Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-01-13 / 6. szám

A’ könyvkiadótársaság, mellynek czélja a’ magyar iroda­lom terjesztése a’jobb könyvek eddiginél jutányost­ áron, na­­ivabb kk­neekció keringetése,­ megalakult. A' társaság 100 peno-ő forintos részvényekre alapittatott, a részvényesek száma huszra határoztatván, hogyigy évenkint 10 ezer pen­­o­n forgatása mellett, minél sikeresebben működhessék érintett czélja létesítése körül, ’s hogy leginkább az idegen érzelmű könyvkereskedők közönye ’s íróra és közönségre nyomasztólag ható uzsoráskodása által gátolt irodalom minél szebb virágzás­nak örvendhessen. A’ társaság tisztviselőji e’a következők: igaz­­g­ató: Fényes Elek; aligazgató: Erdélyi János; kiadó V­a­h­o­t Imre; jegyző: Garay János; pénztárnok: S­­­u­sr­e­i Fer­encz ; ü­gyvéd­ G­e­renda­y Ambrus.­A’ vidékek pedig számos ügy­vivővel láttatnak el, kik a’társulat által kiadott müveket meg­szabott, jutányos áron, gyorsan elanúsak. Már két müvet vett meg a’társulat kiadás végett, u.m. Kölcsey „Naplójat é s Gar­ay S­z­e­n­t L­á­s­z­l­ó“ czimű regényes hős költeményét. Ki­­vánjuk ,hogy a’ vállalat minél több pártolóra találjon; kívánjuk esszersmind, hogy a’ társulat leginkább tudományos m­u­n­k­á­k­r­a fordítsa figyelmét, mert eddig ezek nem igen lel­tének kiadót. ( A’ dunaparton jelenleg állatsereglet mutogattatik egy hú­szasért. Van benne néhány meggémberedett vad, mellyekből a’ koplalás idegen égöv egészen kineveté az eredeti természetet. A’büszke állatkirály csak úgy vánszorog szűk rekeszében, or­dítani sem mervén a’ fagy miatt, a’ tigris pedig majomi ugrán­­dozásokkal tanúsítja szelidültségét. —Az ember azt hiszi, hogy meghóditá eszével a’ vadat, ha t. i. a’ csecsemőségétől bebörtön­­zöttet erőtlenné kinozhatá,ha a’ gyámoltalannak piszédé fegyve­rét még akkor, midőn azokat használni sem tudá, és az ember diadalmával kérkedik, ha a’, nyomora foglyot könyörületlenül ül­dözve alakoskodóvá teve. Am mulassa magát hlvekkel a’ tömeg, de mi legfölebb gúnyosan mosolygunk a’ szánandó mutatvá­nyokon, különben a’ megszemlélést mindenkinek tanulság vé­dett ajánljuk, de a’ kinzási mulatságot csak vadakhoz tartjuk il­lőnek mi emberi természetünket lealacsonyitja sőt szégyenlenünk kellene miatta magunkat az oktalan állatok előtt. — Legközelebbi vasárnapon ülték meg a’ vigadni szeretők a’ nő egyleti bált, — melly mint a’ farsang beköszöntője népesebb szokott lenni. A’ czél nemes, a’ mulatság zagyva, változatos, élezetlen álarczosok által érdekesitett vala, nem csoda tehát, ha körülbelül 3000en látogaták meg a’bált,— annál is inkább, mert vagy 200 nyereménynyel kecsegtetheték magukat a’ megjele­nők._A’ fényes bál ellen egyéb kifogásunk nem volna, csak hogy a’ nőegylet nemzetiségünkre kevés figyelmet fordított, fi­n­g adván helyett tánczai között egypár magyarnak, holott né­­melly odaszurt idegent a’ vegyes közönség még nevéről is alig ismert, annál kevesbbé járhatott nevetséges botorkálás nélkül,­­ mig a’ magyart a’ nagyobb rész értvén zajosan követelé, ’s az elhuzottat délczegen meg is járá. Beimel nyomdájának személyzete betegápoló és nyug­díjazó intézkedéseket tőn elnyomorodott tagjai fölsegélése végett. A’ példa követésre méltó ’s reméllyük a’ pesti gazdag nyomdatulaj­donosak illetőleg járulandanak illy vállalathoz ’s gazdagságuk elő­mozdítóit nem engedendik tehetlenségök alatt elnyomorodni, mint eddigien szokák. Az ember nem kellyü, hogy használás után eldo­­bassék; nem is ollyan,mint a’ kukoriczafej, hogy miután róla le­vágtuk a’tápanyagot, szemétre hányjuk a’ csatát. A’polgári casino, melly mint halljuk az Ürményi házba rakja fészkét,már 500 tagot számlálóik a’ fölszerelésre 1400 ft. gyűjtő­nek ’s öszsze,azonnal 40 tag 2000 forintot irt alá olly tőkéül,melly­­ből a’ társaság időközi szükségei fedeztethessenek. Szeretnek tud­ni: minőlrend e’ társaság hivatalos nyelve? A’ veszett kutyák elhatalmazása óta keletkezett bátorléti rendeletnél fogvást a’ szájkosarat nélkülöző ebek irgalmatlanul bakó kézre jutnak. E’helyes rendelet fölött nagyon elcsodálkoz­tak a’ kutyakedvelők, sőt egyik nem fogja meg, miként van az, hogy e’ jogsértés lázadásra nem korbácsolja barátit, a’ csendes sörivókat. December 23tól január­­ig 231 csavargó utasittatott ki a’ városból, kik azonban e’ kiutasítást törvénytelenségnek vitatván, újabban viszszaszállongoltak. Múlt hónap alatt a’ bűndíjakból 50­­ ft. 30 kr. váltót von be a’ hatóság. A’ duna-gőzhajózási társaság múlt évi öszszes bevétele 2,702,150 ft. 30 krra ment, az 1846diki évnél 384,137 ft. 21 krral többre. Milly kívánatos volna ennyi pénzt magyar zsebek­ben marasztani! Az éjjeli megtámadok,utczai fosztogatók merényeit megtörni máig sem igyekszik senki: egymást érik a’ hírek, miszerint majd ez, majd amaz támadtatott, kergettetették meg, vetkeztetnie ’s a’ rendőrség fűlét sem billenti mindezek hallomására.Mult éjek egyi­kén is a’ királyutczán két fiatal embert megtámadni igyekeztek, de ők, mielőtt a’ czimborák öszszefüttyentheték egymást, lábaik gyorsaságát igénybe vevők ’s megmenekültek a’ vész elől, így a’ magyar utczában is egy ismerősünk üldözője körmeit csak az által kerülő el, hogy közel lakására hamar kaput nyittatható. Bizony, bizony ha még tán a’ házmestereket elaltathatják e’ vakmerők, e­­gész kényelemmel foszthatják ki az embert, a’ nélkül, hogy éji őr­nek csak fiát láthatnék, még azt kell utóbb gyanítanunk, hogy az éjőrök csakugyan jó barátaik a’ holdvilág lovagainak. A’ kassai ,Á b r á z o 11 f­o­l­y­ó i­r a­finak már két számát lá­­tók, mellyek eléggé kezeskednek arról, hogy a’7 ft. 12 kr. elő­fizetési díjt megérdemli a’ vállalat. Különösen kávéházaknál nél­kű­lözhetlenné kellene tenni e’ lapot, melly a’magyar irodalomban új tünemény ’s pártolás mellett a külföldi képes újságokért kiadott sok pénzt itthon marasztaná. TÖR­VÉNY­HUT­ÓSÁGOK. Pestmegye. F. he­lőkén tárták nemes Pestmegye rendes rendkívüli közgyűlésüket főispánhelyettesi elnöklet alatt, mellynek tárgyát három rendbeli követjelentés, ’s bel­­igazgatási ügyek tevék. Elnök ő nagys. rövid megnyitó be­széddel üdvözölvén a’ gyéren megjelent rendeket ’s tiszti­kart, melly utóbbit a’ tanácskozás folyamán hivatalbeli kö­telességének,— melly a’ gyűléseken pontos megjelenést ’s ott maradást is parancsol—hivebb teljesítésére figyelmez­­teté,— a’ gyűlés tárgyainak elintézéséhez fogott’s .először olvastatott nádor-főispán ő fens, azon levele, mellyben a’ rr. ajánlatára Balla Endrét a’ főjegyzőségben, Rákóczy Já­nost az első aljegyzőségben, Simoncsics Alajost a’ má­sodik, és B­a­ll­a Endre urakat a’ harmadik rendszeres jegy­zői állásban megerősitni méltóztatott, melly főispáni kegyes­séget ’s a’ rendeknek tanúsított birodalmát főjegyző ur elő­léptetett társainak nevükben is rövid de jól alkalmazott be­szédben m­egköszöné, ’s a’ kevés számú hallgatóság által megélj­eneztettek. E’ tárgy végezte után főjegyző olvasá azon küldöttségi munkálatot, melly a’ házi kiadások rovatozására bízatott meg, ennek folytán (salvo err­ore calculi, mert a’ mozgások miatt nem jól hallhattuk a’ számokat) a’tisztviselők számára 1847/8 eszt.re beszedendő lenne 23,684 pft 29 pkr., ruházatra és fegyverzetre: 6700 pírt. megyei szolgák számára 20,347 fr.—napdijakra’stb. 50,200 fr.— Íróeszközökre 600 fr. rátartásra 7000 frt; — épületjavitásokra 11,000 fr. ka­tonatartásra­ 40,000 frt; hivatalos szekerezésekre 21,000 frt. előre nem látott szükségek költségei üldözésére 16,000 frt ’stb. ’stb.öszszesen a’folyó észt. házipénztár kiadásai a’ nevezett küldöttségi munkálatban 167,537 pírt 29 pkra ter­veztetnek. Ezen öszszeg egyes tételei mellett a’ küldöttség megemlité, mikép a’ rendek czélszerű intézkedéseik által a’ kiadásokban némelly rovatok majd v­égkép elenyésztek,némel­­lyek pedig tetemesen csökkentettek, miből az adózó közön­ségre némi könnyűség csakugyan háramlik ’s viszont Pest­­megye rendeinek gazdászati rendszerüket,’s a’ szegény nép i­­ránti emberiséges hajlamukat dicséretesen jellemzi. Az országgyűlési utasítások készítésére m­egbizott vá­­lasztvány is adott jelentést a’közgyűlésre, mellynek első részét a’ megye követeinek három rendbeli jelentéseik te­szik, holt. i.követ urak tudatják küldőikkel az országgyűlés megnyitását őfelségének személyes jelenléte által, ki is ez alkalommal az országosan öszszegyült rendekhez édes ma­gyar nyelvünkön szólott ’s ekép hazai nyelvünket annyi szá­zados remény és várakozások után trónra emelte. Tudatják továbbá, hogy az országgyűlés közakarattal Pestmegye in­dítványa szerint István cs. kir. főlget Magyarország nádorá­vá megválasztotta,’s e’ szerencsés választást felséges apos­toli királyunk azonnal magyar szavakkal megerősítette és szentesítette. A’ tudósításhoz mellékelték még követ urak a’ k.k. előadásokat is, mellyek közt igen sok jó foglaltatik az ország java’s előmenetelére; a’ harmadrendű tudósításban pedig megírják követ urak azon határzatlag megállapított alsótáblai munkálatokat, mellyek főrendi megegyezésre vár­nak; illyenek boldogult József nádor érdemeinek beczikkez­­tetése ’s valamelly közhasznú hazai intézet általi megörökit­­tetése, fens. családjának pedig tiszta jószágadományozássali megtiszteltetése; a’katonai élelmezés és szállásozás iránti e­­gyezkedések; a’ közteherviselés elvének, a’ katonai adó ki­vételével történt megállapítása, ’s a’ részletek kidolgozásá­nak választványra bizatása; az ősiség- ’s birtokviszonyok, kir. városok és kerületek, honosítás, magyar nyelv és nem­zetiség ügyében megállapított határzatok, mellyekben részint törvényjavaslatok fognak a’ felső táblához küldetni, részint a’ részletek kidolgozására választvány bízatott meg, illyen a’ városi ügy, a’ horvátországi sérelmek, a’ sajtótörvények ’stb. Az országgyűlési újság iránt is hozott az alsó tábla hatá­rozatot, de a’ főrendek beléegyezését ki nem nyerhetik. Ezen ’s egyéb kivonatban közlött jelentésekből a’ fr. saját elveik, ’s akaratuk alkalmazását látván,követ uraknak eddigi buzgó el­járásukért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatni határozta­tok.— Ugyanazon választvány munkálata folytán olvastattak Vasmegye és Kőszeg sz. kir. város leveleik, mellyekben a’ soprony-szombathelyi ’s németujhelyi vasút szükségét, és a’vidékre’s általa ismét a’ hazára vonatkozó hasznokat’s nye­reséget fejtegetvén, annak pártoltatására e’ megyét is felhiv­ják, mi kövét uraknak eljárás végett tisztükké fog tétetni. Soprony megyének ismeretes levele tudomásul szolgált; ha­­sonlag Székesfejérvár sz. kir. város levele is, mellyben a’ kir. városok szavazatát a’ rendezéstől elválasztatni kéri; a’ fr.e’ tárgyban már készített utasításuk mellett maradván,azt tudo­másul veszik. E’ tárgynál báró Eötvös József nem lévén a’ többséggel azonos véleményű, fentartá magának, hogy az országgyűlés főrendi ülésében eltérő nézeteit e’ tárgyra vo­natkozólag kifejtendi. — Olvastatott a’ nm. helyt.tanácsnak is egy levele, melly­ben a’ megyének meghagyatik, hogy az örökös tartományok­kal folytatandó hivatalos levelezésekben a’ latin nyelvet hasz­nálják továbbra is; erre egy alsó ausztriai kerület hivatalos megkeresése szolgáltatott alkalmat, mellyben e’ megye el­ső alispánja bizonyos adós egyed iránt kerestetik meg’s melly megkeresésre illető alispánul­ magyar nyelven válaszolt. A’rr. sajnálatukat fejezők ki, hogy az örökös tartományi hatóságok vénségükre kénytelenek latinul írni, magukra nézve pedig kifejezők, hogy olly nyelven, mellyel valaki nem ért, dolgot végezni nem kényszerittethetik, kivált a’kérdéses esetben,a midőn már a’magyar nyelv diplomatikai polczra emeltetett. Olvastatott Arad sz. kir. város levele is, mellyben saját lakosi és elődei érdemeit„haza,nemzetiség,közgazdászati ipar, kereskedés“’s más egyebek iránt hoszszas előadásban moti­válván kéri a’ rendeket, hogy követeik által Arad városnak beczikkeztetését pártolják; a’ fr. a’ kérelmet pártolni határ­­zák e’folyamodás folytán, de meg azért is, mert már az or­szággyűlés is véleményré Arad városnak országgyűlési ülés és befolyással biró sz. kir. városok közé leendő fölvételét.— Ellenben Krassómegye terjedelmes fejtegetésü levelét a’ fis­­cus öröködése ’s a’ birtokviszonyok rendeztetése tárgyában, miután Pestmegyének e kérdésben van már megállapított u­­tasitása, melly Krassóétól egészen eltérő,egyszerüleg tu­domásul vették.—A’nm. helytartótanács egy intézvényében meghagyá a’megyének, hogy a’ személyszállító postákat is ott és akkor, hol és mikor szükség kívánja — vontató lovakkal elláttatni tartsa kötelességének. Nyáry Pál m. alispán a’ me­gyét széles hatású körében sem tarthatja annyira jogosított­nak, hogy az adózók vagyonáról—marháiról—hova fordítás esetében is intézkedhetnek, ennélfogva a’ felhívott intézvényt sem tartja életbe léptethetnek; azonban elnök főispán-he­lyettes előterjesztésére,ki sok helyen tapasztalá, hogy a’széna és zab drágaságakor a’ postamesterek lovat sem tartanak, ’s igy a’ közlekedés egyesek ’s a’ közönség kárára vajmi meg­­akasztatik — ennek megelőzése tekintetéből tehát a’ rr. haj­landók a’ postáknak vontató lovakat rendelni folyó vitelárért. Főjegyző ezután olvasá azon küldöttség munkálatát,melly a’ n.körösi határban naponkint inkább terjedő homok megkö­tése érdekében neveztetett ki; a’ rr. ezen munkálatot némi mó­dosítással helybenhagyák. A’ közbirtokosság és város a’ kér­dés oeconomiai oldalát választott bíróságra kívánta bízatni, politikai oldalát illetőleg pedig nem ellenzék, ha az ügy revisio végett a’ nm. helytartó tanácshoz fog terjesztetni. Végül olvastatott nádor ő fenségének levele,melly sze­rint a’ közgyűlés korábbi fölterjesztése nyomán a’ negyedik rendes aljegyzői állomásra Jankovich György és H­aj­ós József jelöltek közül ez utóbbit nevezi ki, az elsőt pedig tisz­teletbeli főjegyzői czimmel méltóztatott diszesiteni, mi R. J. első jegyzőnek okul szolgált arra, hogy hivataláról leköszön­jön. Némelly úri ember ezen tiszteletbeli főjegyzőség körül épen nem a’ legutánzásra méltóbban ismerteté meg magát, régi szolgálat, érdem, képesség, igyekezet kijátszattak egy ifjabb kedvéért. — Batta Endre kik aljegyző bátyja halála következtében szinte lelépett hivataláról ’s a’rr. által az el­hunyt helyébe kecskeméti járásbeli szolgab­íróságra határoz­­tatott ajánltatni. (Folyt. köv.) Sleves-Külső-Szolnok vármegye. (Folyt. ’s vége.) 11) Az ország közszükségeire fordítandó, alkotványos kezelés és biztosíték mellett fölállítandó országos pénztár tör­vény által létesittessék. 12) Az anyagi kifejlődésnek egyik legfőbb előmozdítója kétségkívül a’ szilárd alapokon nyugvó nemzeti hitel, mellyet emelni a’ törvényhozás gyakorlati ol­dalának legfontosabb feladata, ’s hogy e’ hitel körünkben nem létezik, annak fő oka az ősiség, ennélfogva az ősiség és hitbizottságok eltörlésére olly törvényt kívánnak alkot­tatni, melly által az egész országban elágazó, és szorosan az ősiség kérdéseihez kötött magányv­isz­onyok minél kevésbbé zavartassanak meg, ’s igy az ősiség eltörlése által biztosabbá vált magány-birtoknak egyesekre nézve leendő kimutatásául rendes telekkönyvek országszerte létesiltesse­­nek, ugya’fölebbi rendszabályok által előidézendő gyorsabb pénzforgás gyülhelyéül egy nemzeti hitelintézet alkotmányos elveken alapuló alkottassák. 13) Vámviszonyainkat érdeklő­­leg, olly törvény alkotását kívánjuk, hogy Ausztria és Magyar­hon közti vámviszonyok a’ kölcsönös érdekek figyelembe vé­telével határoztassanak meg, jövendőre nézve pedig a’ma­gyar vámviszonyokra nézve az országgyűlésnek alkotványos befolyása biztosittassék. 14) Az ország közjavát és kereske­dést gyarapító magánvállalatokról szóló 183 Veik 251k­­.czikk oda módosíttassák: mikép az ország közlekedési vonalain épí­tendő vasutak, országos utak, vízcsatornákra az engedélyzés, egyedül az országgyűlés meghatározásától függjön,és az ezen t.czikkel kapcsolatban levő kisajátítási törvények, azon hiá­nyokra nézve, mellyeket az eddigi tapasztalás bennük felfe­­dezött,pótoltassanak ki, melly alkalommal a­ pest-fiumei vas­útnak mint azon közlekedési vonalnak, melly Magyarország főpiaczát a’ tengerrel, a’ világkereskedés főerével közvetlen kapcsolatba teszi, létesittetését alkalmas törvény által elő­mozdítani, úgy a’Tiszaszabályozás ügyét,mellytől a’mezei gaz­daság gyarapodását várhatni—a’ törvény paizsa alá he­­lyezni és erre nézve az 1840. lk­kt.czikket nagyobb vizi mun­kákra is kiterjeszteni kívánják. 15) Jövendőben orsz.gyűlés­­tartás helye Pestre, mint Magyarország természet által kijelölt fővárosába— törvény által h­atároztassék el ’s az erre nézve kivántató országház építtetésére még múlt országgyűlésen elrendelt élőmunkák nyomán sikeres lépések tétessenek. 16) A’ múlt országgyűlésen orvosoltatni sürgetett előleges sérel­mek szüntessenek meg. 17) A’ világos öröködési perben el­járást illető 1832 Aki 141k t.czikk oda módosíttassák, és ille­

Next