Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-01-22 / 6. szám

JBV.Teljes számú példányokkal még szolgálhat a’ szerkesztőség. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések; válasz a’nyílt levélre a’ centralisajó ügyérg, Madách Imrétül véges lapszemelvény; Bácsbodrog és Borsod megyék közgyűlései; pest takarékpénztári közgyűlés; pótlék a’ szerémmegyei közgyűléshez debreczeni hírek; a’ barsmegyei fiókegyesűlet alakiló gyűlése; budapesti napló.) Portugália. (A’ cortes öszszehivatása; pártok aggodalma a’ britt minisztérium leléptén; Coburg bg. gyöngélkedése ) Spanyolország. (d. Enrique infans nyilatkozata a’ királynői házassági ügyében; a'kormány szerződése St. Ferdinando bankkal; d. Enrique újabb megtiszteltetése; válaszfelirati vita a’ spnatusban.) Anglia. (Victoria válasza a’ londoni és dublini küldöttségekhez; O’ Connell újévi beszéde a' repeai gyűléshez; statusjövedelmek és kiadások összehasonlítása ; benyújtott vasuttervek száma ; szélviharok által okozott veszteség.) Olaszország. (Miklós czár névnapjának ünneplése Palermoban; a’ czár ajándékai Nápolyban.) Értesítő: lflagyar« ©« Erdélymazi íg . cs. ’s ap. kir. felsége f. január Likei kegy. leirata következtében kisfaludi Lipthay Andrást, az eszterg. székesfőkáptalan kanonokát és a pesti középponti papnevelő-intézet igazgatóját, úgy szinte Sámuel Alajos Pest belvárosi plébános és esperest, továbbá Aragovich László szakolczai plébánost czímzetes apátokká kinevezni; a Bélik József szepesi püspök által Andujár János nagyprépostnak püspöki helyettesein választatását helybenhagyni, egyszersmind őt püspöki czímmel diszesíteni méltóztatott. A’ am. m. kir. pdv. kincstár a’zólyomi bányakincstári uradalomnál megürült kasznári állomásra Sz a 11 Antal kir. bányakincstári lipcsi uradalombeli kasznárt alkalmazá. Válat a’ nyíltlevélre a’centraliandó ügyében.(folytatás.) 3or Az ellenőrség. Vannak a’ végrehajtásnak fontosabb ágai, mellyeket nem megye kezel ’s ezek az országos jövedelmek ’s kiadások,vállalatok, iskola,és igazságszolgáltatási ügyek, ’s a’t. Ezek ellenére tehát a’ megye, lássuk miként? óvásokkal, felírásokkal, mik mit sem használván, a’ törvénytelen tény K. ur állítása daczára sem akadályoztad meg. Nem marad tehát más hátra, mint sérelemhez folyamodni csakugyan országgyűlésre. A’ sérelem a’ két táblán sem megyen át, vagy resolutióra híjában vár; miért is adná ezt a’ kormány, mi öszszeköttetésben van az országgyűléssel ? — Be nagy ellenőrség! vagy azt mondják, igen ám, de a’jogot óvásokkal fentartá a’ nemzet ’s ha erőhöz vagy kedvező körülmények közzé jő, kivíja magának. —• Ezt úgy is teszi, ha soha óvást nem lett is, az erős nemzeté minden, illy óvás ködfátyolkép gyanánt mutat alkotványt! — Centrálisadóval,a’ miniszter többségét veszti, ha hűtlenkedik,és megbukott.—Olly egyszerű azon írott törvény végrehajtása, ’s valóban ollyak tárgyai, hogy felelős kezeléstől remegnünk nem lehet. Vájjon mit tehetne a’minister, mi nem saját lételét koczkáztatná ? Felforgatva az alkotványt kényuraságot alapitna? Ha ez a’ mellett, hogy pénzt és katonaerőt csak a’ nemzettől nyerhet, hogy minden tárczát más egyed kezel, lehetséges lenne is, nem lehetséges, ’s még inkább most is, a’ megyék óvása, felírása, sérelme mellett, mik mint figyelmet sem érdemlő dongások annak fülében, ki illy coup d’étatra határozott? És minden esetre félhetőbb olly kormánynál, melly magában a’ nemzet szellemétől független hatalmat képez, mint melly annak többségén hasirozva , attól kapja életét; valóban illyennél nem képzelünk esetet, mellyben feledve, hogy a’ hon fia,érdekét elakaszthassa honáétól, ezt csak éléskamrának tekintve. — Ezek csak értelem nélküli nagy szavak, vagy úgy érti azt K. ur, hogy a’ budget öszvegét eltegye és számot adni ne akarjon? Ekkor közönséges rabló lenne ’s a’ tőle független bíróságtól veendi ítéletét.—Ez úgy hiszszük mind több a’ felelősség mistificatiójánál. —■ Ezekkel világosan megmutattuk úgy hiszem, hogy a’ centralisatió eszméje nem dogma, de igen is életkérdés, melly a’nemzeti élet minden üterét dagasztja, az egyetemes hon erét, ’s igy egyes polgárok befolyását a’ törvényhozásban és ellenőrségben nemcsak nem fogyasztja, de tetemesen növeli, a’ végrehajtást pedig csak elméleti ’s czélszerűbb forrására vezeti viszsza.Végre a’ közjólét,rend és szabadság biztosítására szolgál. ’S igy mi nem vagyunk hűtlen polgárai a’ hazának, mert az alkotványt elméleti értelemben nem akarjuk felforgatni, sőt épen,mert erősbet akarunk, sikeresb eszközöket keresünk az alkalmatlanok helyébe. És hogy ezt békésen és zavaratlanul tehessük, a’jelen állapotot, melly e’ tehelést biztosítja nekünk,utólsó lehelletünkig romlástul védeni polgári kötelességünk, nem is fogunk fölötte alkudni soha másért mint erősebbért. — De K. ur értekezésének második része e három tételt foglalja magában: sör Ha a’ megye hibájt kijavíthatok, 2or Ha mellettük kormányzati egység létezhetik, 3or Ha felelős kormány lehet: Mi végett rombolnánk le egy már létező alkotványt egy létesítendőért,ha mindjárt az jó is, midőn a’ létesítés is könnyebb.— És e* tételeknek a’ fenmondottak után is fejet kell hajtanunk, ha azok úgy oldalnak meg, hogy a’ megye a’ centralisatiónak minden általunk kimutatott előnyeit pótolandja. —• Lássuk pontonkint. A’ megye hibáji kijavíthatók. Itt K. ur a’ megye minden hibájinak okául az időt vallja;neki nagy megelégülésére, mert azokat legkönnyebben hiszi kijavíthatóknak; nekünk nagy aggodalmunkra, mert meggyőződésünk, hogy minden más hiba könnyebben javítható,mint az, mellyel az idő fejte ki. Ez kétféleképen történhetik vagy az institutió megmaradt első tisztaságában, de az idő rohant és igényeit többé nem tölthető be. Például az első királyok szóval tett igazságszolgáltatásaik, az utazó országbírók, mind megannyi jó és megfelelő institutiók valának, még is, maradtak volna is bár meg eredeti tisztaságukban,a’ hazát sokszor vésztől mentő banderialis rendszerrel együtt; ki akarná újra most alkalmazni azokat? —Az idő fejökre nőtt. — Vagy az institutió minden külső befolyás nélkül csupán önkebléből fejt ki hibákat ’s ezek is javíthatlanok, mert legbensőbb létében lelték csirájokat. Például a’’velenczei közállomány; a’ római hanyatló birodalom; a’ középkori hierarchia’sa’t. Mind bennök volt a’ csira,mellynek olly rémitésén kelle később kifejtenie.— Maradt bár tehát a’ megye az,mi keletkeztekor volt, mint K. értekezése első részében mondja, a’ megye már első genesisében ellenőri hatalmat gyakorolván.Vagy esett legyen csak idővel roppant hibáiba, mint a’ második részben mondatik. Mihez mi csak azt teszszük,hogy azzá is csak idő jártával lett, a mi.Hibáji már elméletileg gyógyithatlanok. — De hisz K. ur föltétele az ellenkezőt megmutatni hogyan felel meg ígéretének? — Előhoz néhány hibát u. m.: aristocraticus színt, a’ tisztviselők túlsúlyát, választási kihágásokat, a’ beligazgatás áldozatul estét politikai czélocskáknak. — Ezeknél, ugyan lényegesb hiányok is vannak, de mellyekről meg vagyunk győződve, hogy K. ur úgy megfejtendi mind ezeket, ha eszébe jőnek. — Ő tudniillik mindenikre egyenkint elmondja: „Ezt könnyű lesz megorvoslani“— „ki merne kétkedni az emberi eszen“ és ezzel megfejté a’ csomót. Mi csak K. ur saját szavait tesszük ide,hogy mind ezt nem elég csak hinni, de be is kell bizonyítani. — Kövessük tovább. . Megye mellett kormányegység léte sí th e tő. Itt először is, midőn már lapokat írt ellene, a’P. H. centralisatiójának értelmét feszegeti 's vádakat hoz ellene, de már ezek magok helyén mind előjöttek ’s igy térjünk tisztán a’ dologra. Fő hiba úgymond. az, hogy nincsen jus scriptum completumrónk ’s hogy a’ felsőbb hatalom vagy tágabbra vagy szorosabbra ereszté. E’ hiányokon segítvén ’s a’ megyék coordináltatván, bizonyos határidőt tűzzünk ki, melly alatt minden végzés fölterjesztessék a’ kormánynak. A’ kormány pedig szinte szabott idő alatt a’ törvényteleneket cassálja ’s a’ megye mint collectiv hatóság számolni tartozzék a’ kárral, melly a’ cassatió figyelembe nem vétele után származik. —A’rendszeres codex hiánya minden esetre nagy; de ha felveszszük, hogy a’ két felhozott kormányminta közül a’ nemzet részire kedvező codex csak az első számú szerinti alatt lehet józanon reménylhető, ismét csak a’ centralisatió áll előttünk codexet ígérve, mert ez felel meg az első szám alatti kormánymintának. — A’ számtalan sikeretlen kísérlet jelen formák között is bizonyítja szavunkat. — Ha továbbá úgy áll, hogy a’ fensőbb hatalom csakugyan tágabbra és szűkebbre bocsáthatja a’ megyét, úgy a’ megye csak e’ fensőbb hatalom játékszere, csak egér, mellyet a’ macska el-elbocsát,hogy ismét megragadja, úgy a’ megyének ez olly organicus hibája, melly egész becsét lerontja.—Nagy hiba az is, hogy a’ megyék coordinálva nincsenek. De ismét kérdem: reménybetóé ez is? ki coordináljon? A’ megyék képviselőji önmagokat? a’ felső tábla ellen, és a’ kormány nélkül! — Más, ha egy képviselt nemzet szól, mellynek szavában már a’kormány szava is ben foglaltatik.—Ezekből látszik, hogy a’ kijavítási operatió nem olly szerfölött könnyű.— De tovább. — Bizonyos határidő alatt fölterjesztett megyei végzésre, ha törvénytelen, bizonyos idő alatt cassatió érkezik. A’ cassatiót el nem fogadó megye felelős minden onnan háramló részért. — Álljunk meg kissé. K. ur és elvrokoni a’ megye egyik kiváló tulajdonának tartják, hogy törvénytelen felsőbb intézkedéseket megakadályoztat. Jön tehát egy törvénytelennek ismert rendelés, megakadályoztatik,e’ végzés fölterjesztetik ’s azon kormány, melly a’ rendelést küldő, természetesen e’ végzést cassálja. Ezt a’ megye vagy elfogadja, vagy nem. Ha elfogadja, úgy az egész csak komédia volt ’s bár a’ hazára csakugyan káros is volt a’ rendelet, feleletre sem fog soha vonatni, mert hisz a’megyét csak a’ kormány vonhatná feleletre, de az ő akarata teljesült ’s igy azt bizonnyal nem teendi.— Ha el nem fogadja, a’ kormány feleletre vonja, és ő lévén a’ latban, természetesen bűnösnek itélendi; ’s hogyan hajt végre? ismét a’ megye által, vagy erővel? Az első esetben a’ megye természetesen nem exequál, mert jogban hiszi magát; a másodikban: a’ rendes végrehajtó hatalomtól különszakadt erőhatalmat adnánk a’ kormány kezébe a’bíráskodással együtt, mellyel alkotványos kerekeink közé nyúlhat. Ez valóságos öszpontositása lenne minden erőnek egy a’ nemzettől különböző hatalomban. Mi nem ezt akarjuk. — Vagy az egész port országgyűlésre viszszük? Úgy a’ fendicsért ellen— , őrködésből csakugyan számoltatás lesz. És még minő! A’ kormány, mint jelen rendszerben áll, mint feljebb megmutattuk, nem kényszeríthető számolásra. A’ megye? — ugyan uraim! ne zavarjuk öszsze a’ fogalmakat, ne higyük hogy a’megye collegialis hatóság; népgyűlés az, melly szét— f oszlása után semmi! —ki látott valaha népgyűlést mint hatlóságot felelőssé tenni. Nekem teszem azt, jogom van (nem kötelességem) színházba járni, nem megyek, vagy nem mehetek; vérengzés történik, várjon engem is be fognak e zárni? — Vegyük meg, hogy az el nem fogadás és cassatió közt is mennyi kár történhetik a’ végrehajtásból. Vegyük, hogy egy megye törvényesnek ismerend valamit, mit más törvénytelennek;’s igy egység csakugyan nem lesz. ’S úgy hiszem a’ kérdést eléggé fölvilágosítottuk. Végre: A’kormányi felelősséget a’megye egyenesen föltételezi. Sicut figura docet. — „Eddig felelős tárczát nem volt senki merész felvállalni, a’ corpus juris zagy valéka közt“ — vájjon kit kínáltak meg? — De komolyan. Mi azt állítjuk, hogy a’ kormányi felelősséget a’ megye kizárja. — Mi tudniillik a’ megye? Értekezésem első részében mutatám meg, hogy az a’ nemzetnek azon ,vis inertiae‘-je, melly törvényhozás, végrehajtás ’s ellenőrzésben pótolja némileg, vagy helyettesíti a’ centralisatió tevőleges erejét, igy egymást kizárják. A’ megye úgy, a’ mint van, csak a’ második mintájú kormány ellenében virulhatott fel, a’ centralisatio csak az első minta alatt létezhetik. Bizonyítja állításunkat a’ számtalan, számolást sürgető, de csak holt igéül maradt törvény is. Mert mi sanctiója lehet illy törvénynek a’ második minta alatt ’s igy megyei rendszerrel? —bár semmi positivumot nem mond, az egészen könnyedén elnyargalva,mint a’megye hibáin’s czikkét bezárja; zárjuk be tehát taglalatát mi is, ’s úgy hiszszük mindkét elvet elméletileg és viszonyosan tárgyaltuk, nem állítva a’ tiszta eszme ellenében merő viszszaélést. ’S most azon meggyőződéssel, hogy sikerült az igazságot mások meggyőződésévé tennünk, miként megye mellett sem kormányi egység,, sem felelősség nem létezhetik, sem hibáji ki nem javíthatók, búcsút veszünk a’nyájas olvasótól— viszontalálkozásig. *) Madách Imre: fiai»szemelvény. (Nemzeti Újság 212 ik száma.) ,Felelősség czím alatt irányezikket közöl, melly hazánk életkérdéseinek egyikét a’ ,népnevelési tárgyalja. Életkérdésnek mondok — mert arra, hogy idővel nagyok, erősek, gazdagok lehessünk, hogy a’ világ nemzeteinek mérlegében nyomatékos súllyal bírhassunk, melly polgári életünket *) Noha nem elvünk a’ P. H. felfüggesztett centralisa, irója — mindazáltal e’ czikket mint t.i. Keresztury urnak lapunkban közlőit,megye védelme ellen írt választ méltányosságbul is fölveendőnek ítéltük, hogy audiatur et altera pars. Szerk. 6dik szám 1846. PEST, csütörtök januárokén janik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 4á3dik szám alatti Trattner-svárolyi ház első megjeem .■ . * minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi es. főpostahivatal utján történhetik a’ emce ’ ° * megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetiks pontosan és jutányosan közöltetik.