Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-01-13 / 6. szám

FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (O­rs­zá­gg­y­ül­é­s: orszá­gos ülés a­ kk. és rr. táblájánál a’ magyar nyelv- és nemzetiségről szóló törvényjavaslat fölött. Budapesti napló. — Törvényhatóságok: Pest és Heves megyék közgyűléseik. Magyar akadémia heti ülése ) Külföld. (Amerika , Portugália, Spanyolország, Anglia, Fran­cziaország, Németország, Olaszország, Schweiz, China, Törökország.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. Az országgyűlési szünnapok letűnvén, a’ kir. és rr. ez uj észt.ben legelőször jan. 7én gyűltek öszsze ’s felfogva ismét a­ törvényhozási terhes munkálatok megszakadt fonalát, tartatott a’l­ikorsz. ülés. (Kezdete d. e. 11 órakor.) (Tárgy: újévi kivánatok, magyar nyelv és nemzetiség tár­gy­áb­ani t. javaslat) Személynök ő maga megnyitván az ülést, örömét fejezi ki a’k k. és rendek ez ujeszt.ben először láthatásan ’s általányos szerencse kivánatok­ mellett remélli, hogy a’ tanácskozások folytában a’ kir. és rr. bölcsesége több egyesülési pontot találand, mellyben a’ nm. főrendi táblával szövetkezve, a’ törvényhozó testő felsége legmagasb bizal­mának megfelelhetend. Többnyire magát a’ fr. szives haj­landóságukban kivánja megtartatni. „ B. Rudnyánszky S. (esztergomi kápt. köv.)üdvö­­zölvén e’ tábla elnökét ez uj évben, kiemelte, mikép tanúsí­tott helyes tapintata mellett megőrzendő jelen hangulata e’ táblának a’ nm. főrendek irányában üdvös eredményekhez igér vezetni. A’ törvényhozási terhes munkára állandó erő lé­vén szükség kivánja szóla a’ rr. nevében, hogy az isteni gond­viselés e’ tábla elnökét fris egészségben tartsa meg sokáig. Személynök ő maga közkívánatot vél teljesíteni, ha kül­­döttséget nevez, melly ő cs. kir.főhűségének ezen tábla őszinte kivánatit terjeszsze elő (fölolvasá a’ küldöttségi tagokat). Bernáth Zs. (Ungi k.) óhajtaná, hogy ezen küldöttséghez személynek ő maga is csatlakoznék.(Többen: helyes!) Erre Szentiványi Ö. (Liptók.) mint volt kerületi elnök a’ma­gyar nyelv és nemzetiség tárgyában a’ m. é. dec. 22-i kerü­leti ülés megállapodása szerint készült törvény- és fölirási javaslatot mutatja be az elnökségnek,mellyek elseje személy­nök ő magának azon javaslatára, hogy a’ törvényjavaslat elő­ször, és pontonkint vétetnék tárgyalás alá, Ghiczy K. itélő­­mester által nyomban fölolvastatott. Asz­talo­s P. (mármarosi k.) ’s utána Szentkirályi M. az előbbi tárgyra viszsza­­menve, nem találják helyesnek, hogy a’ kinevezett köszöntő küldöttséghez a’ táblai elnök is járuljon, miben személynök ő maga is, tekintvén az eddigi szokást, megnyugodott. Most Kossuth L. emelvén szót, kijelenti, mikép a’ fenforgó­­.javaslatra nézve több rendbeli észrevételei vannak, igy a’ 3dik­ába, melly igy hangzik: ,,A’közoktatási nyelv is kire­kesztőig magyar legyen“— általán­­osságánál fogva és a’ practicabilitás szempontjából nem egyezhetik és megkülön­böztetni kívánja e’ részben a’ tudományos tanintézeteket az elemi iskoláktól olly formán,hogy midőn amazokra nézve ezen törvényszakasz általányos rendelete fentartandó volna,a’ma­­gyar nyelvnek tanítási nyelvül fokonkint leendő használtatása elemi iskolákban a’ kormányszék intézkedéseire ha­gyatnék. A’ cik­et, melly szerint: „Pozsega, Verőcze és Sze­­rém vármegyék, ugyszinte a’ magyar tengermellék is, az ott eddig gyakorlatban volt latin ’s illetőleg olasz nyelvnek egye­dül önkeblükben, és saját belügyeikbeli használhatásában, a’ jelen országgyűléstől számítandó hat évig, meghagyatnak,’ szóló­­ként kivánja szerkesztett,—hogy az a’ magyar nyelvre nézve határozottan kötelező rendeletet foglaljon magában. Többnyire a’ mi a’ mik, kik és kik szakaszokban a’ kapcsolt részeket illetőleg foglaltatik, szóló véleménye szerint szinte nem állhatna meg illy általányosságban, főleg, miután a’ kap­csolt részekrőli fogalom úgyszólván ingadozó. —A’ magyar tengerpartot szóló nem kívánná oda tétetni, miért is, mind ezt, mind pedig Slavoniát illetőleg, a melly utóbbi a’ magyar közirású pecsét kötelessége alól felmentendő vol­na, külön szakaszba foglalt rendelkezést óhajt. Ez­ észrevé­teleket szóló a’ végett adja elő, hogy, ha azok ne talán el­fogadtatnának, motiválhassa abeli indítványát, miszerint ezen törvényjavaslatot ujabb tárgyalás végett a’ker.ülésbe viszsza­­vitetni kivánja. Ő s e­g o v­­­eh M. (Horvátorsz.) fentartván,hahogy e’ tárgy a’ fönebbi indítvány szerint a’ kerületi ülésbe vitetnék viszsza, érdemleges észrevételei előterjesztését, sérelmet talál abban, hogy Slavonia iránt külön intézkedések kiván­­vatnak, mert úgy van meggyőződve, hogy Horvátország ne­­vezete alatt Slavonia is értetik, tanúsítják ezt, szóló szerint, számos törvényeink, többek közül Verbőczy II: 65ik czikk, III.1.2, és 31k ez., 1439:7,első Mátyás Ilik decretumának IVik czikkelye, Ulászlói, decr. 8ik ez., III. decr. 2ik ez. IVik decr. Giktörv. czikke, mellyek ’s még számos más tör­vény is oda mutatnak, hogy Slavonia alatt Horvátország és viszont értetett. Más törvények jelesül 1546: 43, 1764:35, bizonyítják, hogy a’ kapcsolt részekben lakó nemzet horvát nemzet. Ez okokbal nem egyezhetik szóló a’pesti indítvány­ba, nem látván át, miért kelljen, a’ nevezet megváltoztatása miatt e’ kérdés tárgyaltatását elhalasztani. Egyébiránt ha­l­­ogy e’ javaslat még is a’ kerületi ülésbe vitetnék viszsza, mint előre bocsátó, fentartja magának az érdemleges ész­revételeket; addig pedig az előtte szólott követ által mon­dottak ellenében általányos óvását jelenti ki. B­ő­n i­s S. (Szabolcs) pártolja Pestm. indítványát, úgy látván, hogy ezen általányos szerkezet mellett a’ nemzet ki­­vánati teljesedésbe nem mennek. Horvátorsz. követ állításit szóló majd a’ kerül. ülésben fogja megczáfolni. B. Rudnyánszky S. (esztergomi kapt. k.) A’ törv. javaslat­aik­­a nyomán bár maga is óhajtaná, hogy a’ sla­­voniai megyék magyar nyelven tanácskozzanak, úgy véleke­dik, hogy a’ Geszt­i határidő rövid ’s annak meghoszszabbit­­tatását körülmények parancsolják. P­r­i­v­i­c­z­e­r István (fiumei kerület) és S­z­a­tt­o­p­e­k (Verőcze m. k.) kijelentvén, hogy e’ tárgyra nézve többféle ellenészrevételeik vannak, azokat majd a’ kerületi ülésben, ha t. i. az ebbeli tanácskozások oda viszszavitetnek, akarják előadni. — Fodróczy Sándor (Körös v. k.) úgy látván, hogy az előfekvő t.javaslatban feltűnő eszmezavar „czélul tűze­tett ki a’ rendek által,“ — kinyilatkoztatja, hogy a’ kik­tik­aik és zik szakaszok több (általa felolvasott) hazai törvény­nek világos tartalma ellenére alkottattak, miért is az illető szerkezet helyett csak annyit kíván tétetni, hogy magyar nyelv dolgában a’kapcsolt részek az eddigi állapotban ma­radjanak meg. Josipovich Antal (turmezei k.) szokott rhapsodicus modorában megjegyzi, mikép Horvátországban két párt lé­tezik, t. i. az illyr, vagy kormánypárt, és a’ horvátmagyar vagy alkotványos párt.—Az előbbinek, szóló szerint, van három vezére, kiknek egyike Zágrábban klastromot építte­tett, mellyben 12 dáma németül tanítja a’ gyermekeket, a’ másik vezér egy Németországból beköltözött indigena, ki a’ nyelvet sem érti, a’ 3 dik pedig ollyan,ki előbb a’horvátpárton állván, az illyrekhez ment által,kikkel könnyebben reméli bol­dogulni, miért is Russevich helyett bizonyosan még referen­­darius is lesz belőle; szóló véleménye szerint e’ három ve­zérben rész profétáji vannak a’ kormánynak, minthogy azt a’ dolgok állásáról ferdén értesítik; azonban a’ kormány már maga is átláthatta ezt, ’s meggyőződhetett, hogy bármi ter­­rorismus tisztalelkü férfiak ellenében czélhoz nem vezet, ’sat. Személynöke mga általányos megjegyzése szerint, mindig sajnálja, ha távol egyed gyanusittatik, ki nincs azon állapotban, hogy magát védelmezhesse; mit szóló sem a’ par­lamentáris modorral, sem az igazság és méltányossággal nem tartja megegyezőnek. A’ tárgy érdemére nézve nem el­lenzi szóló, hogy e’ törvényjavaslat a’ kerületi ülésbe vites­sék viszsza, de kivánja, hogy azon nevezetek, mellyeken szá­mos törvényeink alapulnak, meghagyatnának. K­o­m­endo Márton (diakovári kápt. k.) óhajtaná hogy az 1844. 2. t.czikk a’ kapcsolt részek irányában változatlanul hagyatnék meg, miután kétséget nem szenvedhet, hogy an­nak tik­­a által a’ magyar nyelv a’ kapcsolt részekben elég­gé biztosíttatott, ellenben mi a’ fenforgó­­.javaslat­aik szaka­szára nézve javasoltatott, könnyen sérelemtárgy lehetne. Szó­ló számos törvényidézés mellett értekezésbe bocsátkozván, mikép a’ slavoniai három megye Magyarországhoz nem tar­tozik, oda nyilatkozók,hogy törvényt nem ismer, melly ellen­­közőrültetne tanuságot.’S egyébiránt noha szóló a’kapcsolt részek municipalis jogaihoz —mellyekre annyi törvény van, mellyeket most előszámlálni nem győzne—szorosan ragasz­kodik, Magyarországtól mint anyaországtol elszakadni nem kíván. — Kossuth Lajos az előtte szólt és a’ horvátorsz. követ által idézett törvényekre nézve kinyilatkoztatja, mikint azok és azon állítás ell­e­n harczolnak, mellynek védelmére föl­hozattak; úgy tartván, hogy a’ reincorporatio hisztériája e­­gészen mást mutat. Közös városi követ beszédére, nehogy az ellenvetés nélkül menjen a’ naplóba,csak annyit vél meg­jegyezni szükségesnek, mikép azok, mik a’ nevezett városi követ által mondattak, nincsenek rendiben. Szóló ismétli ja­vaslatát, hogy miután Fiumére nézve kivételt kíván tenni, e’ t.javaslat a’ kerül, ülésben újra vétessék föl. M­o­y s e s István (zágrábi kapt. k.) A’ turmezei követ fönebbi beszédét oda világosítja föl, miként a’ zágrábi püs­pök átlátván a’ nevelés szükségét és azt hogy jövőre anyákat kell képezni, 100 ezer prőfinyi áldozattal Zágrábban klastro­mot építtetett, hol az ottani apáczák nemcsak betegek ápo­lásával, hanem még árva ifjúság nevelésével is foglalkoznak. Hogy ezek németek, az csak oda mutat, mikép a’püspök a’ reform ezen munkájára alkalmasoknak csak ezen német apá­­czákat találta, kik a’horvát nyelvben már olly szép előme­netelt lettek, hogy ezt tanítják is. Ki ez intézetet egyszer láto­gatja meg, meggyőződhetik, hogy a’ zágrábi püspököt e’ miatt még az utókor is áldani fogja. Z­s­a­r­n­a­y Imre (Tornám, k.) Méltányolja ugyan zág­rábi püspök tettét, de azt hiszi, hogy más az ő helyzetében bizonyosan talált volna magyar nevelőket. Szóló a’ horvát­országi követek okoskodása nyomán ki nem hozhatja, hogy Szerém­, Verőcze és Pozsega megye valósággal Tótország lett volna, de annyit mondhat, hogy ezer oklevél tanúsága szerint Szerém megyében a’bírói eljárásokat magyarországi káptalanok követei teljesítők, világos jeleül annak, hogy e­­zen megyék a’ kapcsolt részek nevezete alatt nem értettek, bizonyítja ezt különösen az 1790ki 59. tcz. mellynek rende­letében Horvátország Slavoniától világosan különböztetik meg. Szóló a’ kapcsolt részek municipalis jogait nem tagad­ja ugyan, de el nem ismerheti, hogy ezeknél fogyást a’ tarto­mányi gyűlésekben olly határozatok hozathatnának, mel­lyek Magyarország törvényeivel ellenkeznek. Szóló a’ dolgot tisztába kívánván hozatni, maga részéről is odajárul, hogy a’ tárgy kerületi ülésbe vitessék viszsza. Josipovich Antal szükségesnek látja kijelenteni, mikép ő magyar-horvát igen,de sláv semmi esetre nem akar lenni. — Osegovics Metell (Horvátorsz.) Nem szólalt volna fel másodszor, ha olly kijelentéseket nem hall vala, mellyeket észrevétel nélkül épen nem hagyhat,igy a’némellyek részéről hallatott személyeskedésekre nem felelvén, a’ turmezei követ azon állítása ellen, hogy Horvátország repraesentálva nin­csen, óvást tesz. Továbbá, némi polemicus kitérések után a’ slavoniai 3 megyét illetőleg, pestmegyei második követ elő­adására czáfolatkép hivatkozik az 1723: 27. 1608.k. e. Ilik és 1588:11. tezikkekre azon állítása támogatására, hogy a* drávántúli tartományok általában a’ kapcsolt részek nevezete alatt értetnek. Tolnamegyei követ beszédére megjegyezvén, hogy a’kapcsolt részek municipalis határozatai törvényi ér­vényességet bírnak, általában mindenek ellen, mik viszonzá­sul mondattak, óvást tesz. Elnök: „Az lévén a’ kérdés: váljon e’ t.javaslat visz­­szamenjen­ a’kerületbe, vagy nem? miután a’ többség e’ tekintetben Pest megye javaslatát pártolja, ha hogy a’ följegy­zettek elállani akarnának szavazataiktól, tán ki lehetne mon­dani a’ végzést.“ — D­ubravay János (Szerémm. k.) több részletes ész­revételei lévén, a’többséghez csatlakozik, ellenben Deli­­manics István verőczei követ a’ t.javaslatnak kerületi ü­­lésbe átvitelét nem pártolhatja ; mire Elnök ő mga kimondja a’ végzést, miszerint a’fen­forgó­­javaslat, a’nélkül, hogy ma annak érdemében valami megállapodás történnék, kerül, ülésben újólag fölvétetni ha­­tároztatik. Ezzel a’mai ülés 12'12 órakor eloszlott. BUDAPESTI NAPLÓ. A’ testvér fővárost a’ természet már egyesítő, néhány napi neki keményülés után jéghidat vont felső Dunánk fölé, mellyen mire e’ sorok napvilágot látnak, széltiben járhat boldog boldog­talan, ur és szegény, nem úgy, mint a’ zajlás ideje alatt, midőn csak az usztathatá magát kedve szerint át, ki 1—10 pengő fo­rinttal megvevé a’ révészek akaratát; a’ nagy közönség parton ácsoroghatott, bámulhatá a’ csolnakászok harczát,mellyet az ú­­szó jéghasábokkal küzdtenek, majd megtördelve a’ vékonyabba­kat, majd a’vastagabbakra csúsztatva lélekvesztőjöket,hogy aztán magukat siberiailag befogva odább haladhassanak. Valóságos conservativ haladás! A’ kormányos volt a’ pártfő, a’ benülők az igavonó többség. — Különben szeretnék tudni, miért mondat­nak hatóságilag oda rendelteknek a’ révészek,midőn egész me­gyerendszeri autonómiával uralkodtak a’háborgó elemeken, el­fogadva, vagy viszszavetve kényök szerint a’ közönség kivona­­tait. A’ legnyakasabb oppositio typuszát eredeti tisztaságban e’ hajós urak tükrözők viszsza, kik a’ tömeget azonban az alkot­­vány sánczain kívül dideregni,káromkodni hagyák, miként a’ kö­zépkor olygarcháji tevék,még a’parancsoló fensőbbségnek is da­­czosan, büntetlenül ellenszegültek, csupán az előtt hajolva meg, ki őket lekenyerezheté. — No de majd másként lesz ezután, ha megnyittatik a’ szűzvállakat megtörő lánczhid, mellynek elké­szüléséhez pár eszidő múlva legalaposabb reményt táplálhatunk. 6ik szám 1848. PEST csütörtök január 13-án Megjelenik minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egy egy íven. Előfizethetni helyben a’ szer­kesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta­ hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivon­l­tató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik.

Next