Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-09 / 81. szám

Myltra miegyei közgyűlés. Folyó évi sept.­lékén rendes évnegyedi közgyűlésünk már szokásos főispáni elnöklet alatt vette kezdetét. Bárók, grófok és egy herczeg öltenek a’ zöld asztal élén. Névsze­­rint Jeszenák János b.;Csoreczky Ferdinand b.;Majté­­nyi Antal b.; grófi elnökünkön kivül Berényi Fe­­rencz gr.; Hunyady József gr., Dezasse gr. és Odes­­kalchi hg. Izén az ülést egy leyális kijelentéssel nyitá meg elnökünk, mondván: „van a’ ts. megyének egy végzése, miszerint a’ közérdekű ügyek mindig első napokban tárgyalandók. Ez okból, valamint egy lé­tező másik végzés értelme szerint a’fontosabb ügye­ket a’ terem ajtajára előlegesen ki is tűzettem, úgy ezen kitűzőtteket most mindenekelőtt tárgyalandó­­kul kijelelem.“ Ezen nyilatkozat ama két végzé­sünknek föltámadását eszközlé, mellyek tisztujitás óta a’ sic vo­­­o kényereje miatt élettelen hevertek a’jegyzőkönyv porában. A’ dolgot azért emeljük ki, mivel a’ tanácskozások lehető legnagyobb nyilvá­­n­osságának meleg baráti lévén, abban egy fontos practicus elvet látunk. Elhiszszük azonban, hogy az érintett loyalitás egyúttal politesse is vala — magas vendégeink kedvéért. Nekünk elég, hogy megtör­tént; az indokot tovább nem elemezzük. — Majá két úton kinevezett báró táblabiró,letevén a’ szokott es­küt, az egyik olly hangon mondá el bevezetési­­li­­c­ióját,mintha nem is igen nagy kitüntetésnek tarta­ná, megyénkben t.birósággal megtiszteltetni. Ezután került szőnyegre: l)Szepesmegyének körlevele, bi­zonyos katonai kihágás tárgyában, miszerint Kron­­pach va.városban,egy polgári személyügy üszszeve­­retett, hogy had napra kiadta lelkét; Z. L. e’ tárgy­ban a’fölirást ellenezvén, orsz.gyűlésre sérelmet a­­kart a’ dologból com­ponálni. K. J. a’sérelmek halmá­ból nem akarván hegyet növeszteni, voksolt a’ fölirás mellett; de egyszersmind azt kívánta abban kitétet­ni, hogy a’czégéres bűnért legalább azon fokú bün­tetéssel kérjük az illetőt megfenyíttetni, m­elly őt sa­ját fóruma előtt illyes kihágásért érendené. M. J. szinte az előadott hozzátétellel szavazott a’ fölirás mellett. Első alisp: Többet Szepesnél magánál mi sem kérhetünk; a’ kívánt hozzátétel a’ büntetés ki­szabását őfelségének mintegy elibe írná, ’s ez sze­rénytelenség volna tőlünk a’ fejedelem iránt; ergo csak fölirás áltáljában. Elnök: „látván a’ többséget első alisp. részén, azt kijelentem.“ 2) Zala levelét a­ Részek iránt jegyzőnk átolvasván, — pártol­juk, pártoljuk! kiáltá szárazon nehány alak. Nekünk, midőn illy hideg conventionalis fölkiáltás alkot vég­zéseket, mindig úgy tetszik, mintha alap nélkül épí­tenénk. Egészen más az, midőn egy már megvitatott tárgy maradjon­nal döntetik el, mint midőn érett meggyőződés, sőt tán legkisebb ismeret nélkül a’ tárgyról,végzést alkotunk. Vájj­on, ha illyenkor rend­re megképeztetnék a’gyűlési közönségnek minden egyede: miről volt a’ szó? ’s miért határoztunk igy vagy amúgy? ,tudna e 50 közül csak egy is kielégí­tően válaszolni?-­mi igen kétkedünk. Aztán erkölcsi testületnek, minő a’ megye, nem illik, nem szabad törvény szerint sem, valamelly (kivált) fontosabb tárgyról, annak meghányása előtt, határozni. U­­gyanis az 1723. 58.t.czikkben világosan kifejezett matura deliberatio bizonyosan nem illy egérszerű,ok­­hi­ányos pártoljuk-féle fölkiáltást jelent. Avagy azt mondjátok, hogy hiszen ott voltak az okok a’ zalai föliratban, ’s ti azoknál fogva járultatok kegyes pár­tolástokkal a’ tárgyhoz? Még ez sem áll; mert gyű­léseinken, miként már egyszer megírtuk, a’jegyzők olvasatait a’legközelebb ülők is nemcsak meg nem érthetik mindig, de rendszerint kellőleg nem is hall­hatják, per consequens nem is pártolhatják. Ne is hí­mezze senki a’dolgot, hanem mondjuk ki magyarul, mikép a’ hiba ott rejlik, hogy megyei közönségünk még nem igen szeret zalai ügyekben komolyan vitat­kozni. Ezután 3) Varasd levele olvastatott, Zágráb­­megyében a’katonaságnak véres megütközése tár­gyában, és a’fölhívás, miszerint ezen katonai kihá­gás miatt mi is repraesentáljunk. Egyszersmind ol­vastatott a’ turopolyai ns. egyetem tudósítása, a’ va­­rasdi örökös főispánnak törvényellenes elm­ozdítta­­tása felől. R. J. előadá, hogy az, miszerint Zágráb­­megyében a’ rend még jobban föl nem bomlott, ’s na­gyobb öszszeü­tközésektől megőriztetett, főleg Jo­­zipovics Antal túrmezei grófnak lenne tulajdonítható, — kérte ennélfogva elnök főispánunkat: szívesked­nék ezen érdeméért Turopolya grófját megyénk táb­labiráinak sorába iktatni.Ez meg is történt.Mire M. A. föláll­ván,kétségbe vonta az előtte szólottnak azon ál­lítását,miszerint J.A.lett volna Zágrábban a­ltek leg­főbb eszközlője, sőt úgymond, ott annyira nőttek a­ bajok, hogy alkalmasint még majd az okozott rendet­lenségek megszüntetése végett lesz szükség fölir­­nunk őfelségéhez. Egyébiránt Varasának panaszát illetőleg oda nyilatkozott hogy a’ történtek igazi mivoltát Zágrábmegyétől — mint kívántuk — hitelesen meg nem tudhatjuk, mivel ott, úgymond, jelenleg pártokra oszolván a’ nemesség, minden nye­rendő felelet,csak pártnyilatkozat fogna lenni. A’ va­­rasdi főisp. elmozdítására pedig kegyesen azt jegy­ző , hogy van Albert­nek két törvénye (a’ ki nem hiszi, mond, olvassa meg), mellyek szerint ő felsége szabadon adhat vehet omnes honores,’s ez okból, ha elmozditá a’ varasdi főispánt, azt törvénye­sen cselekedte! Ezen új tant, és hamis idézést még megyénkben sem bírtuk megemészteni, miért is K. J. akkép válaszolt M. A. úrnak: „hogy a’ pártok léte­zése,akármelly megyében,koránsem gátolja, mikép az ottan történtekről diplomatikai hitelességű ada­tokat szerezhessünk; mert hiszen alkotványos hazá­ban a’ vélemények természet szerint szétágaznak, ’s elvpártok, azaz vélem­ényszinezetek,még csak Nyit­­rában sem hi­ányoznak, már pedig megyénkről a’ M.A.úr maga sem mondaná talán, hogy öndolgairól hiteles adattal nem szolgálhat. A’ mi Albert törvé­nyeit illeti, hiszen a’ mi alkotásunkból, az igaz, jót roszszat, alkotványost, nem alkotványost majd egy­­iránt lehet támogatni, de annyi bizonyos, hogy van­nak sarkalatos törvényeink, mellyek szerint a’ me­gyék kormányzóit,ő felsége is csupán a’ megye pana­szára, kihallgatás és ítélet után mozdíthatja el,’s ezen törvényeket urunk királyunk is szorosan megtartani köteles.“ V. A. főbíró szinte nem lehetett egy nézet­ben M.A.al, ’s még azt jegyzé meg, hogy nemcsak egy megyei kormányzót, de egy megyei esküttet sem mozdíthat el a felsége csupán kény szerint, ’s hogy ha ezt tehetné, azonnal megszűnnék a’bírósá­gok függetlensége, ’s a’ kormány tulajdonkép maga lenne biró, akkor, a’midőn akarná. Végzés: ,,a' va­rasdi főisp. elmozdítása iránt a’tts. RR. nem intéz­­kednek;a’zágrábi katonavérengzés felől előbb Zág­rábmegyétől hiteles tudósítást kérünk.“ 4) Most következett Hontmegye levele, az elhirhedett ese­mények, ’s a’ helyettesnek elmozdíttatása tárgyá­ban. Lássuk, mikép állott ez ügyben a’ constellatio? Tudnia illik az olvasónak, hogy Nyitrában az okok embereinek száma, sok mindennek daczára, csaku­gyan növekszik. Ez okból először a’gyülés hotttest­­ve T. K. lakásán öszszejöttek azok, kik főleg hivat­­vák, hogy alkura lépjenek a’ meggyőződéssel, ’s jön nagy vásár, mellyben eladaték a’sz. igazság; meg­­határoztatott a’ juste milien azon értelemben, melly­ben azt Rotteck Károly kigúnyolá, miszerint t.i.aza’ jó és rósz közötti közép, azaz: sem jó,sem rósz. Szó­nok bízatott meg annak inditványzására, szónok, ki­ről soha fel nem tettük, hogy illy szerepekre is al­kalmas lehet. 'V) Másodszor, hogy a’ capitulatio an­nál biztosabb sükerrel járjon, H. J. gr. föl vala kérve, mikép uradalmi egyik ügyvédjét, e’ megye t.biráját, V. P-t a’ szólástól inhibeálja; a’ mi pontosan teljesít­­tetett is. Más oldalról hallani volt, hogy e’ veszteség miatti fájdalmukban a’ szabadelvűek küldöttek által akarák a’ grófnál kieszközölni, hogy nevezett ura­dalmi ügyvédjének, a’törvény, és kivált sajtószabad­­ság ezen buzgó védjének engedné meg, miszerint meggyőződését a’ gyűlésben szabadon nyilványít­­hassa. Kár, hogy e’m­egkéretés elmaradt! Harmad­szor, megyénknek egyik legbölcsebb végzése elle­nére, miszerint egyedül a’szónokok voksai számlál­tathatnak (miután azok, kik e’ végzés szerint érvé­nyes voksot adhatnának, a conservativ részen igen megfogyatkoztak) a’jelen honti ügyben 13 olly sza­vazatot hallánk, mellyek sorra ekkép hangjának: „én is első alisp. úr véleményéhez járulok“ avagy „nem akarván hoszszas beszédemmel untatni a’ t. Őket, én is N. N. úrral fogok kezet“ avagy „én is első alisp. lí­rát pártolom“ vagy épen csak fölkiáltának „első al­isp. úrral“— sőt két egyednek csupán neveik írattak a’ voksolók numerusához, mit látván egy pár inco­gnitas káplán, szinte e’példát követte!! Negyedszer, valamennyi főbíró, számszerint hatan, ’s a’ jelenvolt sz.bírák sorral sorra akkint voksolának, miként a’ felérdeklett capitulatio követelte, azon megjegyzés­sel, hogy 3 főbíró, kik egyébként soha nem szoktak fölszólalni, most nem átallották szinte csupán nume­­rire voksolni. Eme constellatioban, vegyük rendre már most a’ mondott beszédeket, ’s nézzük mellyik ré­szen volt az okok hatalma. R.G. a’ megbízott indit­­ványzó.“ Hogy hiteles pecsét alatt nem kelt, úgy­mond, a’ honti levél, ezt nem tarthatni fontos körül­ménynek; fontosabb az, hogy a’ gyűlés, mellyben e’ levél keletkezett, nem kellő alakban tartatott meg. Ita a’ helyettes odahagyá a’termet, legalább az al­isp. szólittatott volna fel az elnökségre ’sat. A’ he­lyettest azonban elmozdítás által büntetni nem akar­ja, mert a’bűnös szót kihallgatás nélkül senkire ki­mondani nem lehet. Indítványozza ennélfogva, hogy őfelségének repraesentáljunk, azon kérelemmel, mi­szerint ns. Hontmegyét jelen abnormis helyzetéből kiemelni,’s törvényszerű állapotba helyezni kegyes­kedjék.“ Az indítvány, mint látható, igen nagy ál­talányosságban hangzott, ez okból minden részről az elégű­letlenség jeleivel fogadtatott. ’S ezen általá­nyosságot neveztük mi feljebb a’Rotteck Károly ál­tal kigúnyolt juste railieunek. Z. L. azzal kezdé be­szédét, hogy elnök főispánunk át sem adta volna a’ gyűlésnek a’ honti levelet, ha nem akarta volna, ezt tehát csak az ő kegyességének köszönhetjük ’sat.Itt a’ sz­óló jóízűen megmosolyogtatott, sőt a’ hangoknak azon nemével is találkozott, mit morgásnak nevez­hetünk. Ez­ekért a’ zajban tovább nem is sokat szó­nokolt. T. F. „a­ honti levelet nem vehetjük hiteles megyei levélnek; kérettessék meg őfelsége, hogy törvényes vizsgálattétel utján Hontmegye bajait or­vosolja.“ Első alispán: „nem lehet Z. L. úrral azon véleményben, miszerint az elnök nem tartoznék bár­­melly, a­ közgyűlésnek szóló levelet, ennek bemutat­ni. Egyébiránt a’ rendes elnök nélkül tartott honti gyűlésre azt jegyzi meg, hogy minden megyei gyű­lésben a’ törvényes forma lényeges dolog, mellyet ha meg nem tartunk, municipalis rendszerünk esett el. Már,ugymonda,’honti kérdéses gyűlésben rendes sz.­­biró, ügyész, eskütt és jegyző nem valónak, pedig Sedrla nélkül gyüléstartás lehetetlen. Méltóztassa­­nak hát a’ t. Rk ezen túlságos dologgal fölhagyni. Mi lenne abból, ha egyik gyűlés itt, másik más helyen tartatnék? Kérjük meg ő felségét, hogy vizsgáltassa meg a’ hontiak szomorú helyzetét és tegyen orvos­lást.“ L. G. ’s U. S. hasonló modorban nyilatkoztak, sem több ok, sem több akarat. J. A. koholvállynak tekinti az egész honti levelet, mellyet nemcsak föl­olvasnunk nem kellett volna, hanem isten tudja minő büntetést kellene a’ koholok ellen decretálnunk. D. N­. főbíró egészen első alispán értelmében. J. G. dto; G. A. főbiró: „lehet itt sokat okoskodni pro és contra; máskép áll a’ dolog theoriában, máskép a’ praxisban; de hogy egy fractio levele következtében repraesentáljunk, ezt már nem teszszü­k. Itt tüzes pa­rázs lett minden szava főbíró úrnak, ’s a’ lelkese­dés csomója az volt, hogy a’ honti levél szörnyű tör­vénytelenség és valóságos bűn. Ha már fölirunk még­is, csak általjában terjeszszük fel a’ honti körülmé­nyeket, és kérjünk onnan felülről orvoslást. Pun­ctum.“ Látszott ezen előadásból is,hogy a’conferen­­tia legbölcsebbnek találta az általán­osságban ma­radást, miszerint őfelségére háríttassék az egész, csináljon ő rendet,a’hogy tetszik. Z.G.sz.biró:Hogy törvényes közönség volt a’ gyűlés közönsége, annyi bizonyos, mellyet hogy törvénytelenül oszlatott el a’ helyettes, megint bizonyos. Ámde törvény szerint csak az alisp. sz.bírák és esküiteknél lévén a’ megyei pecsét, törvényesen csak ezek által és ezekkel tar­tathatott érvényes gyűlés; ’s mivel ezek nem voltak a’kérdéses gyűlésen jelen, azon gyűlés törvényte­len volt. ’S aztán, ha péld. ezen nem hiteles pecsétü levél mellett,még egy hiteles pecsétü is érkezett vol­na hozzánk a’ másik párttól, mellyek lennének ekkor a’criterionok, mik szerint egyiket v. másikat tart­hatnánk törvényes levélnek? Ezen okokból R. J. in­dítványát pártolja.“ G. K. m­. alispán beszédjének olly megfoghatatlan szövege volt, mintha mindent el akart volna mondani, de úgy, hogy semmit se értsünk. Mi legalább,és mellet­tünk számosan egyedül azt ér­tettük világosan, hogy első alisp. úrral fog kezet. K.­kan másod alispán beszéde nyomán pártolja az első alispánt. 8. számvevői segéd: mivel az externa so- i lianitas h­i­ányzik a­ levelen, azt hiteles megyei levél- De uraim, mire való ia ezen conferenciáskodás? Hiszen mi azt valljátok, hogy mind számra mind értelemre erősbek vagytok. Miért nem híztok hát értelmiségiöknek suprematiájában,miért határozzátok el előre, hogy a’gyű­lésben ezt és nem mást vitatandjátok, habár azáfolat által tönkre zuzatnátok is? hiszen ez önerösökhözi nemlegfér­­fiabb bizalmatlanság. Oh ha kisebbségben volnátok,­ ek­kor több mint menthető lenne az előleges tanácskozások pótszere, de akkor sem egy mereven ideábani megállapo­dás, hanem tisztán a’ főelvbeni megegyesülés lenne csak eszközlendő. K. - -

Next