Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-09 / 81. szám

Myltra miegyei közgyűlés. Folyó évi sept.lékén rendes évnegyedi közgyűlésünk már szokásos főispáni elnöklet alatt vette kezdetét. Bárók, grófok és egy herczeg öltenek a’ zöld asztal élén. Névszerint Jeszenák János b.;Csoreczky Ferdinand b.;Majtényi Antal b.; grófi elnökünkön kivül Berényi Ferencz gr.; Hunyady József gr., Dezasse gr. és Odeskalchi hg. Izén az ülést egy leyális kijelentéssel nyitá meg elnökünk, mondván: „van a’ ts. megyének egy végzése, miszerint a’ közérdekű ügyek mindig első napokban tárgyalandók. Ez okból, valamint egy létező másik végzés értelme szerint a’fontosabb ügyeket a’ terem ajtajára előlegesen ki is tűzettem, úgy ezen kitűzőtteket most mindenekelőtt tárgyalandókul kijelelem.“ Ezen nyilatkozat ama két végzésünknek föltámadását eszközlé, mellyek tisztujitás óta a’ sic voo kényereje miatt élettelen hevertek a’jegyzőkönyv porában. A’ dolgot azért emeljük ki, mivel a’ tanácskozások lehető legnagyobb nyilvánosságának meleg baráti lévén, abban egy fontos practicus elvet látunk. Elhiszszük azonban, hogy az érintett loyalitás egyúttal politesse is vala — magas vendégeink kedvéért. Nekünk elég, hogy megtörtént; az indokot tovább nem elemezzük. — Majá két úton kinevezett báró táblabiró,letevén a’ szokott esküt, az egyik olly hangon mondá el bevezetésilicióját,mintha nem is igen nagy kitüntetésnek tartaná, megyénkben t.birósággal megtiszteltetni. Ezután került szőnyegre: l)Szepesmegyének körlevele, bizonyos katonai kihágás tárgyában, miszerint Kronpach va.városban,egy polgári személyügy üszszeveretett, hogy had napra kiadta lelkét; Z. L. e’ tárgyban a’fölirást ellenezvén, orsz.gyűlésre sérelmet akart a’ dologból componálni. K. J. a’sérelmek halmából nem akarván hegyet növeszteni, voksolt a’ fölirás mellett; de egyszersmind azt kívánta abban kitétetni, hogy a’czégéres bűnért legalább azon fokú büntetéssel kérjük az illetőt megfenyíttetni, melly őt saját fóruma előtt illyes kihágásért érendené. M. J. szinte az előadott hozzátétellel szavazott a’ fölirás mellett. Első alisp: Többet Szepesnél magánál mi sem kérhetünk; a’ kívánt hozzátétel a’ büntetés kiszabását őfelségének mintegy elibe írná, ’s ez szerénytelenség volna tőlünk a’ fejedelem iránt; ergo csak fölirás áltáljában. Elnök: „látván a’ többséget első alisp. részén, azt kijelentem.“ 2) Zala levelét a Részek iránt jegyzőnk átolvasván, — pártoljuk, pártoljuk! kiáltá szárazon nehány alak. Nekünk, midőn illy hideg conventionalis fölkiáltás alkot végzéseket, mindig úgy tetszik, mintha alap nélkül építenénk. Egészen más az, midőn egy már megvitatott tárgy maradjonnal döntetik el, mint midőn érett meggyőződés, sőt tán legkisebb ismeret nélkül a’ tárgyról,végzést alkotunk. Vájjon, ha illyenkor rendre megképeztetnék a’gyűlési közönségnek minden egyede: miről volt a’ szó? ’s miért határoztunk igy vagy amúgy? ,tudna e 50 közül csak egy is kielégítően válaszolni?-mi igen kétkedünk. Aztán erkölcsi testületnek, minő a’ megye, nem illik, nem szabad törvény szerint sem, valamelly (kivált) fontosabb tárgyról, annak meghányása előtt, határozni. Ugyanis az 1723. 58.t.czikkben világosan kifejezett matura deliberatio bizonyosan nem illy egérszerű,okhiányos pártoljuk-féle fölkiáltást jelent. Avagy azt mondjátok, hogy hiszen ott voltak az okok a’ zalai föliratban, ’s ti azoknál fogva járultatok kegyes pártolástokkal a’ tárgyhoz? Még ez sem áll; mert gyűléseinken, miként már egyszer megírtuk, a’jegyzők olvasatait a’legközelebb ülők is nemcsak meg nem érthetik mindig, de rendszerint kellőleg nem is hallhatják, per consequens nem is pártolhatják. Ne is hímezze senki a’dolgot, hanem mondjuk ki magyarul, mikép a’ hiba ott rejlik, hogy megyei közönségünk még nem igen szeret zalai ügyekben komolyan vitatkozni. Ezután 3) Varasd levele olvastatott, Zágrábmegyében a’katonaságnak véres megütközése tárgyában, és a’fölhívás, miszerint ezen katonai kihágás miatt mi is repraesentáljunk. Egyszersmind olvastatott a’ turopolyai ns. egyetem tudósítása, a’ varasdi örökös főispánnak törvényellenes elmozdíttatása felől. R. J. előadá, hogy az, miszerint Zágrábmegyében a’ rend még jobban föl nem bomlott, ’s nagyobb öszszeütközésektől megőriztetett, főleg Jozipovics Antal túrmezei grófnak lenne tulajdonítható, — kérte ennélfogva elnök főispánunkat: szíveskednék ezen érdeméért Turopolya grófját megyénk táblabiráinak sorába iktatni.Ez meg is történt.Mire M. A. fölállván,kétségbe vonta az előtte szólottnak azon állítását,miszerint J.A.lett volna Zágrábban altek legfőbb eszközlője, sőt úgymond, ott annyira nőttek a bajok, hogy alkalmasint még majd az okozott rendetlenségek megszüntetése végett lesz szükség fölirnunk őfelségéhez. Egyébiránt Varasának panaszát illetőleg oda nyilatkozott hogy a’ történtek igazi mivoltát Zágrábmegyétől — mint kívántuk — hitelesen meg nem tudhatjuk, mivel ott, úgymond, jelenleg pártokra oszolván a’ nemesség, minden nyerendő felelet,csak pártnyilatkozat fogna lenni. A’ varasdi főisp. elmozdítására pedig kegyesen azt jegyző , hogy van Albertnek két törvénye (a’ ki nem hiszi, mond, olvassa meg), mellyek szerint ő felsége szabadon adhat vehet omnes honores,’s ez okból, ha elmozditá a’ varasdi főispánt, azt törvényesen cselekedte! Ezen új tant, és hamis idézést még megyénkben sem bírtuk megemészteni, miért is K. J. akkép válaszolt M. A. úrnak: „hogy a’ pártok létezése,akármelly megyében,koránsem gátolja, mikép az ottan történtekről diplomatikai hitelességű adatokat szerezhessünk; mert hiszen alkotványos hazában a’ vélemények természet szerint szétágaznak, ’s elvpártok, azaz véleményszinezetek,még csak Nyitrában sem hiányoznak, már pedig megyénkről a’ M.A.úr maga sem mondaná talán, hogy öndolgairól hiteles adattal nem szolgálhat. A’ mi Albert törvényeit illeti, hiszen a’ mi alkotásunkból, az igaz, jót roszszat, alkotványost, nem alkotványost majd egyiránt lehet támogatni, de annyi bizonyos, hogy vannak sarkalatos törvényeink, mellyek szerint a’ megyék kormányzóit,ő felsége is csupán a’ megye panaszára, kihallgatás és ítélet után mozdíthatja el,’s ezen törvényeket urunk királyunk is szorosan megtartani köteles.“ V. A. főbíró szinte nem lehetett egy nézetben M.A.al, ’s még azt jegyzé meg, hogy nemcsak egy megyei kormányzót, de egy megyei esküttet sem mozdíthat el a felsége csupán kény szerint, ’s hogy ha ezt tehetné, azonnal megszűnnék a’bíróságok függetlensége, ’s a’ kormány tulajdonkép maga lenne biró, akkor, a’midőn akarná. Végzés: ,,a' varasdi főisp. elmozdítása iránt a’tts. RR. nem intézkednek;a’zágrábi katonavérengzés felől előbb Zágrábmegyétől hiteles tudósítást kérünk.“ 4) Most következett Hontmegye levele, az elhirhedett események, ’s a’ helyettesnek elmozdíttatása tárgyában. Lássuk, mikép állott ez ügyben a’ constellatio? Tudnia illik az olvasónak, hogy Nyitrában az okok embereinek száma, sok mindennek daczára, csakugyan növekszik. Ez okból először a’gyülés hotttestve T. K. lakásán öszszejöttek azok, kik főleg hivatvák, hogy alkura lépjenek a’ meggyőződéssel, ’s jön nagy vásár, mellyben eladaték a’sz. igazság; meghatároztatott a’ juste milien azon értelemben, mellyben azt Rotteck Károly kigúnyolá, miszerint t.i.aza’ jó és rósz közötti közép, azaz: sem jó,sem rósz. Szónok bízatott meg annak inditványzására, szónok, kiről soha fel nem tettük, hogy illy szerepekre is alkalmas lehet. 'V) Másodszor, hogy a’ capitulatio annál biztosabb sükerrel járjon, H. J. gr. föl vala kérve, mikép uradalmi egyik ügyvédjét, e’ megye t.biráját, V. P-t a’ szólástól inhibeálja; a’ mi pontosan teljesíttetett is. Más oldalról hallani volt, hogy e’ veszteség miatti fájdalmukban a’ szabadelvűek küldöttek által akarák a’ grófnál kieszközölni, hogy nevezett uradalmi ügyvédjének, a’törvény, és kivált sajtószabadság ezen buzgó védjének engedné meg, miszerint meggyőződését a’ gyűlésben szabadon nyilványíthassa. Kár, hogy e’megkéretés elmaradt! Harmadszor, megyénknek egyik legbölcsebb végzése ellenére, miszerint egyedül a’szónokok voksai számláltathatnak (miután azok, kik e’ végzés szerint érvényes voksot adhatnának, a conservativ részen igen megfogyatkoztak) a’jelen honti ügyben 13 olly szavazatot hallánk, mellyek sorra ekkép hangjának: „én is első alisp. úr véleményéhez járulok“ avagy „nem akarván hoszszas beszédemmel untatni a’ t. Őket, én is N. N. úrral fogok kezet“ avagy „én is első alisp. lírát pártolom“ vagy épen csak fölkiáltának „első alisp. úrral“— sőt két egyednek csupán neveik írattak a’ voksolók numerusához, mit látván egy pár incognitas káplán, szinte e’példát követte!! Negyedszer, valamennyi főbíró, számszerint hatan, ’s a’ jelenvolt sz.bírák sorral sorra akkint voksolának, miként a’ felérdeklett capitulatio követelte, azon megjegyzéssel, hogy 3 főbíró, kik egyébként soha nem szoktak fölszólalni, most nem átallották szinte csupán numerire voksolni. Eme constellatioban, vegyük rendre már most a’ mondott beszédeket, ’s nézzük mellyik részen volt az okok hatalma. R.G. a’ megbízott inditványzó.“ Hogy hiteles pecsét alatt nem kelt, úgymond, a’ honti levél, ezt nem tarthatni fontos körülménynek; fontosabb az, hogy a’ gyűlés, mellyben e’ levél keletkezett, nem kellő alakban tartatott meg. Ita a’ helyettes odahagyá a’termet, legalább az alisp. szólittatott volna fel az elnökségre ’sat. A’ helyettest azonban elmozdítás által büntetni nem akarja, mert a’bűnös szót kihallgatás nélkül senkire kimondani nem lehet. Indítványozza ennélfogva, hogy őfelségének repraesentáljunk, azon kérelemmel, miszerint ns. Hontmegyét jelen abnormis helyzetéből kiemelni,’s törvényszerű állapotba helyezni kegyeskedjék.“ Az indítvány, mint látható, igen nagy általányosságban hangzott, ez okból minden részről az elégűletlenség jeleivel fogadtatott. ’S ezen általányosságot neveztük mi feljebb a’Rotteck Károly által kigúnyolt juste railieunek. Z. L. azzal kezdé beszédét, hogy elnök főispánunk át sem adta volna a’ gyűlésnek a’ honti levelet, ha nem akarta volna, ezt tehát csak az ő kegyességének köszönhetjük ’sat.Itt a’ szóló jóízűen megmosolyogtatott, sőt a’ hangoknak azon nemével is találkozott, mit morgásnak nevezhetünk. Ezekért a’ zajban tovább nem is sokat szónokolt. T. F. „a honti levelet nem vehetjük hiteles megyei levélnek; kérettessék meg őfelsége, hogy törvényes vizsgálattétel utján Hontmegye bajait orvosolja.“ Első alispán: „nem lehet Z. L. úrral azon véleményben, miszerint az elnök nem tartoznék bármelly, a közgyűlésnek szóló levelet, ennek bemutatni. Egyébiránt a’ rendes elnök nélkül tartott honti gyűlésre azt jegyzi meg, hogy minden megyei gyűlésben a’ törvényes forma lényeges dolog, mellyet ha meg nem tartunk, municipalis rendszerünk esett el. Már,ugymonda,’honti kérdéses gyűlésben rendes sz.biró, ügyész, eskütt és jegyző nem valónak, pedig Sedrla nélkül gyüléstartás lehetetlen. Méltóztassanak hát a’ t. Rk ezen túlságos dologgal fölhagyni. Mi lenne abból, ha egyik gyűlés itt, másik más helyen tartatnék? Kérjük meg ő felségét, hogy vizsgáltassa meg a’ hontiak szomorú helyzetét és tegyen orvoslást.“ L. G. ’s U. S. hasonló modorban nyilatkoztak, sem több ok, sem több akarat. J. A. koholvállynak tekinti az egész honti levelet, mellyet nemcsak fölolvasnunk nem kellett volna, hanem isten tudja minő büntetést kellene a’ koholok ellen decretálnunk. D. N. főbíró egészen első alispán értelmében. J. G. dto; G. A. főbiró: „lehet itt sokat okoskodni pro és contra; máskép áll a’ dolog theoriában, máskép a’ praxisban; de hogy egy fractio levele következtében repraesentáljunk, ezt már nem teszszük. Itt tüzes parázs lett minden szava főbíró úrnak, ’s a’ lelkesedés csomója az volt, hogy a’ honti levél szörnyű törvénytelenség és valóságos bűn. Ha már fölirunk mégis, csak általjában terjeszszük fel a’ honti körülményeket, és kérjünk onnan felülről orvoslást. Punctum.“ Látszott ezen előadásból is,hogy a’conferentia legbölcsebbnek találta az általánosságban maradást, miszerint őfelségére háríttassék az egész, csináljon ő rendet,a’hogy tetszik. Z.G.sz.biró:Hogy törvényes közönség volt a’ gyűlés közönsége, annyi bizonyos, mellyet hogy törvénytelenül oszlatott el a’ helyettes, megint bizonyos. Ámde törvény szerint csak az alisp. sz.bírák és esküiteknél lévén a’ megyei pecsét, törvényesen csak ezek által és ezekkel tartathatott érvényes gyűlés; ’s mivel ezek nem voltak a’kérdéses gyűlésen jelen, azon gyűlés törvénytelen volt. ’S aztán, ha péld. ezen nem hiteles pecsétü levél mellett,még egy hiteles pecsétü is érkezett volna hozzánk a’ másik párttól, mellyek lennének ekkor a’criterionok, mik szerint egyiket v. másikat tarthatnánk törvényes levélnek? Ezen okokból R. J. indítványát pártolja.“ G. K. m. alispán beszédjének olly megfoghatatlan szövege volt, mintha mindent el akart volna mondani, de úgy, hogy semmit se értsünk. Mi legalább,és mellettünk számosan egyedül azt értettük világosan, hogy első alisp. úrral fog kezet. K.kan másod alispán beszéde nyomán pártolja az első alispánt. 8. számvevői segéd: mivel az externa so- i lianitas hiányzik a levelen, azt hiteles megyei levél- De uraim, mire való ia ezen conferenciáskodás? Hiszen mi azt valljátok, hogy mind számra mind értelemre erősbek vagytok. Miért nem híztok hát értelmiségiöknek suprematiájában,miért határozzátok el előre, hogy a’gyűlésben ezt és nem mást vitatandjátok, habár azáfolat által tönkre zuzatnátok is? hiszen ez önerösökhözi nemlegférfiabb bizalmatlanság. Oh ha kisebbségben volnátok, ekkor több mint menthető lenne az előleges tanácskozások pótszere, de akkor sem egy mereven ideábani megállapodás, hanem tisztán a’ főelvbeni megegyesülés lenne csak eszközlendő. K. - -