Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-30 / 52. szám

midőn valamelly tárgyban elvek czéloztatnak felállittat­­ni, sokkal czélszerűbb, ha az inditvány a’ker. ülésekben létetik; ez által azonban nem azt akarja állítani, hogy az orsz. ülésben indítványt tenni nem lehetne, mert arra mindenki jogosítva van ’s nem is ezért kívánta tegnap az indítványnak kér­ ülésbei vitelét, hanem csak attól tar­tott hogy az olly változásokon fog keresztül menni,melly még az inditványzónak szándékában sem volt; hogy pe­dig számításában nem csalatkozott, a’ következés meg­­mutatta,mivel olly létrejutott e’ tábla, honnan többé ki­­menekednie nem lehet. Szeretetlenségrül azonban nem vádoltathatik e’ tábla többségeivel mindig oda töreke­dett,hogy a’ polgárok választási szabadságát minél job­ban biztosíthassa. Más állásban vannak a’ szab. kerüle­tek mint a’ kir. városok, hol soha sem voltak felügyelők, egy két esetet kivéve, midőn kir. biztosok által tartattak tisztujitások; egyébkint mindig kiváltságaik értelmében szabadon gyakorolták a’választás jogát; ellenben a’Jász­kun kerületben részint a’ Nádor által megerősített vá­lasztmány,részint a’ kapitány befolyásával szinte kivált­ságuk értelmében történtek a’ választások , úgy a’ haj­dúknál is az elnököt ö­leli, szokta megerősíteni. Az in­dítvány ellen még egy m. követ szólt: „Ha, úgymond, a’ választási szabadság megszoríttatásáról volna szó,akkor a’ módosításhoz szívesen járulna, mert a’ polgárok sza­badságát semmikép korlátozni nem kívánja ; de jelenleg olly jogrulsl. i. a’kijelelési jogról van kérdés, mellyel a’ polgárok összege soha sem gyakorolt ’s azt rájok bízni ezután sem akarja. A’ megyei conferentiákban a’ kijelö­lésnél tudjuk,milly csekély befolyása van az öszszes ne­mességnek, azért mégis mind ekkorig senki sem állí­totta,hogy ezáltal a’ nemesség joga csorbíttatik,szóló pe­­dig a’városi polgárokat több joggal, mint mennyivel a’ nemesség él, felruházni nem akarja; minélfogva elégli,ha a’kijelelő választmány a’képviselök által választatik.Még több vitatkozás is történte’ tárgyban’s hangzott a’ RR. többségének„maradjon“a ; ’s végre elnök ő amlga fel­szólító a’RRet:vajjon nem kivannak e már többen a’tárgy­hoz szólani? ’s kijelenté,miképen a’javaslati módosítás mellett nyilatkoztak száma, a’ nem nyilatkozókat tűl nem haladja, már pedig ha a’ RR. eddigi gyakorlatát te­kinti,mindig az volt szokásban,hogy a’ nem nyilatkozók azok közé számíttattak, kik a’ szerkezetben változtatást tenni nem akarnak; ehez képest tehát az iso­kra nézve a’RR. többsége a’ tegnap indítványzott szerkezetet pár­tolja. E’végzés kijelentésére azon szónok,ki a’módosí­tást javaslá , kijelentvén, mikép­p az elnöki kimondások taglalásába soha sem bocsátkozott, ’s abba avatkozni ez úttal sem kíván,csupán azon észrevételt teszi, hogy kü­lönbséget kell tenni azon indítvány közt, melly orsz. ü­­lésben létetik,és a’ közt,midőn valamelly tárgy kér. ülés­ből országosba áthozatik; mert a’ felelt már két ülésben a’ RR. többsége nyilatkozott, ’s illy határzat megtartá­sára helyesen alkalmaztathatja a’ RR. többsége a’ „ma­­radjon“­.­De ill a’dolog egészen máskép áll; tegnap u­­gyanis elfogadtatott a’ kijelölési elv és a’ választmány száma határoztatott meg,egyéb része pedig az indítvány­nak mai tanácskozásra halasztatott. így lett ma,hogy két elv felett forgott a’ vitatkozás, t. i. voltak , kik a’ kijelölő választmányt egyenesen a’ polgárok befolyásával,mások csak képviselők által kívánták választatni. Szónok nem véli, hogy az egyenes választás mellett nyilatkozott 2­3 megye szavazatát csak egyszerű maradjon-felkiáltással kisebbségbe lehetne ejteni,annyival is inkább, mivel ma­ga az indítványt tevő k-i követ, miután a’ választmány száma megszor­tlatott, az egyenes választás mellett nyi­latkozott. A’ fenforgó kérdés nem is tekinthető egyéb­nek,mint két egymással ellenkező indítványnak; ha te­hát a’többség az egyenes választást nem akarná; nehogy azon szokás,miszerint minden tárgy felett a’RR. többsé­gének nyilatkozata határozzon , ezúttal elmellőztessék , felszólitá szónok a’ RR-et,miszerint nyilatkozásuk több­ségével döntsék el inditványzott módosítását. Mire elnök örml, megjegyzé , hogy ö a’ végzést csak akkor mon­dotta ki,midőn már ahhoz a'RR. közül szólani senki sem kivánt. Tegnap is,midőn a’ RR. a’ többség kimondatását sürgették, ö azt mindaddig, mig a’ tárgyhoz szólani kí­vánó találkozott, ki nem jelentette; ezt követte most is mint mindenkor. Az utána szólt m. követ pedig mintegy illy értelemben nyilatkozott.Nem első alkalom ez,mel­y­­ben tapasztaljuk, hogy Cs. követe, midőn kisebbségben maradt,mindent el szokott követni, hogy a’többség ha­­tárzatát megsemmilhesse; ezen tette sérti a’ többség jo­gait,mert mindig hatalmában áll a’többségnek nyilatko­zással vagy hallgatással szándékát kijelenteni, ezt mu­tatja az eddigi szokás is, ’s miután tegnap a ’b-i indít­vány elvileg elfogadtatott, szóló azt most másnak nem te­kintheti,mint a’ kerületi szerkezet pótlékának. Azon ál­lítás pedig, hogy az inditványzó maga is eltért indítvá­nyától, a’ dolog lényegét legkevésbbé sem gyengíti,mert az indítvány elfogadásával az már nem az inditványzó , hanem e tábla többségének tulajdonává lett; ’s illy e­­setben mindig fonák taktika marad ollyasmit elkövetni akarni, mi a’ többség határzata kijátszására vagyon irá­nyozva. Melly kifejezés következtében a’ vitatkozás né­mileg személyeskedésre is kiterjeszkedvén,miket elhall­gatván,egyedül a’ tárgy- kifejtésre irányozzuk tudósítá­sunkat. Ugyanis az előszűr felszólalt követ megjegyzé, miszerint ő, mielőtt még a’ mn. elnök a’ végzést kijelen­tette, gyanítván annak mikép leendő kimondatását, szó­lásra felállott,de az elnöki beszédet megszakasztani nem akarván, csak annak bevégeztével lehette észrevételét. Ennek pártolására többen szólaltak fel ’s kívánták hogy kir. személynöki, amaga a’ tanácskozás alatti módosí­tott indítvány eldöntésére a’ szavazatokat számítsa meg. itt elnök­e exra emlékezteté a’ Béket, hogy ezen kétélű fegyver-használáshoz ne kívánjanak nyúlni; hisz ed­dig is az volt szokásban ,hogy a’ fel nem szólaló követ urak hallgatásaikkal a’ szerkezetbeni megnyugvásukat jelentették ki; azonban ha ezt a’ RR. megváltoztatni a­­karják, ő nm ellenzi, hanem javasolja, hogy ezután min­den tárgy felett a’ RR. többségének nyilatkozata hatá­rozzon. Mind a’ mellett azonban voltak, kik a’ tény fejte­getés­ével egyszersmind a’ kérdés eldöntésére sürgették a’ nyilatkozásokat; újra felhozatván, miképen a’2­3 me­gyei szavazatot csak a’többség nyilatkozata döntheti el, mert különben nem tudhatni,az indítványozó is módosít­ván indítványát,mire értetik a’ maradjon. A’ kér­ ülések­ben minden tárgy felett mindig vagy általányos felkiál­tással, vagy szavazat által szokott történni a’ határozat; a’ szavazat-számláláskor pedig többször megesett,hogy a’ megyei követek közül többen nem voltak jelen; volte­­set midőn 20 — 21 szavazattal is többség jön valamelly tárgy felett; úgy lehet, a’ megyei RR. közül ez alkalom­mal is néhányan hiányozhatnak.Válaszul adatott,mikép az orsz. ülésekben eddig soha sem vétetett tekintetbe a’ meg nem jelent követek száma ’s ha most itt a’ szavazat­akép számittatnék, hasonlítana Werbőczy azon fassiojá­­hoz,mellyröl azt mondja:aliquando valet, aliquando non. Az először felszólalt követ észrevételére, az ellenzék is megismerte, hogy az nem rósz szándékból, hanem azon túlbuzgóságból,mellyet a’ követelveinek kivivására szo­kott használni, keletkezett ’s az a’parliamentaris takti­kával épen nem ellenkezik. A’ másik oldalon állók pedig megjegyzék,mikép azt nem túlbuzgóságnak, hanem tisz­ta hatalmi szándékból eredeti kötelességnek nevezhetni. Ezek azonban,úgy a’ módosítást inditványzó is miután a’ hallgató követek közül az indítvány pártfogására senki sem szólalván fel, ez által a’ kijelelő választmánynak a’ képviselők által leendő választásában megnyugodni lát­szottak , a’ kérdés eldöntésének sürgetésétől elállónak. A’ végzés már fenébb kimondatván, még csak azt kell megjegyeznünk, hogy a’ megyei szavazat megemlítésére két városi követevását jelentette, mert szerintök, miután még az 1 608:1 .tcz.el nem töröltetett,a’ képviselő táblá­nál nem csupán a’ megyéknek , hanem a’ kerületeknek , káptalanoknak ’s a’ kir. városoknak is van szavazatuk. Többnyire a’ b.i indítvány többi §§. minden változta­tás nélkül elfogadtatván a’föRR. a’ IV. részig jutottak tanácskozásukban. 4­6­5d. orsz. rdi ülésben jun. 21k én fejezte­tett be a’ kir. városok elrendeztetési tár­­gyáb­ar­ készített IIId. üzenet hátralevő ré­sze felett a’tanácskozás. Ugyanis a’ 372 — 376 , mint mellyek a’polg­­örsereg miképeni alakittatásáról szólnak, előbbi határozás következtében, megtartat­tak. Az V. részben a’FBR. által javaslott főfelügyelői hivatal felállításának megemlítése, a’ már kifejtett okok­nál fogva el nem fogadtatott ’s a’ 3­7­7. §. tovább is ép­ségben tartatott. A’3­78.§. a) pontja kihagyásában meg­egyezvén, a’ b) pontban a’ FORR. javaslata szerint a ’határidőnek 6 hétről 3 hónnapra leendő meghosszabb­­­tása elfogadtatott. Úgy a’ 3­79. -ra is megtörtént az egyesség, ellenben a’ 380..­gban kifejezett „kárpótlás“ módjához a’ RR. tovább is ragaszkodnak. Valamint a’kir. dijról szóló 381 — 387 §-kat, úgy a’ kir. városok or­­szággy. szavazata felosztási arányát’s ekép a’ kerüle­­tezést is ltb. üzenetükben kifejtett nézetek szerint a’RR. ez úttal is megtartották. Volt ugyan néhány városi kö­vet, kik az egyenkinti szavazatot utasításaik következ­tében ez alkalommal is sürgették ; ’s ez elvből indulva , minthogy a’ külön szavazat elvének fentartását, a’ földi módosításokkal inkább megközelíti, mint a’ RR. szer­kezete , azt elfogadtatni kérték ; de annak pártolására csupán csak egy megyei követ nyilatkozott. Végre a’ IX. részben a’ szabályok összeszedésére javaslótt orsz. vá­lasztmány kiküldetését, minthogy azt a’Ik­tv.-tanács a’ közigazgatás minden ágaira kiterjedő roppant foglala­tossági miatt egy év leforgása alatt el nem végezhetné, még költségkímélés tekintetéből is czélirányosbnak ta­lálták a’ BR., mert nézetek szerint a’ H.tanácsnál ideig­lenes hivatalok nem alakíttathatnak, mig az orsz. vá­lasztmánynak egyéb teendőji nem lévén, az munkájának bevégezte után azonnal megszűnnék. E’ tárgy befejezte után tanácskozás alá került a’ szabad községek elren­dezéséről szóló t.javaslat. A’ nm. személynek azon o­­koknál fogva, mellyeket múlt alkalommal e’tárgyra néz­ve felhozott, óhajtotta volna , hogy e’ t.javaslat addig, mig­ a’szabad adásvevéselve az országgyűlésénél nem intéztetik , halasztassék el, mert nézete szerint e’ két kérdés olly szoros kapcsolatban van egymással, hogy azokat elválasztani alig lehet. Hazánkban, mond a’szó­nok, leginkább óhajtható, hogy az urb­éri viszonyok megszüntetése örök váltság útján minél előbb ’s minél több községben eszközöltessék; annak gyorsítására pe­dig hasznosbnak gondolná, ha azon költségeket, mely­­lyek az úri hatóság megszüntetésének kieszközlésére szükségesek, oda fordiltatnának ; azonban úgy látja, miszerint a’RR. nemcsak hogy nézetüktől eltérni nem akarnak, hanem­­.javaslataikat a’ múltkorinál még to­vább terjesztették. Igaz ugyan, hogy olly helységekre nézve, mellyek minden úrbéri tartozásaikat örökre meg­váltották , a’ földesurnak kevés viszonya maradott fen, ’s úri hatóságának eltörlése által rája kivált pénzbeli te­kintetben igen jótékony hatással bírna , mivel ollyan községekből semmi jövedelme nem lévén, vérbirósági joga is, miután a’ büntető t.könyv szerint megszünte­tik, alig maradna egyéb, mint a’ helybeli bíróság gya­korlása , mindazáltal e’kérdést más oldalról tekintve nem védheti, ’s úgy látja, hogy ezen úri hatalom meg­­akadályoztatásával a’ községek szabad megváltása leg­kevésbbé sem segíttetik elő. De lehet, hogy a’ felho­zott okoknál fogva talán megtörténhetik, az örökvált­­ságos községeknek az úri hatóság alól felszabadi­ta­tása. Azonban a’RR. ezen úri hatóság megszüntetését a’ 20. §ban még ollyan helységekre is kiterjeszték , hol az úrbéri tartozások egészen meg nem szüntettek ’s azok vagy régi szerződés , vagy kötés mellett nem ugyan ter­mészetben, hanem pénzbeli fizetés által teljesíttetnek. Itt nagy figyelmet érdemel az , hogy van sok olly kis hely­ség, kivált felső vidéken az orosz faluk közt, melyek­től a’ földesuraság igen távol lakván , az úrbéri tarto­zások természetbeni kiszolgáltatásának legkisebb hasz­nát sem veheti, tehát némi csekély haszonnyerés tekin­tetéből örökös szerződést kötött; illyes helységeknél pedig sokkal több van hazánkban , hol az úrbéri tarto­zások természetben szolgáltatnak ki, mind népességük mind miveltségökre nézve, mellyek nagyobb figyelmet érdemelnek. A’ 22. §ra nézve tovább még megemlité, mi­kép e’törv.javaslat az által, hogy a’községek rendezé­­se a’ megyékre bizatik, kelletén túl terjesztetett, mert jóllehet megismeri, hogy a’megyei municipiumoknak szélesre terjed hatalmok, de azt nem hiszi, hogy a’ me­gyéknek, a’municipalitás ezen legfontosb kérdésében,­­minthogy a’ rendezett községeknek a’ megyei tanács­kozásokban még befolyás is engedtetik) a’ status köz­benjárása nélkül itélniök lehessen; ezt csak pr.gyűlé­sen a’ t.hozás befolyásával eszközölhetni. Vagy ha a’ BR. a’ községek elrendezését administrationalis úton a­­karják elintézni, akkor szükséges, hogy az elrendezést kívánó községek ő felségének fölterjesztessenek; illy­­képen pedig a’ szabad községek eddig is rendeztethet­­tek ; ez oknál fogva és azért, hogy az úri hatóság alóli felszabadulás mellett az örök-váltságra nagyobb ösztön maradjon, a’ 20.-t kihagyatandónak vélte.Nem akarja ugyan ez által valamelly község rendeztetését elhalasz­tani vagy megszorítani, mert vannak olly szabad köz­ségek,mint Miskolcz,Kecskemét p.o.’stb. mellyek a’ ren­dezést méltán megérdemlik, ezek azonban a’ fenebb e­­lőadott utón mindig rendez­tethetnek. Egyébiránt helyes­nek találja , hogy azon helységek rendeztetése, mellyek arra alkalmasoknak találtatnak , a’ megyék által orsz - gyűlésen indítványba tétessenek , de hogy illy­­áris kérdések elintézésére a’ megyék a’ legfelsőbb végrehaj­tó hatalom vagy törvényhozástól függetlenittethesse­­nek, azt nem képzelheti; különben is, minthogy illy in­tézkedés eddig hazánkban soha divatban nem volt, úgy hiszi szónok, hogy általa nemzetünk boldogságát meg­alapítani nem fogjuk. E’szerint a’ törvényjavaslat 20. §. kihagyatását a’ kerületi ülésben kisebbségben mara­dott megyei követek ezúttal is sürgették, különbséget nem találván ollyan helységek közt, mellyek úrbéri tar­tozásaikat szerződés mellett évenkinti fizetéssel, és a­­zok közt, mellyek természetben róják le; azonban ha mégis kell különbséget keresni, akkor nézetűk szerint azt tartják,hogy a’szerződött helységek nagyobb függés­ben állnak f.uraiktól,mert a’természetben szolgáló hely­ 308

Next