Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-06-30 / 52. szám
PEST, vasárnap junius 3 Okán Megjelenik a’ Társalkodóval minden heten kétszer: 1.1. vasarnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’szerktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza alattT Trífin.' ~u~-—» •----Ti-----— lesen, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csunán v ^ ,tt~i ? gi h?-2 .e1^ e,niemegrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik és* IOPostafinatal uttan történhetik a’ A’ félév végéhez közelegtével szives tisztelettel figyelmeztetjük kettős testvér lapunk, Pártfogójti előfizetés iránti minél elöbb intézkedhetések végett, hogy nyomatandó példányink száma iránt kivántatólag rendelkezhessünk ’s iker lapunkkal hiány nélkül szolga' ' ' ‘ ° ' 1 ■ - b ^ f --hálhassunk. Ezentul is ni. Széchényi ' ’i kőnkénti jozan naiapasnan s narmi pari“ vagy voiouicuyui iijcmunui ^z,taumz,uiuc ncuizcu * amuu unj us uiiiuuiiiiiuu( Keisegiesen ja\ara czélzó tanács vagy terv !)flzvc Mi l(^su mc|tett a‘ szejt betíkes modorú ’s érdekegyesitő átalakításban, szóval az idealismust a realismussal — a’ mennyire sajátságos viszonyaiknál fogva czél- vagy korszerű —boldogítókig összeolvasztani törekvő politikaii synthelismusban öszpontosulnak. . ,r. ,, . . , , , ....... p, ,f ,. , , . korszerű ös híven valamint 1832/g ’s 1840(1. országgy vegén, úgy ígéretünk szerint a folyóon is kedveskedendünk tiszt. Pártfogóinknak a keletkezendő uj * J ....................... mindennemű hirdetést jutányos díjért közöl. Az előfizetés marad az eddigi, t. i. félévre ig 5 p. frt. Külföldre vagy bárhová az örökös tartományokba járatandó példányok iránt ipcsolatos részei minden kir. postahivatalinál ’s nálunk Pesten uri-utcza 453dik szám. rs- kocsi utján. Változó lakásunknak legtanácsosb a’szerkesztőségnél előfizetni. A’czi- hö’küldetéseért könyűrgünk, ez úttal is tisztelt szorgalmas levelezőinknek ’s közremunkáló ügyfeleinknek szives hálánkat jelentve ’s a’ nemzet kalauz kegyeis segéd gyámolitásukat bizodalmasan kérve ki.________________________________ A Jelenkor és társ. szerkesztősége, törvényczikkekkel, mégpedig az érintett értekéhez hasonló 4rét alakban. Értesítőnk mindennemű hirdetésbitányos hisén L.17.,i . ... . postán is Budapesten tuízhoz küldve borítékosan ii, boritéktalanul házhoz küldve pedig 5.estJ0,a?1 °?d«,e" '2 ~*‡%«« ?«fad az eddigi, t. i. félévre egyedül a’ bécsi es.k. fopostahivatalnál rendelkezhetni; belföldre pedig az ország ’s kapcsolt Trattner Károly ház első emeletén bármi biztos alkalom által, vagy szorgalom- és gyors- kocsi utján. Változó lakásunknak legtanácsosb a’szerkesztségnél előfizetni. Arczimekt szia leitt mellett további FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Halálozás ; Országgy. közlemény : (101 orsz. rdi ülésb. a’ városrendezés folytatása a’ városi tisztviselők választásmódja ügyében; 162d. orsz. rdi ülés befejezte a’ városrendezési ügyben készített Ld. üzenet hátralevő részét ; Hód. főrdi ülésb. a’ vegy. házasságokból eredő válóperi szakaszforga szőnyegen; 16*0. frdi ülésb. pedig a’ vallástárgybeli h. leirat a’ piimás hg.’s többek nyilatkozatával a’ többség gr. Sz. indítványát pártolta; *20nd. ker. ülésb. a’ felveendő tárgysorozat megállapiltatása után, az egyes megyék sérelmei tárgyaltattak a’ 2'id. pontig a’ káptalani szavazatrendezésnél közbe jött vita után a' választmányi vélemény eziránt inditványi sorba tartozóiak határoztatott; junius 24-i ker ülésben a’ részekben megyék ’s Erdéllyeli egyesülés iránt felírás és az erdélyivel értekezendő küldöttség rendeltetik; ezután a bányatörvény iránti frdi üzenet tárgyaltatása a’ 81 -ig;a’ jun. a ikei frdi ülésb. közbevetett óvás ’s annak eligazítása. Legújabb: jun. 26kai ker.ülésb a magányrendszer iránti frdi üzenetre a’ V. ’s B. megyei követ által előadottak szerint válaszolást határoztak a’ Bdek; a’ jun. 27kei frdi ülésb. apóig, qualificatiókra nézve gr. A. Gy. indítványa fogadtatott el; a felügyelőhez tovább is ragaszkodnak ; ’s a’ IXd. részt tovább is kihagyatni szorgalmazzák; a’ szintazon napi kér. ülésb. 4 kerül börtön állapíttatott meg; budapesti napló: fővárosi hírek, színházi krónika ’s egyéb közlések. Ausztria (a’ bordeauxi.jhg jelentése az Angoulemel hg halálán! ) Amerika (a’texasi szerződéselőterjesztése ; elnökségre új jelöltek.) Spanyolország (pénzügyi szerződések állapotja ; Collár 136* észt.elő férfi ’sat. Anglia (Osztrorvszky gróf, O’Connell iránti nagy részvét ; dublini repealgyülés ’s O’Brien.) Francziaország (gyász az Angoulemeigért ; a’franczia katholikusok üdvirata O’Connellhez.)_________________ Magyarországém Erdély ellablotán. Kunona Endre hites Ügyvéd ’s Vas és Fejérmegyei tbiró , jeles lyrai költőnk ’s publicista, f. h. 22-én élete 35 ik évében, Kálozon t. Fehérvgyében, sorvadásban az élők sorából kiköltözött. A’ jeles elhunytat sok oldalú szép tehetségin kívül, csüggedetlen munkásság tüntetéki, ’s mondhatni ennek jön is áldozatja. Baráti hihetőleg öszszegyüjtendik számos munkáit ’s bővebben szólhatandnak sors-hányta pályafutásáról , itt röviden csak azt jegyezzük még meg, hogy politikai ivópályáját e’ lapok mellett kezdi meg, ’s 1836—1837 octoberig (majd egy évig) szorgalmas segédtárs volt. Utóbb a’ Hírnök segédszerkesztője, majd a’ Világ feuillelonistája lévén, végre a’ beállott országgyűlésre mint távollevők követe ’s a’Hirnök országgyűlési tudósítója működött, melly foglalatossága közepett régi baja mindinkább sulyosodván, Pozsonyból Kálozra m. gr.Zichy Ödön jószágára vonult, hol által is szenderült egy jobb életre. Hamvai a’helység temetőjében takarittaltak el. Béke poraira! Országgyüléssi közlemény. 1640. orsz. rdi ülésb. miután a’b-i indítvány következében a’városi tisztviselők megválasztására a’kijelelés szüksége kimondatott ’s a’ kijelelő választmány száma a’b. módosítás szerint megállapittatván,az indítvány lényegileg elfogadtatott, a’ mai tanácskozás csupán olly elvek megvitatására terjeszkedett, mellyek az inditványzott szerkezetben foglaltatvák ugyan, de irántok a’ RR. többsége még nem határzott, így a’ javaslati 361. §ban kitelt, a’tisztválasztást megelőző egynapi határidőt azon közgyűlés-tartásra, mellyben a’ kijelelésre megbízandó küldöttség leszen választandó, a’ BR. nagy része keveselvén, egy megyei követ ezen közgyűlést a’ tisztválasztás előtt egy héttel, hogy a’szabad választásban szűk idő miatt akadály ne történjék , kívánta tartatni, többen három nappal előbb, mig mások azt a’ városok minemüségéhez képest nagy városokban 8 , közép városokban 3 , kis városokban pedig 1 nappal előbbre kivánták határoztatni, okul adván azt, hogy nagy városokban a’ választó polgárok nagyobb száma miatt sokkal több idő szükséges a’ választásra, mint olly kis városokban , hol csak néhány száz polgár választ. A’ hoszszabb határidőt kívánóknak megjegyeztetett, mikép választmányt rendelő közgyűlésnek a’ tisztujitásnál sokkal előbb tartása már azért sem óhajtható, mivel ekép a’ kijelölendő egyedek nevei tisztválasztás előtt jóval előbb megtudatnának, mi csak factiora és korteskedésre szolgálna alkalmul. Végre a’ BB. e’ tekintetben a’városok közt különbséget felállítani nem kívánván, a’ nm. elnök javaslatára a’ 3 nap elfogadtatott. Továbbá a’ választmány számára nézve egy megyei követ megjegyzé, hogy az tegnap 3 számban állapíttatott meg, ’s ha most a’ szerkezet szerint ahoz még az elnök is járul, akkor a’ választmány nem 3 hanem 4 tagból fog állani; e’ szerkezet szerint tehát azon esetben, kérdő a’ szóló, ha valamelly egyed kijelöltetése fölött választmányban a’nézetek egyenlőn oszlanak fel, mellyik részen fog állani a’ szótöbbség? Ezen észrevételt elnök önmaga is helyeselvén, ha nem kívánják a’ BR. az elnököt eldöntő szavazattal fölruházni, hogy a’ szavazatok egyformám állása kikerültessék, a’ szerkezetet ollykép vélné módositandónak, hogy az elnökkel együtt még két választott gyakorolja a’ kijelölést; ha pedig a’ BR. eldöntő szavazatot akarnak adni az elnöknek, akkor a’ szerkezetre nincs észrevétele. Azonban egy dunai követ javaslatára, minthogy szerinte az elnök tisztválasztáskor csend-’s rendfentartással és szavazatszámítással igen el lévén foglalva,egyébiránt sincs reá a’ kijelölő választmányban olly nélkülözhetlen szükség, hogy e’ miatt a’ választmány működésben akadályoztatnék, a’ szerkezetből az elnök megemlítése kihagyatott. Ezután egy tiszai követ idézé fel a’ BR. figyelmét,mikép a’ szerkezetben tett minden módosítás az egyenes választás feltételéhez köttetett, ez azonban ezen szerkezetből nem tűnik ki, hanem inkább azon 3 választmányi tagnak a’ képviselők által leendő megválasztása értetik; nem gondolná pedig hogy a’ BR. felállított elvűkhez következetlenek akarnának maradni, minélfogva a’szerkezetet a’ feltételkép kimondott elv szerint kívánta módosíttatni. Mire elnök ő nmaga megjegyzé , hogy miután a’ képviselőket egyebeknek úgy sem tekinthetni, mint az összes polgárság többsége kifolyásának, ’s midőn a’ kijelelés jogát olly választmányra bízzák a’ RR., mellynek tagjait a’nép többsége által választott képviselők fogják választani, akkor,úgy hiszi , exc., az öszszes polgárság érdekének elég van téve; ellenben annyi ezer választónak azon 3 nap alatt naponkint kétszer is szükséges összehivatását nem vélné czélszerűnek, mert ekép a’ rend és csendet bajosan lehetne fentartani. Mivel pedig a’jelen kérdés iránti nézet két részre oszlott, az inditványzott módosítás felett élénk vitatkozás keletkezett, ’s egy tiszai követ megemlítvén, mikép a’ tegnapi indítvány az ő módosítása mellett nyert többséget, diák közpélda szerint pedig optimus interpres verborum quisque suorum, annálfogva kijelenti, miképp az indítványban egyedül azon feltétel mellett egyezett meg, hogy a’ kijelölő választmány a’ polgárok által közvetlen fog választatni; de nem is érthete mást, mert a’ BR. mindent az egyenes választásra alapítottak ,’s épen ezért keveslé az egy napot ’s kívánta a’ tisztviselők megválasztása előtt tartandó közgyűlést egy héttel előbbre határoztatni. Ellenben más megyei követ megemlítvén, hogy a’ kijelelő választmánynak a’képviselők általi választásával, a’ mellett hogy a’ polgárok érdekei is képviseltetvék, mivel azok tisztán a’ polgárság kifolyásai, csak az értelmességnek nyujtatik tágasb hatáskör, melly által a’ választási szabadság legkevésbbé sem fog csorbittatni, szóló nézete szerint nem is lehetne ezen választmányt, midőn annak megválasztására általányos többség kívántatik, a’polgárok összegének választani. Ennek valódiságáról meggyőződtek a’ BR. magok is akkor, midőn a’ tisztviselők választásánál a’ kijelölés szükségét elismerték. De egyébiránt honnan is tudhatná meg a’nagy számú polgárok többsége , hogy mellyik egyed nem fog kívánni majd hivatalt, vagy mellyik nincs valamelly hivatalt vállalni akaróival rokonságban ? és ha illy egyed nyerne többséget, mivel a’ BB. határzata szerint annak, ki a’ kijelölő választmányba alkalmaztatik, sem hivatalt vállalni, sem ollyannal, ki hivatalba jutni kíván, rokonságban állani nem szabad, akkor természetesen új választásnak kellene történnie. Igaz ugyan, hogy ezen ok a’ képviselők választására is alkalmazható; de azon kivül hogy a’ kevesebb számból álló testület, a’ szükséges kellékekkel ellátott egyedeket könnyebben megismerheti, a’választást is szükség esetén sokkal rövidebb idő alatt ismételheti ’s nem kívántatik itt arra annyi idő , mennyi a’nagy számú polgárság öszszejövetelére. Egye dik követ, miután a’ tegnapi indítványt csak a’ tisztválasztásoknál fentartandó rend szelleméből látta kiindultnak , a’ választási szabadságot némi formaságok miatt feláldozni már azért sem akarja, mert ha a’követ* választás az összes polgárság által megtörténhetik, nem látja okát, miért ne lehetne minden zavar nélkül itt is a’ három tagból álló választmányt legnagyobb rendben megválasztani. Különben nem is lehetne azon választmányt a’ polgárok egyenes kifolyásának tartani, hanem inkább csak a’ képviselők akarata teljesítőjének,’s ekép a’ képviselő-testület az összes polgárság felett olly kizárólagos íntézkedhetés gyakorlatába jutna, millyennél nagyobbat a’ mostani úgynevezett választott polgárok sem gyakorolnak. Mondatott tovább , miképen a’ kijelölő választmányt sokkal nagyobb tekintetű hivatalnak ismerik, mint bármelly városi tisztviselő állását, mivel a’ kijelölés a’ választási szabadságnak némiképen megszorító eszköze; ha tehát a’ kijelelő választmány nem az öszszes polgárság választásának, hanem egy más testület kifolyása lenne, akkor a’ kijelelés által a’ polgárság érdeke mellőztetvén, a’ választás azon testület kezére játszathatik, melly a’ választmányt egyenesen választja. De egyébiránt is a’ kettős választás hiányai miatt tért ő át a’ BR. többsége megszorított qualificatioja mellett az egyenes választásra, ’s miután már a’hiányok elismertetvék, lehetetlen itt mégis közvetett választást állítani fel. Ezek folytában a’ tegnapi indítványt tevő követ szónok megjegyzé, mikép a’ kijelelés sorára nézve az igazságot nem egészen látja a’ szabad kerületek és kir. városok közt a’ Bt.által egy formán felosztva, mivel a’jászkun és hajdúkerületekben a’ kijelelés joga képviselők által választandó küldöttségre bízatott,most pedig az illy választás veszélyesnek tartalik, ha tehát erre nézve a’ közvetett választás csakugyan veszélyesekkor azt a’ kerületekben sem kellett volna alkalmazni; ’s most nem tudja szónok: váljon a’ BR. a’városok , vagy pedig a’ szab. kerületek iránt viseltetnek e nagyobb szeretetlenséggel? Különbséget egyik közt sem szabad tenni. Ha a’ sz. kerületekben,mellyek elrendezése később dolgoztatott ki mint a’ városoké, elég garantiát találtak a’ képviselők által választandó küldöttségben , nem látja okát,miért ne lehetne azt itt is feltalálni? Tegnap, midőn egyszerre két kérdés felett történt a’ tanácskozás , elfogadtatott a’ kijelölés elve é s meghatároztatok a’ választmány száma,azt óhajtotta volna szónok, hogy mindenek előtt csupán az elv felett lett volna megállapodás, mert ő a’ b-i módosítással, melly szerint a’választmány 3 tagra leolvasztatott, teljességgel nem elégszik meg. Számokban ő igen nagy erőt nem helyez ugyan, mert ott a’ pártszinezetek képviseltethetnek ’s e’ szerint nem a’ választók sokaságában,hanem a’ javaslati H, 17, és 21 számban látja rejteni a’ szabad választás biztosítékát; miután azonban a’ választmány száma olly kevésre csökkentetett,hogy az a’pártszinezetet nem képviselheti, ’s igy az az öszszes polgárság érdekére sem nyújthat elegendő biztositékot, kénytelen azt a’ polgárok összeségében keresni, mihez képest indítványát a’ mai javaslati módositás szerint kívánta változtatni. Egy mási. szónok szerint a’ mai tanácskozás igazolja,hogy