Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-21 / 93. szám

“77 ~7­7 . . . uA,nn'üzf'eve»r • t í vacím­.m és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál ári utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme-Az asztrik birodalomba vagy külföldi tartományokká kivántaló példányok hant coupin a' bécsi cs. főpostahivatal utján történt,cak a’ ti. \7á alISZtridl Lili UU«UUmi 'Ct J J r J megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan kezöltetik. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország: előléptetések Országgy. közlemény (nov. Ckai ker. ü­lés részjelei a’ szinh­áz­­ü­gyben ; nov. 9, 10, II, 12kén az egymást folyton váltoga­tó kér. orsz. rdi, frdi ’s elegy, ülések szerfelett számos tár­gyai, ’s irott és szóbeli üzenetei , határozati; nov. 13kán tör­­vényszentesités ; a’ concertatión átment­­ czikkek nagyobb ré­szét mai Társalkodónk közli; Pestmegye közgyűlésének folyta­tása , budapesti napló a’ Társalkodóban.) Spanyolország (öszszeesküvési per Prim­eliten ; Liszt Madridban; Espartero Londonbul elillant.) Portugália (a’ministerség diadala ’s igy szilárdult ál­lása ) Francziaország (franczia-marokkói szerződés kicse­réltetik ; vámkormány ’s kereskedési mérleg ; polytechn. isko­la megnyittatása; Guizot’s a’ spanyol alkotványreform ) Belgium (vámszövetségi viszonyok.) Németalföld (trónbeszédre válasz ; alkovány-fejlesz­­tési tárgyak.) Értesítő: B­jJBPOAO»na»m­ %arnbU?s­*^mxs*9miKtMmíg*i** Magyar- és Erdélyország. O cs. ’s ap. kir. Fels. a’ tem­esi k. kamraigazgatóság­­nál megüresült u­ólsó ülnökségre U­ngar Mihály ottani tollnokot, ’s az ideiglenes­edik ü­lnökségre ugyanott Fluch János igazgatósági tollnokot nevezte ki. S­­­e­r­­heczky Lajos, a’ tengerparti kamrai javak helyettes ügyésze oct. 25-én­ meghatározott. Országgyűlési közlemény a’ Hírnök szerint. (Nov. Okán esti kér. ülés részletei a’ színház ügyé­ben)­ Helytér szűke miatt e’ tárgy körül csak a’ kér. ha­táriatokat közölhetvén, ez ülés folytában kifejtett viták egy két fővonalaira visszatérünk annál inkább,mert vé­gén egy ollyas tá­rgyr­a jön a’közfigyelem igényelve, mellynek érlepte alatt eddigelé számos visszaélés gya­­koroltaték. Mindjárt ülés kezdetén Y. m. követe köztu­­dásul utasítása szellemében szót emelvén, előadá, mi­kép a’ nemzetnek, midőn ez intézet iránt áldozati kész­ségét bizonyitá ’s­ azt he pártolás alá vette, szemei előtt két szempont lebegett: az erkölcsiség ’s nemzetiség e­­lőmozditása; minden tehát, mi ezen nagy czéllal meg nem egyezik,mint kárhozatos elmellőzendö ; márpedig tudjuk, azon események, mellyek azóta történtek, ko­­ránsem azt mutatják, hogy a’ színház kezelőj­e’ rendel­tetésnek megfelelni iparkodnának, sőt inkább holmi kornyikálás, rosz erkölcsű darabok’s hiábavaló bohó­zatok által az intézetet megszentségteleniték; szükség tehát mindenekelőtt, hogy e’ tekintetben gyökeres javí­tás tétessék, ’s az intézet működési iránya eredeti ren­deltetésére visszavezettessék. Ez ellen védöleg megje­­gyezteték, mikép az intézet magánykezekre bízatván, itt a’nyerészkedés mezején nem csoda,ha ollykor tán si­kamlós ’s a’ nagy közönségnek inkább tetsző darabok adatnak , ’s egyébiránt nem is olly igen erkölcstelen irá­nyúak azon művek , miknek adatásáról a’ szinház igaz­gatósága vádoltatik. ’S e’ részben a’ tábla nézete inkább ez utóbbi mellett látszott nyilatkozni. Nevezetesb vita támadott a’színházi pénztár állapota’s jelesen a’ tör­vényhatóságok és S. R. szenvéde és Pest me­gye activ adóssága körűl. Fizetési hátramaradás mon­­dato­t okaul annak,hogy a’szinházra szánt eredeti tömeget meg kelle csonkítani,’s ezért kivántatok­,hogy azok ille­tőségük kamatit 1841 től kezdve fizessék. A’ kívánat a­­zonban nem teljesült. Pest megye ’s a’ részv. társaság adóssága iránt annyiban keletkezett némi nehézség , mennyiben más volt a’ legelőször bemutatott, más a’ mostani mennyiség , mit P. megye követe akkép világo­sított fel, hogy az orsz. választmány a’szinházat 7,8 hó­nappal később vevén át, ez alatt a’ színházra folyvást még Pestm. ’s a’részv. társ. költött ’s igy az orsz. vá­lasztmánynak legelőször beadott öszszeg megszaporo­dott. De legjellemzőbb volt a’ csőd alá esett Sz. R.nak adott’s némileg veszélyben forgó 20,000 forint iránti vita , mellyben a’ vád egész súlya a’ választmányra há­­ru­talván , ennek egyik tagja ezt buzgón védelmezte, ki­mutatván , mikép a’ választmánynak beadott javak ösz­­szeirásában általa semmi hiba nem találtatott, hanem az assignált 20,000 frt mintegy fél évvel később lévén kiszolgáltatva, ez alatt Sz. uj adósságokba keveredett ’s így esett csőd alá. A’ választmány tehát e’ részben é­­pen nem korholható. ’S ekkor az orsz. pénztárak körül divatozó visszaélésekről Sz. m. követe ekép nyilatko­­­­zott. Az orsz. választmány minden esetre hibázott, hogy­­ egy 6 vagy 8 hónap elött G. m. által kiadott betáblázási­­ bizonyitvány mellett az érintett 20,000 frt kifizetését­­ megrendelte 's igy értékhiány esetében az orsz. választ­­­mány azon tagjai, kik a’ summát assignálták , a’ hiányt pótolni kötelesek. Miután azonban J. és G. követei azon körülményt említve , miszerint Sz. a’ történt assignalió után az egész sommát csak hat hónap múlva kaphatta meg az orsz. pénztárból, időközben pedig ellene más sommák táblázatvan be, a’ netalán bekövetkezendő érték-hiányt ezen elhalasztott kifizetésnek kellene tu­lajdonítani , szóló azon közhírnek véget kívánván vetni, miszerint mind az országos, mind a’ pol.-fundationalis pénztáraknál a’ pénzeket közvetlenül kezelő tisztek az assignált sommák kifizetését mindaddig halogatni szok­ták, mig a’ kölcsönvevöktül egykét percent jutalmat nem nyernek, azon meggyőződését épen azért, mert szóló is kir. hivatalt visel, kijelenti, hogy a’ közhivatal­nok bármelly csekély tisztséget visel is, annak tökéle­tes teljesítése ’s önbecse által adhat hivatalának díszt és fényt, és igy minden hivatalnok , ki rendes fizetésén fe­lül kötelessége teljesítéséért polgártársitól anyagi ju­talmat követel vagy zsarol ki, becsülete sugallásit nem követve, önbecséröl elfelejtkezve, nemcsak saját sze­mélyére , de a’ többi hivatalnokra is homályt borit; szó­ló tehát azt véli, hogy minden hivatalnok , mielőtt erköl­csi romlottságán elpirulni, vagy lelki aljasodása miatt szenvedni kellene, mindent elkövetni köteles , miszerint mindennemű hivatalos eljárásban azon polg­­eréng visz­szaállittassék,melly nélkül a’ közhivatalnok sem kirá­lyának , sem hazájának hasznos szolgálatokat nem te­het.Nem tagadja szóló hogy egész országban azon hitfu­­tamodik , miszerint az orsz. és pol.-fundat. pénzeket köz­vetlenül kezelő tisztek a’kölcsönvevőket, kik a’nyert assignatio napjától fogva sor szerint följegyeztetnek’s ezen sor szerint, mint a’megkivántató pénzek az illető pénztárakba befolynak , az assignált egész somma kifi­zetését követelhetik, nemcsak akkor midőn valódilag fi­zes a’ pénztár, de a’szükséges pénz léténél is vagy azon ürügy alatt, hogy a’sorszerinti kölcsönvevőt előbb kell kielégíteni, vagy hogy pénze nincsen, mindaddig biztatják, ’s a’ kifizetést halogatják, mig a’ kölcsönvevő e’miatt keserű dilemmába jő:vagy másutt keresni pénzt, vagy azon jutalmat megadni, mellynek megadá­sára akár ügyvivője akár közhír által előre is figyelmeztetett. Szóló vizsgálni nem akarja : vájjon azon percentumo­k egyik része az illető ágens zsebébe nem csúszik é­s elég , hogy általányos e’ tekintetben a’ panasz’s közös azon indignatio, mellynek súlya alatt a’ Ht.tanács legtisztább eljárása is szenved­ni kénytelen, ’s azért a’ mostani üzenetben a’ fens. Ná­dort megkérendőnek véli, hogy ezen botránynak, ha va­­lódilag elkövetteték, véget vetni, vagy ha ezen közhír a­­laptalan, a’gyanusitott tisztek kezelési tisztaságát egész nyilván­ossággal a’ közvéleményben is viszszaállitani méltóztassék. Mi határzatba is ment. A’ nov. ikei kér. ülésben határozottak azonnal orsz. ü­­lésbe vitettek ’s az üzenetek a’ FRRhez átküldettek. Ezek később szóbeli üzenetükben jelenték,hogy a’magy. nyelv tárgyában tett határozat szorgalmazására reááll­­nak. Továbbá a’ FRR. fölszóliták a’ RRet, hogy a’ középponti vasútnál a’ párvonal elleni biztosítástól áll­janak el; mivel a’ többi pontra már megtörtént a’ két tábla közti egyezség, időrövidség miatt, hogy az ügy a’nemzet kárára hajótörést ne szenvedjen, a’ RRk. a’ kívánathoz járultak ; egyszersmind rövid t.javaslatba foglaltatott, hogy a’ nemzet a’ szerződésben kitett föltételek mellett a’ kamatbiztositást 30 évre elvállal­ja úgy, hogy a’ vaspálya 70 év után a’statusra száll­jon; ’s igy a’ szerződés megkötésére, minthogy az itt idörövidség miatt nem történhetik, orsz. választmány rendeltetett. Ezután tudaták a’FRR, mikép a’ vukovár­­fiumei vasút tárgyában készített fölirás, némelly pótló­lag beadott sérelmek és azon fölirás fölterjesztésébe, mellyben megkéretik ő Föls, hogy a’ roppant teendők elintézhetése végett jövő 1845. évben orsz. gyűlést tar­tani méltóztassék , megegyeztek. Ellenben kijelenték, hogy az úrbéri t. ez. némelly­inek módosítására úgy a’ vámszabályzatra nézve, előbbi nézeteiktől el nem áll­nak. Végre fölolvastatott a’ vallás tárgyában készített fölirás ’s a’ kereskedés és műipar előmozdítása tárgyá­ban érkezett k. kir. leiratra tett határozata a’ RRnek. Mellyek észrevétel nélkül hagyattak ,’s az első fölirás a’ FRRhez azonnal átküldetett, és az ülés délutáni 4 ó­­rakor eloszlott. 338 d. ker. ülésben délután 5 órakor Ghiczy kér. jegyző hitelesítő a’ középponti vasút tárgyában készí­tett üzenetet és törvényjavaslatot, melly a’ nyomban tartott orsz.ülésbe be is adatott.Miután fölvétetett a’RR. a’ hitelintézet tárgyában érkezett k. k. leirat folytán kelt üzenete a’m. FRRhez, melly a’ nm. Személynök­­nek a’ felelősség elve körűli nyilatkozata után, a’kir. leiratban a’ felelősség elvét úgy látván fölállítva, mint az az egész t.könyvben, még a’ hires Ulászló törvényit sem véve ki, sehol sincs, minden változás nélkül meg­tartván, a’ m. FRRhez által is küldetett. Ezután az ilé­­lemesterjelenté, mikint a’ m­.FRR. a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyábani terv.Javaslat minden pontjaiban megegyeznek, egyedül a’ Horvátországra nézve fölál­lított hat évre nézve kérik a’ RRet elállásra. De a’ RR. maradtak a’szerkezet mellett, ’s a’ m. FRRet fölszó­­littatták, hogy egyezzenek meg a’ t.javaslatnak con­­certatio alá leendő bocsátásában, miben a’ m. FRR. meg is egyeztek, tüstént lett nyilatkozatukban kijelentvén , miszerint nem ellenzik , hogy a’ hat év kimaradását a’ concertationalis választmány próbálja kivívni. — To­vábbá a’ vallás tárgyában fölterjesztendő fölirásban a’ m. FRR. megegyeztek. Ezután olvastatott a’ ker. elnök­ség által bemutatott fölirási javaslata a’ RRnek a’ kö­zépponti vasút tárgyában. Minek végeztével jelentetett a­ concertationak 7 órakor leendő tartása. Ezután elegy, ülésbe hivatván meg a’ t. RR., miután onnét visszatér­tek, olvastatott a’vegyesházasságok tárgyában érkezett k. kir. válasz. Miután az ülés ismét kerületivé változott, mellyben hitelesíttetett a’ RRnek az 1 S3 6 : 2 5. t. tárgyában érkezett k. k. válasz­ra kelt határozata. Tárgyaltatott ezután a’ FRRrnek a’ közszükségek födözésire tett orsz. ajánlat iránti vá­laszüzenete. B. m. követe elérzékenyülve jelenté e’ tárgy jelenlegi állása fölött fájdalmát, mondván, hogy azon nemzet, melly 1807’s 1813ban olly tetemeseket ál­dozott a’ haza javára, most midőn anyagi jóllétünk elö­­l mozditásá­ra fizetünk, nem örömest fizetne­k, ’s hát csak azért csatáztak a’ t. R­., hogy egy milliót vigyenek ha­za? fejtegető, mennyire szükséges a’ népre a’ jó út, melly ha kiadott néhány forintja következményét látja , mill­y örömest fog fizetni, ’s mellyet jobban gyönyör­ködtet egy jó májusi eső a’ museumnál’s a’ statistikai hivatalnál; mondá hogy e’ tárgynál a’ két tábla egy jog fölött versenyg , a’ földi tábla kezdeményi jogot kíván gyakorolni, mire még eddig példa nincs, mert az 1836- oi országgyűlés is kimondá, hogy a’ pénzbeli ajánla­tok egyedül az alsó tábla jogaihoz tartoznak , e’ jog fö­lött őrködni kell, mert itt kell a’ haza javának földe­rülni. Meghaló elkeseredéssel mondá szónok, hogy mi­után e’ tárgyban utószor szólal föl, milly nehezen esik e’tárgytól búcsút vennie; az isteni szikra, a’közös te­her, a’ felelősség olly embrióban állott előttünk, min­dent elkövettünk,osztozni kivántunk a’ teherviselésben, ha­nem épen úgy is, mint természeti jog szerint lehet­ne követelni , ’s a’ FRR­ magas politikája meghiusitá minden tervünket; a’ FRR várjon megkérdezték­­, hogy az adózó nép bírja e a’ terhet,azon nyomorult nép, mely­­lyet az ág is húz , ’s ki mint az athenei képben ábrázolt tehén, mig tején más fölhizik, mindig sovány marad; az aristokratia fukarkodik , mig a’ nép éhezik, melly­nek eledelt kell minden esetre adni , mert mai világban már csodák nem történnek és száraz halakkal ’s néhány kenyérrel ezreket nem táplálunk, ki nem elégítünk, mert most mindenki többet kiván. Szónok kinyilatkoz-­t­­atja, hogy miután minden munkásságát arra építette ,­­ hogy segittessék a’ hazán, melly segédeimért, nem irgalomért kiált, ’s melly követelhet, a’ Bének pedig a’ segítséget megvonni nincs hatalmukban, mert az füst­be vinne mindent; ’s miután ezen kívánságát itt hiúsul­ni látja, nem ad semmit. Ezután Gs. m. követe B. kö­vetével egy helyzetben lenni nyilványitván magát, fej­tegeté , hogy az aristokratia mikép izgatott a’ megyék­ben a’házi adó megbuktatására,mikint ezek a’házi adónak azért nem vetik alá magokat, mivel azt factiók ha­tározzák el, ’s igy az őket igazságtalanul nyomná; mind ezen kedvetlen körülmények közt meg sem szűnt a’remény, mert országgyűlésre jővén, a’ BR. kinyilatkoztatták, hogy a’ nép a’ terhet nem bir­­­­ja, hogy tekintetbe vétetvén az igazságtalan teher, az a­­dózó népen segittessék ; de fájdalom ! a’ honnan sege­­­­delmet vártak a’ RR., onnan támadt a’leolvasztás,’s é­­p­pen akkor, midőn a’ RR. táblájánál egy lélek sem volt,ki s a’ parányi millióra mert volna szavazni, a B RRnél ala-

Next