Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-09-27 / 77. szám
77dik szám 1846. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében , egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kiválható példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. _ ~ Folyó észt Octoberjétól december végékjáró évneavedes cliifi 70 ♦ ,1«tanáiá» oerom ... . •e boritoktalanul ’s házhoz küldéssel 2 ír- 40 krral testvér lapjaira elfogadt szerkmtssgetőség- FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Kinevezések ’s névmagyaritás; uj iskolák megnyittatása N.-Becskereken; a’ Tiszazabályozás ügyéhez; Zalamegye közgyűlése; erdélyi ügyek;endkivüli közlés az érd.orsz gyűlésről; meghívás a’ vukovárumei vasut-társaság közgyűlésére; felelet a’ mértékletességi gyben ; pesti polgársági taksa; temetési díszsarlás; nyílt levél a’zerkesztőséghez; budapesti napló.) Ausztria. (A’ stájerországi tartománygyűlés Gréczben.) Portugália. (Új törvény a hadseregi ’s hajóhadi testi büntetések tárgyában.) Spanyolország. (Pártnézetek a’ királynő és dona Luíza házasságáról; közlés Portugália jelen helyzetét illetőleg.) Anglia (Victoria királynő ’s férje Wight szigetre tért viszsza.) 1)ánia. (Öszszeütközés a’ király és schleswig-holstein.auenburgi kanczellária közt.) Görögország. (Kamrai tanácskozások a’ kiadási költség felett.) Értesítő; dunavizállás. Magyar más Effdélyrorssf&g. 0 cs. ’s ap. kir. Fölsége a’ rm. magyar kir. helytartó— ’ ághoz legközelebb érkezett k. k. udvari rendelvénye szerint ■egkegy. megengedni méltóztatott, miszerint míg a’N.-Becserek mezővárosban felállítandó középtanoda ügyében a legfelsőbb határozat kiadathatnék, ideiglen ezen tanodában 7 tanulványokbani előadások a’legközelebb iskolai év elején megkezdethessenek, ennek következtében az ajtatos tanitórendi atyák ott a’négy nyelvészeti és elemi harmadik oszályban. October elején a’ tanítást elkezdendik. Ő cs. ’s ap. kir. Fölsége Hübsch Károly vezetéknevének .Szép 1 a kamra változtathatását kegy. megengedni mélóztatott. A’ rm. magy. kir. udv. Kamra a’ mármarosi k. kamraigazgatóság keblében megürült irattári első sorsjegyzősége Schöffmann Sándor 2dik ideiglenes sorjegyzőt;ennek helyébe 2 dik sorjegyzővé pedig Péterffy András nyugalmazott k.sómázsamestert érdemessté. A’ Tiszaszabályozás ügyéhez. Milly gen es elővigyázattal és határzottsággal halad előre az emberi ész minden irányban a’ tudományos téren, kivált a’ vizipitészetben,arról különösen Anglia és Hollandia legbiztosabb példákat mutatnak. —A’ vizépitészi tudomány Holandiát virulóvá tette és virulásban tartja. — Magyarország’s különösen a Tiszamellék, melly jelenleg ama nagy nűvel, a’ Tisza szabályozással és vizmentesitéssel foglalkozik, egyedül vizépitészi tudomány által eszközölhet tökéletes vizmentesitést’s lehet virulóvá.—A’fő feltétel,melly álal e’ nagy czélhoz juthatni, erős és biztos alapszerzés,melyet nagy vigyázattal ’s csak biztos után szerezhetni. — Csak illy feltételek alatt állhatni jót a’ haza és külföld előtt ima nagy műnek (a’ Tiszaszabályozásnak) szerencsés eszmzéltetése iránt. Biztos alap nélkül a’Tiszaszabályozás,mint mindenféle más épitvény vagy vállalat igazán nem sikerülhet. — Mennyi gond fordíttatott a’ Tiszaszabályozásban a’ biztos alap megszerzésére, következőkből ki fog világiani. Folyó évi augustus 3-án a’ tiszavölgyi társulat öszszegyülvén Debreczenben őnméltósága k. biztos Széchenyi István gr. ur elnöklete alatt tiszaszabályozási gyűlés tartatott. Ott a’ technikai tanácskozások által az alap, mellyre az egész tiszaszabályozási munka fektetendő, oknyomos határozatot igénylett, miután a’ vakegyesületi követek kívánságaikat előterjesztették, és több megye a’ vizáradások elhárítására mindenek előtt a’ Tisza egy részét és Szamost, legrövidebb uton az Ér és Berettyó folyón leeresztett kívánták, t. Keczkés tiszaszabályozási ideigl. igazg. mérnök előadására, ki a’ Lámm Jakab vizmentesitési és tiszaszabályozási tervét egyszerűn létesíthetlennek,és az 500 ezer köb lábra tett vízmennyiséget túlzottnak nyilványitotta ’s állította, hogy a’ Tisza tulajdon vizmérései szerint 100 ezer köb lábnyi vízmennyiségnél többet nem tesz ’s igy egyedül régi útja szerint szabályozható czélszerűn, — azonnal minden további tanácskozás nélkül elhatároztatott hogy a’ Tisza mostani folyása és Vásárhelyi Pál terve szerint szabályoztassék! — Ama feltűnő ’s nagyon különböző és tárgyalást mindenesetre igénylő 500 ezer és 100 ezer köb lábnyi vízmennyiség többé szóba sem hozatott. Mellyik tehát az igazi vízmennyiség? hol a’biztos eldönthetetlen alap? hol a’garantia? — Nem czélom itt az igazi vízmennyiségről, vagy szilárd alapról, vagy biztositékról vitatkozni, nem is szándékom megmutatni, hogy Lámm Jakab úr terve eldönthetlen alapra fektetve legczélszerűbb, ’s hogy a’ Lámm terve szerint legbiztosabb vizmentesités és hajózás eszközölhető; hogy a’Keczkés ur által pártolt Vásárhelyi féle terv alap nélküli vagy czélszerűtlen, hogy a’ részleges tiszai átvágások vizmentesitést nem eszközölhetnek,— és hogy szerinte a’ kijelölendő ’s a’ Tisza vidék költségin építendő töltések csak részt hozók; czélom az, hogy a’hoszszu vitatásokat mellőzve a’ tisztelt közönség magának a’ közlendő adatok által itélhetési tudományt’s tájékozást szerezhessen. Előbb megmondom rövideden, mikép akarja Lámm és Keczkés a’ vizmentesitést és a’ Tiszaszabályozást eszközleni..— Lámm, a’ mennyiben munkájából felfoghatom, a’Tiszaszabályozásról irt könyvében foglalt elvek szerint a’ késő jövendőt és az 500 ezer köb lábnyi vízmennyiséget szem előtt tartva tősgyökeres vizmentesitést és szabályozást kíván, a t.i. a’legrövidebb és legtermészetesb vizleeresztést Verőczétől Szatmáron át Csongrádig, az ér-berettyói folyón akarja létesíteni, melly útvonal 70 vagy 80 mérfölddel rövidebb a’ régi tekervényes Tiszánál, az által akarja a’ régi Tiszaviz színét lejebb szállítani, és a’Tiszába ömlő többi folyam szabályozására ’s a’ tavak és mocsárok kiszárítására szükséges alapot eszközleni ’s egyúttal biztos hajózást minden időre Verőczétül V.Namény, Csap, Tokaj és Szatmáron át Csongrádnak akar létesíteni. — Keczkés ur ellenben a’ régi Tisza tekervényes útja és Vásárhelyi P. terve szerint, száz mindenféle átvágás által akar 100 ezer köb láb vízmennyiségnek sebesebb lefolyást eszközleni, a’ Tiszát töltések által recipienssé átváltoztatni; azon esetre pedig, ha a’ Tisza mint fő felfogó vagy recipiens a’hegyi vizeknek nem elegendő tágas öblü lenne, azt hiszi, hogy majd akkor is elég idő lesz a' töltések fölebb emeltetése vagy a’vizek máshova fordítása által segíteni. —Ezen részleges átvágások szerint a’ Tisza 20 vagy 30 mérfölddel rövidíttetnék. — Azon két tiszaszabályozási terv vagy tervek létesítésére szükségképen fordítandó kézimunkák, mellyekből a’ fedezendő költségek támadnak,öszszehasonlitása által könnyen megítélhetni: mellyik a’ valódi és elsőséggel biró terv ’s az egyedüli út, melly által kívánt czélhoz juthatunk, mert — ősz minden theoria! — De az idő halad ’s ezt czélnélküli vitákkal vesztegetni nem szabad. Én felszólítom tehát legelőször. Keczkés tiszaszabályozási ideigl. igazg. mérnök urat’s kérem legyen szíves a’ tiszai átvágások és töltések hoszszát, magasságát vagy mélységét és közép szélességét, valamint azon megtérítendő földtér mennyiségét is, melly az építendő töltések és partok közt létezik, vagy a’ töltések távolságát a’ partoktól minél előbb határzottan közleni. Reménylem hogy t. Keczkés úr ezt annál hamarább meg fogja tenni, mivel jelenleg már az átvágások és töltések munkába vétettek ’s ezen számításoknak készen kell lenniök. Mihelyt ezen adatok megjelennek, t. Lámm Jakab úr is szíves lesz maga terve adatit a’ közönség ekibe terjeszteni. Reményem hiszem nem fog hiúsulni, hogy a’ fölszólított tervező urak annál inkább föl fogják tárni e’ czikk ’s kérelem iránt nézeteiket, mivel e’ vállalat tisztába tétele a’ a’haza felvirulásának egyik hatalmas tényezője. Csernyőn septemberben. Bodrogközi, Zala megyei közgyűlés. Harmadik évnegyedes közgyűlésünk sept. 14k én vette kezdetét, mellyről hogy számos kortestömeg jövend a’tanácskozást folytonos zavarban tartandó, már előre igen sok ajak rebesgető. A’ sok ajaknak igaza lett annyiban, hogy a’ kortesek csakugyan megjelentek de a’ tanácskozás folyamát nem zavarták meg, hanem megzavarodtak igenis saját főnökeik F. G. és R.K.tb.még pedig annyira,hogy a’miért jöttek,azt a’ gyűlésben elmondani sem tudták, vagy merték, mert hogy egyedül azért jöttek volna be, mint ők mondák, hogy a’ nemesi pénztárból szegényebb nemestársaink is birtokaikhoz képest kapjanak kölcsönt,ezt egy józan eszü sem hiszi,minthogy ez néha néha eddig is megtörtént ’s ezután hogy gyakrabban kapjanak, alig történendik meg; miért? csak azért, mert körmetlen macskának nehéz megcsípni az egeret. Ki értheti, értse. Ez tehát megzavarodott kortesfőnök urak! önök bejövetelének igaz és egyedüli oka nem lehetett, azért elmondjuk most mi, amiket önök bejövetele okaiul hallunk. Hallottuk t.i. hogy H. K.tb. urnak bizonyos gondnoki gondatlansága által elveszett öszveg pénzt elengedni — hogy némelly a’ nemesi pénztárt illető kötelezvények kicseréltetését köztudomásra hozni, miről egykor tán mi is világosabban irandunk—hogy a’főispán-helyettes urnák a’ törvényszékeken elnökösködését létesíteni akarják’stb.’stb. — hogy önök ezen dolgokat, mellyek másodikánál tán igazok is van, meg sem pendítették, azt gondoljuk, hogy önökre vagy bájok ijesztettek, vagy valaki által cserben hagyattak. Legyen a’ dolog bármint, önök mindenesetre gyáva’s együgyű vezérek, kikre magunkat csakugyan nem biznak ’s hiszszük, hogy jelen esetben a’befárasztott nemes atyafiak sem fognak önöknek vezéri ügyetlenségükért köszönetet szavazni. — Említettük, hogy a’ kortesek a’ tanácskozás folyamát nem zavarták meg; de ebből senki se hozza ki azt, tehát gyűlésünk csendes és nyugodt volt, mert az intelligentiát követelő szakálos és kardos urak egymás szavába vagdalva olly rendetlenül, — mit D.F.tb. ur illetlenségnek nevezett, — viselték magokat, hogy főisp. helyettes ő maga a’ csend és rend eszközlése végett többször felszólalni lévén kénytelen, végre azt is erősítette, hogy közgyűlésünket az átmenő annak ismerni nem fogja. A’nagy zaj és lármára elkeseredett egy szabadelvű főnök ’s illy szavakra fakadoTT. KK. és RR. jelen közgyűlésünket több megyéből érkezett jó barátink diszesitik jelenlétükkel, kik tanácskozásaikban illy rendetlenséget látva ’s erről ítélve, ugyan mit fognak majd mondani megyéjükben a’zalai közgyűlésekről? mi megmondjuk előre, azt, hogy tanácskozási modort tanulni Zalába ne menjünk, ’stb.E’ sorokat nem örömest jegyezzük ide, de fájdalom! a’ dolog igy áll. Azonban erről legyen elég; lássuk a’gyűlésben felmerült tárgyakat ’s azokra kelt határozatokat. Alig foglalta el főisp. helyettes a maga elnöki székét Cs. L. tb. emelte föl sorsosit békés türelemre’s férfias bátorságra felhívó szavát, t. i. hogy a’ szokottnál nagyobb számmal megjelent köznemesek irányában se ne csüggedjenek el, se az indulat hevétől magokat elkapatni ne engedjék. Felhívása megtevé a’ hatásomért a’ parlamentaris modor koráival máskor épen nem igen sokat gondolt szónokaink egészen megjuhászodtak ’s mivel e’ felhívást a’ megjelent szépszámú köznemesek idézték elő, mi mai napon azon különös, más megyékben tán nem is hihető, felföldözést tettük, hogy Zalában a’kelleknél pattogóbb szónokok lehangolására igen üdvös orvosszer egy csapat kortes. Cs. L. tb. felhívása után H. K. tb.mint a’ Kelemen-féle tömegnek egykori gondatlan gondnoka szólalt fel ’s miután a’tömegnek, mint uzsorából növekedettnek legyalázása’s megutáltatására minden lehető módot felhasznált,még a’ hold, alapitónak személyét és házi körét sem kimélve meg, azt inditványozá: Iször, hogy ezen tömegnek gondviselését a’ megye vesse magától el. 2szor hogy ugyanezen tömegből gondnoki gondatlansága által elveszett 7000fz. öszveg biztosittatása végett a’ múlt közgyűlésből kiküldött választvány eljárásában függesztessék föl ’s ezen magát az indítványozó tb. urat nem a’legszebb oldalról ismertető kettős indítványt, mint némelly rosz nyelvek mondák, a’kortesek segedelmével akarta elfogadtatni. Debentörött kése, mert felszólalt D. F. tb. ur,ki mint gyámszéki elnök a’ dolog mibenlétét legjobban tudja’s azt világosan élőnkbe adá, mire a’ köznemes uraknak nemcsak kedvök nem kerekedett a’ kettős indítvány pártolására, hanem inkább megneheztelni látszottak az inditványzó tb. urra.Halljuk D.F. tb. urat: Kelemen Imre zalamegyei tárnoki nemes szülöknek szegény gyermeke saját szorgalma által odavitte dolgát, hogy a’ p.tud. egyetemnél törvénytanitóvá lón; ezen állásában nem megvetendő mennyiségű pénzt m. e. 80 ezer frtot gyűjtött magának ’s minthogy gyermekei nem voltak, végrendeletében két unokáját tette örökösivé olly kikötéssel, hogy ezek a’ tömeghez soha ne nyúlhassanak, hanem csak a’ kamatokat költhessék el ’s Zala megyét kérte meg, hogy több helyre kiadott pénzét öszszeszedve hozza Zala megyébe itten kiadandólag. Zala megye a’benne helyzeti bizodalomnak megfelelni annál inkább kívánt, minthogy az örökösek mint szegény nemes gyermekek keblében laktak; a’tömeg gondviselését elvállalta, melly hogy rendesen menjen, H.K. tb. urat tömeggondnokká 300 fr. évi fizetés mellett megválasztotta; miért neki kötelességül tétetett: a’ pénzek behajtása, Zalába hozatása és szigorú felügyelés, hogy valami a’ tömegből el ne veszszen. H. K. tb. több év után a’