Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-06-30 / 52. szám

PEST, vasárnap junius 3 Okán Megjelenik a’ Társalkodóval minden heten kétszer: 1.1. vasarnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’szerktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza alattT Trífin.' ~u~-—» •----Ti-----— lesen, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csunán v ^ ,tt~i ? gi h?-2 .e1^ e,nie­megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik és* IOPostafinatal uttan történhetik a’ A’ félév végéhez közelegtével szives tisztelettel figyelmeztetjük kettős testvér lapunk­­, Pártfogójti előfizetés iránti minél elöbb intézkedhetések végett, hogy nyoma­tandó példányink száma iránt kivántatólag rendelkezhessünk ’s iker lapunkkal hi­ány nélkül szolga' ' ' ‘ ° ' 1 ■ - b ^ f --­hálhassunk. Ezentul is ni. Széchényi ' ’i kőnkénti jozan naiapasnan s narmi pari“ vagy voiouicuy­ui iijcmunui ^z,taumz,ui­uc ncuizcu * amuu unj us uiiiuuiiiiiuu( Keisegiesen ja\ara czélzó tanács vagy terv !)flzvc Mi l(^su mc|tett a‘ sze­jt betíkes modorú ’s érdekegyesitő átalakításban, szóval az idealismust a realismussal — a’ mennyire sajátságos viszonyaiknál fogva czél- vagy korszerű —boldogítókig összeolvasztani törekvő politikaii synthelism­usban öszpontosulnak. . ,r. ,, . . , , , ....... p, ,f ,. , , . korszerű ö­s híven valamint 1832/g ’s 1840(1. országgy vegén, úgy ígéretünk szerint a folyóon is kedveskedendünk tiszt. Pártfogóinknak a keletkezendő uj * J ....................... mindennemű hirdetést jutányos díjért közöl. Az előfizetés marad az eddigi, t. i. félévre ig 5 p. frt. Külföldre vagy bárhová az örökös tartományokba járatandó példányok iránt ipcsolatos részei minden kir. postahivatalinál ’s nálunk Pesten uri-utcza 453dik szám. rs- kocsi utján. Változó lakásunknak legtanácsosb a’szerkesztőségnél előfizetni. A’czi-­­ hö’küldetéseért könyű­rgünk, ez úttal is tisztelt szorgalmas levelezőinknek ’s közremunkáló ügyfeleinknek szives hálánkat jelentve ’s a’ nemzet kalauz kegyei­­s segéd gyámolitásukat bizodalmasan kérve ki.________________________________ A Jelenkor és t­árs. szerkesztősége, tö­rvényczikkekkel, mégpedig az érintett értekéhez hasonló 4rét alakban. Értesítőnk mindennemű hirdetésb­itányos h­isén L.17.,i­­ . ... . postán is Budapesten tuízhoz küldve borítékosan ii, boritéktalanul házhoz küldve pedig 5.estJ0,a?1­ °?d«,e" '2 ~*‡%«« ?«fad az eddigi, t. i. félévre egyedül a’ bécsi es.k. fopostahivatalnál rendelkezhetni; belföldre pedig az ország ’s kapcsolt Trattner­ Károly­­ ház első emeletén bármi biztos alkalom által, vagy szorgalom- és gyors- kocsi utján. Változó lakásunknak legtanácsosb a’szerkesztségnél előfizetni. Arczi­mekt szia leitt mellett további FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Halálozás ; Országgy. közlemény : (101 orsz. rdi ü­lésb. a’ városrendezés foly­­tatása a’ városi tisztviselők választásmódja ügyében; 162d. orsz. rdi ülés befejezte a’ városrendezési ügyben készített Ld. üzenet hátralevő részét ; H­ód. főrdi ülésb. a’ vegy. házasságokból eredő válóperi szakaszforga szőnyegen; 16*0. frdi ü­lésb. pedig a’ vallástárgybeli h. leirat a’ piimás hg.’s többek nyilatkozatával a’ többség gr. Sz. indítványát pár­tolta; *20nd. ker. ülésb. a’ felveendő tárgysorozat megálla­­piltatása után, az egyes megyék sérelmei tárgyaltattak a’ 2'id. pontig a’ káptalani szavazatrendezésnél közbe jött vi­ta után a' választmányi vélemény eziránt inditványi sorba tartozói­ak határoztatott; junius 24-i ker­ ülésben a’ ré­szekben megyék ’s Erdéllyeli egyesülés iránt felírás és az erdélyivel értekezendő küldöttség rendeltetik; ezután a bá­nyatörvény iránti frdi üzenet tárgyaltatása a’ 81 -ig;a’ jun. a ikei frdi ülésb. közbev­etett óvás ’s annak eligazítása. Leg­újabb: jun. 26kai ker.ülésb a­ magányrendszer iránti frdi ü­­zenetre a’ V. ’s B. megyei követ által előadottak szerint vá­laszolást határoztak a’ Bdek; a’ jun. 27kei frdi ülésb. apóig, qualificatiókra nézve gr. A. Gy. indítványa fogadtatott el; a felü­gyelőhez tovább is ragaszkodnak ; ’s a’ IXd. részt tovább is kihagyatni szorgalmazzák; a’ szintazon napi kér. ü­lésb. 4 kerül börtön állapíttatott meg; budapesti napló: fővárosi hírek, színházi krónika ’s egyéb közlések. A­us­ztri­a (a’ bordeauxi.jhg jelentése az Angoulemel hg halá­lán!­­ ) A­merik­a (a’texasi szerződés­­előterjesztése ; elnökségre új jelöltek.) Spanyolország (pénzügyi szerződések állapotja ; Collár 136* észt.­elő férfi ’sa­t.­­ Angli­a (Osztrorvszky gróf, O’Connell iránti nagy részvét ; dublini repealgyülés ’s O’Brien.) Fr­a­ncziaország (gyász az Angoulemei­­gért ; a’franczia katholikusok ü­dvirata O’Connellhez.)_________________ Magyarország­­ém Erdély e­llab­lotán. Kunona Endre hites Ügyvéd ’s Vas és Fejérmegyei tbiró , jeles lyrai költőnk ’s publi­cista, f. h. 22-én élete 3­5 ik évében, Kálozon t. Fehér­­vgyében, sorvadásban az élők sorából kiköltözött. A’ jeles elhunytat sok oldalú szép tehetségin kívül, csüg­­gedetlen munkásság tüntetéki, ’s mondhatni ennek jön is áldozatja. Baráti hihetőleg öszszegyüjtendik számos munkáit ’s bővebben szólhatandnak sors-hányta pálya­futásáról , itt röviden csak azt jegyezzük még meg, hogy politikai ivópályáját e’ lapok mellett k­e­z­d­i meg, ’s 1836—1837 octoberig (majd egy évig) szorgalmas segédtárs volt. Utóbb a’ Hírnök segédszerkesztője, majd a’ Világ feuillelonistája lévén, végre a’ beállott ország­gyűlésre mint távollevők követe ’s a’Hirnök országgyű­lési tudósítója működött, melly foglalatossága közepett régi baja mindinkább sulyosodván, Pozsonyból Kálozra m. gr.Zichy Ödön jószágára vonult, hol által is szende­­rült egy jobb életre. Hamvai a’helység temetőjében ta­­karittaltak el. Béke poraira! Országgyüléssi közlemény. 1640. orsz. rdi ülésb. miután a’b-i indítvány kö­vetkezében a’városi tisztviselők megválasztására a’ki­­jelelés szüksége kimondatott ’s a’ kijelelő választmány száma a’b. módosítás szerint megállapittatván,az indít­vány lényegileg elfogadtatott, a’ mai tanácskozás csu­pán olly elvek megvitatására terjeszkedett, mellyek az inditványzott szerkezetben foglaltatvák ugyan, de irán­­tok a’ RR. többsége még nem határzott, így a’ javaslati 361. §ban kitelt, a’tisztválasztást megelőző egynapi határidőt azon közgyűlés-tartásra, mellyben a’ kijele­­lésre megbízandó küldöttség leszen választandó, a’ BR. nagy része keveselvén, egy megyei követ ezen közgyű­lést a’ tisztválasztás előtt egy héttel, hogy a’szabad választásban szűk idő miatt akadály ne történjék , kí­vánta tartatni, többen három nappal előbb, mig mások azt a’ városok minemüségéhez képest nagy városokban 8 , közép városokban 3 , kis városokban pedig 1 nap­pal előbbre kivánták határoztatni, okul adván azt, hogy nagy városokban a’ választó polgárok nagyobb száma miatt sokkal több idő szükséges a’ választásra, mint olly kis városokban , hol csak néhány száz polgár választ. A’ hoszszabb határidőt kívánóknak megjegyeztetett, mi­kép választmányt rendelő közgyűlésnek a’ tisztujitás­­nál sokkal előbb tartása már azért sem óhajtható, mi­­vel ekép a’ kijelölendő egyedek nevei tisztválasztás előtt jóval előbb megtudatnának, mi csak factiora és kortes­­kedésre szolgálna alkalmul. Végre a’ BB. e’ tekintetben a’városok közt különbséget felállítani nem kívánván, a’ nm. elnök javaslatára a’ 3 nap elfogadtatott. Továbbá a’ választmány számára nézve egy megyei követ meg­­jegyzé, hogy az tegnap 3 számban állapíttatott meg, ’s ha most a’ szerkezet szerint ahoz még az elnök is járul, akkor a’ választmány nem 3 hanem 4 tagból fog állani; e’ szerkezet szerint tehát azon esetben, kérdő a’ szóló, ha valamelly egyed kijelöltetése fölött választmányban a’nézetek egyenlőn oszlanak fel, mellyik részen fog állani a’ szótöbbség? Ezen észrevételt elnök ö­nmaga is helyeselvén, ha nem kívánják a’ BR. az elnököt el­döntő szavazattal fölruházni, hogy a’ szavazatok egy­formám állása kikerültessék, a’ szerkezetet ollykép vél­né módositandónak, hogy az elnökkel együtt még két választott gyakorolja a’ kijelölést; ha pedig a’ BR. el­döntő szavazatot akarnak adni az elnöknek, akkor a’ szerkezetre nincs észrevétele. Azonban egy dunai követ javaslatára, minthogy szerinte az elnök tisztválasztáskor csend-’s rend­­fentartással és szavazat­számítással igen el lévén foglalva,egyébiránt sincs reá a’ kijelölő választ­mányban olly nélkülözhetlen szükség, hogy e’ miatt a’ választmány működésben akadályoztatnék, a’ szerkezet­ből az elnök megemlítése kihagyatott. Ezután egy tiszai követ idézé fel a’ BR. figyelmét,mikép a’ szerkezetben tett minden módosítás az egyenes választás feltételéhez köttetett, ez azonban ezen szerkezetből nem tűnik ki, hanem inkább azon 3 választmányi tagnak a’ képvise­lők által leendő megválasztása értetik; nem gondolná pedig hogy a’ BR. felállított elvűkhez következetlenek akarnának maradni, minélfogva a’szerkezetet a’ felté­telkép kimondott elv szerint kívánta módosíttatni. Mire elnök ő nmaga megjegyzé , hogy miután a’ képviselőket egyebeknek úgy sem tekinthetni, mint az összes polgár­ság többsége kifolyásának, ’s midőn a’ kijelelés jogát olly választmányra bízzák a’ RR., mellynek tagjait a’nép többsége által választott képviselők fogják választani, akkor,úgy hiszi , exc., az öszszes polgárság érdekének elég van téve; ellenben annyi ezer választónak azon 3 nap alatt naponkint kétszer is szükséges összehivatását nem vélné czélszerűnek, mert ekép a’ rend és csendet bajosan lehetne fentartani. Mivel pedig a’jelen kérdés iránti nézet két részre oszlott, az inditványzott módo­sítás felett élénk vitatkozás keletkezett, ’s egy tiszai kö­vet megemlítvén, mikép a’ tegnapi indítvány az ő módo­sítása mellett nyert többséget, diák köz­példa szerint pedig optimus interpres verborum quisque suorum, an­­nálfogva kijelenti, mikép­p az indítványban egyedül a­­zon feltétel mellett egyezett meg, hogy a’ kijelölő vá­lasztmány a’ polgárok által közvetlen fog választatni; de nem is érthete mást, mert a’ BR. mindent az egyenes választásra alapítottak ,’s épen ezért keveslé az egy na­pot ’s kívánta a’ tisztviselők megválasztása előtt tartan­dó közgyűlést egy héttel előbbre határoztatni. Ellenben más megyei követ megemlítvén, hogy a’ kijelelő választ­mánynak a’képviselők általi választásával, a’ mellett hogy a’ polgárok érdekei is képviseltetvék, mivel azok tisztán a’ polgárság kifolyásai, csak az értelmességnek nyuj­tatik tágasb hatáskör, melly által a’ választási sza­badság legkevésbbé sem fog csorbittatni, szóló nézete szerint nem is lehetne ezen választmányt, midőn annak megválasztására általányos többség kívántatik, a’pol­gárok összegének választani. Ennek valódiságáról meg­győződtek a’ BR. magok is akkor, midőn a’ tisztviselők választásánál a’ kijelölés szükségét elismerték. De e­­gyébiránt honnan is tudhatná meg a’nagy számú polgá­rok többsége , hogy mellyik egyed nem fog kívánni majd hivatalt, vagy mellyik nincs valamelly hivatalt vállalni akaróival rokonságban ? és ha illy egyed nyerne több­séget, mivel a’ BB. határzata szerint annak, ki a’ kije­lölő választmányba alkalmaztatik, sem hivatalt vállalni, sem ollyannal, ki hivatalba jutni kíván, rokonságban állani nem szabad, akkor természetesen új választás­nak kellene történnie. Igaz ugyan, hogy ezen ok a’ kép­viselők választására is alkalmazható; de azon ki­vül hogy a’ kevesebb számból álló testület, a’ szükséges kellékekkel ellátott egyedeket könnyebben megismer­­heti, a’választást is szükség esetén sokkal rövidebb idő alatt ismételheti ’s nem kívántatik itt arra annyi idő , mennyi a’nagy számú polgárság öszszejövetelére. Egy­e dik követ, miután a’ tegnapi indítványt csak a’ tisztvá­lasztásoknál fentartandó rend szelleméből látta kiin­­dultnak , a’ választási szabadságot némi formaságok miatt feláldozni már azért sem akarja, mert ha a’követ­* választás az összes polgárság által megtörténhetik, nem látja okát, miért ne lehetne minden zavar nélkül itt is a’ három tagból álló választmányt legnagyobb rendben megválasztani. Különben nem is lehetne azon választ­mányt a’ polgárok egyenes kifolyásának tartani, hanem inkább csak a’ képviselők akarata teljesítőjének,’s ekép a’ képviselő-testület az összes polgárság felett olly ki­zárólagos íntézkedhetés gyakorlatába jutna, millyennél nagyobbat a’ mostani úgynevezett választott­ polgárok sem gyakorolnak. Mondatott tovább , miképen a’ kije­lölő választmányt sokkal nagyobb tekintetű hivatalnak ismerik, mint bármelly városi tisztviselő állását, mivel a’ kijelölés a’ választási szabadságnak némiképen meg­szorító eszköze; ha tehát a’ kijelelő választmány nem az öszszes polgárság választásának, ha­nem egy más testület kifolyása lenne, akkor a’ kijele­lés által a’ polgárság érdeke mellőztetvén, a’ választás azon testület kezére­ játszathatik, melly a’ választmányt egyenesen választja. De egyébiránt is a’ kettős választás hiányai miatt tért ő át a’ BR. többsége megszorított qua­­lificatioja mellett az egyenes választásra, ’s miután már a’hiányok elismertetvék, lehetetlen itt mégis közvetett választást állítani fel. Ezek folytában a’ tegnapi indít­ványt tevő követ szónok megjegyzé, mikép a’ kijelelés sorára nézve az igazságot nem egészen látja a’ szabad kerületek és kir. városok közt a’ Bt.által egy formán fel­osztva, mivel a’jászkun és hajdúkerületekben a’ kijele­lés joga képviselők által választandó küldöttségre bí­zatott,most pedig az illy választás veszélyesnek tartalik, ha tehát erre nézve a’ közvetett választás csakugyan ve­szélyesekkor azt a’ kerületekben sem kellett volna al­kalmazni; ’s most nem tudja szónok: váljon a’ BR. a’vá­­rosok , vagy pedig a’ szab. kerületek iránt viseltetnek e nagyobb szeretetlenséggel? Különbséget egyik közt sem szabad tenni. Ha a’ sz. kerületekben,mellyek elrendezé­se később dolgoztatott ki mint a’ városoké, elég garan­­tiát találtak a’ képviselők által választandó küldöttség­ben , nem látja okát,miért ne lehetne azt itt is feltalálni? Tegnap, midőn egyszerre két kérdés felett történt a’ ta­nácskozás , elfogadtatott a’ kijelölés elve é s meghatá­roztatok a’ választmány száma,azt óhajtotta volna szó­nok, hogy mindenek előtt csupán az elv felett lett volna megállapodás, mert ő a’ b-i módosítással, melly szerint a’választmány 3 tagra leolvasztatott, teljességgel nem elégszik meg. Számokban ő igen nagy erőt nem helyez ugyan, mert ott a’ pártszinezetek képviseltethetnek ’s e’ szerint nem a’ választók sokaságában,hanem a’ javaslati H, 1­7, és 21 számban látja rejteni a’ szabad választás biztosítékát; miután azonban a’ választmány száma olly kevésre csökkentetett,hogy az a’pártszinezetet nem kép­viselheti, ’s igy az az öszszes polgárság érdekére sem nyújthat elegendő biztositékot, kénytelen azt a’ polgá­rok összeségében keresni, mihez képest indítványát a’ mai javaslati módositás szerint kívánta változtatni. Egy mási. szónok szerint a’ mai tanácskozás igazolja,hogy

Next