Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-11-08 / 89. szám

rftBzuaa^cRgusBaMaaaumi FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz. (Kinevezések; felvilá­­­­gositás; börtönügy; szózat a’ dunakiszai csatorna tárgyában kü­l­­­­földi tekintélyek után folyt.; Budáról;erdélyi ügyek ;Árvamegyé­­i­nek jelentése a’ kebelbeli szegénység fölsegéllésére beérkezett s h. atakozások utiképeni kezeltetése iránt; Kisfaludy-társaság; ki­­lenczedik közlemény a’ József nádor nemzeti képcsarnokot ille­tő adományok felől; budapesti napló.) Amerika. (Rosas és Cribe által megállapított szerződ­­vényi pontok.) Portugália. (Lissaboni levél a’ kabineti forradalmat megelőzte cintrai lázongásról; az Espanol a’ legújabb portugáli események felől.) Spanyolorszá­g. (Madridból oct. Ilikéi és 21 ki tudósí­tások.) Anglia. (A’ repeal-jövedelem csökkenésének okai.) Dánia. (A'Schleswig­ rendek idei hatodik gyűlése oct. 21-­­kén megnyitva.) E 1 e­g­y d­i­r. Értesítő; dunavizállás. Magyar- én Er­­élyors­sig. A’m­it. magy. kir. udv. Kamra a­ kebelbeli számvevő- i hivatalnál megürült számtiszti állomásokra Szabó Ignácz­­és Schober Alajos eddigi számjegyzőket; a’ megürült számjegyzői állomásokra Láng Ignácz, C­z­i­e­g­­­e­r Alajos és Buj­to­r János eddigi járulnokokat; ’s az ekép ürességbe jött járulnokságokra Veyde Vilmos, Gasperini József és W­o­h­l­f­a­h­r­t József gyakornokokat alkalmazá; továbbá a’ Szigeten megürült sószállitványi beszedőségre Gros­schmidt János bocskói sóbeszedőt saját kérelmére áthe­lyezvén, ennek helyébe bocskai sóbeszedővé Fejér Dániel szigeti sószállitványi ellenőrt, az ez által megürült szigeti só­­száll. ellenőrségre pedig K­o­v­á­s­y Károly nyug. sószáll. fő­biztost érdemesítő. A’ lajtaszentmiklósi k. harminczadhivatalnál megürült tisztirnokságra M­i­k­e­t­i­n­y Lajos varasdi felügyelőségi gya­kornok len alkalmazva. Heitzenbergi Rendi Henrik, a’ nagyszebeni váltóczé­­dula-beváltó ’s bank­fiók-pénztárnál ellenőrködő tiszt a’ nagyszebeni kincstári fizetőhivatal ellenőrévé, P­r­i­v­o­r­s­z­­ky Alajos eddigi bányászgyakornok pedig a’ körmöczbányai kir. pénzverőhivatalhoz szergondnokká alkalmaztatott. F­e­l­v­i­l­á­g­o­s­i­t­á­s. A’ magyar kereskedelmi társaság ügyében a’ Jelenkor I. észt. 87dik számában közlött czikkem némellyek által bizonyos egyedek gyanúsítására használtat­ván, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a’ kereske­delmi gyűlés első ülésében, mellyben t. i. ifj. Szabó Pál ostro­­moltatott, Kossuth Lajos úr jelen nem volt; valamint ahogy az ifjabb Szabó Pál elleni ellenzéket gr. Teleki László, gr. Zichy Ottó, a’pesti kereskedői kar jelenlevő tagjai és alulírott ké­pezték, és személyes többségben voltunk ugyan, de öregebb Szabó Pál 10, és még néhány, többek nevében szavazván, bennünket leszavaztak. R­o­s­t­y Zsigmond: Börtönre­form. Nem hihetni, hogy büntető tör­vénykönyvünk ’s a’ tőle el nem maradható börtönügy tár­gyaltatása jövő országgyűlésen mellékes dolgokat fogná­nak tekintetni még akkor is, ha mind azon nagyobb kisebb értékű eseményeiket már addig is a’megyei autonómia itt ott pro memóriákként följegyeztetett,egytül egyig országos sérelmek gyanánt lennének a’törvényhozó testület színe e­­libe hozatandók ’s mint illyenek illő kitartás és belátással megvitatandók. Nem hihetni már csak azon okoknál fogva sem, mig egyebekre nézve pártokra foszladoz a’ nemzet ér­­telmes­ része,a’ büntető törvénykönyv’s ezzel járó börtön­­rendszer kiáltó szükségét kiki szinkülönbség nélkül átlátja, legalább az eddigi bevallottak után ezt ítélhetni. Ha ezigy van, félig meddig rész néven is vehetnék a’ journalistiká­­nak,hogy —igen csekély kivétellel — úgyszólván teljesen mellőzi ez életbevágó ügy tüzetes tárgyalását, szerfölött ke­vés kivétellel, mondom, mert azon egy két czikket kivéve, mellyek tökéletes szaggatottsággal a’ P. Hirlap hasábjain koronként világot látnak, alig lehetne időszaki sajtónknál csak nyomát is lelni az ide vonatkozó értekezéseknek. Erre talán megjegyezhetné valaki, miként a’ múlt országgyűlés­re benyújtott választványi munkálat olly kimerítő és töké­letes, hogy e’ nemben a’ magyar időszaki sajtótól — mai ál­lásában — nemcsak többet ’s jobbat, hanem még valami újat is alig várhatni. Én a’ kérdéses ügyre nézve az ellenve­tést illy általán­osságban megállhatónak nem tartom, any­­nyival inkább, mivel egyebeket mellőzve, azon választvány­­nak,mellytől az érintett dolgozatot bírjuk,új meguj adatok­ra (értem ollyanokra, mellyek hazánk börtöneiből menten­dők) még akkor is szüksége volna, ha roppant kiterjedésű föladatának megoldására sokkal több ideje lett volna, mint valósággal volt. Ez utóbbi tekintetben egészen min magunk­­ra vagyunk szorítva ’s külföldről, bármilly magas fokra e­­melkedett volna is itt a’ műveltség, egyebet át nem ültethe­tünk, mint a’mi kiválólag a’ dolog philosophiájára tartozik. És ezért kellene nálunk az időszaki sajtónak ez ügyet me­legebben felkarolnia ’s öszszeállitva e’ téren koronként mu­t­­atkozó tüneményeket, a’ gondolkodni szeretőkre nézve le­hetővé tenni annak elhatározását: hol és mennyiben alkal­mazhatók hazánkban amaz általányos elvek, miket eddig e­­lé a’ meszszehaladott külföld tudományos és tapasztalt fér­­fiai axiómákként fölállitandóknak hittek? Ámde a’ dolog másik feléről sem állíthatni, hogy ott már fürkészni való nincsen, hogy e’ tekintetben a’ 19 i. szá­zad philosophiája már tökéletesen tisztában van, sokkal fi­atalabbak az újabb kor ide vonatkozó találványai, hogy sem azok jövője ’s az emberiségre leendő hatásuk kétségenki­­vülieknek tartathatnának. Itt is, mint sok másban, mi ij és szokatlan, ki volt ’s ki van téve az ember­i szélsőségekig el­­kapatás veszélyeinek; a’szerint a’ mint majd ellöki magától majd mohón ragadja őket magához csupán azért, mivel u­­jak, szokatlanok. Mi itt egyesekről mondatik, néha népek é s nemzetekkel is megtörténhetik ’s hogy nem egyszer mégis történt, mutatja a’ világesemények folyama ’s különösen a­­zon újításoké, mellyek az erkölcsi vagy anyagi világra köz­vetlen ’s egyenes befolyással birtak. A’ börtönügyre vo­natkozólag legyen szabad itt az úgynevezett magány- vagy is „pennsylvany“ rendszerről nem magamnak szólnom, hanem két egymástól egészen eltérő véleményt megismer­­tetnem. Egyik egészen föllelkesül a’ börtönújítás e’ fajának láttára; a’ másik iszonyodva fordul el tőle, pokol szülemé­nyének mondván azt, létrehozatva azért, hogy alkalma le­gyen embernek embertársát szörnyebben kínoznia, mint ez valaha a’tortúrák sötét századiban történt vala. Czélom e’ kettős vélekedés fölhozatala által azok figyelmét, kiket a’ nemzet meggyőződése alapos nyilatkozataik után e’ tekin­tetben hivatottaknak ismert el, e’ tárgyra irányzani, hogy emberszeretettel párosult igazságérzetek a’két szélső közti kellő középet kimutatván, lehetővé tegyék a’kárho­­zatos botlások elkerülését ’s ez üdvös javításoknak hazánk­ba leendő átültetését. Az első megismertek­ a’„Penitentiary“ nevű intézetet Philadelphiában, tehát közvetlenül csak erről szól; azon­ban e’ megismertetés csekély módosítással, valamennyi illynemű intézetre alkalmazható. Véleménye igy hangzik: Ezen intézet, melly az egyenkénti elzárás elvén alap­szik, sok vitára szolgáltatott alkalmat; azonban tagadhatla­­nul igaz, miszerint a’bűnös, ki egyszer ide belépe, innen min­denk­or megjobbultan lép ki’s nincs rá példa(‘?)hogy a’ ki egyszer belőle kiszabadult, uj bűntett következtében oda viszszakerült volna. Minden fogoly külön kis szobács- s kába záratik, mellynek magányát csak akkor hagyja el, ha a’ bünhödés ideje, mi egytől tizenkét évig terjedhet,lejárt. A szabadulás ezen perczeig el van zárva minden közlekedés­től akár rabsorsosi, akár az intézetet meg meglátogató ide­genek irányában, kivévőn,ha ez utóbbiak e’részben különös fölhatalmaztatással bírnának; mi egyébiránt i­g­e­n r­i­t­k­á­n ’s csak nagy nehezen nyerhető meg. A’fogoly tehát végkép magára van hagyatva és szórakozásul nem bír e­­gyebet mint mit neki munkája nyújt a’borzasztó elszigetelt­ség elviselhetésére. Kétségbeesés ’s az engesztelhetlen kényszerűség munkássá teszik őt, elhitetvén vele, hogy igy elzáralásának kinzó gondolatitól megszabadul. Ezen kény­­szerűségből fejlődik ki a’ munkálkodás szükségének érzete ’s a’ dolog megszokása annyira növekszik, hogy a’fogolyra nézve nagyobb büntetés nem létezik, mintha tőle egy vagy több napra — a’ mint t. i. fegyellenes teste inkább vagy kevésbbé súlyos , a’ munka szülte enyhület ’s vigasz meg­­tagadtatik. — Magas kőfaltól környezett tág udvar közepén göm­­bölyded alakban emelkedik maga a’ főépület; belsejébe mint központba megannyi sugárként tizenöt hoszszu folyo­só vezetvén be. Hárma ezeknek emeletes; azonban vala­mennyi a’foglyok hajlékaihoz vezet, mellyeknek vasajtai a’ folyosókra nyílnak, innen van, hogy az épület közepére helyzeti teremből egyetlen őr néhány másodpercz alatt ké­pes végig futni szemeivel a’ földszinti folyosók vasajtait ’s ez által a netalán kísérletbe vett menekülési törekvések elejét venni. Egy egy fogoly szobája nyolcz lábnyi széles, ti­zenkét lábnyi magas (hihetőleg angol mérték szerinti) tért foglal el; napvilágot mindenik fölülről egy keskeny nyila­dékon kap. Télen át érez csöveken vezetett meleg víz által eszközöltetik a’fűtés; azon csövek pedig, mellyek a’termé­szeti szükségek teljesítésére rendeltetvék, a’ rajtok keresz­tül bocsátott hidegvíz segítségével tartatnak tisztán.A’föld­szinti szobák mindenike előtt van mintegy két akkora sza­bad tér, magas fallal kerítve olly végből, hogy a’fogoly itt naponként egy óráig szíhassa isten szabad legét. A’lépcső­­zet, mellyen a’fogoly ide kilép, kívülről kezelhető készület segítségével fölhuzatkalik, majd ismét lebocsáttathatik. E' kis udvarkában szinte nem lát,’s nem láttatik a’ fogoly, ki­vévén az őrt, ki az épület magasb pontjára helyezve, az egy azon órában kibocsátott, de azért egymástól tökéletesen­­ elszigetelt foglyokat szemmel tartja. Az épület fenső részé­ben vannak a’ nő foglyok; ezek nem részesülhetvén a’ most említett jótéteményben, e’helyett kétkét szobával bírnak légváltoztathatás okáért. A’ táplálék valamennyi szobába az ajtóba metszett,’s kulcscsal zárható nyiladékon jut el. Naponként háromszor kapnak enni: télben reggeli hét órakor, délben s esti ötkor, nyárban reggeli hatkor, délben ’s esti hét órakor. Regge­lijük Cacao-val készült kenyérleves; ebédre marhahús le­vest, 30 font húst ’s burgonyát; este pedig tengerilé’s va­lami édes pépet kapnak. A’ szobácskák száma ötszáz nyolczvanhat ugyanan­nyi fogoly számára készítve; az egész őrség tizenkét fegy­vertelen emberből áll. A’rabok munkáját szövés és saru­­készités teszik; kezdetben útmutatást nyernek az őröktűl, kik az elkerülhetlenül szükségesnél többet nem szólnak. He­tenként mintegy ötszáz pár saru és czipe készül ez intézet­ben; az ebbéli jövedelem az intézet költségire fordittatik; ’s belőle a’ foglyok még kiszabadulásukkor sem kapnak. Mondják, hogy ezen intézetek kezelése olly gazdaságos, mi­­hez képest többi közt a’ baltimorei minden egyéb költség levonatása után még tetemes jövedelmet is hoz az állada­­lomnak. — Vasárnap és ünnepeken megnyílnak a’ szobák ajtai, hogy a’ foglyok részt vehessenek az isten igéje hallgatásá­ban. A’ fogoly illyenkor ajtó mögé áll, úgy hogy minden szót megérthet, anélkül hogy őmaga látna valakit, vagy másoktól láttatnék. Ugyanis minden oda van irányozva, hogy a’ fogoly ismeretlen maradjon. Mihelyt valaki ellen a’ végítélet kimondatott, azonnal zárt kocsiban az intézetbe szállittatik, hol mielőtt kiszállna, feje fekete lepellel beta­­kartatik, majd azután e’czélra rendelt két ember által karon fogva szobácskájába kalauzoltatik; úgyhogy ő maga nem tudja, miként jut a szomorú lakhelyébe. Ugyanez történik szabadulásakor,’s a’fogoly meg van győződve a’ felől,hogy valamint ő nem láta egyet is rabsorsost közöl; úgy az ő ne­ve is, az intézeti igazgatót kivéve, tökéletesen ismeretlen maradt. Idegenek ollykor ha bebocsáttatnak is, nem mu­tatnak nekik egyebet üresen álló szobáknál. — De audi­atur et altera pars. Mutatványunk második része jóval későbbi, nem is szorítkozik kizárólag egy valamelly intézetre, hanem inkább magát az eszmét látszik megtámadni akarni, daczára azon majd általányos kedvezésnek, mellyel a’ pennsylvani rend­szer a’ művelt világ minden részeiben találkozik. íratott e’ czikk azon alkalommal,midőn nem rég Majna melletti Frank­furtban az európai hatalmak részéről e’ tekintetben meg­bízottak öszszejövén a’fogházak javíttatásai megállapítandó börtönrendszer felől tanácskoztak. Maga a’ czikk írója sok helyen személyeskedik ’s általjában fölingerültnek látszik; ettől azonban elvonva sok ollyat mond, mik az embersze­­rető kebelben aggodalmakat, a’ mélyebben gondolkodni szeretők részéről figyelmet gerjeszthetnek. Miután megem­lítő, miszerint az egyenkéntes elzáratás elve mint egyedül üdvözítő len e’ congressuson kimondva ’s el­fogadva, sajnálkozását jelenti ki a’ fölött, hogy a’tanácsko­zók legnagyobb részét ollyanok tevék, kiknek hivatalkörét a’ börtönügy képezi. Börtöntisztek,úgymond, bármi­ly rang­­fokúak legyenek is egyébként, kérdéseknél, mellyek az em­beriség ügye fölött határoznak, jogosan legfölebb is csak tanuk gyanánt lehetnek jelen; tanuk gyanánt, kiknek vallo­másaikból az illető törvényszék annyit fogad el, mennyit a­ dolgok ismeretéhez képest elfogadhatónak hiszen. Mondja továbbá, miszerint azok, kik hivatalos állá­suknál fogva börtönügyekkel foglalkozni kénytelenek, mel­lőzve a’ lélektan ’s emberiség követelte magasb szempon­tokat, legföljebb is csak e’ háromra képesek figyelemmel lenni: lszerhogy a’ fogoly úgy zárassék el, mihez képest an­nak megszökésétől tartani ne kelljen. 2szor hogy az illyne­mű intézetekben rend, engedelmesség ’s csend uralkod­jék. 3szor hogy az egész ügykezelés lehetőleg kevésbe ke­rüljön. — A’ rabok testi lelki épsége, azok erkölcsi javulá­sa ’s kiképeztetések ad végre, hogy börtönbeli szabadulá­suk után kenyereket becsületes munkával szerezhessék meg: olly szempontok,miket fölnevezett hivatalnokok elég­gé méltányolni nem képesek. S ép ezek vannak leginkább rajta, úgymond, hogy az egyenkéntes elzárási rendszer minél általányosabban fo- 89dik szám 1846. PEST vasárnap november 8 án Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap es csutortonon. b­ronzeineim ue.queu « " “T" -VT“•'“«iTT/“ ‘ rf°-uia' BK­T. ““D emeletében egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivon­ato példányok­ iránt csupán a bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik emeletesen, v & Kirí­­­m(Tedelés Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik ’s pontosan és jutányosan kezdltetik.______________________________ vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első . - • --- 1--1’" ■~A"1 —....- L'--* ...................................... a’

Next