Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-09-27 / 77. szám

77dik szám 1846. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében , egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kiválható példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. _ ~ Folyó észt October­­jétól december végékjáró évneavedes cl­ii­f­i 7­0 ♦ ,1«t­anáiá» oerom­­­ ... . •e boritoktalanul ’s házhoz küldéssel 2 ír- 40 krral testvér lapjaira elfogad­t s­z­erkmtssge­tőség- FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések ’s név­­magyaritás; uj iskolák megnyittatása N.-Becskereken; a’ Tisza­­zabályozás ügyéhez; Zalamegye közgyűlése; erdélyi ügyek;­endkivüli közlés az érd.­orsz gyűlésről; meghívás a’ vukovár­­umei vasut-társaság közgyűlésére; felelet a’ mértékletességi gyben ; pesti polgársági taksa; temetési díszsarlás; nyílt levél a’­zerkesztőséghez; budapesti napló.) Ausztria. (A’ stájerországi tartománygyűlés Gréczben.) Portugália. (Új törvény a­ hadseregi ’s hajóhadi testi büntetések tárgyában.) Spanyolország. (Pártnézetek a’ királynő és dona Luíza házasságáról; közlés Portugália jelen helyzetét illetőleg.) Anglia (Victoria királynő ’s férje Wight szigetre tért viszsza.) 1)­á­n­i­a. (Öszszeütközés a’ király és schleswig-holstein­­­.auenburgi kanczellária közt.) Görögország. (Kamrai tanácskozások a’ kiadási költ­ség felett.) Értesítő; dunavizállás. Magyar m­ás Effdélyrorssf&g. 0 cs. ’s ap. kir. Fölsége a’ rm. magyar kir. helytartó— ’ ághoz legközelebb érkezett k. k. udvari rendelvénye szerint ■egkegy. megengedni méltóztatott, miszerint míg a’N.-Becs­­­erek mezővárosban felállítandó középtanoda ügyében a l­egfelsőbb határozat kiadathatnék, ideiglen ezen tanodában 7 tanulványokbani előadások a’legközelebb iskolai év elej­én megkezdethessenek, ennek következtében az ajtatos ta­­nitórendi atyák ott a’négy nyelvészeti és elemi harmadik osz­­ályban. October elején a’ tanítást elkezdendik. Ő cs. ’s ap. kir. Fölsége Hübsch Károly vezetéknevé­­nek .S­z­é­p 1 a k­amra változtathatását kegy. megengedni mél­­óztatott. A’ rm. magy. kir. udv. Kamra a’ mármarosi k. kamrai­gazgatóság keblében megürült irattári első sorsjegyzőség­­e Schöffmann Sándor 2dik i­deiglenes sorjegyzőt;ennek helyébe 2 dik sorjegyzővé pedig P­éterffy András nyugal­­mazott k.­sómázsamestert érdemessté. A’ Tiszaszabályozás ügyéhez. Milly gen­­­ ­es elővigyázattal és határzottsággal halad előre az em­­beri ész minden irányban a’ tudományos téren, kivált a’ viz­­ipitészetben,arról különösen Anglia és Hollandia legbizto­­sabb példákat mutatnak. —­A’ vizépitészi tudomány Hol­­andiát virulóvá tette és virulásban tartja. — Magyaror­szág’s különösen a Tiszamellék, melly jelenleg ama nagy nűvel, a’ Tisza szabályozással és vizmentesitéssel foglalko­­zik, egyedül vizépitészi tudomány által eszközölhet tökélet­es vizmentesitést’s lehet virulóvá.—A’fő feltétel,melly ál­­al e’ nagy czélhoz juthatni, erős és biztos alapszerzés,mel­yet nagy vigyázattal ’s csak biztos után szerezhetni. — Csak illy feltételek alatt állhatni jót a’ haza és külföld előtt ima nagy műnek (a’ Tiszaszabályozásnak) szerencsés esz­­mzéltetése iránt. Biztos alap nélkül a’Tiszaszabályozás,mint mindenféle más épitvény vagy vállalat igazán nem siker­­ülhet. — Mennyi gond fordíttatott a’ Tiszaszabályozásban a’ biztos alap megszerzésére, következőkből ki fog világiani. Folyó évi augustus 3-án a’ tiszavölgyi társulat ösz­­szegyülvén Debreczenben ő­nméltósága k. biztos Széche­nyi István gr. ur elnöklete alatt tiszaszabályozási gyűlés tar­tatott. Ott a’ technikai tanácskozások által az alap, mellyre az egész tiszaszabályozási munka fektetendő, oknyomos ha­tározatot igénylett, miután a’ vakegyesületi követek kí­vánságaikat előterjesztették, és több megye a’ vizáradá­­sok elhárítására mindenek előtt a’ Tisza egy részét és Sza­most, legrövidebb uton az Ér és Berettyó folyón leeresz­tett kívánták, t. Keczkés tiszaszabályozási ideigl. igazg. mérnök előadására, ki a’ Lámm Jakab vizmentesitési és ti­szaszabályozási tervét egyszerűn létesíthetlennek,és az 500 ezer köb lábra tett vízmennyiséget túlzottnak nyilványitot­­ta ’s állította, hogy a’ Tisza tulajdon vizmérései szerint 100 ezer köb lábnyi vízmennyiségnél többet nem tesz ’s igy e­­gyedül régi útja szerint szabályozható czélszerűn, — azon­nal minden tov­ábbi tanácskozás nélkül elhatároztatott hogy a’ Tisza mostani folyása és Vásárhelyi Pál terve szerint sza­­bályoztassék! — Ama feltűnő ’s nagyon különböző és tárgyalást min­denesetre igénylő 500 ezer és 100 ezer köb lábnyi vízmen­nyiség többé szóba sem hozatott. Mellyik tehát az igazi vízmennyiség? hol a’biztos eldönthetetlen alap­? hol a’ga­­rantia? — Nem czélom itt az igazi vízmennyiségről, vagy szilárd alapról, vagy biztositékról vitatkozni, nem is szán­dékom megmutatni, hogy Lámm Jakab úr terve eldönthet­­len alapra fektetve legczélszerűbb, ’s hogy a’ Lámm terve szerint legbiztosabb vizmentesités és hajózás eszközölhető; hogy a’Keczkés ur által pártolt Vásárhelyi féle terv alap nél­küli vagy czélszerűtlen, hogy a’ részleges tiszai átvágások vizmentesitést nem eszközölhetnek,— és hogy szerinte a’ kijelölendő ’s a’ Tisza vidék költségin építendő töltések csak részt hozók; czélom az, hogy a’hoszszu vitatásokat mellőz­ve a’ tisztelt közönség magának a’ közlendő adatok által itélhetési tudományt’s tájékozást szerezhessen. Előbb megmondom rövideden, mikép akarja Lámm és Keczkés a’ vizmentesitést és a’ Tiszaszabályozást esz­­közleni..— Lámm, a’ mennyiben munkájából felfoghatom, a’Ti­­szaszabályozásról irt könyvében foglalt elvek szerint a’ ké­ső jövendőt és az 500 ezer köb lábnyi vízmennyiséget szem előtt tartva tősgyökeres vizmentesitést és szabályozást kí­ván, a t.i. a’legrövidebb és legtermészetesb vizleeresztést Verőczétől Szatmáron át Csongrádig, az ér-berettyói fo­lyón akarja létesíteni, melly útvonal 70 vagy 80 mérfölddel rövidebb a’ régi tekervényes Tiszánál, az által akarja a’ régi Tiszaviz színét lejebb szállítani, és a’Tiszába ömlő többi fo­lyam szabályozására ’s a’ tavak és mocsárok kiszárítására szükséges alapot eszközleni ’s egyúttal biztos hajózást min­den időre Verőczétül V.Namény, Csap, Tokaj és Szatmáron át Csongrádnak akar létesíteni. — Keczkés ur ellenben a’ régi Tisza tekervényes útja és Vásárhelyi P. terve szerint, száz mindenféle átvágás által akar 100 ezer köb láb víz­mennyiségnek sebesebb lefolyást eszközleni, a’ Tiszát töl­tések által recipienssé átváltoztatni; azon esetre pedig, ha a’ Tisza mint fő felfogó vagy recipiens a’hegyi vizeknek nem elegendő tágas öblü lenne, azt hiszi, hogy majd akkor is e­­lég idő lesz a' töltések fölebb emeltetése vagy a’vizek más­hova fordítása által segíteni. —Ezen részleges átvágások szerint a’ Tisza 20 vagy 30 mérfölddel rövidíttetnék. — Azon két tiszaszabályozási terv vagy tervek létesíté­sére szükségképen fordítandó kézimunkák, mellyekből a’ fedezendő költségek támadnak,öszszehasonlitása által kön­nyen megítélhetni: mellyik a’ valódi és elsőséggel biró terv ’s az egyedüli út, melly által kívánt czélhoz juthatunk, mert — ősz minden theoria! — De az idő halad ’s ezt czélnélküli vitákkal veszteget­ni nem szabad. Én felszólítom tehát legelőször­­. Keczkés tiszaszabályozási ideigl. igazg. mérnök urat’s kérem legyen szíves a’ tiszai átvágások és töltések hoszszát, magasságát vagy mélységét és közép szélességét, valamint azon meg­térítendő földtér mennyiségét is, melly az építendő töltések és partok közt létezik, vagy a’ töltések távolságát a’ par­toktól minél előbb határzottan közleni. Reménylem hogy t. Keczkés úr ezt annál hamarább meg fogj­a tenni, mivel j­elen­­leg már az átvágások és töltések munkába vétettek ’s ezen számításoknak készen kell lenniök. Mihelyt ezen adatok megjelennek, t. Lámm Jakab úr is szíves lesz maga terve adatit a’ közönség ekibe terjeszteni. Reményem hiszem nem fog hiúsulni, hogy a’ fölszó­lított tervező urak annál inkább föl fogják tárni e’ czikk ’s kérelem iránt nézeteiket, mivel e’ vállalat tisztába tétele a’ a’haza felvirulásának egyik hatalmas tényezője. Csernyőn septemberben. Bodrogközi, Zala megyei közgyűlés. Harmadik évnegye­­des közgyűlésünk sept. 14k én vette kezdetét, mellyről hogy számos kortestömeg jövend a’tanácskozást folytonos za­varban tartandó, már előre igen sok ajak rebesgető. A’ sok ajaknak igaza lett annyiban, hogy a’ kortesek csakugyan megjelentek de a’ tanácskozás folyamát nem zavarták meg, hanem megzavarodtak igenis saját főnökeik F. G. és R.K.tb.még pedig annyira,hogy a’miért jöttek,azt a’ gyű­lésben elmondani sem tudták, vagy merték, mert hogy e­­gyedül azért jöttek volna be, mint ők mondák, hogy a’ ne­mesi pénztárból szegényebb nemestársaink is birtokaikhoz képest kapjanak kölcsönt,ezt egy józan eszü sem hiszi,mint­hogy ez néha néha eddig is megtörtént ’s ezután hogy gyak­rabban kapjanak, alig történendik meg; miért? csak azért, mert körmetlen macskának nehéz megcsípni az egeret. Ki értheti, értse. Ez tehát megzavarodott kortesfőnök urak! ö­­nök bejövetelének igaz és egyedüli oka nem lehetett, azért elmondjuk most mi, a­­miket önök bejövetele okaiul hallunk. Hallottuk t.i. hogy H. K.tb. urnak bizonyos gondnoki gondatlansága által elveszett öszveg pénzt elengedni — hogy némelly a’ nemesi pénztárt illető kötelezvények kicse­­réltetését köztudomásra hozni, miről egykor tán mi is vi­lágosabban irandunk—hogy a’főispán-helyettes urnák a’ törvényszékeken­ elnökösködését létesíteni akarják’stb.’stb. — hogy önök ezen dolgokat, mellyek másodikánál tán iga­zok is van, meg sem pendítették, azt gondoljuk, hogy önök­re vagy bájok ijesztettek, vagy valaki által cserben hagyat­tak. Legyen a’ dolog bármint, önök mindenesetre gyáva’s együgyű vezérek, kikre magunkat csakugyan nem biznak ’s hiszszük, hogy jelen esetben a’befárasztott nemes atyafiak sem fognak önöknek vezéri ügyetlenségükért köszönetet szavazni. — Említettük, hogy a’ kortesek a’ tanácskozás folyamát nem zavarták meg; de ebből senki se hozza ki azt, tehát gyűlésünk csendes és nyugodt volt, mert az intelli­­gentiát követelő szakálos és kardos urak egymás szavába vagdalva olly rendetlenül, — mit D.F.tb. ur illetlenség­nek nevezett, — viselték magokat, hogy főisp. helyettes ő maga a’ csend és rend eszközlése végett többször felszólalni lévén kénytelen, végre azt is erősítette, hogy köz­gyűlésünket az átmenő annak ismerni nem fogja. A’nagy zaj és lármára elkeseredett egy szabadelvű főnök ’s illy sza­vakra fakadoTT. KK. és RR. jelen közgyűlésünket több me­gyéből érkezett jó barátink diszesitik jelenlétükkel, kik ta­nácskozásaikban illy rendetlenséget látva ’s erről ítélve, ugyan mit fognak majd mondani megyéjükben a’zalai köz­gyűlésekről? mi megmondjuk előre, azt, hogy tanácskozási modort tanulni Zalába ne menjünk, ’stb.E’ sorokat nem örö­mest jegyezzük ide, de fájdalom! a’ dolog igy áll. Azonban erről legyen elég; lássuk a’gyűlésben felmerült tárgyakat ’s azokra kelt határozatokat. Alig foglalta el főisp. helyettes a maga elnöki székét Cs. L. tb. emelte föl sorsosit békés türelemre’s férfias bá­torságra felhívó szavát, t. i. hogy a’ szokottnál nagyobb számmal megjelent köznemesek irányában se ne csügged­jenek el, se az indulat hevétől magokat elkapatni ne enged­jék. Felhívása megtevé a’ hatásomért a’ parlamentaris mo­dor k­o­r­­­á­­­i­v­al máskor épen nem igen sokat gondolt szónokaink egészen megjuhászodtak ’s mivel e’ felhívást a’ megjelent szépszámú köznemesek idézték elő, mi mai na­pon azon különös, más megyékben tán nem is hihető, felföl­dözést tettük, hogy Zalában a’kellek­nél pattogóbb szónokok lehangolására igen üdvös orvosszer egy csapat kortes. Cs. L. tb. felhívása után H. K. tb.mint a’ Kelemen-féle tömeg­nek egykori gondatlan gondnoka szólalt fel ’s miután a’tö­megnek, mint uzsorából növekedettnek legyalázása’s meg­­utáltatására minden lehető módot felhasznált,még a’ hold, alapitónak személyét és házi körét sem kimélve meg, azt inditványozá: Iször, hogy ezen tömegnek gondviselését a’ megye vesse magától el. 2szor hogy ugyanezen tömegből gondnoki gondatlansága által elveszett 7000fz. öszveg biz­­tosittatása végett a’ múlt közgyűlésből kiküldött választvány eljárásában függesztessék föl ’s ezen magát az indítványo­zó tb. urat nem a’legszebb oldalról ismertető kettős indít­ványt, mint némelly rosz nyelvek mondák, a’kortesek sege­delmével akarta elfogadtatni. Debentörött kése, mert fel­szólalt D. F. tb. ur,ki mint gyámszéki elnök a’ dolog miben­létét legjobban tudja’s azt világosan élőnkbe adá, mire a’ köznemes uraknak nemcsak kedvök nem kerekedett a’ ket­tős indítvány pártolására, hanem inkább megneheztelni lát­szottak az inditványzó tb. urra.Halljuk D.F. tb. urat: Kelemen Imre zalamegyei tárnoki nemes szülöknek szegény gyermeke saját szorgalma által odavitte dolgát, hogy a’ p.tud. egyetemnél törvénytanitóvá lón; ezen állásá­ban nem megvetendő mennyiségű pénzt m. e. 80 ezer frtot gyűjtött magának ’s minthogy gyermekei nem voltak, vég­rendeletében két unokáját tette örökösivé olly kikötéssel, hogy ezek a’ tömeghez soha ne nyúlhassanak, hanem csak a’ kamatokat költhessék el ’s Zala megyét kérte meg, hogy több helyre kiadott pénzét öszszeszedve hozza Zala megyé­be itten kiadandólag. Zala megye a’benne helyzeti bizoda­­lomnak megfelelni annál inkább kívánt, minthogy az örökö­sek mint szegény nemes gyermekek keblében laktak; a’tö­meg gondviselését elvállalta, melly hogy rendesen menjen, H.K. tb. urat tömeggondnokká 300 fr. évi fizetés mellett megválasztotta; miért neki kötelességül tétetett: a’ pénzek behajtása, Zalába hozatása és szigorú felügyelés, hogy va­lami a’ tömegből el ne veszszen. H. K. tb. több év után a’

Next