Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-02-26 / 16. szám
FOGLALAT- Magyar- és Frdélyország. (Kinevezés; névmagyaritások ’s előléptetések; figyeljünk az ínségre 11; debreczeni élet és társas viszonyok;’estmegye rendkívüli közgyűlésének vége; Varasd,Temes és Sopronymegyék közgyűlései; gyárvárosi tisztujitás; a’ jégverés ellen kölcsönösen biztosítónagy egyesület jan. 22kei közgyűlésének eredménye; a’ sopronyi takarékpénztár állapota; budapesti napló.) Amerika- (Forradalmi jelenetek Mexicoban; Paredes tábornok a’ lázadók élén, kinek részére előbb Veracruz, majd a főváros is nyilatkozott; a’ redemtoristák által Pennsylvániában alapított St. Mária nevű gyarmat.) _ , Spanyolország (Lázongások különféle tartományokban; az adó behajlatlansága Hataloméban; a’kormány készületei Ilayti sziget meghódítására; Narvaez minisztériuma szétoszlik; S. Ana nyilatkozata az angol és franczia udvaroknál a’ mexicói respublicának alkotványos monarchiává alakíttatása iránt.) Anglia. (Folyamodványok a’ gabnatörvények melletdes ellen; parliamenti viták — különösen a’ behozatali vámügy iránt; felsőházban a’vasúti bizottság jelentése.) _ -Franciaország. (Vitatkozás és tárgyalások mind az két kamrában; csatornák építésére pénzajánlat.) Schweiz. (Az alkotvány-vizsgálati kérdés tárgyalása.) Értesítő; dunavizállás- IfÜHXVMI- és Erdélyor»*«« () cs. ’sáp. kir*. Felsége Ghyka Dioméd fogalmazó gyakornokot a’ Fiumei kir-kormányszéknél tiszttb. fogalmazóvá kinevezni. Szegedváros következő lakosi idegen hangzású vezetékneveiknek tim. .éger Imre városi csendbiztos, Mannó Imre h. ügyvéd ’s választó polgár és Józsefvárosi sebész testvérekénekVadász-ra:Vittich Károly h-ügyvédének Viday-ra, Fauszt Máté városi írnoknak , kötyre, vánne Balázs polgárnak Jáni-ra és Hercz József trieszti tűzkármentő társasági főügyviselője ’s a’ szegedcsongrádi takarékpénztár könyvvezetőjeének Szivesy-re változtatását k. megengedni méltóztatott. A’ nm. magv. kir. udv. kanczelláriánál megürült kétudv. irnoki állomásra Musch Gergely és Nenisch Antal udv. járulnokok; ezek helyébe pedig járulnokokká Brandl Károly és Raperger Lipót gyakornokok alkalmaztattak. A’ nm hétszemélyes tábla az ujdon rendszeresített váltó-osztályhoz írnokokul Laky József,Fodor Antal és Tóth Károly hites ügyvédeket nevezte ki. Figyeljünk az ínségre. II. Miként emlitem, a’ törvényhatóságoknak vannak szép és dicső jogaik, de az ezeknek megfelelő bokros kötelességek sem hiányzanak, mellyek egyike ’s ez a’ legfőbb idején és czélszerűen gondoskodni arról, hogy a’ hatóságuk alá tartozó nép , melly jelentéktelen, állásában önmagával is tehetetlen — olly szükség által ne ostoroztassék, melly a’ hazának ezen erejét kíméletlenül elzsibbasztva—a’ nemzet nagy és magasztos érdekeinek előmozdításától vonja el csak darab időre is ama tényezőket, mik arra okvetlenül megkívántatnak. Hasonló intézkedés a’ hatóságok résziről annál is szükségesebb, mert a’ vétkes, vagy önző megfe- tejtkezés gyakran egész nemzet politikai életében olly nyomatékot varázsolhat a’ cselekvés szinterére,mellynek eredménye mivel sem több sem kevesebb, mint nemzeti süllyedés ’s a’ hatalom orvosolhatatlan süllyesztése. Coriolán megtagadá Róma szegény adózóitól a’mindennapi falatra szükséges gabonát ’s főlege’tette miatt,néhány év közbejöttével tönkre silányult az aristocrata patríciusok hatalma, utána ■ pedig az egész nemzeté.Nem akarom ugyan ezt erősítő hasonlatosságul felhozni — jól tudva, hogy voltak más okok is e’ szomorú elbukást előidézők, de ezek közt nem kis szerepet játszott a’szűkkeblű önzés, a’ kiváltságokhoz marezona ragaszkodás. E’ mezőn, ugyancsak jelen korszakunkban találkozunk nyugat két leghatalmasabb birodalmaival,az angol’s francziával; ezen országokban is szűknek mutatkozott a’ termés ’s a’ kormány azonnal a’ megkivántató rendszabályokhoz fogott ’s Anglia több százezer mérő gabnát hozatott Éjszakamerika olcsó vásártéréiről. Nálunk a’ kormány szinte megtevő a’ főlépéseket, intve a’ megyei rendeket a’ szükségesek mielőbbi elintézésére, minő erélylyel jártak és járnak el ezek e’ komoly következtetésü dologban? olvashatjuk hírlapjaink megyei közlésiből; e’ lassúságot, vagy helyesebben mondva: hanyag’s akaratlanságot,sokan sokfélekép magyarázták, én hajlandó vagyok azt ama keleti indolentiának tulajdonítani, melly e’ nemzet néhányait — többek közt a’ mohácsi vész előtt is olly eredetileg jellemző, kik mutató-újaikon ragyogó arany gyűrűikkel is elűzhetőnek állitgaták Bizáncz hóditó óriását, de kinek kardcsapásai alatt csakugyan az egész kar elvérzett gyűrűstül; pedig ha a’ kiváltságok bűvös illatának csekélyebb hatást szerzendett a’törvényhozás, ha ezen időszakban nemcsak privilegiumos nemesek, hanem polgárok is leendettek az elzaklatott országban, bizonyosan Mohács mezejét nem neveznék ma nemzeti temetőnek. Ne is mondja senki ezen hivatkozást merésznek,vagy helyenkivülinek, mert ma a’ közelszegényülés, a’ népnek sorvasztó ínségben hagyatása nemkülönben káros lehet a’ hazára jelen iparszázadban, mint volt a’ mohácsi csatavész ama lovagi korban; ennélfogva szoros polgári kötelessége minden egyes tehetősnek, de kivált hatóságoknak a’ bekövetkezhető nagybaj megelőzésére lehető erőfeszítéssel működni; nincs nehézség a’ cselekvésben ott,hol szilárd akarat lelkesíti a’ keblet! Csak emberszeretet ’s kissé korlátozottabb ragaszkodás ollyan szabaditékokhoz, mellyek bizonyos időben,minő a’jelen százezrek elsilányulását vonhatják maguk után. Az e’ téren számos teendő közt mindenekelőtt következőket vélnék előleg megállapitandóknak,még pedig kivétel nélkül minden megyében, akár elég az évi termés, akár nem; mert hol ez utólsó eset állt be, ott ezen intézkedések sikere csak a’ bővebb terméssel megáldott más megyék hasonló rendelkezései által eszközölhető. Mivel az ínség az élelmiszerek nem léte, vagy hiánya miatt történik, olly esetben és körülmények közt, midőn ezen crisis félig előre látható, mint most, szükséges lenne, hogy a’ kormány az élelmiczikkek kivitelét az országból határozottan eltiltaná; ezt cselekvők a’ belgák, ezt a’ hollandok, ’s nem sokára cselekvendik a’német vámszövetséget alkotó tartományok. Igaz ugyan, hogy szomszédink,kiket bővebbezetésü években is hazánkbeli gabnával látunk el,ez által (ha még talán eddig nem látták volna el magokat) szorultságba ejtetnének,mit kevésbbé egyeztethetni meg a’ Philanthrop eszmékkel; de mivel az önfentartási ösztön és kötelesség minden erőfeszítéssel eszközlendő, világos, hogy e’kötelesség a’ fenebbi vád alól az illy tilalmat nemcsak felmenti, hanem sokszorosan helyesli. E’ tilalmi rendszer természetéből önként következik aztán, hogy semminemű olylyan czikkből, melly közvetlen élelmiszerül használtatik,minő a’ burgonya, gabna, gyümölcs, pályinkát égetni szabad ne legyen. És ez lenne a’ fő teendő. A’ pályinkafőzési jog, mint regalefaj, ’s mint illyen csak úgy könnyeden elnem enyészthető,ez igaz.A’mi jog,habár mások hátramaradását eszközlő kiváltság biztosítja is, mindaddig, míg világos törvény ellenkezőleg nem rendelkezik, mindig jog marad ’s ekkép tiszteletben tartandó; ez az én hitem is; de ott, hol a’ status ügye forog kérdésben, ennek jólléte, vagy bajai orvosoltatása teszi a’ napi tárgyak legelsőbbikét. — a’ s ta tus a’ nemzet jólléte előmozdítására szabadon rendelkezhetik. Itt már az a’ kérdés : váljon bekövetkezetté nálunk ezen állapot? talán nem —talán igen) lehetne felelni; egyébiránt ezt most fejtegetni nem akarom, az idő majd bizonyságot teend; de semmi esetre sem állunk termés dolgában úgy,hogy minden intézkedést abban hagyhatnánk; márpedig, véve hazánk kárpátvidéki megyéit, ezek élelmi segélyzésekrn a’ helyhatóságok bárminő intézkedéseket tegyenek is, aligha szerecsent nem mosnak, ha a’ pályinkafőzést a’ mondott czikkekből megengedik; e’mellett a’ statusnak minden rendelkezésinél kettős czélt kell szemügyre venni, u. m. a’ polgárok anyagi és szellemi hasznát; az anyagi haszon önként ajánlkozik, a’szellemi pedig, el lévén a’ méreg hárítva, csak gyarapodni fog a’ nevezett emberszerető’s a’nemességnek öntagadó rendszabálya által. Különösen a’ népesebb városok körül, hol a’ fogyasztás tetemesebb , figyelnie kell a’ helyhatóságnak a’ káros egyedárusság megakadályoztatására is; illy helyeken az üzérek vámsorompókon kívül szokják az áruikkal befelé siető együgyű falusiakat meglepni ’s ármányos beszédeikkel mintegy kizsákmányolni; ennek kettős kára van, első t. i. azoké, kiktől vásároltatott valami, második pedig a’ fogyasztó népé, kik néhány üzér csalónak monopóliumává lettek. Ez ellen Pesten tanácslag ugyan történt intézkedés, vajha ne csupán papíron egyebütt pedig még igy sem; holott nem megvető forrása ez az ínség ’s elszegényülésnek. Nagy befolyása van még a’ népélelem könnyítésére a mérték valódiságának ; ezt nemcsak a’ húsra kérjük értetni, hanem minden néven nevezendő élelmiczikkre. Mióta a’ mezei gazdák többsége aggodalmas panaszszal hirdeté ki az év terméketlenségét, azóta, mint varázsveszsző által illetettek támadának fel a’sütők, kofák, mészárosok, fa-és gabnaárusok, molnárok, szatócsok, ’s más hasonló bordáju üzérek, áruikat pénzértéki tekintetben, hol t. i. megyei limitatio nem kívántatik,majd kétszeresen fel- a’kiszolgáltató mértéket pedig majd annyiszorosan lerugtaták; ez tény, mellyről minden, ki a’ közel múlt hónapokat Pesten tölté, vagy egyéb népesebb városban, meggyőződhetett’s meggyőződhetik.Várjon találkozik ő most, ki a’ pénzhiányban szenvedő népet meggyőzendi arról, hogy nincs ínség, miután ő annak súlya alatt napról napra érzékenyebben silányul? Megengedem, minthogy megengedni kell is, hogy van igen számos magtár, mellyek búzával, liszttel ’s több e’ félével teljesek; de épen ez okozza a’ neveztem ínséget, mert a’ szükséges rendőri szabályok hiányában akadnak szurok-lelkű egyedek, kik kilesve az időt és alkalmat, öszszeveszik a’ termést,’s kiszámított speculatio utján bíznak a’ nép zsírján , pedig az illy tett valódi mételye az országnak Vannak apróbb intézkedések is, mellyek az egésznek előmozdítására, nemkülönben nevezetes tényezőkül vehetők, mert mig egy részről takarékosságra szoktatják a’népet ’s igy anyagi vagyonát becsülni, ugyanakkor egyszersmind morális neveltetését elősegítik; illyenek eltiltatása a’ búcsúkon, lakodalmakon, sokadalmakon ’s más nyilványos helyeken szokásos tivornya, melly közönségesen a’parasztnak sokszor egy vagy több hónapi keresetébe szokott kerülni; nemkülönben a’ cserevásárok megszüntetése; mi leginkább a’ fazekasok, mész-és borárusok irányában szokott gyakoroltatni. Ezek, mint mondám,mellékes intézkedések lennének? Jő pedig a’ viszony tökéletesebb rendbehozatala, mellyben áll a’ szegény pór nép az állandó katonaság irányában tartozási tekintetben. Nem azt akarom itt mondani, hogy e’ tartozások szüntessenek meg,mert ez annyi lenne, mint ellen mondani a’ törvénynek ’s a’ honvédelmi ’s fentartási kötelességnek , hanem azt, hogy az illető megyék ezen tartozások kivetése és beszedése iránt szabatosak és mindenkor óvatosak legyenek; fölterjesztett számadásokból láthatni, hogy néhol a’ helység félévre is letisztázta katonai tartozásit, még pedig az illetőséget természetben letenni nem bírván, azt pénzéért az akkori piaczi áron, tehát jól drágán vala bevásárolni kénytelen; e’ fonalat tovább gombolyilni nem akarom, de a’ tisztelet, szeretet és bizodalom legőszintébb hangján szólok az azt kezelő lelkes urakhoz : vegyék csak némileg is fontolóra azon állást, mellyben a’ jobbágy teng, tekintsék ezen tartozásoknak olly roppant veszteség melletti kiszolgáltatását, a’ sok ingyen napszámot ’s a’ többit, meg leszek győződve, hogy mindent el fognak követni, mi által a’ nép terhes kötelességeinek teljesítése mellett nemcsak öszszeroskadástól mentessék meg, hanem arányosabb kulcs szerint az azok végrehajtása után némi méltányos enyhítést is nyerhessen. A’ nép erre méltó; méltó, hogy az illetők legalább erélyes hű kezeléssel könnyítsék a’ sokoldalú terhet, melly alatt görnyedez. Türelem, szeretet ’s engedékenység! és a’nép’s vele az ország nem fog ínségben szenvedni! K.P. Debreczeni élet- és társas viszonyok. Tisztelt szerkesztő úr! Magán-ügyeim elrendezése miatt Debreczenbe lővén némelly helybeli ismereteket szereztem, mellyeket e’ szabad kir. várossal, mellynek üdvét a’ nemzet és kormány egyenlő lelkesüléssel karolák fel, elhatározám magamat ennek becses lapjában közzé tenni. ’S annál inkább buzdittatám fel erre, mivel ha van táj, ha van pont a’ magyar hazában, mellynek felvirágoztatásán kettőztetett iparral működnünk ’s előmenetelén tízszeresen örvendnünk kell: hitem szerint e’ magyar faj lakta vidék lenne az, mellyet mellőznünk nem szabad, melly gazdagon termő földével hivatva van lakosaira vagy közjólléti édent elővarázslani, vagy zsírjába fulasztani a’ Kaukázus tövétül öröklött indolentiájában tespedő magyart. Debreczen térképi helyzete által is mintegy rendelve van arra, hogy az alföld gyarapodásának, jóllétének és műveltségének központját tegye, hogy kereskedelmi felsőséget kiküzdvén a’ magyar és erdélyi forgalmakban közbenjáró legyen ’s a’ viszonyos érdekek kifejtése, nagyobbitása ’s összeolvasztása által azon czélt megközelíteni igyekezzék,melly a’magyart egy alkotványos fedél alá helyezvén, jó és rész idők sorsát különbség nélkül megosztván erőben egyesítse. És midőn illy magas eszme leng által a’ század politikai szellemén, nem méltán buzog é fel a’ kebelben a’ hazafi ima e’ város szebb jövőjéért? nem honfiúi kötelesség szólít é fel, minden egyedet tehetségéhez képest e’ czélra munkálkodni ? Azért minden tartózkodás nélkül kimondom őszintén, hogy a’ hazai reform épületének itt még igen gyenge alapjai vannak, hogy férfiak kellenek a’gátra megtörni a’tespedés jegét ’s józan értelemben vett czélszerű izgatásokkal ideje lenne már fellépni ’s a’ haladás zászlóját kitűzni, mert meggyőződésemre mondom, hogy ki a’ mostani körülmények közt elmarad, az önmagát temeti el ’s utódok átkával, a’ század nagy bűnével terheli lelkét. Azon felül az ildomosság is azt hozza magával, hogy ama rokonszenvvel, melly a’ nemzet és kormányban mutatkozik, élni kell, mert a’ jó alkalom eljátszása sorsunk mostohaságát megérdemelted. 16dik szám 1846. PEST, csütörtök február 2(ján .. ■ 1 n’ Tírsilkoslóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. l előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Ivarolyi ház első Megjelent . pedig mind kirili posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. fapostahivatal utján történhetik a’ emetei , 00 ev megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik , pontosan és jutányosan kezdltetik.______________________________________