Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-10-18 / 83. szám

vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben átszerkesztő és kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében , egyebütt pedig minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ c 1 ’ ° J r --------_____//i„ rSUmtotiL' ’s nnnlns.'in­­is inlinvos?in kn/nltfltik. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. f. megrendelés. Az Értesitőben mindenféle h iirdetvény fölvett*tiit Folyó észt-October 1 jétől december végeigjáró é­v negye­d­es előfizetést postán 3 fr. 30 krral,Budapest­­re boritoktalanul ’s házhoz küldéssel 2 fr 40 krral testvér lapjaira elfogad____________a­ s­zerkesztőség. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz. (Nádor­ cs. kir. főher­­czegségének egészségi állapotáról orvosi jelentések; érdemesi­­tés; emancipate; hajdúkerületi közgyűlés; kecskeméti egyházi ünnepély; erdélyi ügyek; rövid elegű közlések; adakozások a’ Jó­zsef nádor nemzeti képcsarnokra; az iparműkiállítási díjbírálatok eredménye; budapesti napló.) A­m­­éri­ka. (Harcztéri hírek; Mexico állapota.) Spanyolország. (A’ madridi angol követ nyilatkozata a’királynő férjhezmenetele tárgyában.) Anglia. (Népviség és zavargás Izlandban; a’ dublini re­­penlgyűlés.) F­ranczia ország. (Egy kis lázongás Parisban; külön­félék a’ spanyol házasságot érdeklőleg ) Schweiz­ (Mozgalmak Genfben ) Értesítő; dunavizállás. H»ig«r­­án Kik­élyoran­ts. ORVOSI JELENTÉS Nádor ő cs. k. főherce­gsége egészségi állapotáról. IXd. „A­’ már folyó hó 13ról 14re forduló éjen kez­dődött ’s tegnap délutánig ő cs. kir. fenségénél folytono­san mutatkozott jelenségek,— mellyekkel egy időben ész­revehető könnyebbülés, sőt az erőknek némi gyarapodása tűntek fel — ha ezek folyvást tartanak — részben eldön­tőknek nem alap nélkül mondathatnak; —’s minthogy ő cs. kir. főherczegsége állapota estve nem kevésbbé nyug­tató vala, bajoktól ment­éjre vigasztaló kilátás nyílt. A’ 14ről 15re járó éj meg is felelt ez ápolt remény­nek; a fensége több óra folytán nyugalmasan aludt, ’s ma reggel állapota jelen perczig megnyugtató.“ Budán odtob. 15én 1846.Reggeli 9 óra. Siirálym.k.Dr. Steinmass­ 1 e r m. k. Dr. W­ü­r 11 e r m. k. X. A’ tegnap köztudomásra juttatott részben eldöntő jelenségeknek reméllett folytonos kitartása tegnapi nap folytán be nem következett, ’s azért ő cs. kir. főherczegsé­ge erőben épen nem gyarapodva, különösen délután és es­­tenden igen szenvedett. Az éj első felében a fensége álma — különféle bajok által — felváltva gyakran félbeszakasztatott, ’s a’ magas beteg bágyaltabbnak érzé magát.Éjfél után több nyugalom, a’ bajok enyhülése ’s általánosan érzett könnyebbülés után reggelfelé többször félbeszakadt álom lépett be. Folyó hó fokán reggel ő cs. k.fensége egészségi ál­lapota körülmények szerinti, ’s most kevésbé szenvedő.Bu­­dán oct. 1ldikán­ 1846. Reggeli 9 órakor. S­tá­hly m. k. dr. S­t­e­i­n­m­a­s­s­t­e­r m. k. dr. W­ü­r 11 e­r m. k. XI. Nádor ő cs. k. főherczegségének egészségi álla­pota a’ tegnapi nap folytán lényeges változást nem szenve­dett,’s minthogy különféle bajok majdnem folyvást tartot­tak, erőgyarapodást nyerni nem lehetett. A’ szüntelenül használt gyógyszerek késő estve a’ szenvedő altestben jól­­tevő változást idéztek elő,’s az éj kezdetével nyugalom ál­lott be. Az éjen át, úgy éjfél előtt mint éjfél után, ő cs. k. fő­­hűsége jól aludt, és ma 17kén reggel minden tekintetben valamennyire könnyebbülve érzi magát. Budán, oct. 17kén 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m.k. dr. Steinmas­s-­­e­r m. k. dr. W­ü­r­ti­e­r m. k. Ő cs. ’s ap. kir. Fölsége a’ pesti ipariskolánál a’ közön­séges és kereskedelmi számolás és könyvvitel tanszékére Conlegner Károlyt érdemesítni legkegy. méltóztatott. fhnanelpatlo. Annak, ki csak némileg követe­lést tesz elfogulatlan józan okosságra, eszébe nem fog jut­ni valamelly egyedet vallása’s azon mód miatt, mellyel ez tiszteli ama mindnyájunknak megfejthetetlen mindenható lényt, ki a’ világ ura ’s mindenki sorsát vezérli, az emberi­ség ’s a társadalom jogaiból kizárni, ha különben vallása ’s erkölcsisége elvei az emberiség, társadalom ’s polgárzat czéljába nem ütköznek. A’ főokok, mikre a’ zsidók emanci­­patiójának ellenségi közönségesen támaszkodnak, ezek: a’ műveltség legalsóbb foka, min még Izrael fiainak legna­gyobb része pang, mellybűl viszszataszitó viselet, undoro­­dásig terjedő tisztátlanság’sat. következnek; a’ cserebere, csalás és uzsoraság, mit azok leginkább ’s majd kizárólag gyakorolnak, a’ körülményekhez képest nevetséges döly­­fösség, melly gyakran kiállhatatlan követelésekbe korcso­­sul, vagy épen olly,csúszó mászó alázatosság, midőn nye­remény vagy félelem parancsolja; erkölcseik és szokásaik különbözése vallásos elveikbűl támadva; végre azon káros és embertelen tanítások, miket a’ Talmud foglal magában. De megengedve is, hogy Izrael népe esikő részének sajáti e’ hibák, még sincs ok, a’százados részt rokonainak hibája miatt büntetni. Az egész kérdés nehézsége következendőkben ösz­­pontosul: Miután képes keresztyén hítfeleiteket tökéletesen jogfeleitekké emeltétek, hagyjátok az erkölcsileg’s tudo­­mányilag kiművelt izraelitákat is, kiknek erkölcsiségök ’s képességük el van ismérve, józan ékszer és móddal azon jo­gokban részt venni, mikben hasonló képességű keresztyén rokonitokat már részesítettétek; a’haszonvehetleneket ’s kiállhatatlanokat (?) pedig utasítsátok viszsza. Ez által ezek eléggé meg lesznek büntetve,de ösztön is adva,’s ez bizony­nyal legczélszerűbb mód minél előbbi javulásukra. Hisz a’ keresztyének közt is hasonló módot használtak, azoktól el­zárkózván, kiket társas együttlétre nem méltattak. Zárt kö­reitek ugyan jobbadán még azon hi­ányban sínylenek, hogy rendszabályaik által egész osztályokat kizárnak; ’s gyakran csak képzelt rang és vagyonnak engedik a’ bejárást, a he­lyett hogy az erköltsiséget, érdemet, tudományt ’sat., mi­ben egyedül kellene a’bevételnek, vagy kizárásnak alapul­ni, csak tekintetbe is vennék. De ugyan hogyan lenne ak­kor a’ dolog sok úgynevezett előkelő ’s gazdag férfival, ki­nek minden érdeme egy csekély jelentésű czímben vagy né­hány pénzzacskóban áll! El lenne kárhoztatva sör-és bor­házakba, hol tulajdonkép valódi helye van, mulatságát ke­resni; mialatt olly sok érdemteljes művész illy zárt köröket diszesítne,’s azokat mulattatóbb ’s vonzóbbakká tenné.Mert valóban, ismertem az úgynevezett alsó osztályból férfiakat, kiknek látogatásuk és társaságuk minden órában kedves’s örömhozó volt; ellenben nem kevés nagy- és főszületésűt nagyság és fej nélkül, továbbá sok bankárt’s gazdag pénz váltót, kiknél az erszényen kívül iszonyú üresség uralkodott, így jártam a’ keresztyénekkel és izraelitákkal is,’s mivel olly örömest vádolják ez utóbbiakat kártékony uzsoraság miatt, mint fájdalom! ’s tagadhatlan nagyobb része országszerte gyakorolja is azt; de több oldalú tapasztalásim után nehéz volna megmondani, számi arányban az elsők, vagy utób­biak közt találtam e több pénzvágyó, kegyetlen fukart? Mi Izrael fiainak erkölcsi műveltségöket illeti, olly helyeken, hol számosabban laknak együtt, igaz, még igen hátra vannak, ’s legfőkép tisztaság tekintetébe,­ igen rósz hírben állnak; de ha viszszamegyünk a’ dolog alapjára, úgy itt is, mint a’ csere-bere, és uzsoraságban, fájdalom­ egy részben a’ keresztyének türelmetlenségét kell e’ hibák e­­gyik okául vádolnunk. Olly országokban ellenben, hol ke­vés zsidó a’ többi polgársággal együtt él, hol emberibb törvények’s társas viselőtök által az őket sújtó iga alól ki­emeltettek, ott legbecsületesb, erényesb és tisztább embe­rek is találtatnak köztük, és pedig többes számban. — Mi azon fonákságokat illeti, miket a’ Talmud foglal magában, ha ki a’ Biblia egyes helyeit minden öszszefüggés nélkül szemelné ki, mint a’ Talmuddal tevének, úgy tán a’ szenti­­rást is ép olly színben tüntethetnék föl. Bölcs és igazságos törvények minden vallásos vakhitbül eredő kárt megsemmisíthetnek vagy előzhetnek. — Az Angliában olly sokáig vitatárgyul szolgált kathol. emancipatió végre lé­­tesíttetett a’ nélkül, hogyy abbul mindeddig akár a’ kor­mányra, akár a’ népre legkisebb ártalom, vagy kár háram­lott volna. Sőt már eddig is vajmi sok áldást hozott Angliá­ra e’ tett; ’s mind azok, kik ezelőtt a’ pápai bűnbocsánati hit, eretnekség, fülgyónás ’sat. miatt olly zajt ütöttek, ’s ezen okokból minden katholikust képtelennek nyilványítot­tak egy protestans statusbani hivatalviselésre, e’ tények által legjobban meg vannak czáfolva.Jó törvények és az igazság pontos kiszolgáltatása legjobb védfalat képeznek olly bű­nök ellen, mellyeket vallásos vakbuzgóság szokott szülni. Barkóczy M. Hajdúkerület! közgyűlés. Évnegyedes köz­gyűlésünket September lső napján kezdettük főkapitányi elnöklet alatt, ki is a’ gyűléseken jelen lenni szokott hivatal­nokokon kívül néhánynyal többen öszszegyült tagokat — mivel nálunk a’ „Karok és Rendek“ csak nevekrül ismere­­tesek, meleg szavakkal üdvözlé ’s a’ kerület belállapotáról szóló jelentését terjeszté elő. A’ közigazgatást illetőleg ki­­mutatá, mennyi formás per fejeztetett be a’városi tanácsok előtt, mennyi rövid úti per ’s mennyi intéztetett el békebiró­­sági formában — ugyszinte külön a’ hadnagyi székek előtt mennyi adóssági ügy fejeztetett ez évnegyedben be, mel­­lyek számából kitűnt, hogy bizony nálunk szegény városi tiszteknek kevés idejük marad fen magánügyeink folytatá­sára, annál kevesebb mulatságra. Az adó behajtása körűi szomorúan hallók, hogy Dorog és Vámos-Pércs város la­kosai ez évi adójoknak igen csekély részét teljesiték, pedig e’ részben a’ sürgetések nem hi­ányzanak­ most is az adónak minden lehető módom­ behajtását rendelők el; de ne higye senki, hogy mi adónkat fizetni nem akarnék, ezt koránsem, hanem az év mostohaságának tulajdonítható, mivel a’ ter­més nálunk áltálján fogva középszerűségen is alul áll, ’s igy semmi terméket nem adhatván el lakosaink, pénzt nem ké­pesek miből is teremteni. A’ közegészség állapota csak Vámos-Pércsen zavartatott meg, hol igen sok gyerek skár­­lát-himlőben halálmartalék lett ’s a’ fogyás jóval több e’ múlt évnegyedben, mint a’ szaporodás, mi annak tulajdo­nítható leginkább, hogy a’ nevezett városban orvos nincs’s jelenleg oda utasíttatott,hogy orvost tartson. A’ közbátor­ság jó lábon áll’s nem zavartatott meg, nagyobb merény­­letü lopások nem történtek, gyilkosság csak Dorogon, hol egy vő ipát a’ mezőn vasvillával addig kínozta, még lelkét kiadta.Rabjaink száma szokás szerint télre szaporodik’s ál­talunk szokás szerint elítéltetnek azon különbséggel, hogy ítéletiénél nálunk rab nem igen szokott szenvedni 5 hóna­pig, de azért mi is azt óhajtjuk: fenyite codex, jőjön el a’ te országod. — Ezek után olvastattak a’felsőbb parancsok. Egy tu­datja, hogy a’türelmi adó jövőre eltöröltetik, kedves tudo­másul vettük. Volt egy másik, a’ görög nem egyesült ér­seknek az átmenet dolgában tett lépéseit roszaló ’s a’ cso­portosan átmenni kívánók akadályoztatását rendelő, tudo­másul vettük.Ezeken kívül figyelmet érdemlő alig volt egy is; annál több volt a’k.bizt. intézkedés, mellyek nagyobb rész­ben az adókivetést, behajtását ’s rovatos öszszeirást tár­­gyazák, mellyek legnagyobb részben általunk el is fogad­­tattak.Ajánltatott vagyis inkább rendeltetett a maga által az is, hogy jövőre nézve a’ heverő ugart is adó aláírjuk be ’s mi elfogadók; mert mindentől, még attól is, miből hasznot nem veszünk, adózni akarunk. Jó lenne tán hozzánk sok szűzvállas, kebelünkön kivül lakó nemes atyafit cserében átrendelni, hogy tanulnák meg, mit tesz e’ haza valódi pol­­t­gárának lenni ’s annak oltárára miként szükség áldozni, hogy elvégre a’nép terhét megosztanák!mertha valaminek, s annak bizony itt már ideje, közös teherviselés édes uraim! a’ nélkül nincs üdv e’ hazán! Kbr. biztos ő maga azt is tud­­tunkul adja felsőbb rendelet következtében, hogy osztályos ügyekben ezután minden, kinek becsületessége tisztán áll, biró lehet, mert tudnia kell a’ tisztéit olvasónak, hogy eze­lőtt nálunk ezen joggal csak hivatalnokok élhettek. Azon megkeresésünkre, mellybe a’ tisztújitásra határidőt kér­tünk fűzetni, ő maga válaszolja, hogy a’ nm. m. kir. htóta­­nácsot megkérdezte: ha várjon megtartsa , jelenleg a’tiszt­­ujitást?’s a’ válasz beérkezéséig türelemre int bennünket ’s mi várni fogjuk, pedig a’ hajdú atyafiak is szeretnék annak mielőbbi megtörténését. Azon intézkedése nyomán a magá­­nak, hol az osztályos ügyekben mindenkinek biráskodha­­tását tudatja, újólag megkérjük a’ nm. m. k. irtótanácsot, hogy intézvényeit közvetlenül hozzánk küldeni méltóztas­­sék.sígy látszik,hogy nálunk a’ kir. biztosi hivatal a’megyei adminisztrátorokat pótolja, min ismét egyebet nem tehe­tünk, mintha a’ fentebbihez képest azt mondjuk: coordina­­tio! jőjön el a’ te országod. — Krasznamegye megküldé térképét ’s köszönettel vettük: Zay Károly gróf zai-ugróczi posztógyárát ajánld ’s felhívott hogy kerületi katonáink öl­tönyeire kivántató kelméket onnan rendeljük ’s mi szinte ajánlani fogjuk azoknak, kik felebbi szükségesek teljesíté­sét árcsökkentés utján szokták magukra vállalni. Ezek valának gyűlésünk érdekes­ tárgyai. Ezeken ki­vül nem mellőzhetem el’s talán oldalamat is kifúrná, ha ki nem kürtölném,miszerint f. évi augustus hó­­kén láták sze­meink ama nagy ’s a’ vizi elemmel szembeszálló férfiút Szé­chenyi István grófot. Itt volt a kebelünkben’s F. G. táblabi­­ró ur szíves házánál költé el ebédjét ’s mi vele, azon le nem irható szíves leereszkedése ő excellentiájának, mellyel a’ városi üdvözlő küldöttség egyes meg egyéb jelenlevő ta­gokhoz viseltetek, példátlan és szíveinkbe örökre vésve ma­rad ’s látni kelle Széchenyi István gróf népszerűségét midőn a’ tisztelt gróf elindulásakor ösz­­szesereglett ’s ezrekre menő nép lelkek su­gallatából eredő iljen kívánások közt bocsáttatok útjára ’sat.’s embereink egymás közt vetélkedének azon, hogy lo­vaikat kocsijába befoghassák. Hozzánk szeretett alkapitá-

Next