Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-21 / 93. szám
“77 ~77 . . . uA,nn'üzf'eve»r • t í vacím.m és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál ári utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme-Az asztrik birodalomba vagy külföldi tartományokká kivántaló példányok hant coupin a' bécsi cs. főpostahivatal utján történt,cak a’ ti. \7á alISZtridl Lili UU«UUmi 'Ct J J r J megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan kezöltetik. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország: előléptetések Országgy. közlemény (nov. Ckai ker. ülés részjelei a’ szinházügyben ; nov. 9, 10, II, 12kén az egymást folyton váltogató kér. orsz. rdi, frdi ’s elegy, ülések szerfelett számos tárgyai, ’s irott és szóbeli üzenetei , határozati; nov. 13kán törvényszentesités ; a’ concertatión átment czikkek nagyobb részét mai Társalkodónk közli; Pestmegye közgyűlésének folytatása , budapesti napló a’ Társalkodóban.) Spanyolország (öszszeesküvési per Primeliten ; Liszt Madridban; Espartero Londonbul elillant.) Portugália (a’ministerség diadala ’s igy szilárdult állása ) Francziaország (franczia-marokkói szerződés kicseréltetik ; vámkormány ’s kereskedési mérleg ; polytechn. iskola megnyittatása; Guizot’s a’ spanyol alkotványreform ) Belgium (vámszövetségi viszonyok.) Németalföld (trónbeszédre válasz ; alkovány-fejlesztési tárgyak.) Értesítő: BjJBPOAO»na»m %arnbU?s*^mxs*9miKtMmíg*i** Magyar- és Erdélyország. O cs. ’s ap. kir. Fels. a’ temesi k. kamraigazgatóságnál megüresült uólsó ülnökségre Ungar Mihály ottani tollnokot, ’s az ideiglenesedik ülnökségre ugyanott Fluch János igazgatósági tollnokot nevezte ki. Serheczky Lajos, a’ tengerparti kamrai javak helyettes ügyésze oct. 25-én meghatározott. Országgyűlési közlemény a’ Hírnök szerint. (Nov. Okán esti kér. ülés részletei a’ színház ügyében) Helytér szűke miatt e’ tárgy körül csak a’ kér. határiatokat közölhetvén, ez ülés folytában kifejtett viták egy két fővonalaira visszatérünk annál inkább,mert végén egy ollyas tárgyra jön a’közfigyelem igényelve, mellynek érlepte alatt eddigelé számos visszaélés gyakoroltaték. Mindjárt ülés kezdetén Y. m. követe köztudásul utasítása szellemében szót emelvén, előadá, mikép a’ nemzetnek, midőn ez intézet iránt áldozati készségét bizonyitá ’s azt he pártolás alá vette, szemei előtt két szempont lebegett: az erkölcsiség ’s nemzetiség előmozditása; minden tehát, mi ezen nagy czéllal meg nem egyezik,mint kárhozatos elmellőzendö ; márpedig tudjuk, azon események, mellyek azóta történtek, koránsem azt mutatják, hogy a’ színház kezelője’ rendeltetésnek megfelelni iparkodnának, sőt inkább holmi kornyikálás, rosz erkölcsű darabok’s hiábavaló bohózatok által az intézetet megszentségteleniték; szükség tehát mindenekelőtt, hogy e’ tekintetben gyökeres javítás tétessék, ’s az intézet működési iránya eredeti rendeltetésére visszavezettessék. Ez ellen védöleg megjegyezteték, mikép az intézet magánykezekre bízatván, itt a’nyerészkedés mezején nem csoda,ha ollykor tán sikamlós ’s a’ nagy közönségnek inkább tetsző darabok adatnak , ’s egyébiránt nem is olly igen erkölcstelen irányúak azon művek , miknek adatásáról a’ szinház igazgatósága vádoltatik. ’S e’ részben a’ tábla nézete inkább ez utóbbi mellett látszott nyilatkozni. Nevezetesb vita támadott a’színházi pénztár állapota’s jelesen a’ törvényhatóságok és S. R. szenvéde és Pest megye activ adóssága körűl. Fizetési hátramaradás mondatot okaul annak,hogy a’szinházra szánt eredeti tömeget meg kelle csonkítani,’s ezért kivántatok,hogy azok illetőségük kamatit 1841 től kezdve fizessék. A’ kívánat azonban nem teljesült. Pest megye ’s a’ részv. társaság adóssága iránt annyiban keletkezett némi nehézség , mennyiben más volt a’ legelőször bemutatott, más a’ mostani mennyiség , mit P. megye követe akkép világosított fel, hogy az orsz. választmány a’szinházat 7,8 hónappal később vevén át, ez alatt a’ színházra folyvást még Pestm. ’s a’részv. társ. költött ’s igy az orsz. választmánynak legelőször beadott öszszeg megszaporodott. De legjellemzőbb volt a’ csőd alá esett Sz. R.nak adott’s némileg veszélyben forgó 20,000 forint iránti vita , mellyben a’ vád egész súlya a’ választmányra hárutalván , ennek egyik tagja ezt buzgón védelmezte, kimutatván , mikép a’ választmánynak beadott javak öszszeirásában általa semmi hiba nem találtatott, hanem az assignált 20,000 frt mintegy fél évvel később lévén kiszolgáltatva, ez alatt Sz. uj adósságokba keveredett ’s így esett csőd alá. A’ választmány tehát e’ részben épen nem korholható. ’S ekkor az orsz. pénztárak körül divatozó visszaélésekről Sz. m. követe ekép nyilatkozott. Az orsz. választmány minden esetre hibázott, hogy egy 6 vagy 8 hónap elött G. m. által kiadott betáblázási bizonyitvány mellett az érintett 20,000 frt kifizetését megrendelte 's igy értékhiány esetében az orsz. választmány azon tagjai, kik a’ summát assignálták , a’ hiányt pótolni kötelesek. Miután azonban J. és G. követei azon körülményt említve , miszerint Sz. a’ történt assignalió után az egész sommát csak hat hónap múlva kaphatta meg az orsz. pénztárból, időközben pedig ellene más sommák táblázatvan be, a’ netalán bekövetkezendő érték-hiányt ezen elhalasztott kifizetésnek kellene tulajdonítani , szóló azon közhírnek véget kívánván vetni, miszerint mind az országos, mind a’ pol.-fundationalis pénztáraknál a’ pénzeket közvetlenül kezelő tisztek az assignált sommák kifizetését mindaddig halogatni szokták, mig a’ kölcsönvevöktül egykét percent jutalmat nem nyernek, azon meggyőződését épen azért, mert szóló is kir. hivatalt visel, kijelenti, hogy a’ közhivatalnok bármelly csekély tisztséget visel is, annak tökéletes teljesítése ’s önbecse által adhat hivatalának díszt és fényt, és igy minden hivatalnok , ki rendes fizetésén felül kötelessége teljesítéséért polgártársitól anyagi jutalmat követel vagy zsarol ki, becsülete sugallásit nem követve, önbecséröl elfelejtkezve, nemcsak saját személyére , de a’ többi hivatalnokra is homályt borit; szóló tehát azt véli, hogy minden hivatalnok , mielőtt erkölcsi romlottságán elpirulni, vagy lelki aljasodása miatt szenvedni kellene, mindent elkövetni köteles , miszerint mindennemű hivatalos eljárásban azon polgeréng viszszaállittassék,melly nélkül a’ közhivatalnok sem királyának , sem hazájának hasznos szolgálatokat nem tehet.Nem tagadja szóló hogy egész országban azon hitfutamodik , miszerint az orsz. és pol.-fundat. pénzeket közvetlenül kezelő tisztek a’kölcsönvevőket, kik a’nyert assignatio napjától fogva sor szerint följegyeztetnek’s ezen sor szerint, mint a’megkivántató pénzek az illető pénztárakba befolynak , az assignált egész somma kifizetését követelhetik, nemcsak akkor midőn valódilag fizes a’ pénztár, de a’szükséges pénz léténél is vagy azon ürügy alatt, hogy a’sorszerinti kölcsönvevőt előbb kell kielégíteni, vagy hogy pénze nincsen, mindaddig biztatják, ’s a’ kifizetést halogatják, mig a’ kölcsönvevő e’miatt keserű dilemmába jő:vagy másutt keresni pénzt, vagy azon jutalmat megadni, mellynek megadására akár ügyvivője akár közhír által előre is figyelmeztetett. Szóló vizsgálni nem akarja : vájjon azon percentumok egyik része az illető ágens zsebébe nem csúszik és elég , hogy általányos e’ tekintetben a’ panasz’s közös azon indignatio, mellynek súlya alatt a’ Ht.tanács legtisztább eljárása is szenvedni kénytelen, ’s azért a’ mostani üzenetben a’ fens. Nádort megkérendőnek véli, hogy ezen botránynak, ha valódilag elkövetteték, véget vetni, vagy ha ezen közhír alaptalan, a’gyanusitott tisztek kezelési tisztaságát egész nyilvánossággal a’ közvéleményben is viszszaállitani méltóztassék. Mi határzatba is ment. A’ nov. ikei kér. ülésben határozottak azonnal orsz. ülésbe vitettek ’s az üzenetek a’ FRRhez átküldettek. Ezek később szóbeli üzenetükben jelenték,hogy a’magy. nyelv tárgyában tett határozat szorgalmazására reáállnak. Továbbá a’ FRR. fölszóliták a’ RRet, hogy a’ középponti vasútnál a’ párvonal elleni biztosítástól álljanak el; mivel a’ többi pontra már megtörtént a’ két tábla közti egyezség, időrövidség miatt, hogy az ügy a’nemzet kárára hajótörést ne szenvedjen, a’ RRk. a’ kívánathoz járultak ; egyszersmind rövid t.javaslatba foglaltatott, hogy a’ nemzet a’ szerződésben kitett föltételek mellett a’ kamatbiztositást 30 évre elvállalja úgy, hogy a’ vaspálya 70 év után a’statusra szálljon; ’s igy a’ szerződés megkötésére, minthogy az itt idörövidség miatt nem történhetik, orsz. választmány rendeltetett. Ezután tudaták a’FRR, mikép a’ vukovárfiumei vasút tárgyában készített fölirás, némelly pótlólag beadott sérelmek és azon fölirás fölterjesztésébe, mellyben megkéretik ő Föls, hogy a’ roppant teendők elintézhetése végett jövő 1845. évben orsz. gyűlést tartani méltóztassék , megegyeztek. Ellenben kijelenték, hogy az úrbéri t. ez. némellyinek módosítására úgy a’ vámszabályzatra nézve, előbbi nézeteiktől el nem állnak. Végre fölolvastatott a’ vallás tárgyában készített fölirás ’s a’ kereskedés és műipar előmozdítása tárgyában érkezett k. kir. leiratra tett határozata a’ RRnek. Mellyek észrevétel nélkül hagyattak ,’s az első fölirás a’ FRRhez azonnal átküldetett, és az ülés délutáni 4 órakor eloszlott. 338 d. ker. ülésben délután 5 órakor Ghiczy kér. jegyző hitelesítő a’ középponti vasút tárgyában készített üzenetet és törvényjavaslatot, melly a’ nyomban tartott orsz.ülésbe be is adatott.Miután fölvétetett a’RR. a’ hitelintézet tárgyában érkezett k. k. leirat folytán kelt üzenete a’m. FRRhez, melly a’ nm. Személynöknek a’ felelősség elve körűli nyilatkozata után, a’kir. leiratban a’ felelősség elvét úgy látván fölállítva, mint az az egész t.könyvben, még a’ hires Ulászló törvényit sem véve ki, sehol sincs, minden változás nélkül megtartván, a’ m. FRRhez által is küldetett. Ezután az ilélemesterjelenté, mikint a’ m.FRR. a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyábani terv.Javaslat minden pontjaiban megegyeznek, egyedül a’ Horvátországra nézve fölállított hat évre nézve kérik a’ RRet elállásra. De a’ RR. maradtak a’szerkezet mellett, ’s a’ m. FRRet fölszólittatták, hogy egyezzenek meg a’ t.javaslatnak concertatio alá leendő bocsátásában, miben a’ m. FRR. meg is egyeztek, tüstént lett nyilatkozatukban kijelentvén , miszerint nem ellenzik , hogy a’ hat év kimaradását a’ concertationalis választmány próbálja kivívni. — Továbbá a’ vallás tárgyában fölterjesztendő fölirásban a’ m. FRR. megegyeztek. Ezután olvastatott a’ ker. elnökség által bemutatott fölirási javaslata a’ RRnek a’ középponti vasút tárgyában. Minek végeztével jelentetett a concertationak 7 órakor leendő tartása. Ezután elegy, ülésbe hivatván meg a’ t. RR., miután onnét visszatértek, olvastatott a’vegyesházasságok tárgyában érkezett k. kir. válasz. Miután az ülés ismét kerületivé változott, mellyben hitelesíttetett a’ RRnek az 1 S3 6 : 2 5. t. tárgyában érkezett k. k. válaszra kelt határozata. Tárgyaltatott ezután a’ FRRrnek a’ közszükségek födözésire tett orsz. ajánlat iránti válaszüzenete. B. m. követe elérzékenyülve jelenté e’ tárgy jelenlegi állása fölött fájdalmát, mondván, hogy azon nemzet, melly 1807’s 1813ban olly tetemeseket áldozott a’ haza javára, most midőn anyagi jóllétünk elöl mozditására fizetünk, nem örömest fizetnek, ’s hát csak azért csatáztak a’ t. R., hogy egy milliót vigyenek haza? fejtegető, mennyire szükséges a’ népre a’ jó út, melly ha kiadott néhány forintja következményét látja , milly örömest fog fizetni, ’s mellyet jobban gyönyörködtet egy jó májusi eső a’ museumnál’s a’ statistikai hivatalnál; mondá hogy e’ tárgynál a’ két tábla egy jog fölött versenyg , a’ földi tábla kezdeményi jogot kíván gyakorolni, mire még eddig példa nincs, mert az 1836- oi országgyűlés is kimondá, hogy a’ pénzbeli ajánlatok egyedül az alsó tábla jogaihoz tartoznak , e’ jog fölött őrködni kell, mert itt kell a’ haza javának földerülni. Meghaló elkeseredéssel mondá szónok, hogy miután e’ tárgyban utószor szólal föl, milly nehezen esik e’tárgytól búcsút vennie; az isteni szikra, a’közös teher, a’ felelősség olly embrióban állott előttünk, mindent elkövettünk,osztozni kivántunk a’ teherviselésben, hanem épen úgy is, mint természeti jog szerint lehetne követelni , ’s a’ FRR magas politikája meghiusitá minden tervünket; a’ FRR várjon megkérdezték, hogy az adózó nép bírja e a’ terhet,azon nyomorult nép, melylyet az ág is húz , ’s ki mint az athenei képben ábrázolt tehén, mig tején más fölhizik, mindig sovány marad; az aristokratia fukarkodik , mig a’ nép éhezik, mellynek eledelt kell minden esetre adni , mert mai világban már csodák nem történnek és száraz halakkal ’s néhány kenyérrel ezreket nem táplálunk, ki nem elégítünk, mert most mindenki többet kiván. Szónok kinyilatkoz-tatja, hogy miután minden munkásságát arra építette , hogy segittessék a’ hazán, melly segédeimért, nem irgalomért kiált, ’s melly követelhet, a’ Bének pedig a’ segítséget megvonni nincs hatalmukban, mert az füstbe vinne mindent; ’s miután ezen kívánságát itt hiúsulni látja, nem ad semmit. Ezután Gs. m. követe B. követével egy helyzetben lenni nyilványitván magát, fejtegeté , hogy az aristokratia mikép izgatott a’ megyékben a’házi adó megbuktatására,mikint ezek a’házi adónak azért nem vetik alá magokat, mivel azt factiók határozzák el, ’s igy az őket igazságtalanul nyomná; mind ezen kedvetlen körülmények közt meg sem szűnt a’remény, mert országgyűlésre jővén, a’ BR. kinyilatkoztatták, hogy a’ nép a’ terhet nem birja, hogy tekintetbe vétetvén az igazságtalan teher, az adózó népen segittessék ; de fájdalom ! a’ honnan segedelmet vártak a’ RR., onnan támadt a’leolvasztás,’s éppen akkor, midőn a’ RR. táblájánál egy lélek sem volt,ki s a’ parányi millióra mert volna szavazni, a B RRnél ala-