Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-05-28 / 63. szám
jövő alkalomkor nekik macskazenét adni. Elfeledték a’ rigók és szajkók, hogy őket a’ kakasok kelték föl álmaikból, és ők tartják ébren, és viaskodó természetüknél fogva ők szállnak szembe legelőször a’ madarak ellenségivel.— A’„Nemzeti“ múltkori ötven álgyús újdonságával, »Hazánkat is lóvá tette, — szerkesztője megpatkólhatja. — Múlt tegnapiban egy derék pesti kereskedő búcsút járt az izraeliták boltjaiban hirdetvén az isten üdvös igéjét mondván: no ti tolakodók voltatok mindig, tolakodjatok most is, csak írjatok alá annyit, hogy ti is tönkre juthassatok, minket is kényszeritsetek aláíratni, — mikor illyen rész idők járnak semmi gsert nem megy.—Ezek valának a’ keresztyén embernek apostolkodó szavai az izrael néphez.— Szent haza küldjed áldásod im e’ fiaidhoz. Bécsben hit szerint 150 republicanust bebörtönöztek.— Ezután csendes jön a’ város. — Hydra fejeket vagdalnak le. Egy pesti ifjú polgár lelkesítve napjaink szellemétől, eltökélé magában beállni az önkéntesek seregébe, rögtön tollat fogott, és levelet irt Fejérvárra az életbiztosító társasághoz, — és ezután. — Hazánk szegény, mint az útszélre letett gyermek, vagy kit a’rablók megfogtak, megkötöztek és jól elpáholták,’s miután mindenéiül megfosztás, útnak ereszték. — A’ haza szegény, és mégis vannak gazdag fiai.— Koldus anyának király gyermekei.— Ne hagyjátok hazafiak! és nézzétek az iveket mire a’szegény anyának adomány iratik, ott megtudjátok, kik a’ hű gyermekek.—És jegyezzétek föl a’ kakukáakat. Vidéki mozgalmak Tolna. Mártziusban tartatott először az állandó bizottvány ülése, ezt megelőzte eslve midőn a’teendők fölött tanácskozványt tartottunk, hire jött, hogy ujdonan kinevezett, és szeretettel karolt főispánunk megérkezett ’s már a’ megyeházba szállott. — A’ tanácskozvány'nem késett első alispánunk tolmácsolása mellett nála megjelenve, őt üdvözleni. — Más nap ülés kezdete előtt közénk Bezerédy István népemberünk vezérlete alatt megbízott választvány bizta meg, miután a’ templomba sieténk buzgó fohászinkat a’mindeneket kormányzóhoz bemutatni.— Fölesküvés után a’ főispáni remek szónoklatot, az ősi szokás szerint négy főbíró által történt felemelés után Hegyessy főjegyző viszonozta.Igy egyszerűen minden kül pompa nélkül jön az ezrek bizodalmát magában foglaló férfiú hivatalába igtatva,annál nagyobb diadalt ült keblünkben azon tisztelet, mellyet kormányzónknak ismeretes jelleme és igazságszeretete már ez előtt is kivívott magának . Miniszteri rendeletek következtében sajtóvétség esetébeli bíróság, mint ezt az eskültszéki alakitásmód 15. §a értelmezi, megválasztatott; a’ nemzetőrök ’s képviselőket választók, és eskültszéki képességgel bírók öszszeirására küldöttségek utasittattak. — A’ megszűnt uriszékek helyébe törvényszékek alakittattak Szegzárdon, Földváron, Ozorán, Hőgyészen, és Bonyhádon. — A’ népjegyzéket kemény csapás éri, a’ felmondások napirenden vannak,ez okból a’bizottvány határzónán kijelenti, hogy a’ szerződés fog ezentúl sinór mértékül szolgálni, különben pedig, ha ez nem volna, előleges bejelentés mellett féleszt, felmondás kívántatik arra, hogy a’jegyzők a’ nép bizodalmától minden ok nélkül elejtessenek. Nálunk minden rendben van.—r. 1. Borsodmegye, Miskolcz máj. 17. Lehető rövidséggel igyekszem elbeszélni, mi vidéki életünkben ez eseménydús napokban érdekes történt.— Főispánunk beigtatása f.h. -án ment véghez a’ régi sallangos divat mellőztével. Az előtte volt nap városunk egész nemzetőrsége diszmenetben tisztelkedett előtte, éjjel, mivel nem valósult hírek szerint azt rebesgeték,hogy a’ szendrei járás egyik nyughatlan táblabirája nem igen békés demonstraliókra készül, a’ nemzetőrség 5 hadnagyalja századaik külön őrhelyeire volt kirendelve ’s kettős őrcsapatban czirkálának,de az éj nyugodt és csendes vala, a’ nappal is, a’ szabad ég alatt tartott közgyűlés roppant számú jelen voltak előtt a’ legbékésbben folyt, a’ törvények kitörő éljenekkel fogadtattak, az uj kormány tagjai nagy lelkesüléssel megéljeneztettek, csenddel hallgaták végig a’bizottsányi előmunkálatokat, a’ kerületi felosztásokat, Csát,Kövesd, Keresztes, Bessenyő, Edelény, de az utólsónál a’ zaj kitört, Várkony legyen ő vagy Dédes? Ez volt az Éris álmájas miután a’ torkok kissé elfáradtak, főispánunk a’ kétrészre állásból ítélve Dédest mondá ki. Ezzel szép csendesen hazaoszlottunk ; csak könyvárusainkat táborozá körül a’ vidéki nép,és száma nem volt az uj törvény vevőinek.—Ki kételkednék aztán nemességünk loyalis ’s békeszerető létén ? Ilkén városunk tartá közgyűlését a’szabad ég alatt,’s kevés híja hogy öszsze nem zavarodtunk: az előzvények ezek: v.fóbiró a’ város minden osztályú értelmiségét egyiránt képviselő tanácskozvány ebbe terjeszté előleg a’ belügyminiszteri körlevelet a’ városok újabb törvény nyománi teendője iránt. A’ tanácskozvány azon véleményű vala, hogy Miskolcz állása egészen kivételes, megyétőli függő állása megmaradt, holott külön követválasztói testület, rendezett tanácsa van,de még csak adófizetők fölött ítélhet; hivatalnokai fizetésének emelése ’s több rendszer behozatala ebben csak az újabb megszaporitandó adóalapról feltételeztetik, melly csak májbtől veszi kezdetét’s igy nincs egyéb hátra, mint fölirást intézni a’ minisztériumhoz függő állásunk megszüntetése és szabad kir. városi hatósággá emeltetésünk iránt, a’ törvényparancsolta teendők iránt pedig intézkedni, a’ népességet öszszeiratni, hogy kijőjön , várjon nagy vagy középváros vagyunk é; ennek folytán a’ választási kulcs kidolgoztatván a’ választók öszszeirását elrendelni ’s a’ két követválasztási kerületet felosztani. A’ minden rendű és színezetű tanácskozvány ezen a’népességet öszszeiró küldöttség névsorát javaslatképen el is készítette. Azonban jön forrongás, értetlenség, vagy rossz akarat, ’s kapczáskodó tudákosság ott is vél találni csomót, hol az nem lehet a’ kákán; több helybeli demagóg egy uj találvánnyal, egy uj definitióval gazdagstált Rotteck Staatslexiconál, mikép polgár csak az, ki mesterember vagy kereskedő, a’ki tehát nem polgár, — ki vele! — ámde a’ földbirtokos, fiskális és diplomatiai osztály sem kereskedők sem mesterember nem lévén nem polgár, tehát ,,aussi mit ihm.“ Lőnek tehát bezaklatásai a’ gyűlésbe ezen uj definitióju polgárságnak „a’ polgárságot mindenből ki akarják hagyni, mindenüvé mindig csak fiskálist tesznek, — ne hagyjuk“ — ez volt a’ jelszó, és századunké ,,a’testvériség“—háttérbe merült. Főbíró megnyitván a’ gyűlést előadd a’tanácskozvány véleményét javaslatképen, felolvasá az öszszeiró küldöttség javaslati névsorát; és ekkor a’ balul fogott osztályérdek szónoka felállt az asztalra ’s beszédéből mintegy ennyit lehetett kivenni: „Az öszszeiró küldöttségben igen sok fiskálist lát el annyira, hogy ha más osztályok is képviselve nem lesznek, a’ város úgy lesz conscribálva, mint némellyek akarják hogy nem nagy, de közép, de kisváros leend, hogy tehát ez ne történhessék,új névsorkészitést kér.“—Az ügyvédi karból erre erélyesen viszszatoroltatott a’ sértés ’s miután többen az ekép gyanúsított karból a’ javaslati névsorból magokat kitörölteték, az ingerültség nagy vala, — egybizalom-comilé neveztetett ki az asztal mellett kiabálóktól ’s ez egy uj névsort készített, csaknem azon férfiakból állót, mint az előbbi; ez uj névsor elfogadtatott, a’ küldöttség föl— eskeltetni határoztatott ’s a’ gyűlés eloszlott. Mi volt tehát valódi alapja ezen sajnálandó castszellemkitörésnek? megmondjuk uraim: minoritási machinalio.Hogy hogy? ezt nem értjük, fogjátok mondani, csakúgy édes önök, hogy ha nagy várossá ad ki bennünket a’ népesség száma, a’ választói census nagyobb ’s igy a’ választó igen kevés , ha középváros leszünk, úgy a’ census kisebb ’s a’ választó sok, ki tehát nagy várost akar,az a’kevés által hiszi elnyerni diadalát, minoritással akar hatalmat elérni. Elámitva, dupirozva menté tehát az iparűző osztály vagy teljes öntudattal a’ csapdába, mellyre csábitóul igen heroicusszer, az érdekegység, a’városunk átalakításánál olly nélkülözhetlen érdek-egybeolvadás megölője, az osztályszellem, alkalmaztatott, meghatározni ezúttal nem akarjuk; de remélljük, hogy az osztályok egymás iránti viszonossága és méltányossága, mire bizony eddig itt panasz nem lehete, jövőre illyféle jelenésektől megkimélendi városunkat. Hála az égnek azonban,társaséleti kölcsönös vitatkozás után, ez osztályszellemű törekvés— kivált miután a’népöszszeirásban vélt ’s óhajtóit igazságát föl nem találhatandja — mert a’ kívánt számot már a’legvérmesb sem meri remélleni,—egész háttérbe szorult, ’s a’viszszalépés után előlépés következett, a’ két elemet képviselő egyletek a’ casino és polgáregylet f.h. 16 án egyesülten járták közgyűlésüket, mellyben elhatározák elnökeiket egy népgyülés öszszehivására megbízni, melly f. h. 17én a’városháznál roppant számú gyülekezet jelenlétében megtartatott, indítvány létetett egy nyilatkozatban a’ minisztériumhoz, iránta bizalmat és ragaszkodást és azon meggyőződésünket kifejezni, mikép honunk uj alkotványa’s nyersszabadsága fenmaradását’s a’hon békéjét csak a’mostani kormány zászlója alá minden osztály és pártszinezet nélküli egyesülésben véljük elérhetni, hogy megbotránykozzunk azon, a’ nép nevét álarczosan bitorló forradalmi párttöredék hangján, viseletén, melly épen a’ haza legjelesbeiből álló minisztériumot minden áron népszerűtleníteni akarja a’felolvasott’s mintegy ezen eszméket tartalmazó nyilatkozat egész terjedelmében elfogadtatott a’ népgyűléstől ’s a’ gyűlés elnöke megbizatott annak a’ minisztériumhoz küldésére, mire a’ gyűlés eloszlott minden zavar nélkül. S. Turócz május 8an tartott bizottványi gyűlésen főispánunk az elnöki széket elfoglalván egyelőre a’ középponti választvány tagjai törvényes esküt tettek le, ugyszinte a’ május 4 én kinevezett tbeli aljegyző Silye József is föleskeztetett; minek megtörténte után H.A. szucsányi lelkész azon inditványnyal állott elő, hogy municipális végzés hozassék, mellynél fogva a’köztanácskozási nyelv tót is legyen. Megtevén az indítványt, ő azt tótul is előkivánta adni, hanem ebben némelylyek erélyesb közbeszólása által megakadályozhatott, ’s miután a’ tót tanácskozást sürgető zaj valamennyire csilapult, többen igen alaposan kimutatták,hogy tövény ellen végzést hozni nem lehet.Tudtomra mintegy három szónok pártolá a’tót indítványt, pedig egyik ollyan, ki a’ magyar nyelvnek ezelőtt igen buzgó pártolója volt, és másik, kinek épen lisztében áll a’ törvények szentsége fölött őrködni’s áthágóit megbüntetni. Sokan, kik hivatali tekintélyüknél fogva is kötelesek lettek volna e’ tárgyban nyilatkozni, hallgattak, mi okból? másszor megmondom, ’s most csak azt jegyzem meg, hogy számításukban könnyen csalatkozhatnak,’s ha ez után akarnak égbelőni, könnyen Bellerophon sorsára juthatnak. A’főispán férfiasan kijelenté, hogy a’törvénynek hódolni kell, egyébiránt azon esetben, hol szükségét látná valamelly közérdekű tárgy közönségesitésének, a’ megfejtendők tolmácslását kizárólag magának vagy az általa megbizandónak tartja főn elnöki jognál fogva, melly kijelentés legott tótul tolmácsoltatván, jóllehet azzal a tét elem sehogy sem birt megbarátkozni’s valahányszor valaki magyarul beszélt, vagy uj tárgy merült föl,némelylyek izgatása’s bizgatására a’tót nyelvű tárgyalást mindegyre sürgeté, mindazáltal a’közügyek tárgyalásában legalább anynyira haladtunk, hogy mik legsürgetőbbek voltak, azokat jobbadán elintéztük. Ide tartozik jelesül a’ nemzeti őrségnek, és a’ sajtóvétségek iránt bíráskodandó esküitek öszszeirására minden járásban egy külön választvány kiküldése. Árva és számvevőszék elrendezés, árvaszámadások átvétele a’ községi elöljárók választása iránt egy tervezet-kidolgozás. Hadi főadószedőnknek odautasittatása, hogy a’ beszedett pénzt a’ szucsányi főhivatalhoz szállítsa,a’csendbiztosi számtételnél csak nyugtatványt mutasson elő.E’ gyűlés alatt általjában az izgatás kitünőleg szerepelt, a’ törvény salytának neveztetett ’s miután többen fenyegetőleg a’ teremet elhagyták a’ tanácskozás ocsmányságnak kereszteltetett, sőt mint beszélik, gyűlés előtt az izgatok egyike által pénz is osztogattatott. Megyénkben ha van némi mozgalom, azt a’ néptöbbség józanságának tulajdoníthatni legkivált, mert ha izgatás nem történnék, a’ tótságról senki sem álmodnék,minek igazolásául szolgál következő eset is: május 4-i népgyűlésre Turány mezőváros magyar fölirásu zászlóval jelent meg Szent Mártonban, de itt a’ szabadságot kiállók ebeli szabadsági elvüknek megfelelendő!« a’ turányiakat e’zászló elrejtésére kényszeritették. Gondolom a’miniszterium itt erélyesbben fog föllépni, ’s a’ dolgokat ollyakra bízza, kik a’ nemzetiségnek valódi hívei. 1.—1. 260 Jász-Berény, május 23k án. Népgyülésből jövök, a’ szó valódi értelmében vett népgyülésből. Jász-Berény körülbelül 20 ezer lakost számlál; e’ számból azok, kik az öszszeirás szerint választóképességgel bírnak, öszszegyűltek a’ városháznál, hogy vasárnap (f.hó 28-án) tartandó tisztválasztás ügyében némi előleges intézkedések történjenek. A képességgel bírók száma 1064 — csekélység az öszszes lakosságot tekintve, ’s máskép alig magyarázható, mint azon körülmény által, mihez képest egyfelől igen sok az apró birtokos, ki a’ törvény kívánta jövedelmi qualiticatiót meg nem üli; más részt meg a’ sajátságos jász viszonyoknál fogva, mellyek több tekintetben emlékeztetnek a’ patriarchális rendszerre—négy és teljes korú férfi él apai vagy anyai hatalom alatt egy családban, melly, ha keblében az osztály végbe menne, ugyanannyi képviselőt adna ki. E’ kettes körülmény aggasztó eredményre vezet a’ nemzetőrség-alakításnál, ’s kétséget nem szenved, hogy ha valahol, a’ Jászságban lehető legtágabb értelmezést kellend a’ qualification, szóló törvénynek adni; mert csak igy lehető, hogy a’ 20 ezernyi lélekkel biró városból nem ezer háromszáz, hanem öt hat ezer nemzetőr kerüljön elé. Ugyan ez áll a’kerület egyéb községeire nézve is. Tárgyamra viszszatérőleg lehetten őszinte örömmel nem szólnom a’ fönérintett népgyűlésről: itt láttam először életemben, mi az „a’nép bizalmát bírni,a mit teszen a’néphez olly hangon szólni, melly annak keble mélybre hat. Ha már magában sajátságos tünemény tömött terembe lépni, melly fulasztásig tömve van a’ földmivelő osztály képviselőivel,— mit mondjak azon helyről, mellyre a’jász gazdák öszszesereglettek ? Természetesen hájjal gazdagon megkent bundákban ’s jobbára nyakravaló nélkül —■ ősi szokás szerint.Szerettem volna e’pillanatban festő lenni,hogy lerajzolhatnám azon arczokat, mellyek itt korkülönbség szerint változólag ecsetelve, de mind azon egy eredeti kinyomattal egymás mellé halmozva voltak. Szerettem volna magam mellé néhány Lármás pesti burgert, hogy látták volna, minő a’ magyar a’ haza legünnepélyesb pillanatában—akkor t.i. midőn a’ közös veszélynek közös erőveli elhárításáról tanácskozik. Ki életében illyesmit látott, az a’ pesti népgyüléseket tartalom nélküli szónoklataival, és százrótű közönyösségével —nagyszerűeknek nemtalálhatja. Midőn Szentkirályi a’ terembe lépett,ép olly rivalgálón az éljen, a’ miilyen mély volt a’ csend pillanattal előbb; ’s midőn a’ derék főkapitány elmondá,hogy e’ terem a’ népé (a’ városház terme)’s hogy ő ide nem amint főkapitány jelent meg.