ehez erő, ügyesség, bátor ’s vitéz lélek kivántatott, és az e­­redmények elég nyilván hirdetik, hogy az ütközetben olly rettenetes őseink ifjúságuktól fogva edzették ma­gokat a’ csatákra. Míg tehát a’ nemzet hadi lábon ál­lott, az ifjúság is ha szinte nem közintézetekben, de közszellemben harczosra neveltetett, a’ többi csak melleslegesnek tekintetett. És a’ nevelés ezen eredeti jellemét egész a’ közel időkig megtartotta, mert a’ kö­rülmények hatalma, az egyedüli befolyás majd édes­­geté, majd meg kényszerűé az ezen eredeti jellemhez hű ragaszkodásra, kényszerűé, valahányszor életéért küzdött, édesgeté, midőn fegyveres kézzel más ide­gen nemzeteknek szabott törvényt, tehát midőn dicső volt, és az ezen két időszak hézagit betöltő fejetlen­ség élesztő a’ netalán más irányban fejlődni készült növelés jellemét. Közelebb időkben megváltoztak a’ kö­rülmények és a’ magyar nem kénytelen többé éltéért küzdeni, mert hiszen írva vagyon, hogy „élünk,’ de határit sem vágyik a’négy tenger partjaira támasztani; hanem jelenleg egy szép és az emberiség háláját igénylő czélt tüze ki magának, melly is, ha jól fogtam föl, az, hogy belviszonyait úgy rendezze, miszerint határin be­lül csak az legyen boldogtalan, kit saját bűne, vagy akármi egyéb, csak intézményei nem, taszított ínségbe. Az első mozgalom , melly ezen nemes czél felé irányult, a’jogok mezején történt, és úgy látszik, mint­ha ezen sorompóból kitekinteni nem nagy készületek történnének, bár legyen ki láncsát törni száguldana a’ sorompóba bár ne; pedig ha már van jogunk élni, van kötelességünk is ezredéves életünk talpköve letételérül lelkiüismeretes aggodalommal gondolkodni, mi főkép egy alkotványos honban a’ „köznevelés.“ Sokat hallunk az „egymásutánná“ csekély véleményem szerint, tár­gyam tengelye körül maradván, ez volna azon „egy­másután.“ A’ jog—ha úgy tetszik,—csata, hatal­munkban hagyá a’ törvényhozást; a’ törvényhozás leg­főbb feladata elrendelni a’ köznevelést; a’ nevelés ki­fejti az értelmi ’s érzelmi erőket; ennek eredménye a’ tiszta, világos ismeretek és fogalmak; ennek ismét a’ helyes combinatio , melly aztán új isméreteket ’s esz­méket szül; az uj ismeretek életbe léptetéséből uj ér­dekek, ezekbül uj viszonyok, ezekbül új szerződés, ebbül uj jogok fakadnak, az uj jogok szentesítése uj törvényeket lesz szükségesekké, az uj törvények has­sanak a’nevelésre. Vártfay Kálmán: Jövő Szombaton , az.az február 25dikén uj ötvö­zet vár színházi községünkre ! Hubenayné leg­­szorgalmasb színésznőink egyike javára fog adatni: ,,A’ londoni koldusok.“ dráma­i felvonás., fran­­cziábul Egressy Benjámin áltál. A’jutalmazandó de­rék színésznő iránt ha méltányosak akarunk lenni , lehetlen a’ t. ez. közöns. részvétét ki nem kérnünk. Testgyakorló-iskola. Az itteni testgyakorlati pél­dányiskolának részvény-társasága f.hó 26 án vasárnap délelőtti 10 órakor tartandja ez évi téli közgyűlését a’ nemzeti casinoban mélt. Károlyi György gr. elnöklése alatt. Tárgyai lesznek különösen: 1) a’múlt évi sept. 16ka óta tartatott közgyűlések jegyzőkönyveinek elol­vasása, 2) a’pénztár állapotja, 3) két rendbeli terv előadása, egy ezen intézet számára előteremtendő ala­pítvány iránt, 4)ezen iskola eddigi állapotának elő­terjesztése, 5) egy ezen intézet iránt részvétre buz­dító felhívás elolvasása. Mellyre minden t. ez. részvé­nyes ’s az ifjúság művelődésének baráti tisztelettel hi­vatalosak. V­e­r­e­b­i József, egyesületi jegyző. (Tudnivalók, a’ I­­IH indikévi augusztus 31k én Pesten megnyitandó második igiar­­matkiállitás iránt). Midőn a­ magyar iparegye­sület tavaly az első magyar iparműkiállitást létesité, azon meggyőződéstől vezéreltetett, hogy a’ hazai mű­ipar emelésére mindenek fölött műiparunk jelenlegi állapotának ismerete ’s a’ közönséggeli megismerte­tése szükséges, hogy a’ munkás szorgalommal alkal­ma nyíljék részint már kiérdemlett elismerést aratni, részint magát’s tehetségeit a’közönséggel megismer­tetni , hogy a’ megismerést haszon, méltánylat, ér­demszerinti megbecsültetés kövesse, ’s ezekbül egy részt az iparmmű­vesben ösztön támadjon a’ műipar di­cséretes pályáján mindig előre , mindig több tökélyre törni , más részt pedig a’ közönségben nemzeties ér­zet gerjedjen megbecsülni a’ honi érdemet,­ ’s nem tenni magát a’ külföld rabjává olly dolgokra nézve, miket a’honi szorgalom is előteremt. És úgy látszik , hogy e’ czélokra már e’ rögtönzött első magyar ipar­­műkiállitás is igen hathatós lépés volt. Az idő rövid volta ’s mindenféle hali­télét miatt, mik imitt amott az iparű­zők között illy intézetek mivoltávan­ ismeretlen­ségéből eredtek ; az első kiállitás távolról sem köz­­pontositá annyira a' honi műi­par minden terményit, miszerint a' jelenlegi állapotún/, tökéletes élethű képé­nek vehet­nők , lehetlen volt még is egy részt üröm ér­zettel nem léit­ni a közönség meleg részvétét nie/n­/ n' ki­állítási termekben százankint hemzsegett latogat­ok s a jut­alomoszt­ásnak­ Számos közönség t nílusi tolt , más részt pedig lehetlen el nem ismerni , mikint már ezen első kiállítás a’műipar körébeni mozgalmat igen ked­vezőn előmozditá.Nem egy iparmű­ves van, ki az ipar­­m­ikiállitás következtében kapott munkát, ismeretsé­get ’s tágabb kört szorgalma kifejtésére;mert szerény rejtek« homályából a’ közfigyelem , közrészvét, élte­tő napfényre lépett, nem egy van , kit kiállított pél­dány­ művei százakra, ezrekre menő alkura vezettek, ’s általában a’naponkint sűrűbben keletkező védegy­letek , ’s a’ honi műipar iránt naponkint élénkebben mutatkozó részvét, méltánylat ’s megbecsülés örven­detes tanujelül szolgálnak , mikint az első iparm­űki­­állitás eredmény nélkül sem anyagi sem erkölcsi tekin­tetben nem maradt. Az iparegyesület tehát jövendőben is fog iparmű­­kiállításokat létesíteni , miszerint a’ folytonos hala­dást ’s kifejtést, úgy az egyesületnek mint­ általában a’ közönségnek figyelemmel kisérnie alkalma legyen; de a’kiállítások nem minden évben lesznek, nehogy hatásukat veszítsék, mert egy évenkint a’ honi műi­par igen szembetűnő haladást nem mindig tehet, — azonban mivel az első kiállitáshozi járulás iránt sok­kal későbben bocsáttathatott szét a’ felszólítás, mint­sem hogy sokaknak műveik elkészítésében ’s bekül­désében az idő rövid volta akadályul nem szolgált vol­na ; ’s ez okért azon kiállítást a’ honi műipar hű tük­rének venni koránsem lehet; az iparegyesület (mint már hirlapilag jelentve is volt) elhatározó a második tini­műkiullitust Pesten i. 18­13/7. évimig, vásár alul­­ eszközölni, mellynek részvétükkel ’s együttmunká­­lásukkali elősegítése iránt Magyarországnak, ’s hoz­zákapcsolt részeknek és Erdélynek minden kézműve­sei , mesteremberei, gyárnokai és mindennemű,ren­dű iparművészei mármost,jó eleve felszólittas­unk, olly világos figyelmeztetéssel, hogy a’ jövő évben a­ kiál­­litás nem fog ismételtetni , ’s a’ közönséggeli megis­mertetés ezen alkalma jövendőben három évenkint csak egyszer forduland elő. Tudnivalóit *a fölté­telek.­­ 1] A’ második magyar iparműkiállitás folyó 1843 ki aug. 21kén nyittatik meg Pesten a’városi ro­­datteremben ’s tart fent, végéig. 21 Mivel lehetnek, kik a’ kiállítandó tárgyak beküldésére talán már a’ medárdnapi pesti vásárt­ is használni kívánnák, a’ki­állítandó művek fölvétele­s elfogadása már junius 10. kezdődik’s tart Augusztus 20aig, melly határnapok a’kiállitni szándékozóknak annyival inkább ajánltat­­nak figyelmükbe , mivel tapasztalási­adatokba­ eredt fontos okoknál fogva az iparegyesület semmi kivételt nem szenvedő változ­atlan szabálynak kéri tekintet­ni, hogy az aug. 20­ ka után a­ már megnyitott, iparmű­­­kiállitás folytában érkezendő tárgyak elfogadtatnak ugyan, s nemcsak kiállít­tat­nak , hanem a’ nyomta­tott tárgyjegyzek oldalába is kijegyeztetnek , de a' főjegyzékbe nem jőnek , mit hird­­at alá nem vetetnek , 'smalalomosztásban semmi esetre sem részesülnek. 3) A’ beküldendő tárgyak elfogadása ’s a’ kiállitás kö­rüli intézkedés végett 3 tagból álló választmány van megbízva. 4] A’ kiállitás körébe tartoznak minden Ma­gyarországban ’s ahoz kapcsolt tartományokban és Erdélyben , akár hazai akár külföldi anyagokból ké­szített kézmüvek és gyárkészitvények.E’szerint min­den honi iparűző mesterembernek , gyárnokoknak ’s iparmüveknek, akár tartozzanak valamelly ezékhez akár nem, iparműkészitvényei kiállítására elfogad­tatnak ; kivévén, ha valamelly tárgy olly egészen kö­zönséges kézmű, vagy pedig rész készitvény volna, hogy a’ rendező választmány annak elfogadást az i­­­parműkiállitás czéljával’s diszével össze nem egyeztet­­hetőnek vélné, melly esetben az illy tárgyat az egye­sület kormányzó választmánya által eleve kinevezen­dő mit bíráló biztosság illető szakosztályához utasi­­tandják , melly a’ föl- vagy nem vehetés iránt hatá­rozatid. [Vége köv.) Aradi közgyűlés» (Vége.) 2.pontul a’nsi javakra néz­ve is behozatandó telkes könyvek határoztatának el. 3) Megállapittaték az úri tartozásoknak a’ földesúrra nézve leendő kényszerűek megváltás elve akképen, hogy ezen megváltás országgyülésileg megállapítandó kulcs szerint az úrbéres földek egy részének a’ föl­­desur birtokába visszabocsátásával eszközöltessék. 4) Elfogadtaték a’ nemtelenek birhatásjogának elve is, mint szinte 5) a’ nemteleneknek minden hivatalra al­­kalmazh­atása. 6) .A’ házi adó‘ viseléséhez az ország­­­gyűlésen meghatározandó aránybani járulás is majd közakarattal határoztaték el. Arad felvilágosult egye­­dei között csak öt százat emelkedik az adómentes­ség mellett, mert az igazság szövétneke mellett pirul­va vonult háttérbe az erény­ gyilkoló önérdek; és a’ százados igaztalanság bélyegezte adómentesség osz­lopa megrenditésével fölmetszők bilincseit boldogabb jövőt követelő honunk karjainak, utat nyitottunk a’ biztosabb haladás folyamának, ’s azon édes nyuga­lom boldog érzetében hagyok el teremünket, hogy le­emeltük embertársainkról a’ már majd elviselhetlen teher egyik ágazatát, embertársunk vállairól, kik, min­denkor elsők tűntek föl polgári életünk láthatárán ki­vevén akkor, midőn jogrészvét, igazság és méltánylat kiáltó szava harsogott ég felé. Arad tehát megérté a’ kor szózatát. És a’ magyar nagylelkűség Európa-szer­­tei híréhez mi is járultunk egy hervadatlan füzérrel,’s elégtételt vittünk ki azon meleg kebel fakasztotta vád ellenében, miszerint nemes Arad vármegye minded­dig a’ ,m­ara­dt dal azoníltatott. Megállapittaték, hogy az ország fő kereskedési útvonalainak , mellyek t. i. az 1836ki 26dik törvényezikkben megnevezve vagynak, létesithetésökre ’s fentartatásukra szükséges költségek födezhetése végett a’ nemeseket is ki nem rekesztő czélszerű vámrendszer megalapítása pártoltassék, a’ tartományi, úgynevezett provinciális utak készítési ’s fentartási terhének viseléséhez a’ nemesek is, vagyoni tehetségük arányához képest köteleztessenek. 8) A’ ezéhek megszüntetendnek. 9) A’ sajtószabadság álla­píttassák meg, ehez képest a’ törvényen nem alapuló megelőző könyvvizsgálat megszüntetvén, helyébe a’ sajtóbeli kihágásokra, úgy az irói tulajdon biztosítá­sára nézve czélszerű sajtótörvények alkottassanak. 10) A’ sz. kir. városok országgyűlési helyzete rendeltessék el, köz­igazgatásukban a’ nyilván­osság hozassák be, a’ választás és országgyűlési utasításadási jog gya­korlása egész polgárságra terjesztessék ki. 1­­) A’ ve­gyes házasságok és vallássérelem tekintetében a’ múlt országgyűlésen megállapított conclusum pártoltassék, mire nézve törvény hozassák, miszerint a’ pápai ren­­deletekre mindaddig, mig azok országgyülésileg nem vitattatnak meg, kb­. placetum ne adassék. 12) A’ ke­reskedés előmozdítása végett a’ vámrendszer dolgoz­tassák ki, a’ Duna és magyar tengermelléki kereske­dés megnyitására figyelem fordittassék, a’ duna-fiumei vasút pártoltatik, a’ német vámszövetséghezi csatlako­zás pedig nem, úgy szintén’ bécs-trieszti vasútnak Ma­gyarország némelly megyéin keresztül vitele sem. 13) Elhatároztatók továbbá az országgyűlési hírlapok szer­kesztése, a’ követi táblán a’ gyorsírók alkalmazása ’s a’ naplónak az erdély országgyülési napló modora sze­rinti létesítése. 14) Továbbá hogy az országgyűlési választástól függő hivatalnokok megválasztásába ne bo­csátkozhassanak a’ követek, mindaddig, mig e’ részben küldőiktől utasítást nem nyerendnek. 15) Az 1S3-1. 2 f. i. ez. a’ részek valódi visszacsatoltatása végett sü­r­­gettessék. Ifj) Turóczmegye azon indítványa, hogy, érsekek és püspökök főispáni hivatalt ne viselhessenek szinte pártoltab­b. Végre 17) a’ nemzeti nyelv gyara­pítására nézve a’ múlt országgyűlési felírás-javaslat egész terjedelmében si­ryeltessék. Ezek azon pontok, mellyek az utasítást készítő lelkes választmány javas­latából kissebb nagyobb vitával elfogadtatnak . volt

Next