Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-05-28 / 63. szám

jövő alkalomkor nekik macskazenét adni. Elfeledték a’ rigók és szajkók, hogy őket a’ kakasok kelték föl álmaikból, és ők tartják ébren, és viaskodó természetüknél fogva ők szállnak szembe legelőször a’ madarak ellenségivel.— A’„Nemzeti“ múltkori ötven álgyús újdonságával, »Ha­zánkat is lóvá tette, — szerkesztője megpatkólhatja. — Múlt tegnapiban egy derék pesti kereskedő búcsút járt az izraeliták boltjaiban hirdetvén az isten üdvös igéjét mond­ván: no ti tolakodók voltatok mindig, tolakodjatok most is, csak írjatok alá annyit, hogy ti is tönkre juthassatok, minket is kényszeritsetek aláíratni, — mikor illyen rész idők járnak semmi gsert nem megy.—Ezek valának a’ keresztyén ember­nek apostolkodó szavai az izrael néphez.— Szent haza küld­­jed áldásod im e’ fiaidhoz. Bécsben hit szerint 150 republicanust bebörtönöztek.— Ezután csendes jön a’ város. — Hydra fejeket vagdalnak le. Egy pesti ifjú polgár lelkesítve napjaink szellemétől, eltökélé magában beállni az önkéntesek seregébe, rögtön tollat fogott, és levelet irt Fejérvárra az életbiztosító társaság­hoz, — és ezután. — Hazánk szegény, mint az útszélre letett gyermek, vagy kit a’rablók megfogtak, megkötöztek és jól elpáholták,’s mi­után mindenéiül megfosztás, útnak ereszték. — A’ haza sze­gény, és mégis vannak gazdag fiai.— Koldus anyának király gyermekei.— Ne hagyjátok hazafiak! és nézzétek az iveket mire a’szegény anyának adomány iratik, ott megtudjátok, kik a’ hű gyermekek.—És jegyezzétek föl a’ kakukáakat. Vidéki mozgalmak­ Tolna. Mártzius­ban tartatott először az állandó bi­­zottvány ülése, ezt megelőzte eslve midőn a’teendők fölött ta­­nácskozványt tartottunk, hire jött, hogy ujdonan kinevezett, és szeretettel karolt főispánunk megérkezett ’s már a’ megyeház­ba szállott. —­ A’ tanácskozvány'nem késett első alispánunk tolmácsolása mellett nála megjelenve, őt üdvözleni. — Más nap ülés kezdete előtt közénk Bezerédy István népemberünk vezérlete alatt megbízott választvány bizta meg, miután a’ templomba sieténk buzgó fohászinkat a’mindeneket kormány­zóhoz bemutatni.­— Fölesküvés után a’ főispáni remek szó­noklatot, az ősi szokás szerint négy főbíró által történt fele­melés után Hegyessy főjegyző viszonozta.Igy egyszerűen min­den kül pompa nélkül jön az ezrek bizodalmát magában fogla­ló férfiú hivatalába igtatva,annál nagyobb diadalt ült keblünk­ben azon tisztelet, mellyet kormányzónknak ismeretes jelle­me és igazságszeretete már ez előtt is kivívott magának . Miniszteri rendeletek következtében sajtóvétség esetébeli bíróság, mint ezt az eskültszéki alakitásmód 15. §a értelme­zi, megválasztatott; a’ nemzetőrök ’s képviselőket választók, és eskültszéki képességgel bírók öszszeirására küldöttségek utasittattak. — A’ megszűnt uriszékek helyébe törvényszé­kek alakittattak Szegzárdon, Földváron, Ozorán, Hőgyészen, és Bonyhádon. — A’ népjegyzéket kemény csapás éri, a’ felmondások napi­renden vannak,ez okból a’bizottvány határ­zónán kijelenti, hogy a’ szerződés fog ezentúl sinór mértékül szolgálni, különben pedig, ha ez nem volna, előleges beje­lentés mellett féleszt, felmondás kívántatik arra, hogy a’jegy­zők a’ nép bizodalmától minden ok nélkül elejtessenek. Ná­lunk minden rendben van.—­r. 1. Bors­o­dm­egye, Miskolcz máj. 17. Lehető rövidség­gel igyekszem elbeszélni, mi vidéki életünkben ez esemény­dús napokban érdekes történt.— Főispánunk beigtatása f.h. -án ment véghez a’ régi sallangos divat mellőztével. Az e­­lőtte volt nap városunk egész nemzetőrsége diszmenetben tisztelkedett előtte, éjjel, mivel nem valósult hírek szerint azt rebesgeték,hogy a’ szendrei járás egyik nyughatlan táblabi­­rája nem igen békés demonstraliókra készül, a’ nemzetőrség 5 hadnagyalja századaik külön őrhelyeire volt kirendelve ’s kettős őrcsapatban czirkálának,de az éj nyugodt és csendes vala, a’ nappal is, a’ szabad ég alatt tartott közgyűlés roppant számú jelen voltak előtt a’ legbékésbben folyt, a’ törvények kitörő éljenekkel fogadtattak, az uj kormány tagjai nagy lel­­kesüléssel megéljeneztettek, csenddel hallgaták végig a’bi­­zottsányi előmunkálatokat, a’ kerületi felosztásokat, Csát,Kö­vesd, Keresztes, Bessenyő, Edelény, de az utólsónál a’ zaj ki­tört, Várkony legyen ő vagy Dédes? Ez volt az Éris álmája­­s miután a’ torkok kissé elfáradtak, főispánunk a’ kétrészre állásból ítélve Dédest mondá ki. Ezzel szép csendesen haza­oszlottunk ; csak könyvárusainkat táborozá körül a’ vidéki nép,és száma nem volt az uj törvény vevőinek.—Ki kételked­nék aztán nemességünk loyalis ’s békeszerető létén ? I­lkén városunk tartá közgyűlését a’szabad ég alatt,’s kevés híja hogy öszsze nem zavarodtunk: az előzvények ezek: v.fóbiró a’ város minden osztályú értelmiségét egyiránt kép­viselő tanácskozvány eb­be terjeszté előleg a’ belügyminisz­teri körlevelet a’ városok újabb törvény nyománi teendője i­­ránt. A’ tanácskozvány azon véleményű vala, hogy Miskolcz állása egészen kivételes, megyétőli függő állása megmaradt, holott külön követválasztói testület, rendezett tanácsa van,de még csak adófizetők fölött ítélhet; hivatalnokai fizetésének emelése ’s több rendszer behozatala ebben csak az újabb megszaporitandó adó­alapról feltételeztetik, melly csak máj­­btől veszi kezdetét’s igy nincs egyéb hátra, mint fölirást in­tézni a’ minisztériumhoz függő állásunk megszüntetése és szabad kir. városi hatósággá emeltetésünk iránt, a’ törvény­­parancsolta teendők iránt pedig intézkedni,­­ a’ népessé­get öszszeiratni, hogy kijőjön , várjon nagy vagy középváros vagyunk é; ennek folytán a’ választási kulcs kidolgoztat­ván a’ választók öszszeirását elrendelni ’s a’ két követválasz­tási kerületet felosztani. A’ minden rendű és színezetű ta­nácskozvány ezen a’népességet öszszeiró küldöttség névso­rát javaslatképen el is készítette. Azonban jön forrongás, értetlenség, vagy rossz akarat, ’s kapczáskodó tudákosság ott is vél találni csomót, hol az nem lehet a’ kákán; több helybeli demagóg egy uj találván­­nyal, egy uj definitióval gazdagstált Rotteck Staatslexiconál, mikép polgár csak az, ki mesterember vagy kereskedő, a’ki tehát nem polgár, — ki vele! — ámde a’ földbirtokos, fis­kális és diplomati­ai osztály sem kereskedők sem mesterem­ber nem lévén nem polgár, tehát ,,aussi mit ihm.“ Lőnek te­hát bezaklatásai a’ gyűlésbe ezen uj definitióju polgárságnak „a’ polgárságot mindenből ki akarják hagyni, mindenüvé mindig csak fiskálist tesznek, — ne hagyjuk“ — ez volt a’ jelszó, és századunké ,,a’testvériség“—háttérbe merült. Főbíró megnyitván a’ gyűlést előadd a’tanácskozvány véleményét javaslatképen, felolvasá az öszszeiró küldöttség javaslati névsorát; és ekkor a’ balul fogott osztályérdek szó­noka felállt az asztalra ’s beszédéből mintegy ennyit lehe­tett kivenni: „Az öszszeiró küldöttségben igen sok fiskálist lát el annyira, hogy ha más osztályok is képviselve nem lesz­nek, a’ város úgy lesz conscribálva, mint n­émellyek akarják hogy nem nagy, de közép, de kisváros leend, hogy tehát ez ne történhessék,új névsorkészitést kér.“—Az ügyvédi karból er­re erélyesen viszszatoroltatott a’ sértés ’s miután többen az ekép gyanúsított karból a’ javaslati n­évs­o­r­b­ó­l mago­kat kitörölteték, az i­n­g­e­r­ü­lt­s­é­g nagy vala, — egybi­­zalom-comilé neveztetett ki az asztal mellett kiabálóktól ’s ez egy uj névsort készített, csaknem azon férfiakból állót, mint az előbbi; ez uj névsor elfogadtatott, a’ küldöttség föl— eskeltetni határoztatott ’s a’ gyűlés eloszlott. Mi volt tehát valódi alapja ezen sajnálandó castszellem­­kitörésnek? megmondjuk uraim: minoritási machinalio.Hogy hogy? ezt nem értjük, fogjátok mondani, csakúgy édes önök, hogy ha nagy várossá ad ki bennünket a’ népesség száma, a’ választói census nagyobb ’s igy a’ választó igen kevés , ha középváros leszünk, úgy a’ census kisebb ’s a’ választó sok, ki tehát nagy várost akar,az a’kevés által hiszi elnyerni dia­dalát, minoritással akar hatalmat elérni. Elámitva, dupiroz­­va menté tehát az iparűző osztály vagy teljes öntudattal a’ csapdába, mellyre csábitóul igen heroicusszer, az érdekegy­ség, a’városunk átalakításánál olly nélkülözhetlen érdek-egy­beolvadás megölője, az osztályszellem, alkalmaztatott, meg­határozni ezúttal nem akarjuk; de remélljük, hogy az osztályok egymás iránti viszonossága és méltányossága, mire bizony eddig itt panasz nem lehete, jövőre illyféle jelenésektől meg­­kimélendi városunkat. Hála az égnek azonban,társaséleti köl­csönös vitatkozás után, ez osztályszellemű törekvés— kivált miután a’népöszszeirásban vélt ’s óhajtóit igazságát föl nem találhatandja — mert a’ kívánt számot már a’legvérmesb sem meri remélleni,—egész háttérbe szorult, ’s a’viszszalépés után előlépés következett, a’ két elemet képviselő egyletek a’ casino és polgáregylet f.h. 16 án egyesülten járták közgyűlé­süket, mellyben elhatározák elnökeiket egy népgyülés öszsze­­hivására megbízni, melly f. h. 17én a’városháznál roppant számú gyülekezet jelenlétében megtartatott, indítvány létetett egy nyilatkozatban a’ minisztériumhoz, iránta bizalmat és ra­gaszkodást és azon meggyőződésünket kifejezni, mikép ho­nunk uj alkotványa’s nyersszabadsága fenmaradását’s a’hon békéjét csak a’mostani kormány zászlója alá minden osztály és pártszinezet nélküli egyesülésben véljük elérhetni, hogy megbotránykozzunk azon, a’ nép nevét álarczosan bitorló for­radalmi párttöredék hangján, viseletén, melly épen a’ haza legjelesbeiből álló minisztériumot minden áron népszerűtle­­níteni akarja a’felolvasott’s mintegy ezen eszméket tartalmazó nyilatkozat egész terjedelmében elfogadtatott a’ népgyűléstől ’s a’ gyűlés elnöke megbizatott annak a’ minisztériumhoz kül­désére, mire a’ gyűlés eloszlott minden zavar nélkül. S. Turócz május 8an tartott bizottványi gyűlésen főis­pánunk az elnöki széket elfoglalván egyelőre a’ középponti választvány tagjai törvényes esküt tettek le, ugyszinte a’ má­jus 4 én kinevezett tbeli aljegyző Silye József is föleskeztetett; minek megtörténte után H.A. szucsányi lelkész azon inditvány­­nyal állott elő, hogy municipális végzés hozassék, mellynél fogva a’köztanácskozási nyelv tót is legyen. Megtevén az in­dítványt, ő azt tótul is előkivánta adni, hanem ebben némely­­lyek erélyesb közbeszólása által megakadályozhatott, ’s miu­tán a’ tót tanácskozást sürgető zaj valamennyire csilapult, többen igen alaposan kimutatták,hogy tövény ellen végzést hoz­ni nem lehet.Tudtomra mintegy három szónok pártolá a’tót in­dítványt, pedig egyik ollyan, ki a’ magyar nyelvnek ezelőtt igen buzgó pártolója volt, és másik, kinek épen lisztében áll a’ törvények sz­entsége fölött őrködni’s áthágóit megbüntet­ni. Sokan, kik hivatali tekintélyüknél fogva is kötelesek lettek volna e’ tárgyban nyilatkozni, hallgattak, mi okból? másszor megmondom, ’s most csak azt jegyzem meg, hogy számítá­sukban könnyen csalatkozhatnak,’s ha ez után akarnak égbelő­­ni, könnyen Bellerophon sorsára juthatnak. A’főispán férfia­san kijelenté, hogy a’törvénynek hódolni kell, egyébiránt a­­zon esetben, hol szükségét látná valamelly közérdekű tárgy közönségesitésének, a’ megfejtendők tolmácslását kizárólag magának vagy az általa megbizandónak tartja főn elnöki jognál fogva, melly kijelentés legott tótul tolmácsoltatván, jóllehet azzal a tét elem sehogy sem birt megbarátkozni’s valahány­szor valaki magyarul beszélt, vagy uj tárgy merült föl,némely­­lyek izgatása’s bizgatására a’tót nyelvű tárgyalást mindegyre sürgeté, mindazáltal a’közügyek tárgyalásában legalább any­­nyira haladtunk, hogy mik legsürgetőbbek voltak, azokat job­badán elintéztük. Ide tartozik jelesül a’ nemzeti őrségnek, és a’ sajtóvét­ségek iránt bíráskodandó esküitek öszszeirására minden já­rásban egy külön választvány kiküldése. Árva és számvevő­­szék elrendezés, árvaszámadások átvétele a’ községi elöljá­rók választása iránt egy tervezet-kidolgozás. Hadi főadósze­dőnknek odautasittatása, hogy a’ beszedett pénzt a’ szucsányi főhivatalhoz szállítsa,a’csendbiztosi számtételnél csak nyug­­tatványt mutasson elő.E’ gyűlés alatt általjában az izgatás ki­­tünőleg szerepelt, a’ törvény salytának neveztetett ’s miután többen fenyegetőleg a’ teremet elhagyták a’ tanácskozás ocs­mányságnak kereszteltetett, sőt mint beszélik, gyűlés előtt az izgatok egyike által pénz is osztogattatott. Megyénkben ha van némi mozgalom, azt a’ néptöbbség józanságának tulajdoníthatni legkivált, mert ha izgatás nem történnék, a’ tótságról senki sem álmodnék,minek igazolásá­ul szolgál következő eset is: május 4-i népgyűlésre Turány mezőváros magyar fölirásu zászlóval jelent meg Szent Már­tonban, de itt a’ szabadságot kiállók ebeli szabadsági elvük­nek megfelelendő!« a’ turányiakat e’zászló elrejtésére kény­­szeritették. Gondolom a’miniszterium itt erélyesbben fog föl­lépni, ’s a’ dolgokat ollyakra bízza, kik a’ nemzetiségnek va­lódi hívei. 1.—1. 260 Jász-Berény, május 23k án. Népgyülésből jövök, a’ szó valódi értelmében vett népgyülésből. Jász-Berény kö­rülbelül 20 ezer lakost számlál; e’ számból azok, kik az ösz­­szeirás szerint választóképességgel bírnak, öszszegyűltek a’ városháznál, hogy vasárnap (f.hó 28-án) tartandó tisztvá­­lasztás ügyében némi előleges intézkedések történjenek. A­ képességgel bírók száma 1064 — csekélység az öszszes lakosságot tekintve, ’s máskép alig magyarázható, mint azon körülmény által, mihez képest egyfelől igen sok az apró birtokos, ki a’ törvény kívánta jövedelmi qualiticatiót meg nem üli; más részt meg a’ sajátságos jász viszonyoknál fogva, mellyek több tekintetben emlékeztetnek a’ patriarchá­lis rendszerre—négy és teljes korú férfi él apai vagy anyai hatalom alatt egy családban, melly, ha keblében az osztály végbe menne, ugyanannyi képviselőt adna ki. E’ kettes körülmény aggasztó eredményre vezet a’ nem­zetőrség-alakításnál, ’s kétséget nem szenved, hogy ha va­lahol, a’ Jászságban lehető legtágabb értelmezést kellend a’ qualification,­ szóló törvénynek adni; mert csak igy lehető, hogy a’ 20 ezernyi lélekkel biró városból nem ezer há­romszáz, hanem öt hat ezer nemzetőr kerüljön elé. Ugyan ez áll a’kerület egyéb községeire nézve is. Tárgyamra viszszatérőleg lehetten őszinte örömmel nem szólnom a’ fönérintett népgyűlésről: itt láttam először életemben, mi az „a’nép bizalmát bírni,a mit teszen a’nép­­hez olly hangon szólni, melly annak keble mélybre hat. Ha már magában sajátságos tünemény tömött terembe lépni, melly fulasztásig tömve van a’ földmivelő osztály kép­viselőivel,— mit mondjak azon helyről, mellyre a’jász gaz­dák öszszesereglettek ? Természetesen hájjal gazdagon meg­kent bundákban ’s jobbára nyakravaló nélkül —■ ősi szokás szerint.Szerettem volna e’pillanatban festő lenni,hogy lerajzol­hatnám azon arczokat, mellyek itt korkülönbség szerint vál­­tozólag ecsetelve, de mind azon egy eredeti kinyomattal egy­más mellé halmozva voltak. Szerettem volna magam mellé néhány Lármás pesti burgert, hogy látták volna, minő a’ magyar a’ haza legünnepélyesb pillanatában—akkor t.i. mi­dőn a’ közös veszélynek közös erőveli elhárításáról tanács­kozik. Ki életében illyesmit látott, az a’ pesti népgyüléseket tartalom nélküli szónoklataival, és százrótű közönyösségével —nagyszerűeknek nem­­találhatja. Midőn Szentkirályi a’ terembe lépett,ép olly rivalgálón az éljen, a’ miilyen mély volt a’ csend pillanattal előbb; ’s midőn a’ derék főkapitány elmondá,hogy e’ terem a’ népé (a’ városház terme)’s hogy ő ide nem amint főkapitány jelent meg.

Next