Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-03-26 / 37. szám
Megjelenik minden héten négyszer: t. i. a Jelenkor vasárnap, ............~~ -------kesztó ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi r~~-— _ --- -—-tató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. lópostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik iriuchii, mmuiyn uiHucii ai»i.i.viuoiiu helyben a’ szerposta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokká kíván Lottfélo hirilpfvmw falvaKiffL ’orvnntncnn pq infányncnn k nzillLI FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Alkalmi nézetek: sajtótörvény; a’ központi csendbiztositó választvány észrevételei a’sajtótörvény ellen , annak módosittatása iránti ígéret; az országgyűlés évenkénti üléseiről; az érd. országgy. öszszehivatását kérő felírási javaslat; a’ hitelintézetről, az ősiség eltörlése körűli részleges intézkedésekről, a’ vallásbeli különböző felekezetűnk polg. egyenlőségéről, a’ független magy. felelős minisztérium alakításarul 's a' megszüntetett magán-javadalmak statusadóssággá leendő változtatásáról szóló törvényjavaslat; az uj miniszerek nevei ’s pozsonyi és zalai hírek. Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDELY. Halálozás. Zala-Egerszeg. Megyénket nagy veszteségérte. A’ szeretett első alispán Kerkápolyi István martius 11 én gutaütés következtében élni megszünt.A’ megye osztatlan bizalma 11 évig tartá a’ boldogultat tisztviselőinek első hivatalában, ’s épen most a’ napi események rohanva fejlődő korszakában, a’ nekünk annyira szükséges és erélyes férfiút , a’ gondviselés munkás pályájáról örök nyugalomra szólitá. Érdemeit jegyzőkönyvileg örökítjük. — Áldás és béke lengjen Kővágó-Őrsön nyugvó hamvai felett! Alkalmi nézetek. „Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne.“ Ezt szokta mondani a’ kopár hantok mivelésén kifáradt földmivelő, midőn száraz földjére esőért imádkozván, jégzápor által látja egész évi terményét pocsékká változottnak. — Mi is kértük a’népek sorsát intéző istentől a’ sajtótörvényt,polgári miatyánkunk második kérelmét téve annak elnyerése. És a’végzet szelleme majd arra, majd a’törvényhozással megbízott honatyákra tekintvén, megsajnált vagy megúnt bennünket, mert kérelmünket teljesíté,de nincs köszönet az áldásban. Képzelhető , ott polgári, vagy csak individuális szabadságból a’ gondolatok már szülemlésök perczei előtt bilincsre itéltetnek?Hisz épen ezen szolgai viszony volt az, mellyért népünk mart. 15én ’s folytatólag olly lelkesedéssel, olly nemes elszánással küzdött. E’ forrongásban egy erőteljes ifjú nép nyilatkozott, tudósítva a’ világot lételéről, melly eddig az eltemetett politika önzése miatt széltiben ignoráltatott. Mi azt véltük, hogy e’ tetterős és eredvénydús nyilatkozat a’ felénk néző világ helyeslését vitta ki, ’s meglehet , hogy igy van, mert ez által az európai néphatalom lánczsorát mi is egy szemmel szaporitók;azonban igen fájdalmasan hat a’tudat, hogy saját törvényhozásunk, mellynek utóbbi teendőire majd föltétlen bizalmat szavaztunk, annyira gyermekes katonásdinak veszi az eseményt, hogy a’ szellemélet korlátiul úgy szólván dracos szellemű törvényeket szab. Vájjon hiszik é a’ tisztelt törvényhozó atyák, hogy a’ magyar iró annyi küzdelem és bajok közt azért és arra képezé magát, hogy végre a’börtön falai közt, mint politikai rab őszűljön meg; vagy azért fárad nem kimérve napot nem élét, elborítva folytonos munkától, hogy végre is munka által érdemelt jutalmát birságok fejében az országos pénztárba űzesse,’s maga reggelire fütyöljön, délebédre daloljon ’s vacsorára a’csillagokat olvassa ?— Nem tisztelt urak, ezt a’ magyar izó nem teszi, nem teheti ’s tennie nem szabad. Elvünk, melly mellett 300 év óta küzdöttek őseink , ’s mellyért mi a’folyó század szellemében olly elszántan ’s öntagadólag harczolánk—határzottan ellenmond minden monopóliumnak. Ezen elv országosan nyilatkozott a’ só, vám, dohány, bányák ’s egyéb tárgyak kezelésénél. És a’ gondolat, a’ lélek, melly a’ világ - átalakító mozgalmakat támasztá, ’s vezérlé, melly az embert a’ világ második teremtőjévé teszi — a’ gyűlölt monopólium zsákmányává legyen? Kérdjük: ki fogja a’ 10,és illetőleg 20 ezer pártbiztositékpénzt egy lap-engedélyért letehetni? Tőzsérek,uzsorások, kereskedők ’stb., kik a’ lapszerkesztés ’s irodalmi érdekekhez úgy értenek, mint én a’ csillagvizsgáláshoz. De mivel a’ geschäft nyereségesnek fog tetszeni, belévágnak, ’s elkövetkezik a’ második úrbéri—itt már bér rendszer, melly az inkább megszorultakat,’s mintegy sorsuk által arra kárhozottakat önállástalan napszámosi állapotra fogja juttatni. — Hej pedig, ha a’ szellem, a’ gondolat, a’meggyőződés külső szükségek által erőszakoltatik: az eredmény előbb utóbb meg szokta magát boszulni. Egyébként nem minden izó fogja magát e’ szolgai helyzetre szánni, hanem a’ helyett elvonul’s ollyan foglalkozáshoz,mihez kevésbbé ért,hol tehát magán nem könnyít’s hazájának sem használ, sőt — embereit vesztvén az irodalom — annak tetemes kárára van.— Utólag még megjegyzem, mikép a’ törvényczikk bevezető sora, hol az előleges vizsgálat örökre eltörlöttnek mondatik, látszólag ugyan áll, de lényegileg némi változtatással viszszaállittatik abban, hogy a’ nyomdatulajdonos minden — az ő nyomdájában megjelenendő nyomtatványért felelőssé tétetvén, ez által azok előleges censoraikká tétetnek a’ sajtó alá nyújtott önálló munkáknak. Nem hagyhatjuk itt észrevétel nélkül a’ törvényczikk ama különös—’s mondhatni eredeti sajátságát sem,miszerint annak viszszaható erő tulaj—donittatik egész mart. 20aig. Ezen annál inkább megütközénk, mert a’megyei elem küldöttei, a’tisztelt táblabirói intelligentia alkotá azt, mellynek pedig az actiókkal annyi század óta olly sok baja volt, hogy végre a’ kereset föltételét ugyanazon gyűlésre relegálta, ’s csak is ettől föltételezte érvényét. És a’ sajtóvétségeket mégis a’ vétség megtörténte után hozott törvény által is sujthatónak véli!!—Ez nem vezet bennünket az Ígéret földére. Ezen törvényczikknél jobb’s a’ kivánatokat kielégítőbb az, mellyet a’ helytartótanács improvizált ’s ennélfogva — minthogy e’törvény úgyis csak ideiglenesnek mondatik, ámbár ha egyszer megállapittatik, változtatása sokkal többe fog kerülni, mint mostani hozatala,—’s minthogy törvényhozásunk anélkül is incompetensnek nyilatkoztai magát arra, hogy az alkotványt minden részleteiben reorganizálja: czélszerűbb, ’s a’ kedélyeket megnyugtatóbbnak tartom, ha a’ sajtóvétségek iránt a’ helytartótanács provisorius intézkedése jelentetik ki érvényesnek addig, míg a’ nemzeti gyűlés nemzeti és nem nemesi törvénynyel fog eziránt intézkedni. K. P. Sajtótörvény. Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre ’s a’ sajtószabadság viszszaállittatván, ennek biztosítékául ideiglen rendeltetnek : 1. §. Gondolatit sajtó utján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti. — 2. §. Sajtóutáni közlés alatt értetik minden ollyan közlés, melly vagy szavakban, vagy ábrázolatokban, nyomda, kőnyomda’s metszés által eszközöltetik, ’s mellynek közzététele a’ példányok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával már megkezdődött. — I. Fejezet. Sajtóvétségekről. 3. §. Ki valamelly bűn avagy vétség elkövetésére , egyenesnek és határozottnak mondható felhívást tesz sajtó útján, és a’ bűn , avagy vétség valósággal el is követtetik, a’ felhívó, mint bűnrészes tekintetven, a’köztörvények súlya szerint büntettetik.—4. §. Ki valamelly bűn, avagy vétség elkövetésére , egyenesnek és határozottnak mondható felhívást tesz sajtó útján, de annak nem jan semmi következvénye, mint bűnkisérlő tekintetvén,a’ köztörvények súlya szerint fog büntettetni.—5.§. Ki a’nyilványos köz- és vallásos erkölcsiségből, ’s a’ tisztes erkölcsökből csúfot űz, 1 évre terjedhető fogsággal, és 400 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik. — 6. §. Ki a’ magyar szent korona alá helyzett terület tökéletes álladalmi egysége, ki a’sanctiopragmaticánál fogva megállapított ’s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolat ellen izgat, ki a’különböző vallásu és nyelvű népfajokat egymás ellen ingerli, ki az alkotvány erőszakos megváltoztatására ’s a’törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázit, ’s bűnök elkövetésére hí fel és buzdít, négy évig terjedhető , és 2000 forintig emelkedhető büntetéssel fog büntettetni.— 7. §. Ki a’felség személyének sérthetetlensége,a’kir. székbeli öröködésnek megállapított rende ellen kikel, avagy a’ király magas személye ellen sértést követ el, hat évig terjedhető fogsággal, és 3000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.—8. §. Ki az uralkodó ház tagjai ellen követ el sértést, négy évig terjedhető fogsággal és 2000 főig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.—9. §. Ki az országgyűlés felső, vagy alsó, vagy mindkét táblája ellen követ el sértést, négy évig terjedhető fogsággal és 2000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.—10. §. Ki törvény által alkotott valamelly hatóságot vagy testületet nem megbírál, de meggyaláz, vagy megbecstelenit, két évig terjedhető fogsággal, és 1000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik. — 11. §: Ki valamelly köztisztviselőt vagy közmegbizatásban eljárót, hivatalos tetteire vonatkozólag nem megbízál, hanem meggyaláz, megbecstelenit, egy évig terjedhető fogsággal és 600 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik. — 12.§. Ki magányszemélyt gyaláz meg, becstelenit meg, hat hónapig terjedhető fogsággal, és 300 ftra emelkedhető pénzbírsággal büntettetik. Egyszersmind a’ panaszkodónak okozott pörlekedési költségekben ’s a’közzététel által reá nézve előidéztetett károkban is a’panaszkodó részére el fogván marasztalni. — 13. §. Sajtóvétségért büntettetik a’ szerző ; ha ez sem tudatnék, a’ nyomda vagy metszde tulajdonosa. Ha e’ rendsorban a’ büntetést vagy a’ pénzbüntetésre nézve végrehajtani nem lehetne , mindig a’ rendsorben következőn fog a’ büntetés végrehajtatni, egymásért jótállóknak tekintetvén.—14. §. Ki az országgyűlés, a’ törvényhatóságok, mindenféle törvényszékek, és törvény által alkotott egyéb testületek iratait, és azok nyilvános üléseit hiv szellemben és igazán közli, ellene a’ közlőttek tartalma miatt kereset nem indittathalik.—15. §. A’fogság és pénzbüntetés, a’ körülmények szerint, külön is, együttvéve is alkalmaztathalik. Minden pénzbüntetések az országos pénztár javára fordittatnak.—16. §. Ki ugyanazon vétséget, mellyért már egyszer büntetve volt, ismét elköveti, azon büntetésnek, mellyre első ízben ítéltetett, felével súlyosabban büntethetik. II. fejezet. A’ bírói eljárásról. 17. §. A’sajtóvétségek fölött nyilványosan esküttszék ítél, azon szabályok szerint, mellyek az 1848 iki országgyűlésen kerületi választványilag kidolgozott munkában: ,,a’ bírói eljárásról“ foglaltatnak, melly javaslat, egyedül a’ sajtóvétségekre nézve , ideigl. törvény erejére emeltetik. Megjegyeztetvén 3 vik Sára, hogy esküttszéki képességre 200 forint évenkinti jövedelem kívántatik; a Vikik fejezetre, hogy a’ főigazitószék hatóságával, ideiglen, a’ hétszemélyes tábla ruháztatik fel. — 18. §. A’jelen törvény 3. 4. 5. 6. 7. cikáSok eseteiben , az illető közvádló hivatalos kivonatára történik a’ vizsgálat és közkereset alá vétel.—19. §. A’ jelen törvény 9. és lagikájai eseteiben csak az illető testületek által hozott határozat folytában indíthatja meg a’ közvádló a’ megtorló keresetet. —20. §. Egyéb esetekben a’ kereset csak az illetőnek panaszára indittathatik meg.—21. §. Úgy a’közvádló, mint a’ panaszló fél, vádlevelében tartozik szabatosan és világosan kijelelni azon izgatást, felhívást, sértést, meggyalázást,megbecstelenitést, mellyet megtoroltatni kíván, különben a’bűnvizsgáló biró által kivánatától egyszerűen elmozdittatik.— 22. §. A’ bűnvizsgáló biró a’ vád feladása után a’ nyomtatványokat vagy metszvényeket, ha szükségesnek ítéli, tüstint zár alá veheti, melly eljárásáról rendes jegyzőkönyvet készít. Ha a’vád alól a’bepanasztott feloldoztatik, a’lezároltakat a’ vizsgálóbíró köteles, 200 frt. büntetés terhe alatt, azonnal kiadni.—23. §. Midőn a’ keresetet a’ közvádló hivatalból indítja meg, az, ugyanazon hatóság esküdt-birósága által ítéltetik el, mellynek keblében a’ vádlott lakik, vagy hol a’ mű megjelenvén, az aláírt példány beadása történt. Midőn pedig a’ kereset a’ panaszló fél folyamodására indittatik meg, a’ melly hatóságban a’ panaszló fél lakik, az ügy abban is elítéltethetik.—24. §. A’ megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítása nem engedtetik meg, kivévén, ha valaki, mint tisztviselő,vagy közmegbízott cselekedett, és a’ felhozott tények e’ körbeli eljárására vonatkoznak. Ez esetben, ha a’ tény bebizonyíttatik, a’ vádlott tette számítás alá nem jöhet, kivévén azon megbecstelenitést, melly annak folytában még történt, a’nélkül, hogy magából a’ tettből szükségképen következett volna.—25. §. A’ meggyalázott, megbecstelenitett panaszló fél erkölcsi magaviselete mellett tanukat hallgattathat ki, de a’ vádlott, annak erkölcsisége ellen, tanuk kihallgatását nem követelheti.—26. §. Az elmarasztó ítélet meghozatván, azon kívül, hogy ez az elmarasztott költségin közzététetik, egyszersmind a’ lefoglalt darabok elnyomása, vagy megsemmisítése, egyszer vagy rész szerint, elrendeltetik.—27. §. Ki az ekképen elmarasztó ítélet által sújtott elmeművet sajtó útján újra közzé teszi, vagy árulja, a’ szerzője ellen hozathatott legnagyobb büntetéssel fog suttatni.—28. §. Minden ollyan sajtóvétség, melly ellen hivatalbeli megtorlásnak van helye, hat hónap múlva, melly ellen pedig csak magánkereset indítható , 2 év múlva idősül el. Az országgyűlés megsértésének esetében az idő, melly évi ülései közt esik, számításba nem jő.—29. §. Minden sajtóvétség, melly 1848. martius 20ika után követtelik el, jelen törvény szerint fog elitéltetni. III. fejezet. Az időszaki lapokról. 30. §. Újság, vagy időszaki lap, mellynek tartalma akár részben,akár egészen politikai tárgyak körül forog, és havonkint legalább kétszer jelenik meg, csak a’ következő föltételek teljesítése mellett adathatik ki: 1) Melly hatóságban a’ lap megjelenend,annak elnökéhez, t. i. alispánhoz, főkapitányhoz, grófhoz, polgármesterhez benyujtatik a’ nyilatkozat, mellyben kileend téve a’tulajdonos, vagy felelős kiadó, vagy felelős szerkesztő neve,laka, és a’ nyomda, mellyben a’lap nyomatni fog. 2) Ha a’lap naponkint jelenik meg, biztosítékul 20,000 forint, ha ritkábban jelenik meg, 10,000 forint tétetik le készpénzben, vagy fekvő birtokra árvái biztosítékkal betáblázott kötelezvényben, első esetben a’ tőke az illető hatóság felügyelése ’s jótállása alatt, b. kamattal, a’ letevő részére jövedelmez. Az eddig megjelent lapok az első pontban foglalt föltételnek e’ törvény kihirdetése után tüstint,a’ második pontbelinek .