Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-23 / 16. szám

Magyar- és Erdélyország. O cs. ’s ap. kir. fels. Petrich Miklóst a’ debreczeni kerületi tábla ülnökét kir. tanácsossá, Markovics László m. kir. udv. kanczelláriai fogalmazó gyakornokot ugyanott tiszteletbeli udv. fogalmazóvá kinevezni ; végre Nascsi Móricz csongrádi kereskedő vezetéknevének C se m e g h y r e változtatását kegy. megengedni méltóztatott. Terv a’ pesti kikötő létesítése tárgyában. Midőn a’ jeles honfi tettekre termett m. Spécnélti István gróf ur a' pesti szigetnél építendő kikötő eszméjét szülte , felkarolta, ’s részvényesek megszerzésében szokásos fáradhatlanságával kellő sikerrel koronázva munkálkodott, hazánk jobbjai teljes joggal reménytették, hogy annak életbe léptetése gátokra nem találván, hazánk egy uj jövedelmi forrással, mire olly nagy szükségünk vagyon , ’s kereskedelmi kifejlődésünk uj tényezővel fog boldogittatni; — azonban a’ mostoha sors vagy inkább önhaszonból származott szűkkeblüség máskép akarta, mert ezen üdvös eszme néhány pesti egyedi törpeségen, mellyek nagy kár hogy illy befolyással bírnak , hajótörést szenvedett. Az egész abban fekszik, hogy a’ házbirtokosok attól félnek, miszerint a’kérdéses szigetben lakhelyek építtetvén, házaik jövedelme a^ok által csorbulást szenvedem, rövid lát^^fent nem foghatván fel, hogy a" kikötő olly nyáói életet, mozgalmat és népesedési szaporodást eszközlend, melly azon vélt kárt szép kamatokkal együtt pótlandja. Jól mondotta nem rég egy német izó, hogy észhiány ellen az istenek is hasztalan küzdenek , ha pedig ahoz még erszényi félelem is csatlakozik , híjában akkor minden szó , minden capacitatio, sikeretlen még cicerói ékesszólás is, mert ki mindent csak banknótáján néz keresztül, az okoskodásra hajolni nem fog, ha kedves mammonját véli, bár mint jelen esetben, igen hibásan, veszélyezettnek. Nézetem szerint tehát azon szép és hasznos czél elérhetésére más eszközhöz kell folyamodni. A véleményem ez: nemcsak általányos statusi, hanem nálunk már törvények által többször kimondott elv a’ ,kisajátitási eszméje, melly máris több esetben van alkalmazva p.. a’ rendes utak,vasutak és állandó hid tárgyában. Ha figyelembe veszem azon indokokat, mellyek a' törvényhozást arra bírták, hogy a’ vasutak és állandó pestbudai hid tárgyában a’ kisajátítást törvény által kimondotta, azt látom hogy azon elvek a’pesti kikötőre is egyátalján alkalmazhatók , sőt egyedi nézetem szerint én ezen kikötőt az állandó hid ekbe helyzem, mert abban nemcsak pesti, hanem országunkon kívül a’ birodalmi egyéb nagyobb folyók siajeji is lelendnek télen biztos menedéket, igy tehát ezen kikötő nem helybeli, hanem országos szempontból lévén tekintendő, országos kisajátítási tárgynak teljes joggal nézendő. Valamint pedig az írott törvényre áll: ubi eadem est legis ratio , eadem censenda est etiam ejis dispositio, ugy a’ törvényhozó testületről, annak megbántása nélkül, fel sem tehető , hogy hasonló esetekben hasonló elveket törvény által nem fogna kimondani.Igy nem marad egyéb hátra, mint jövő országgyűléshez e’ tárgyban kisajátításért folyamodni. — Ha a’jövő országgyűlés befejeztetéséig kell várni, sajnos ugyan , de tűrnünk kell, azonban nézetem szerint van mód, mellyel ezt siettethetjük , mivel pedig hazánk pillanati drágák, jónak tartom ezt is megkísérteni, mert csak így mondhatjuk, hogy mi tőlünk telt, mindent megtettünk, a'siker pedig Isten kezében vagyon ! — Tervem ez : tartson a’ részvényes társaság közgyűlést,, mellyből a’ törvényhatóságokat kérje meg, hogy ezen szigetre nézve a' kisajátítás! elvet küldőjik által a’legközelebb tartandó országgyűlésen világos utasítás mellett kimondatni méltóztassanak,ezen végzést pedig legközelebb tartandó köz- és tanácsüléseikben kimondani szíveskedjenek. Nem hiszem, hogy ezen kérelem általánosan vagy legalább túlnyomó nagy többség által ne pártoltassék, ha pedig a’kisajátitási biztosítás megvagyon, akkor a pesti választó polgárságot újra föl kellene alkudozásra szólítani, ’s nem gondolnám hogy nevetséges ellenvetéseik s követeléseikkel ismét előálljanak , mert eddigi tapasztalás után tudni fogja ez,hogy hol a kisajátítási somma ítélet által mondatott ki, az mindig sokkal kisebb volt annál, melly barátságos egyezség utján ajánltatott ; ha pedig mégis ellenkeznék,kisebb sommával ’s terhes föltételekkel lesz kénytelen megelégedni, melly esetben kára ’s kudarczvallása még azon búval is párosulni fog, hogy egy nemzeti jobblétet eszközlő jeles intézkedést önkárával, meddig csak bírta, ellenzett- ezen ügynek pedig minden hatóságnál való tárgyalása, az eszme megérlelése ’s a’ sympathiák fölébresztése mellett, nem más mint legjobb hatású leendben. Rosty Zsigmond: Legújabb mozgalmaink. Ha ezen rovat alatt megkezdett czikkeink sora hosszabbra nyúlt mint egyelőre gondolni lehete, annak többi közt azon jó oldala is van, miszerint az első életjel, melly akkor figyelmünket magára vonó , határzott alakot öltve sokkal tisztábban áll jelenleg előttünk , mint keletkezte első szakában. — Az iparvédegyesület, vagy mint közönségesen neveztetik „védegylet“ néhány hónap leforgása közben mind a cselekvés gyakorlati — mind a’vitatás elméleti terén több külön oldalról mutatkozék , mert míg egyfelől az orsz. majd valamennyi vidékein — nagyobb kisebb mértékű élénkséggel pártoltatok ’s pártoltatik , más felől meg időszaki sajtónk f igyekezett a‘ közfigyelmet kivíttaügy körül a’ nézetek tisztára fejlését elősegitni ’s kellő eligazulást eszközleni.—Midőn „Legújabb mozgalmaink“czimü értekezésünket megkezdők , igy nyilatkoztunk : „hogy mi is, kiknek az anyagi segédeszközök szűkebben jutottak, járuljunk értelmi parányiságunkhoz képest a’ haza jóllétének munkálásához, elmondjuk először általjában : milylyen Óvatosságot, ’s minő elörvényeket vélnénk szükségeseknek ipar körüli mozgalmunkat illetőleg, másodszor pedig a’ „gyáralapító társaság“ jogalapú biztosítékai, pénzügyi állapotja ’s beligazgatásáral terjesztendjük elő nézetűiket.“ — E’ kettős igéret első felét illetőleg, részben eddig is nyilványitottuk nézeteinket, azt pedig , mi e tekintetben még hátravan, tehetségünk szerint igyekszünk elmondani — mi pedig szándékunk másik felét „a’ gyáralapító társaság’ szerkezete iránti vélekedésünket ’s igért észrevételinket illeti — e’részben a’ dologról szólni nem fogunk, ’s pedig azon oknál fogva, mert jelenleg másként látjuk a’ dolgot, mint akkor úgyszólván a’priori alkotott fölfogás nyomán láthattuk. Ugyanis több oldalról hallottunk akkor illy nyilatkozatokat: a’gyáralapító társaság nem egyéb a’védegylet tettbe menő akaratánál egyik alkalmazás azon sok közöl, mik a’széles alapú védegyleti eszme körül nemcsak képzelhetők de létesíthetők is nagyszerű hazafiui áldozás a gyakorlatilag sikert ígérő mezején ’st. Ismerünk is nem egyet, ki magányviszonyainál fogva épen nem tartozik azok közé, kikre anyagi jóllét tekintetében a’kegyes véletlen vagy sors különös kedvteléssel emlékezett volna a’ szerencsejavak kiosztásakor, vagyis más szavakkal, kik polgári állapotokat véve szemügyre , meglehetős hosszú sorát látják magok előtt a’ teendőknek, mielőtt csak valaminő pénzerőt is tőkésíthetnének olly czélból, hogy azt a* nyereséges vállalatba fektessék — tehát ezek sorából nem egy készült — tiszteletre méltó önmegtarsadással—anynyira kuporgatni napi jövedelmit, hogy legalább tizedrészvényt vehessen a’gyáralapitó társaság részvényei közöl. E’ körülményt itt főleg azért említjük, hogy kitessék, miként hanem volt magunknak is azon fogalma e’szóban forgó iparvállalatról, mint a mellyel — a’ dolgok folytonos fejleténél fogva — mostan bírunk, e’ részben valami különös elhamarkodás vagy idétlen fölfogás vádjától tartanunk épen nem szükség , mert — mint a’ fönebbi példa mutatja — velünk együtt igen sokan hitték akkor még, hogy a’gyáralapító társaság egyik közvetlen kifolyása a’ védegylet életműködéseinek. Ha e’sorok írója úgy tekinté a’gyáralapító-társaságot,mint érintve volt ’s egyszersmind látáhogy azt vele együtt igen sokan ugy tekintik — szabad volt ígéretet tennie az iránt, hogy illő alkalomkor a’ kérdésbe vett iparvállalat körüli nézeteit nyilványitandja ’s pedig azon okból, mihez képest tisztán álljon minden gondolkodni szerető elött,minek adassék tulnyomóság a’gyáralapitó társas, alakítása,igazgatása ’s majdani hatása közben, az áldozatra kész hazafiságnak , vagy inkább az egyes vállalkozók becsületes után eszközlendő minél nagyobb ’s biztosi nyereségének. Azonban hasonló kérdések fölállítása 's fejtegetésire többé szükség nincsen, miután egyrészt a’ B. P. Híradó határzottan kijelenté, hogy a’ gyáralapító társaságnak a’ védegylettel semmi köze,ez állítás pedig az illető védegyletiek által csak egy szóval sem czáfoltaték megmás részt meg mind az alapszabályok mind a’ társaságot képviselő választmány eddigi eljárása kétségbe nem vonhatókig mutatja, miként a’gyáralap társaság az , minek valósággal ’s okos számítás szerint lennie kell, t.i. olly vállalkozás, melly iparszegény hazánkban a’ tehetösbeket egyesítni törekszik azon czélbul,hogy az e’ téren előbb utóbb kifejlendő munkásság élére álljanak, ’s az okosan reménylhető hasznot magok számára biztosítsák, még mielőtt e’ tekintetben háttérbe szorittatnának,vagy csak valamennyire is megelöztetnének. Ez esetben tehát— mint Széchenyink mondani szokta — nincsenek összezavarva a’ szerepek , ’s a’ vállalat, mint illik alapos számításon nyugszik , nem pedig lelkesültségen , melly egyebütt óriási erővel hathat, de illy vállalkozásnál alig volna egészen maga helyén, így állván a’ dolog — úgy tekintjük a’ gyáralapító társaságot, mint egyikét ama számtalan erőcombinatiónak, mikre alkotványos országban mindig szabad tér — olly alkotványos országban pedig mint a' szegény magyar haza— mindig ezer alkalom áll nyitva magány vállalat ez,semmi más közvetve eszközölheti — és siker esetében eszközlendi is — a’ haza fölvirágzását 's tán sokkal nagyobb mértékben mint nem egy kikiáltott kezdet,melly közvetlen czélul a' haza és nemzetboldogitást tűzi ki , és még is sem egyik sem másikat létesitni nem képes ; valamint ez utóbbinak nem válnék szégyenére, sőt hazafias lelkesültség mellett okos számítás jeléül fogna tekintetni,ha a’ kitűzött czél,a' haza és nemzetboldogitás egy része közvetve jutalmul esnék az illető hazafias törekvésnek, szintazonkép teljes méltánylást és hazafias megismerést érdemel mindazon vállalat,melly az egyesek biztosan kiszámított haszna mellett a’közjóllét kincsösszegét is nem kis mértékben gyarapítja.A’gyáralapitó társaság épen nem veszt érdekéből az által, ha a’ védegylettől elkülönittetik , hanem inkább nyer az értelmes tehetősek szemeiben, mert midőn ez elkülönítés következtében az egész ügy önállókig és kellő téren állittaték föl, eleje vétetett tömérdek félreértésnek , ’s az egész bizonyos határzott szint nyert (le nem politikait) melly lehetővé teszi az ügyközi hajlam, vagy az attóli elhajlás momentumainak biztos alapú mérlegezésit. Ennyit szükség volt mondanunk a’ gyáralapi 1845. lödik szám. PEST, vasárnap február 2.‘ikán ivr.»(KAlAi.ill a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön előfizethető helyen a szerkesztő s kiadó tulajdonosnál mulcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház A,IJ? « „Sionhon povebaü Dedic minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy kilföldi tartományokba kivantato példányok iránt csupán a'bécsi cs.fa'postahivatal utján történnse emeletenyi, s lehetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle Ilii Jelvény fölvétetik s pontosan és jutányosan közöltelik. Teljes számú példányokkal még szolgálhat alszerkesztőség. [ / FOGLALAT: Magyar- és Erdélyország (kinev ’s névmagyarosítás Terv a’ pesti kikötő létesítése tárgyában ; legújabb mozgalmaink : Hontmegye követjelentési közgyűlése ; a’ követeknek köszönet szavaztatik ; hozott törvények fölötti észrevételek , vegyes házassági ügy ; Mió tanácsi intézvények ’s az; abontmegyei törvényhirdető közgyűlés; magyar nyelv ügye, ’s a törv - czikkek forditványt parancsoló intézvény; elegyhirek ; tolnamegyei törvény hirdetés ; az uj tönények mikénti alkalmazásárul; a’ terv czikkek lefordít fatása ellenezve ; adóügy ’sat.; Zalábul czáfolat; budapesti napló ; énekiskola ; m. gazd. egyesület; Megyeri-emlék.) Spanyolország (súrlódás az angolokkal ) Anglia (franczia és angol miniszter-vélemény a délamerikai státusok politikája iránti vasútügy ; haszonbérlők ) Francziaország (miniszteri munkálatok; jótékony intézetek ) Schvez (graubündteni körirat.) Szászország (gyászkimenetelű párbaj ) Értesítő.