Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-03-26 / 37. szám

hónap alatt tartoznak eleget tenni. 3) Sajtóvétségérti elma­rasztalás esetében a’ pénzbüntetés e’ tőkéből vonatik le ; ha belőle ki nem telnék,­azon kívül, hogy a’ szerző együttjótál­­lónak tekintetik, a’foglalás a’felelős tulajdonos, kiadó vagy szerkesztő egyéb javaira is kiterjesztetik. Az eként támadt hiányt az elmarasztaló ítélet után 10 nap múlva ki kell pó­tolni, különben annak megtörténtéig a’ lap nem fog megje­lenhetni. 4) Melly időpontban a’lap vagy füzet szétküldözte­­tik, annak egy példánya, a’ bejegyzett felelős személy alá­írásával, a’ helybeli hatóság elnökénél tétetik le. Csupán ennek nem teljesítése miatt a’lapok szétküldetését megtilta­ni nem szabad, hanem ki e’ szabály ellen vét, 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fog megbüntettetni. 31. §. Ki az előbbi­­ban elősorolt föltételek betöltése nélkül időszaki la­pot kiad, egy évi fogságig, és 500 forintig terjedhető bün­tetéssel suttatik. Ugye’ büntetés, mint a’ 30. §. 4.sz. alatt foglalt, a’ köztörvényszékek által, rövid úton , fölebbvihetés és ellenállhatás nélkül fog kimondatni.—32. §. Melly közle­ményeket a’ kormány ’s a’ törvényhatóságok és egyéb tör­vényes testületek a’ szerkesztéshez küldenek,minden lap tar­tozik azokat, a’ szokott díjért, számába beigtatni. — 33. §. Minden időszaki lap tartozik a’ beküldés után legközelebb számába ingyen bevenni válaszát mindennek, ki a’ lap vala­melyik czikkében megneveztetett,vagy megjelöltetett. A’vá­lasz még egyszer lehet hoszszabb magánál az illető czikk­­nél, a’ mennyivel ennél hoszszabb, ezért a’ szokott beiglatá­­si dij fog megüzettetni, ki megtagadja ezt, 400 ft. büntetés­sel fog rovatni.—34. §. Minden czikkért, mellyek valamelly lapban megjelennek, ha a’ szerző felelősségre nem vonat­hatnék, a’ nyilatkozatban kijelölt felelős személyek is felelet­­teherrel tartoznak. E’ felelősség kiterjed azon czikkekre is, mellyeket más lapból vagy könyvbül kölcsönöznek; illyen át­vételi esetben a’ büntetés a’ szerzőénél, vagy első közlőénél, mindig kisebb lévén ’s a’maximumig soha nem terjedhetvén. 35. §. Minden sajtóvétségek, mellyek időszaki lapban követ­­tetnek el, ugyanazon törvények szerint büntettetnek, mint e­­gyéb sajtóvétségek.—36. §. Az elmarasztó ítélet megho­zatván, az illető tulajdonosok vagy kiadók tartoznak azt lap­­juk legközelebb számában közzétenni a’30. §ban megirt mó­don megveendő 100 forint büntetés terhe alatt. Midőn a’31. §. értelmében bejelentett felelős személy ítélet folytában fog­ságot szenved, az Ítélet kihirdetése után 3 nap alatt más fe­lelős személyt kell bejelenteni, és a’ lap csak annak neve a­­latt jelenhetik meg. IV. fejezet. A nyomdákról és könyv árun­lágról. 36. §.Nyomdát és kőnyomdát felállíthat minden,ki az 1840:16. törvényczikk­lső és 21k fejezetében foglalt rendeleteknek e­­leget tevén, mellyben lakik, azon törvényhatóság elnökének szándékát bejelenti, és 4000 forintot, részére S.felkamato­­zandót, letesz. — 37. §. Ki titkolt nyomdát v. kőnyomdát bir, tudniillik melly nincs bejelentve, műszereinek elrontásán túl, 1 évig és 2000 forintig terjedhető büntetéssel fog bűntettet­­ni.— 38. §. Minden nyomdabirtokos lakát és sajtóinak he­lyét az illető törvényhatóság elnökének bejelenteni tartozván, ezenkívül köteles egy átzsinórozott és elnökileg lepecsételt könyvet tartani, mellyben mindenféle kis és nagy nyomtatvány elkészültének ideje,továbbá alakja, czíme, vagy ismertető tartalma, a’ kötetek, példányok, ívek száma bejegyeztessék, sőt az apróbbakból egyegy példány egy évig megőriztes­sék.— 39. §. A’ nyomda helyén vizsgálatot az illető törvény­­hatóság akármikor létethet, ’s az előbbi­­ban említett köny­vet, átnézés végett, akármikor maga elibe terjesztetheti. — 40. §. úgy a’nyomtatványokból, mint az ábrázolatokból két (2) példány a’helybeli hatóságnak átadandó, egyik a’ ható­ságé, másik kötve a’ nemzeti muzeum­é marad. — 41. §. Melly nyomdatulajdonos bármelly nyomtatványra nevét és labát ki nem teszi, vagy álnevet tesz ki, 500 forintig emelkedhető büntetéssel fog suttatni. — 42. §. A’ könyvárusság semmi különös engedelemtől nem föltételeztetik, hanem azt, a’ ke­reskedőkre nézve fenálló törvényes szabályok megtartása mellett, mindenki gyakorolhatja.— 43. §. A’ könyvárusok, mindazon elmemüveket, mellyek elmarasztó ítélet által még nem sujtvák, szabadon árulhatják. — 44. §. A’ kormány hi­vatalos lapjában az elmarasztó Ítélet által sújtott elmemüvek sorozata időnkint kihirdettetvén, ki annak megjelenése után illyen elmeművet árul, a’ 27. §. szerint fog bűntettein.—'45. §. Az úgynevezett házaló vagy zug-könyvárulók, az illető ha­tóság rendőri felügyelése alá helyeztetnek. A’ csendbizt.közp.választvány addig,mig a’nemzeti gyűlé­sen a’ nép követei öszsze nem ülnek, állandónak nyilat­koztatván ki magát, a’ miniszterelnök úrhoz sebes postán Pulszky Ferenczet küldé el, ki a’ sürgöny vitelét Önként el­­vállalá.Ezen választvány a’sajtótörvényre köv.határzatot ho­zott: ,,a’ választvány, a’ törvényhozó hatalom iránt teljes tisz­telettel, fölhiva érzi magát kijelenteni: mikép a’ sajtótörvé­nyeket, ha a’ közlött szakaszokban szentesitletnének, tartal­­moknál fogva ollyanoknak tartja, mellyek az emberiség leg­szentebb jogát, a’ gondolatközlésének szabadságát az eddi­gitől csak különböző, de épen olly nyomasztó szabadalmi lábra állítanák.—A’ választvány, jogosság és igazságosság szempontjából meg nem állhatónak tartja a’közlött törvény­czikk 29. Sarendeletét, melly szerint a’ mart. 20ka óta el­követett sajtós vétségek már ezen, még nem is szentesített, annál kevésbbé közönségesben, és igy az illetők által nem is ismert törvényczikkek szerint, ’s igy viszszahatólag volná­nak büntetendők. A’ választvány a’ kijelölt sajtóvétségek mi­nőségét, többek közt a’ 9. §ban foglaltat, határozatlannak, sőt nem is lehetőnek, a’megszabott büntetések mennyiségét pedig szerfölött súlyosnak’s azért aggodalmat gerjesztőnek találja.—A’ választvány kijelenti, mikép az időszaki lapok kiadhatását föltételező biztosítékok nagysága, akár a’külföld e’részbeni intézkedései, akár a’ belviszonyok és vagyonos­­ság vétessenek figyelembe,—nem tartathatik egyébnek, a’ sajtóügynek csak egy osztály, a’ vagyonos kaszt kezébe e­­resztésénél. A’ választvány kijelenti, miszerint a’közlött tör­vényczikk 13. Lát, melly azon esetben, ha a’ sajtóvétségért a’ szerzőre kimondott büntetés végre nem hajtathatnék,a’nyom­­da tulajdonosát rendeli végrehajtás alá vétetni, az előleges vizsgálattal hasonló sulyúintézkedésnek tartja, mert az óva­tosság, mellyet az idézett §. a’ nyomda tulajdonosában tá­masztaná, mindenesetre szigorú előleges vizsgálatot idéz föl. A’ választvány kijelenti, mikép a’ közlött törvényczikkeknél a’ helyi, tanács által tett ideiglenes intézkedést is jobbnak ta­lálja ; és mivel az ideiglenes intézkedésnél a’ reform utján csak jobbat lehet következetesen várni, a’törvényeket kielé­gítőknek nem tartja, sőt azoknak akkép szentesítését a’ szel­lemi kifejlődésre közcsapásnak mondja, még akkor is, ha e­­zen,csak ideiglenes törvény helyébe a’ következő országgyű­lés más rendeleteket hozhatna. A’ választvány tudja, hogy a’ megszabott büntetések súlyát enyhíti a’ körülmény, miszerint bíróságul esküttszék van kijelölve,de azt sem tévesztheti szem elől, hogy az elsorolt hi­ányok némellyikén még esküttszé­­ki eljárás sem segíthet.—Ezeknél fogva a’ választvány ha­tározta, hogy az elnökök eziránt mind gróf miniszterelnök urat, mind a’ megye követeit olly kérelemmel értesítsék, hogy a’még meg nem erősittetett törvényczikkek az elsorolt főhibákban a’ kor méltó igényeihez szabva igazittassanak. Pest, mart. 25én 1848. Nagy betűkkel nyomott falragaszok által hivatik meg a’ fővárosi közönség a’ városház termében tartandó közgyű­lésre 11 órára. A’ nép minden rend ’s osztályból megjelenik. Pu­­­s­z­ky Ferencz pozsonyi küldetésében eljárván jelentést tesz, mikép a’törvényhozás figyelembe vévén a’ főváros a­­zon észrevételeit, miket a’ sajtóviszonyokról szóló törvény­czikk iránt tett—ezen czikk szakaszait a’ tett észrevételek szerint ígérte módositandóknak. Igy a’20 ezer pontos bizto­­sitékpénzt felére csökkentendi,nemkülönben kinek lap-meg­­inditásra elegendő hypothekája nem lenne, annak irányá­ban egy másiknak jót állása is elfogadtatik.—A’ többi szi­gorúbb pont is módosításon menend át; igy a’ kinyomandó munka v. czikkért csupán szerzője leendvén felelős, a’ nyom­datulajdonosokban fölállittatni szándékolt censura elenyészik. Ezen üzenet a’ fővárosi ingerült kedélyek megnyugtatására igen jól hatott. Ugyanez alkalommal olvastatott föl a’ miniszter­elnök­nek Klauzál Gábor úrhoz intézett levele is, mellyben ezt mint a’ gazdászat, műipar és kereskedés miniszterét fölhrija a’ fővárosbani rend fentartására. Mind a’ levél, mind Klauzál Gábor miniszter úr beszéde a’néphez hangos éljenzésekkel üdvözöltetett. N­y­á­r­y mint hihetőleg a’ belügyi minisztéri­umnál osztályfőnök lelkes b­eszédet tartott a’ jelenvoltakhoz, melly a’derék férfiúnak intézendő cselekvényit tükör gyanánt terjeszté elé. Éljenek ! 12 óra előtt a’népes gyűlés eloszlott. Az országgyűlés évenkénti üléseiről — 1. §. Az országgyűlés jövendőben évenkint és pedig Pesten tart­ja üléseit és, mennyire a’ körülmények engedik, az éven­­kinti ülésre az ország rendeit ő felsége mindig a’téli hóna­pokban hivandja öszsze. Az évenkinti ülések megtartása kö­zött hat hónál hosszabb idő közbe nem eshetik. — 2.§.A’ho­­zott törvények jövendőben mind az évi ülés alatt, mind az ü­­lés végével meg fognak ő fels. által erősittetni—3. §. A’kép­­viselők három évig tartandó egy országgyűlésre, ’s ezen or­szággyűlésnek mind három évi üléseire választatnak. — 4. §. 1848től kezdve minden harmadik év eltelte után, a’ köv. országgyűlés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte uj képviselőválasztás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak uj meg­választás által tarthatják meg képviselő-helyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés három évi üléseire. —5.§. Ő felsé­gének joga van az országgyűlést a’ három év eltelése előtt is feloszlatni, és új képviselő-választást rendelni; de ez eset­ben az újabb országgyűlés öszszehivásáról a képen rendelke­­zendik, hogy az előbbinek folytatásától számítandó három hó­nap alatt öszszeüljön.—6.§. Az évi ülés az utólsó évrőli szám­adásnak és következő észt. költségvetésnek a’minisztérium által leendő előterjesztése ’s az irántoki határozatnak megho­zatala előtt el nem oszlattathatik.— 7. §. Elnököt és egy má­sodelnököt a’ földi táblához a’ tábla tagjaiból ő felsége ne­­­­vez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül, titkos szavazás útján a’ tábla maga választja. — 8. §. A’kir. tábla a’képvi­selők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a’ képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt és jegyzőket, tagjainak sorából, titkos szavazás útján maga választ. Mind­ezen táblahivatalnokok évenkint és az első ülésben választat­nak és illetőleg neveztetnek ki, melly ülésben az elnökséget a’ tábla légkor­osb tagja viendi.— 9. §. Úgy a’ főrendi, mint az alsó táblai elnök az országos pénztárból dijt húz, melly a’ legközelebb országgyűlés első évi ülésében fog meghatároz­­tatni.— 10. §. Ülései mindkét táblának ezután is­­nyilványo­­sak. A’tanácskozásaiban szükséges csend és rend ’s a’ hall­gatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik táblasza­bályokat alkot ’s azok végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti. — 11. §. E’ részben előleg már most rendelte­tik, hogy a’ hallgatóságnak a’tanácskozást háborgatni sem­miképen nem szabad. — 12. §. Ha egyes hallgató, vagy a’ hallgatóság, a’ tanácskozást háborgatja és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másod ízben a’jelen törvényre hivat­kozva az egyes hallgatót, vagy illetőleg a’ hallgatóságot ki­parancsolhatja, és annak helyét bezárathatja. — 13. §. Ez megtörténvén, a’ tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a’ többség határozata szerint, de mindig nyilványosan folytatta­­tik. — 14. §. A’ rend és csend fentartása a’nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik. — 15. §. Az előbbi §§ban em­lített szabályokon kívül, a’ legközelebb észt. ülésben legel­­sőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, mellyekben a’ tanácskozás és szavazás módja és rende’s ál­talában véve a’tábla belügye megfog határoztatni,de mely­­lyeknek a’ szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet il­lető része, csak az évi ülések végével’s csak a’ törv. javasla­tok tárgyalásának bevégzése után, fog módosíttathatni.— Az erdélyi országgyűlés öszszehivatását kérő föl­­irási javaslat. Nemzetünk az európai népcsaládok köze­pett egy maga áll, önmagából merítvén az erőt, melly által egy évezreden keresztül fentartá magát. — Az idői és kö­rülmények viszontagságai három száz éve, hogy e’ nemze­tet politikailag elválaszták; — a’ testvér Erdély külön ország­ban. — Az elválás első fájdalomérzete a’ viszontegyesülés vágyának első óhajtata is volt — három század lefolyta alatt mindig növekedve. — És most, midőn a’ legkülönzőbb érdekű ’s természetű népek— felejtve a’ múltak keserű em­lékeit, a’ százados gyűlöletet, ellenszenvet, testvérileg nyúj­tanak kezet egymásnak ’s ölelkeznek, —nemzetünknek,test­vérével Erdéllyel egyesülési vágya a’ legfelsőbb fokot érte el. — Tekintetbe vévén más részről a’ rendkívüli fontos körül­ményeket, és azt, hogy testvér Erdélyország hasonló hely­zetben van, hogy alkotványos életét a’ kor igényeihez képest ki nem fejthette, és épen azon okoknál fogva, mellyeket saját hazánkra nézve martius 14k én kelt fölírásunkban fölfejtet­tünk. — Hogy az idő rohanó követelései erdélyi testvérein­ket készületlen ne lepjék meg—hogy a’ halaszthatatlan át­alakulás alkotványos úton és irányban vezettethessék, ’s így Erdélyország a’ vészes bonyodalmaktól megmentve, velünk egyesülhessen egy álladalommá, ’s megszilárdulván, nem­zetünk erőben és szabadságban Felséged trónjának és a’ dy­­nastiának hatalmas és erős támaszaivá válhassunk. Ezen né­zetekből Felséged trónja és a’ dynastia iránti tántoríthatat­lan hűségünk bizalmával esedezünk Felségednek, hogy Er­dély országgyűlését mentelelőbb öszszehíni méltóztassék,— mellyben a’ hazánkkali rég óhajtott egyesülés kieszközöltes­sék’s az idő—követelte átalakulás az országgyülés vezetése a­­latt és által alkotványos úton és irányban történjék, így egye­sülve ’s öszszeforrva nemzetünket megerősítettük ’s megerő­sítve Felséged trónjának ’s a’ dynastiának nemcsak hűség­ben tántoríthatatlan, de erőben megdönthetetlen támaszai és védőji teendőnk. Kik’stb. A hitelintézetről Általában a’ földbirtokosok ’s kü­lönösebben azoknak kívánatos felsegitésére, kiknek a’ T. tör­vény által úrbéri jövedelmeik felfüggesztettek, ideiglen ren­deltetik. 1.§. A’hitelintézet felállítására a’minisztérium fel— hatalmaztatik. — 2. §. Alapszabályit, törvényhozási meg­vizsgálás és helybenhagyás végett a’legközelebb országgyű­lés első évi ülésének be fogja mutatni. Kijelentetvén külö­nösebben: 3. §. tartalék-tőkéjének megalapítására az or­szág részéről 500.000 forint rendeltetik ki. — 4. §. Azon magánbirtokos, kinek úrbéri megszűnt haszonvételei iránt kármentesítés van a’ T. törvény által biztosítva, úrbéri ha­szonvétele tőkéjéig kölcsönt kapnia mindenek előtt elsőség­gel bir, ha a’ kölcsönt kellőleg biztosíthatja. És a’ megszün­tetett úrbéri tartozásoknak az e’ részben alkotandó törvény rendelete szerinti országos megbecslés által megállapítandó tőkeértéke, az illy kölcsön megtérítésénél viszszaüzetéskint az álladalom által el fog fogadtatni. — 5. §. A’ hitelintézet kö­vetelése kiváltsági elsőséggel bir minden más követelés fö­lött, kivévén, a’ mellyek elsőbb helyen vannak bejegyezve.— 6. §. A’ hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá kerül­vén, a’ kamat és törlesztési járulék a’ perfolyam alatt is pon­tosan fizetendő, mellynek elmulasztása esetében a’ hitelinté­ 150

Next