Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-05-30 / 64. szám
. Nem kétlem, ügyeltek eddig is a’ város tisztviselői arra, hogy mind azok, kik csupán rendőri kihágásért lőnek békisérve, még azon napon, vagy legkésőbb a’ következő nap reggelén, — azok pedig, kik valamelly bűntettről vádoltatva kerültek börtönbe, legfölebb harmadnap alatt—törvényes biró elébe állíttassanak, ’s ellenök a’törvényes eljárás czélszerű lehető legnagyobb gyorsasággal folytattassék ’s bevégeztessék;— csak azt említem meg, hogy minden e’ részbeni mulasztás súlyos felelet terhét vonná maga után. Elvárom mindezekre nézve a’városnak serény és pontos intézkedéseit, ’s a’ teljesítettekről azonnal jelentést kívánok.—Tudom, hogy ezen ideiglenes javítások is növelik a városnak amúgy is tetemes költségeit, de itt az igazság s emberiség rovására gazdálkodni akarni vélek volna. Végre méltányló elismeréssel kell megemlítenem a’ városi rabok kórházához rendelt orvosnak, Düffel urnak a’ beteg rabokkal szelíd bánásmódját ’s kitünő szorgalmát, melylyet általam a’pesti börtönök megvizsgálására kiküldött osztályigazgatónak, Bónis Sámuel urnak hivatalos jelentése szerint maguk a beteg rabok is a’ vizgálatteljesitő előtt hálásan kiemeltek, s kívánom, hogy erről maga Düffel úr is a’ város által értesittessék.Pest, május hó 25. napján 1848. Deák Ferencz, igazságügyi minister. Pest, május 29-én. Ki ellenségét kicsinyli, saját ereje kifejtését hanyagolja el, kinagyítja, magát kicsinyíti és csüggeleggé tevén, előnyt nyújt a’vérszemre kapandó ellenségnek. Amott a’ rövidlátás, emitt a’ rémület növeszti az ellenerőt: első esetben a’ meglepetés hatálya, másodikban a’ szám elborító játéka verhet le bennünket menthetlenül. Ismerni kell tehát legelőbb az ellenséget, czéljával együtt; ismerni még előbb, vagy ugyanakkor magunkat, koczkánforgó ügyeinkkel egyetemben, hogy hideg számítással öszszetarthassuk a’mérkőzési erőket. De ismerni szükség a’viszony okát is , mik mindünnen környeznek; ismerni az időt, mellyben jelennen élünk, ’s jövőben élni akarunk; ismerni a’ tért, melly működéseink színpadjául szolgál vala. Lássuk tehát, kik ellenségeink? Amott a’ Gn-tengeröböl mellett éjszakán másfél század óta szőnek tervet arra, hogy egy ellenállhatlanul inponáló, vagy épen törvényt dictáló birodalommá óriásodjék az éjszaki hatalom.A’szláv faj uralkodása megörökiltetni czéloztatik egész Európa fölött. Újabb időkben, legkivált a’90-i forradalom óta e’ czél mellé egy másik is tüzetett öntudatosan, t. i. az absolutismus meggyökeresitése, melly bizonyos családoknak kényelmes jövendőt biztosítván—az illetők előtt kimondhatlan vonzerővel bir, még egyúttal hatalmas csalétek a’ fejedelmek elkábitására, hogy az elsőbb titkos czélok előmozdításához eszközül fölhasználtassanak. Mert ki nem tudja,hogy a’ korszellem forradalom órai fejleményében egyeseké fölé emelvén a’ közérdeket, minden ezzel ellentétbe hozott érdeket,— legyen bár az maga a’trón—száműzni törekszik. És minthogy csakugyan a’ trónok érdeke többnyire éles ellentétben áll a’ közérdekkel, sok helyütt a’ had bevallottan ellenök irányoztatik. Európának respublikái tendentiáját csak a’ vak nem látja, mit láthatólag fejleszt azon makacs jogtagadás, vagy épen jogfosztogatás, mi a’tónok részéről olly kiálltólag űzetik a’népek ellenében. És a’ tendentia ’s általán a’ szabadelvüség az, mellyet az éjszaki óriás lelkéből gyűlöl,’s meggyűlöltet minden uralkodó családdal, kiket frigyébe vonni alattomos érdeke kívánja,mint ez napról napra láthatóbbá válik a’ nyílt szeműek előtt. Éjszak ellenséget ismer a’ szabadelvüségben, ’s hogy ugyanezt lássanak benne a’ trónok is, országaikban kirívóvá tenni igyekszik azt ravasz politikájával. Melly fegyvert széttörendő volna, használja elámitottai ellen. Izgattat, hogy igázhasson, ’s igáztatni törekszik fajrokonaival, hogy aztán biztosabban nyakukra hághasson. Épen úgy tesz a’birodalmán kívül fekvő szlávokkal,mint durva kedélyű férfiú a’ hajadonnal, édességeket sugdoz füleibe, anem lenni igyekszik, mígnem hálóba kerité a’ tévedőt,ki csak a’háziasb életnél érezi,mennyire csalódott, midőn álarcztalanul lép föl ágya előtt a’ gaz csábitó. — Oroszország durva politikájának titkos szálai átszövődnek Európa nagyobb részén,a’kabinetek emberei régóta zsoldjába szegődtek, hogy a’ jégeorosz terhetlen torkába kerítsék a’ népeket a’ leggyalázatosabb rendszer által. A’ háló a’török és ausztriai birodalomra vettetett ki legnagyobb eszélylye hamar már hurkon akadt szegény,emez sem áll messze az örvény szélétől, hacsak talpon nincsenek jobbjaink.— Hazánk volna épen a’ legkövérebb falat, de egyszersmind diadalának legnagyobb gátköve, mint volt hajdan a’ török barbarismus ellen. Oroszország tehát a’ mi fő ’s legfélelmesb ellenségünk. Félelmes, mert támasztott fel, honnan a’ legfőbb jót várni megszokták a’népek. Fejedelmünk személye körül tekerődzik a’ kígyó, a’ fejedelmi családot magát föláldozni készen, a’ legalábbvaló ármánykodás ocsmány fegyvereivel. Az orosz zsoldban levő bureaucralia a’, birodalombeli szláv törekvéseket folyvást ápolgatá’s most, midőn hazánkban a’szabadelvűség diadalmasan fölemelte fejét, hogy szétrázza azon machinát, mellyel a’ népeket elbukták, •s a’ sarokba szorult szörny végerőködéssel dobta közénk Eris almáját. A’ szlávok vérszemre kapva mozogni kezdének, ábrándos Intőkben külön császárságról álmodozók.— Horvátországba e’ fanaticus párt kebléből rendeltetett egy bán. — A’ bureaucraba ülteté polezra őt, egy csapásra két legyet csapandó agyon, t. i. megállapítani a’ régi kiváltságos uralmat, egyúttal szolgálni látszani bérlőjének,—kit azonban, ha kell, el is árultak volna, mint gaz czimboráknál szokás.—E’bureaucratia lure,hogy a’szláv ajkú népek között orosz kalendáriumok oszlathassanak szét,mellyben idegen istenek bálványozására gyujták a’ népeket. A’ fejedelmi szentség vallása, — egy ukázos czárra vitetett át. A’bureaucraticus gyámolitásu szláv propaganda legközelebb felére nőtt pártfogóinak, eszközből hatalommá válandó ez irányban mutatá ki foga fehérét a’ bécsi mozgalmakban. Nem kevesebb,mint a’dynastiának megtótositása czéloztatik. Fölmutatják a’ statistikát,—játszanak a’ számokkal,hogy a’ gyönge fejüeket elhódítsák. E’ számításból mi magyarok jóformán kifeledteténk, mennyiben önállóságunkat megvédeni erőtleneknek tartának. Szerintük, mi a’ lázadók országtól és határvidékeinktől volnánk legyőzendők. A’ támadást tőlünk várják, legkivált a'jégcolosz. Mert ha igaz, hogy Szerbországból gyámolittatni igértetett az illyr mozgalom, úgy bizonyos, hogy Oroszország terve szerint megy a’ dolog.—A’ szerbek ugyanis visszaszoritandók lévén általunk, határaikba vitetnének fegyvereink,mit a’ pétervári politika kedvező ürügyül tekintene, egy nagy hóditó háborúra. Szerbország protectiója alatt van.— A’támadást innen várhatjuk. Az erő nagy, de nem kell felednünk, hogy szolgacsoportok küzdenének szabadságaikat féltő vitézeink ellen. És bármilly félelmes legyen számra az orosz sereg,—a hisztéria tanúsága szerint—támadó háborúkban gyengébbek előtt is meghajult már. Általán minden nép legerősebb védállapotában. Nekünk is ez sorsunk. Még szerencsénkben sem szabadna annyira ragadtatnunk, hogy a’ colosz terrenumán pusztítsunk, mert ott iszonyú dolgok fejlődhetnének ki. A’ többit lássuk közelebb, minn metropolitájok közbejárására egyesültek. A’ törökök alatt az oláhok elnyomattak, — a’ török később kiűzelvén a’ magyar földről, az oláh ismét letelepedett. Az oláhok rituális püspököket nyertek u. m. a’ südniczi, váradi, munkácsi, károlyfejérvári metropolitát’s beszterczei püspököt— kik részint Károlyfejérvárt tartott zsinatban a’ szik század vége felé a’római egyházzal ismét egyesültek.— Az illyr nép alig jött be—keleti szertartása ’s nemzetisége biztosíttatván, már is üldözte a’ görög katholicusokat, kolostoraikat elfoglalta, maga hatósága alá vetette; az 1741 évi törvény 4. 5. 6. §. bizonyítja. Az aradi illyr püspök Synesius fegyveres erővel utazta be Biharmegyét ’s sokféle ígéretekkel a’ népet maga hatósága alá kénytelte. Illy eszközökkel Magyarhonban, Erdélyben pedig Sopronius általi millió órába’ nem egyesült illyr egyház kormánya*alá jutott. E’ veszteségért M. Terézia ’s József a’ görög katholicusoknak megyés püspökséget alapitottak:munkácsit, körösit, nyáradit (750,000 lélek). A’ nváradiban 100,000 lelket az illyr által elfoglalt lakosokból viszszatéritek. És midőn a’politikailag annyira óhajtott unió eszméje tanítás’s alkalmatos könyvek terjesztése által a’népben érni kezdett. 1846. január havában az orosz czárnak Bécsbéli eleimenetele után febr. 21 én a’ nemegyesült egyházi rend kérelmére a’ viszszatérés a’ nemegyesültekre is kiterjesztetett ,a mit a’ fenálló törvények még akkor tiltottak, miről a’ haza kormányszékei meg sem kérdeztettek. E’resolutiót a’karloviczi metropolita ugyanott ’s akkor kiadott pásztori levelében országszerte kihirdetette,az egész hazában örömünnepet ’s Te Deumlaudamus misét hirdetett, melly közben a’ karloviczi metropolita pásztori levele taraczk durrogások közt olvastatott föl. Ebből különféle hírek’s dalmagyarázatok terjesztettek a’ nép között,hogy t.i. ő felsége meggyőződött,miszerint a’nemegyesültek vallása a’legjobb vallás’s azért őfels. azt akarja, hogy azon resolukot a’muszka czár eszközlötte,— hogy őfelsége a’muszka czár akaratjának ii hatalmasabb,mint a’ mi királyunk—engedett,’s igy a’nem egyesült egyház legerősebb ’s leghatalmasabb.— A’ nem egyesült papok vásárokon mutogatták a’király„levelét“nagy pecséttel ellátva,mellyben az uj vallás foglalva volt. A’ n.váradi megyében népzendülések voltak, a’ nép ittasan’s csoportosan a’ papra ment, hogy őt bocsássák el az unióból ’s „igazságát adnák ki“ a’ templomokat erőszakkal elfoglalta, a’ rendetlenséget megszüntetni akaró szolgabirót,harangot félreverve, dorongokkal űzte ki a’ helységből. A’ nem egyesült papok a’ népet ámitandók, házról házra jártak ’s házszenteléssel kinálgatták a’ lakosokat,kik elfogadták híveiküt jelentették,ösztönözvén,hogy legyenek,,ősi vallásukban, azon vallásban, mellyben erdődeik keresztelkedtek, minthogy ő felsége is akarja. Az illyr papok tudatlanok, az illyr püspökök áruba bocsátják a’ parochiákat. A’hazára nézve ez szomorú következvényü lenne, ha t. i. egy hatalmas antinationális lelkületű’s külön nemzetet képező öt milliónyi nép nem egyesült egyházba olvadna öszsze, melly szakadatlan öszszeköttetésben volna azon rokonérzelmű orientális néppel, melly II.Váradtól kezdve Európának egész éjszaki ’s keleti részét, déli tájékának nagy részét egész Afrikáig foglalja el, és nem hiszié valaki, hogy az orosz czár a’keleti’szláv népet egyesítve Constantin császárnak trónját Bizánczban feltámaszsza. A’szláv nép nem feledte el, hogy hajdan a’ magyarok földe az övé volt, az uralkodási vágy benne nagy is. A’ sláv vagy is az illyr 2 millió oláh népet magához kapcsolt,ígérvén,hogy kiváltságaiban osztozand , mellyeket Leopold királytól kaptak, — biztosítván mind nemzetiségük mind keleti szertartásukat. Magyar létünk biztosításáról kell gondoskodnunk. A’ szláv orientális egyház’s nemzetisége terjesztését ’s ereje feltartóztatását és létünk biztosítását eszközöljük. A’ magyar nemzet a’ vallási unió által gyarapodott, a’ tapasztalás bizonyítja. Vannak a’ munkácsi és váradi egyházi megyékben egész kerületek, hol az orosz ’s oláh népnek magyarul prédikálnak. Itt az éretlen ’s műveletlen népnél óvatosság szükséges—rögtönzéseknek nincs helye, mert a’ nép ősi szokásaihoz ’s nyelvéhez ragaszkodik, különösen a’ nem egyesült nép utálja a’ magyar nemzetet,és a’ német kormányt annyira, hogy az oláhokat azzal ijesztik az illyrek az uniótól, hogy magyarok és „nyámetok“—németek leendnek. A’ hon magasztos czélját szükség eszközlenünk. A’ nép könnyen megnyugszik, ha okos megnyugtatóji vannak, de szintolly könnyen felingerelhető’s lázitható.— Illy értetlen’s neveletlen népnek se jogról, se vallásról képzete nincs—muszkaféle restauratiók által csendes nyugalmát felzavarni ’s olly nagy népet a’ magánérdeknek a’ hon érdeke ellenére elvadászni, elfoglalni nem lehet. Nem szabad tűrnünk, hogy a’honban egy külön privilegizált nemzeti idegen szövetkezés és társulat a’ nemzet érdekét sértse.—Itt csak külön egyházi társulatokról lehet szó—mert ugyanazon rituális és symbolicus könyveik vannak, és a’ nem unitusok külön nationális illyr egyházi társulatot képeznek. A’nationális fundusból az illyrek kitiltván a’népel azt egy,vagy 30?4 Nyílt levél Vasvári Pálhoz. Tisztelt polgártárs! Az illyr mozgalmak hazánk életgyökereit porlasztják’s igy minden hony köteles azok elfojtásán munkálni, de szükség is, mert azok még nem végső falánkjai a’ bureaucralia régi szolgáinak. Mikép kelljen ezen kaján boszszu szüleményeit elnyomni saját erőnk megkimélésével?az iránt több látszólag jónak mutatkozó indítvány hangzók. — Véleményem szerint legjobb volna az illyrek ellenébe állítanunk a’ szabadságot szerető oláh barátinkat, kik fájdalmas kebellel nyögik a’ karloviczi érsek nyűgét. A’szláv nemzet’s egyház feje a’ muszka czár. Bács , Krassó, Temes,Torontálban a’ ráczok öszszetartanak ’s gyarapodnak, Serbiából naponta többen átköltöznek a’ legszebb bánáti kincstári jószágokat markukba szorítván.— 1690 ben Arsenius Csernovics ipeki pátriárka vezérlete alatt az illyr 40,000 családdal a’ magyar határszélekre telepedett, Leopold királytól kiváltságot nyert, sok millióból álló nationalis fundussal bir, a’karloviczi érsek főnöksége alatt liz püspökből legfényesebb egyházi ’s nemzeti hyerarchyával és számos jószágokkal ellátott kolostorokat számlál. — Az illyr 1790-i törvény szerint a’ főhivatalokat viselé, illyr sajátságát állhatosan bizonyítván 18 millió lengyel a’ 70 millió szláv néptől el volt szakadva csupán r. k. vallása által. A’ szláv nép között részint Magyarhonban ’s Erdélyben úgy a’ szomszéd dunai tartományokban Oláhország, Moldva, Bukovina és Bessarabia tartományokban, mellyek a’ magyar koronához tartoztak ’s mellyekhez jogát most is fentartja, mintegy 8 milliót számitó oláh nép római nyelvű ’s eredetű a’ szlávhoz semmi rokonságot nem tart, sőt olly idegen, mint a’ franczia vagy olasz római eredetű nép,mellynek sympathiáját a’magyar megnyerni mindig törekedett. A’ dunai tartományok a’ pétervári szláv protectiója alá jutottak ’s igy az oláh népnek egy része által gyarapodott a’ szláv elem,—sőt tulajdon hazájában az illyr-szláv nemzet 2 millió oláh népet magához csatolt. Mutatja a’ történet,midőn Pannóniát elfoglalák őseink, az oláhok ott a’ Tiszáig laktak—’s akkor a’hegyes vidékekre szoriltattak. A’ 9ik században Cyrill ’s Method által a’ keresztyén hitre téríttettek ’s a’ konstantinápolyi patriarchitushoz, melly akkor a’római apostoli székkel egyesülve volt, tartoztak.— Az oláhok egy része a’ görög szertartást megtartotta’s 1 sik században a’ konstantinápolyi patriarchatussal a’ római egyháztól elszakadtak.— De később kivált 1439 ben a’florenczi zsinatban Do