Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-01-29 / 8. szám

■ \ftgrannfTvrvT.0Trr ■""i——----------------------------------------—........ »■—— ftCjg^Teljes szám­i példányokkal még szolgálhat a' szerkesztőség. FOGLALAT. Magyar—és Erdélyország. (Kinevezések; hon­szeretet és nemzetiség N­. P. I.-tól; a’ tiszavölgyi társulat gyű­léseinek folytatása; Bars, Békés és Zágráb m­egyék közgyűlései; zalai tudósítás; hálanyilványítás Mura-Szombatból; a­ pestmegyei gazdasági fiókegyesü­let gyűlés-hirdetése; nemzeti színház titok­­noki jelentése; budapesti napló; pestvárosi ügyek; nyugpénz-in­­tézet állapotja.) Amerika. (Zendülés Mexicóban Parades tábornok vezér­­sége alatt; hírek Santa Ana viszszahivatásáról.) Anglia. (Gabnatörvény-ellenző társulatok népes gyűlései és határozati, miniszteri és titkos tanácsi ülések.) Franc­ziaország. (Hivatalos jelentés a’ németországi és fr­anczia vasutakról; kivonata a' bankhivatal számadásinak; a’ franczia kir. hgek megtiszteltetése; halálozás.) Holland és B­e­l­g­i­u­m. (Vámviszonyi kölcsönös for­rások.) Törökország. (A’ keresztyénség üldöztetése; az ausz­triai alegyviselőség ez iránti felszólalása ) É­r­t­e­s­i­tő; dunavizallás* Magyar- én firdélypraxág Őcs.’sap. kir.fels. Tóth Imre esztergomi főkáptalan­­beli kanonokot sz. Jakab dunaszigeti apátja, Sámuel Ala­jos pestvárosi plébánost pedig a’boldogs.szűz majki prépostja czimével diszesiteni. R­e­n­g­e­­­r o­d Auguszt, cs­ k. egyetemes udv. kamra tisztib. udv. fogalmazóját pedig valóságos cs. k. stalustanácsi tisztté legkegy. kinevezni méltóztatott. N­on­ szeretet és nemzetliség. TI. A’ minapi czikkben azon különféle pártokat soroltam elő röviden, mellyek átalakulásunk észrevehetőbb kezdete óta honunk­ban létre jöttek ’s részint most is léteznek. Én e’ pártoknak úgyszólván csak nevöket említém; egy pártot sem gyanú­sítva, sem különösen földicsérve; érintém itt ott lehető egy­szerű módon a’ hazában létező pártoknak saját elágazó irá­nyait, feltűnőbben különböző elveit; mi legyen azonban ezen pártok saját kitűzött czélja?’s hogy mind e’ pártok elveiben mennyi eszmeerő és akarat rejlik a’ haza jövendő boldogi­­tására? arról a’ nyájas olvasó ne e’ szerény sorokban ke­ressen fölvilágositást, hanem vessen egy pillanatot a’ me­gyékre, menjen oda ki a’ pártok küzdterére,nézzen ott kö­rül, ha nem is mint bizonyos párt embere, de legalább mint tiszta keblű honpolgár, mikép dühöngnek egymás ellen a’ honfiak, mennyi botrány történik ott a’honboldogitás czim­­je alatt, nem a’ hazáért, hanem többnyire csak egy névért, egy párt neve fentartásáért,­tekintse, miként kezd harapoz­­ni mindinkább a’ pártok dühe a’ nyilványos életből a’ ma­gány-életbe, ’s h­a ez nem elég, tekintse azon elalacsonyu­­lást magában a’ pártok keblében; miszerint ugyanazon egy párt vezérei közt ollyannyira hi­ányzik az egyetértés, hogy készek nyilván kijelenteni örömüket tulajdon pártjok bu­kásán, ha az, egy vetélytárs, vagy féltett politikai vezértárs megbuktával van öszszekötve, és ha illy dolgok látásán el fogja egy részről a’ honfitárs keblét a’ csüggesztő melan­cholia, más részről pedig sok, agyrémeskedni kezd fájdal­maiban!—akkor ez igénytelen sorokban ha nem is gyökeres orvoslást, de talán még is némi enyhülést nyújthatunk a’ csüggedő kebelnek. Ez enyhülést pedig azon meggyőződés után re­ményijük nyújthatni, miszerint magyar alkotmányos hazánk­ban, habár számos, politikai párt létezik is, ’s tegyük föl hogy e’ pártok közt végre majd minden egyetértési fonál megszakadna, még is megmarad „egy közös eszménk,a melly képes leend nemzetünket nemcsak a’ vég-feloszlás­­tól megmenteni, de a’ szerteszétágazó pártok irányait is egy végczélban egyesitni,­’se’ közös eszménk: „az alkot­­ványi védelem eszméje!“ az legalább nem hihető, hogy a’ civilisált Európa szemei előtt, békeidején, egy leyális kor­mány alatt, mint a’ miénk, tulajdon alkotványos nemzetünk kebléből egy olly párt sarjadjon, egy olly párt vrja ki az elsőbbséget, melly képes volna megfertőztetni magát az alkotványi védelem eszméjét is! Már ha, csak az előbbi czikkben elősorolt pártokat­­ tekintjük is, észre fogjuk vehetni, miként e’ pártok közt, egy sincsen, mellynek elveibe nem volna szőve az alkot­ványi védelem eszméje, úgy hogy, ha a’ magányérdeket, önhaszonlesést és személyes gyűlöletet kiveszszük , egye­dül az alkotványosságróli fogalmak különbsége az, melly a’ pártok közti kölcsönös capacitatiót ’s lehető egyezkedést olly hathatósan gátolja; azt tagadni nem lehet, hogy a’ pártok az alkotmányosságróli fogalom kérdésében még igen meszsze állnak egymástól, de lehetetlen más részről öröm nélkül észre nem vennünk azt is, hogy e’ fogalmak sokkal közelebb állanak egymáshoz mostan, mint ezelőtt 10 évvel. Tartsunk új politikai szemlét az általam elősorolt pártokon, ls. a’ két általányos párt , 1.1. „reformer és conservativ“ vagyis átalakulást kívánó és azt ellenző párt. xMindkét párt az alkotmányi védelem szempontjából indul ki, a’ reformer átalakítni akarja az alkotványt, t. i.az alkotvá­nyi jogokat a’ nemzet többi tagjaira is kiterjesztve, az al­kotványt tágabb alapra épitni, és ez által azt erősbitni kí­vánja; máskép a’ conservativ vagyis állapodás stabilismus embere,ő átalakulást nem akar;ő egyedül meg kívánja tar­tani az alkotványt régi privilegialis'alakjában. Sokan gán­csolják e’ pártot, pedig erősen, de ugyan miért ? — tehet arról ? — ha ő az által vélt béke idején honát ’ boly­dogitni, ha megtartja privilégiumait a’ nemzetnek, a’ nem­zetnek! igen is, miután véleménye szerint a nemzet csak néhány százezer privilegiatusból áll, a’ többi sok milliónyi nép pedig nem egyéb földönfutónál!—e’ két párt legtávo­labb áll egymástól elvben, irányban, eszmében, gondolat­ban, czélban! E’ két párt közt nem lehet, nem is kívánatos az egyezkedés; itt egy pártot nullfik­álni kell, ’s nemzetünk becsületére legyen! az egyik párt már nagy részben nulli­­ficálva is vagyon, ’s e’ párt a’ tespedő párt. — Mor következik az 52. megyei párt, ez 52 kis párt, midőn municipalis rendszeréhez ragaszkodva a’ kormány irányában, a’ pótló utasítás és verificatio tárgyában pedig az országgyűlés irányában akar ellenőrséget gyakorlani, azt egyedül az alkotványi védelem nevében teszi. 3or. Az „oppositionalis és conservativ párt, a’ saj­tómozgalmak előtt“ szinte az alkotványi védelem formája alatt működött az 183V0 és 183 V40 országgyűléseken. Az oppositió védte az alkotványt a kormány ellen, a’conserva­tiv párt pedig védte a’ 9 millió nép ellen,—ez időszakban az alkotványróli fogalomra nézve mégis igen eltértek a’ két párt nézetei. Per. Az „oppositionalis és conservativ párt, a’ sajtó­mozgalmak óta,“ már más színben mutatkozik. A’ pártok eltérvén az alkotványi védelem azon „negatív“ modorá­­tól, miszerint azt mindig csak külső befolyások és sérel­mektől menten szükséges tartani (mint egy gyöngélkedő szűz leányt) áttértek a’cselekvés mezejére, miszerint az alkotványt csak úgy védhetjük biztosan, ha azt erőssé tesz­­szük, vagy is átalakítjuk. Mind két párt elismerte tehát végre, hogy a’ haladási térre kell lépni okvetlenül. Az oppositio a’ reform és átalakulás iránti hajlamát már ezelőtt is kimutatván világosan, helyre kívánta hozni azon sok időt,mellyet a’kormány elleni védelmezgetés sán­­czolgatás közben elfecsérlett, és igy igen természetes,hogy gyorsabban kívánt haladni ’s működni, mint a’ conservativ párt, melly ellenpártját,rohanva haladó­ névvel kezdé tisz­telgett; nem igy a’ conservativ párt, melly csak későbben ébredvén föl az oppositionalis sajtó dörgéseire tespedési álmából, szemeit dörzsölve, még mindig más Világnál néz­te a’ hazai tárgyakat, mint az akkoron sürgő dörgő Pesti Hírlap,mig egy részről meggondolva, miként már valahára csakugyan haladni kell, más részről bölcsen megfontolva, miként a’ hazai gépek és mozgonyok ereje még igen gyen­ge a’ szabadabb forgásra, egy bizonyos haladásnak kezdett, de olly fontolva, többnyire olly mázsáivá,hogy ha szemére lobbanthatok is részrehajlatlanok az oppositiónak,hogy sok lépést megfontolatlanul tesz, annál inkább szemére lehete lobbantani a’ fontolva haladó pártnak azt, hogy épen nem látszik haladni, miután a’ nemzetnek 10 ezred része sincs olly jó mikroscopiummal ellátva, hogy csúszás-mászást haladásnak tekintsen. A’ legújabb oppositio, ha kiveszszük azt, hogy azóta sokat tapasztalt ’s hogy maga közt két pártra szakadt,csak­nem az előbbi; de a’ conservativ párt már most nyíltabban lép föl, kimondja haladási szándékát ’s hogy a’ reformot nem ellenzi, föltéve,hogy maradjon meg az aristokratiai a­­lap;—■ igy tehát nyíltan kimondja aristokratai nézeteit, de ez aristokratai szellemben haladni akar, az alkotványt vé­deni, a’ kor kérdéseit honunkra kedvezőleg eldönteni, szó­val a’ hazát boldogitni! ’s hogy mind ezt másokkal is elhi­tessék, ez okból nevezik ellenpárokat demokrata pártnak, melly szerintök csupa túlságos csend és rendbontó eszmé­ket forral agyában. — Kedvencz­ eszméjök az aristokratai hasison haladni kívánóknak az anyagi kérdéseknek általok történendő czél­­irányos elintézése, szép dicső eszme! valóban mit is ér a’ szegény népnek a’ politikai jog? ha kenyere nincs, mit ér nekie a’ jogegyenlőség, mig az utak egyenetlenek ’s gö­röngyösek maradnak, mig nincsenek szabályozva folyóink! ’s a t. csak az egyet vagyok bátor ezen lisztért párttól kér­dezni, hogy, ha már az anyagi haladást tűzte ki főczéljául, a’ mi igen nemes czél, vájjon az anyagi kérdések közé so­­­rolja e a’ közteherviselést? vagy pedig a’ szellemiek közé? nemkülönben alkotványi jognak tartja­­ az adómentessé­get, vagy pedig egy igazsággal ellenkező elkopott privi­légiumnak, mellynek rongyait, hogy a’ civilisált világ sze­mei előtt elrejtsük,nincs olly tág és ügyes arszlán-köpönyeg. 5. A’ „centralista“ és „municipalista“ párt — czél—­ja majd egy, magány­jogok egyenlősége, képviseleti rend­szer, „szellemi és anyagi haladás karöltve!“ alkotványi vé­delem, és az alkotványos nemzet boldogíttatása. Ila vala­hol, e’ két pártnál lehetne mondani, hogy az egyesülést csak a’„mikép”” bontja szét. A’municipalista párt a’megyei szer­kezetben lát ollyan instítutiót, mellyet a’ világ bármilly in­­stitutióival sem kívánna cserébe bocsátani; a’ centralisták ellenben noha elismerik, hogy a’ megyei szerkezet ezelőtt és mostanig is, az alkotványi védelemnek megbecsülhetlen bástyája volt, de a’ további haladásra nézve, t.i. „azon át­alakulásra nézve, mellyet a’ mostankor sürgetőleg kíván, a’ megyék szerteszétágazó erejét nem tartják többé elég­ségesnek, — ’s ez okból a’ megyék divergentionalis szel­lemét legalább egy helyen kívánják öszpontosítni és e’ hely: az országgyűlés! Mondják, hogy e’két párt öszszeolvadni készül, ha a’ municipalistáknak lett volna sajtós orgánumjok,—vagy vá­lasztottak volna legalább magoknak egyet,—talán már rég sikerült volna az egyezkedés, — öszszeolvadás a’ mostani körülmények közt alig hihető; mert az eszmék különbségét csak eszmeharcz, eszmecsere által egyenlíthetni öszsze; a’ centralistáknak pedig nem azok feleltek, kiknek kellett vol­na, t. i.: az oppositió municipalistája, hanem egy harmadik t. i. a’ Budapesti Híradó. Különös taktika a’ municipalisták­­tól az, hogy ők a’ szólásszabadság „egyenetlen fegyverét kezdék itt ott használni a’ megyékben“ a’centralisták sok­kal gyengébb fegyvere ellen. — Az elősorolt pártokból észrevehetni: miként e’ pár­toknak,bár különbözők is irányaik, elveik ’s czéljaik, mégis megvan egy közös eszméjök:t.i.„az alkotványi védelem esz­méje,“ sőt azt is vehetni észre, hogy az alkotványosságróli fogalom a’ pártok közt sokkal közelebb áll egymáshoz je­lenleg, mint ezelőtt csak 10—12 évvel.— Pártokról lévén szó, nem hagyhatom érintés nélkül azok állítását, kik úgy vélekesznek: „miszerint, ki a’ hazá­ban egy párttal sem tart, az nem szeretheti honát. Ez állí­tásban annyiban van némi igazság, a’ mennyiben az az ál­­talányos pártokat is magában foglalja, t. i. a’ reformert és conservativet — vagyis az átalakulást kívánó és nem kí­vánó pártot, mert kinek ép esze van és akaratja, az átala­kulást és nem átalakulást nem kívánhat egyszerre, hanem egyiket a’ kettő közül; ámde ki épen semmit nem kíván, mi­nő párthoz tartozik az? az illy­­ény mit sem kívánása elle­nére is egy általányos párthoz tartozik, t. i. az átalakulást nem kívánók utólsó kategóriájába.De mondják sokan, hogy egyedül általányos párthoz tartozni nem elég, hanem meg­kívánják a’ jó hazafitól: mondja ki nyíltan, milly speciális párthoz tartozik? vallja meg őszintén: „oppositionalis“ , vagy „conservativ?44 ’s ki ezt nem teszi, az nem szereti ho­nát „az ő véleményök szerint44 — ki egyik specialis párttal nem tart mindenben, például: sem „oppositionalis44 sem „conservativ,44 azon okbal, mivel az ő meggyőződése sze­rint nem üdvös a’ hazára az, hogy az oppositio mindig csak a’ „kormány ellen,“ a’ conservativ pedig mindig csak „9 mil­lió ember ellen“ opponáljon — az ismét nem szereti honát „az ő véleményök szerint“ — mennyiben áll ezen okosko­dás? azt vegye fontolóra a’ f. olvasó. Csak egy okot hozok elő ez állítások ellenében. —Ha állana az, miként minden, ki magát specialis pártnak alá nem veti, azaz: sem oppositio­nalis a’ mostani szellemben, sem conservativ, sem centra­lista, sem municipalista, az honát sem szereti, akkor min­den „keletkezendő újabb párt,44—bármilly üdvös tervek és eszmékkel bírna is a’ hon boldogitására, honszeretetlenség vádja alá esnék, az uj párt teremtője bizonyosan, miután a’ párt alakulása ideje alatt főkép­p volt az, ki tulajdon pártja létrejövéseig, meggyőződése szerint egy spetcialis párthoz sem tartozott.— Még egy szó a’ pártok ’s az ezekkel rokonlag öszsze­­kötött alkotványi védelem dolgában. Mondám, miként al­kotványos országunkban szükséges a’ honboldogitásra, hogy a’különböző pártoknak legalább egy közös eszméjök legyen, és ez eszme az alkotványi védelem eszméje. Más­ odik szám 1816. PEST, csütörtök január 29kén t­­ímik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szára alatti Trattner-Károlyi ház első ' Cla­n­dien ' egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ eme e­l -’’­­ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle,hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik.______________________________________________

Next