Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-03-26 / 37. szám

Megjelenik minden héten négyszer: t. i. a Jelenkor vasárnap, ............~~ -------­kesztó ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi r~~-— _ --- -—-­tató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. l­ópostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik iriuchii, mmuiyn ui­Hucii ai»i.i.viuoiiu helyben a’ szer­posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokká kíván­ Lottfélo hirilpfvmw falvaKiffL­ ’o­rvnntncnn pq infányncnn k nzill­LI FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Alkalmi nézetek: sajtó­­törvény; a’ központi csendbiztositó választvány észrevételei a’saj­tótörvény ellen , annak módosittatása iránti ígéret; az országgyű­lés évenkénti üléseiről; az érd. országgy. öszszehivatását kérő fel­­írási javaslat; a’ hitelintézetről, az ősiség eltörlése körűli rész­leges intézkedésekről, a’ vallásbeli különböző felekezetűnk polg. egyenlőségéről, a’ független magy. felelős minisztérium alakítása­rul 's a' megszüntetett magán-javadalmak statusadóssággá leendő változtatásáról szóló törvényjavaslat; az uj minisz­erek nevei ’s pozsonyi és zalai hírek. Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDELY. Halálozás. Zala-Egerszeg. Megyénket nagy veszteség­­érte. A’ szeretett első alispán Kerkápolyi István martius 11 én gutaütés következtében élni megszünt.A’ megye osztatlan bizal­ma 11 évig tartá a’ boldogultat tisztviselőinek első hivatalában, ’s épen most a’ napi események rohanva fejlődő korszakában, a’ nekünk annyira szükséges és erélyes férfiút , a’ gondviselés munkás pályájáról örök nyugalomra szólitá. Érdemeit jegyző­könyvileg örökítjük. — Áldás és béke lengjen Kővágó-Őrsön nyugvó hamvai felett! Alkalmi nézetek. „Adtál uram esőt, de nincs köszö­net benne.“ Ezt szokta mondani a’ kopár hantok mivelésén kifáradt földmivelő, midőn száraz földjére esőért imádkoz­ván, jégzápor által látja egész évi terményét pocsékká válto­­zottnak. — Mi is kértük a’népek sorsát intéző istentől a’ sajtótör­vényt,polgári miatyánkunk második kérelmét téve annak el­nyerése. És a’végzet szelleme majd arra, majd a’törvény­­hozással megbízott honatyákra tekintvén, megsajnált vagy megúnt bennünket, mert kérelmünket teljesíté,de nincs köszö­net az áldásban. Képzelhető , ott polgári, vagy csak individuális sza­badságból a’ gondolatok már szülemlésök perczei előtt bi­lincsre itéltetnek?Hisz épen ezen szolgai viszony volt az, mel­­lyért népünk mart. 15én ’s folytatólag olly lelkesedéssel, olly nemes elszánással küzdött. E’ forrongásban egy erőteljes ifjú nép nyilatkozott, tu­dósítva a’ világot lételéről, melly eddig az eltemetett politi­ka önzése miatt széltiben ignoráltatott. Mi azt véltük, hogy e’ tetterős és eredvénydús nyilatkozat a’ felénk néző világ he­lyeslését vitta ki, ’s meglehet , hogy igy van, mert ez által az európai néphatalom lánczsorát mi is egy szemmel szapori­­tók;azonban igen fájdalmasan hat a’tudat, hogy saját törvény­hozásunk, mellynek utóbbi teendőire majd föltétlen bizalmat szavaztunk, annyira gyermekes katonásdinak veszi az­­ ese­ményt, hogy a’ szellemélet korlátiul úgy szólván dracos szel­lemű törvényeket szab. Vájjon hiszik é a’ tisztelt törvényhozó atyák, hogy a’ magyar iró annyi küzdelem és bajok közt azért és arra képezé magát, hogy végre a’börtön falai közt, mint politikai rab ő­­szű­ljön meg; vagy azért fárad nem kimérve napot nem élét, elborítva folytonos munkától, hogy végre is munka által ér­demelt jutalmát birság­ok fejében az országos pénztárba űzesse,’s maga reggelire fütyöljön, délebédre daloljon ’s va­csorára a’csillagokat olvassa ?— Nem­ tisztelt urak, ezt a’ magyar izó nem teszi, nem teheti ’s tennie nem szabad. Elvünk, melly mellett 300 év óta küzdöttek őseink , ’s mellyért mi a’folyó század szellemében olly elszántan ’s ön­­tagadólag harczolánk—határzottan ellenmond minden mo­nopóliumnak. Ezen elv országosan nyilatkozott a’ só, vám, dohány, bányák ’s egyéb tárgyak kezelésénél. És a’ gondo­lat, a’ lélek, melly a’ világ - átalakító mozgalmakat támasz­­tá, ’s vezérlé, melly az embert a’ világ második teremtőjé­vé teszi — a’ gyűlölt monopólium zsákmányává legyen? Kérdjük: ki fogja a’ 10,és illetőleg 20 ezer pártbiztosi­­tékpénzt egy lap-engedélyért letehetni? Tőzsérek,uzsorások, kereskedők ’stb., kik a’ lapszerkesztés ’s irodalmi érdekek­hez úgy értenek, mint én a’ csillagvizsgáláshoz. De mivel a’ geschäft nyereségesnek fog tetszeni, belévágnak, ’s elkövet­kezik a’ második úrbéri—itt már b­é­r rendszer, melly az in­kább megszorultakat,’s mintegy sorsuk által arra kárhozotta­kat önállástalan napszámosi állapotra fogja juttatni. — Hej pedig, ha a’ szellem, a’ gondolat, a’meggyőződés külső szükségek által erőszakoltatik: az eredmény előbb utóbb meg szokta magát boszulni. Egyébként nem minden izó fogja magát e’ szolgai hely­zetre szánni, hanem a’ helyett elvonul’s ollyan foglalkozás­hoz,mihez kevésbbé ért,hol tehát magán nem könnyít’s hazá­jának sem használ, sőt — embereit vesztvén az irodalom — annak tetemes kárára van.— Utólag még megjegyzem, mikép a’ törvényczikk be­vezető sora, hol az előleges vizsgálat örökre eltörlöttnek mondatik, látszólag ugyan áll, de lényegileg némi változta­tással viszszaállittatik abban, hogy a’ nyomdatulajdonos min­den — az ő nyomdájában megjelenendő nyomtatványért fe­lelőssé tétetvén, ez által azok előleges censoraikká tétetnek a’ sajtó alá nyújtott önálló munkáknak. Nem hagyhatjuk itt ész­revétel nélkül a’ törvényczikk ama különös—­’s mondhatni eredeti sajátságát sem,miszerint annak viszszaható erő tulaj—­donittatik egész mart. 20aig. Ezen annál inkább megütkö­­zénk, mert a’megyei elem küldöttei, a’tisztelt táblabirói in­­telligentia alkotá azt, mellynek pedig az actiókkal annyi szá­zad óta olly sok baja volt, hogy végre a’ kereset föltételét u­­gyanazon gyűlésre relegálta, ’s csak is ettől föltételezte ér­vényét. És a’ sajtóvétségeket mégis a’ vétség megtörténte után hozott törvény által is sujthatónak véli!!—Ez nem ve­zet bennünket az Ígéret földére. Ezen törvényczikknél jobb’s a’ kivánatokat kielégítőbb az, mellyet a’ helytartótanács improvizált ’s ennélfogva — minthogy e’törvény úgyis csak ideiglenesnek mondatik, ám­bár ha egyszer megállapittatik, változtatása sokkal többe fog kerülni, mint mostani hozatala,—’s minthogy törvényhozá­sunk anélkül is incompetensnek nyilatkoztai magát arra,­ hogy az alkotványt minden részleteiben reorganizálja: czél­­szerűbb, ’s a’ kedélyeket megnyugtatóbbnak tartom, ha a’ sajtóvétségek iránt a’ helytartótanács provisorius intézkedése jelentetik ki érvényesnek addig, míg a’ nemzeti gyűlés nem­zeti és nem nemesi törvénynyel fog eziránt intézkedni. K. P. Sajtótörvény. Az előző vizsgálat eltöröltetvén örök­re ’s a’ sajtószabadság viszszaállittatván, ennek biztosítékául id­e­i­gl­e­n rendeltetnek : 1. §. Gondolatit sajtó utján min­denki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti. — 2. §. Sajtóutáni közlés alatt értetik minden ollyan közlés, melly vagy szavakban, vagy ábrázolatokban, nyomda, kőnyomda’s metszés által eszközöltetik, ’s mellynek közzététele a’ példá­nyok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával már meg­kezdődött. — I. Fej­ezet. Sajtóvétségekről. 3. §. Ki valamelly bűn avagy vétség elkövetésére , egyenesnek és határozottnak mondható felhívást tesz sajtó útján, és a’ bűn , avagy vétség valósággal el is követtetik, a’ felhívó, mint bűnrészes tekin­tetven, a’köztörvények súlya szerint büntettetik.—4. §. Ki valamelly bűn, avagy vétség elkövetésére , egyenesnek és határozottnak mondható felhívást tesz sajtó útján, de annak nem jan semmi következvénye, mint bűnkisérlő tekintetvén,a’ köztörvények súlya szerint fog büntettetni.—5.§. Ki a’nyil­­ványos köz- és vallásos erkölcsiségből, ’s a’ tisztes erköl­csökből csúfot űz, 1 évre terjedhető fogsággal, és 400 fo­rintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik. — 6. §. Ki a’ magyar szent korona alá helyzett terület tökéletes álladal­­mi egysége, ki a’sanctiopragmaticánál fogva megállapított ’s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolat ellen izgat, ki a’különböző vallásu és nyelvű népfajokat egy­más ellen ingerli, ki az alkotvány erőszakos megváltoztatá­sára ’s a’törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázit, ’s bűnök elkövetésére hí fel és buzdít, négy évig terjedhető , és 2000 forintig emelkedhető büntetéssel fog büntettetni.— 7. §. Ki a’felség személyének sérthetetlensége,a’kir. székbeli öröködésnek megállapított rende ellen kikel, avagy a’ ki­rály magas személye ellen sértést követ el, hat évig terjed­hető fogsággal, és 3000 forintig emelkedhető pénzbírság­gal büntettetik.—8. §. Ki az uralkodó ház tagjai ellen követ el sértést, négy évig terjedhető fogsággal és 2000 főig emel­kedhető pénzbírsággal büntettetik.—9. §. Ki az országgyű­lés felső, vagy alsó, vagy mindkét táblája ellen követ el sér­tést, négy évig terjedhető fogsággal és 2000 forintig emel­kedhető pénzbírsággal büntettetik.—10. §. Ki törvény ál­tal alkotott valamelly hatóságot vagy testületet nem megbí­rál, de meggyaláz, vagy megbecstelenit, két évig terjedhető fogsággal, és 1000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik. — 11. §: Ki valamelly köztisztviselőt vagy köz­­megbizatásban eljárót, hivatalos tetteire vonatkozólag nem megbízál, hanem meggyaláz, megbecstelenit, egy évig ter­jedhető fogsággal és 600 forintig emelkedhető pénzbírság­gal büntettetik. — 12.§. Ki magányszemélyt gyaláz meg, becstelenit meg, hat hónapig terjedhető fogsággal, és 300 ftra emelkedhető pénzbírsággal büntettetik. Egyszersmind a’ panaszkodónak okozott pörlekedési költségekben ’s a’köz­zététel által reá nézve előidéztetett károkban is a’panaszko­dó részére el fogván marasztalni. — 13. §. Sajtóvétségért büntettetik a’ szerző ; ha ez sem tudatnék, a’ nyomda vagy metszde tulajdonosa. Ha e’ rendsorban a’ büntetést vagy a’ pénzbüntetésre nézve végrehajtani nem lehetne , mindig a’ rendsorben következőn fog a’ büntetés végrehajtatni, egy­másért jótállóknak tekintetvén.—14. §. Ki az országgyűlés, a’ törvényhatóságok, mindenféle törvényszékek, és törvény által alkotott egyéb testületek iratait, és azok nyilván­os ülé­seit hiv szellemben és igazán közli, ellene a’ közlőttek tar­talma miatt kereset nem indittathalik.—15. §. A’fogság és pénzbüntetés, a’ körülmények szerint, külön is, együttvéve is alkalmaztathalik. Minden pénzbüntetések az országos pénztár javára fordittatnak.—16. §. Ki ugyanazon vétséget, mellyért már egyszer büntetve volt, ismét elköveti, azon büntetésnek, mellyre első ízben ítéltetett, felével súlyosabban büntethetik. II. fej­ezet. A’ bírói eljárásról. 17. §. A’sajtóvétsé­gek fölött nyilványosan esküttszék ítél, azon szabályok sze­rint, mellyek az 1848 iki országgyűlésen kerületi választvá­­nyilag kidolgozott munkában: ,,a’ bírói eljárásról“ foglal­tatnak, melly javaslat, egyedül a’ sajtóvétségekre nézve , i­­deigl. törvény erejére emeltetik. Megjegyeztetvén 3 vik Sára, hogy esküttszéki képességre 200 forint évenkinti jövede­lem kívántatik; a Vik­ik fejezetre, hogy a’ főigazitószék ha­tóságával, ideiglen, a’ hétszem­él­yes tábla ruháztatik fel. — 18. §. A’jelen törvény 3. 4. 5. 6. 7. cik­áSok eseteiben , az illető közvádló hivatalos kivonatára történik a’ vizsgálat és közkereset alá vétel.—19. §. A’ jelen törvény 9. és lagik­ájai eseteiben csak az illető testületek által hozott határozat folytában indíthatja meg a’ közvádló a’ megtorló keresetet. —20. §. Egyéb esetekben a’ kereset csak az illetőnek pa­naszára indittathatik meg.—21. §. Úgy a’közvádló, mint a’ panaszló fél, vádlevelében tartozik szabatosan és világosan kijelelni azon izgatást, felhívást, sértést, meggyalázást,meg­­bec­stelenitést, mellyet megtoroltatni kíván, különben a’bűn­­vizsgáló biró által kivánatától egyszerűen elmozdittatik.— 22. §. A’ bűnvizsgáló biró a’ vád feladása után a’ nyomtat­ványokat vagy metszvényeket, ha szükségesnek ítéli, tüstint zár alá veheti, melly eljárásáról rendes jegyzőkönyvet készít. Ha a’vád alól a’bepanasztott feloldoztatik, a’lezároltakat a’ vizsgálóbíró köteles, 200 frt. büntetés terhe alatt, azonnal kiadni.—23. §. Midőn a’ keresetet a’ közvádló hivatalból in­dítja meg, az, ugyanazon hatóság esküdt-birósága által ítél­tetik el, mellynek keblében a’ vádlott lakik, vagy hol a’ mű megjelenvén, az aláírt példány beadása történt. Midőn pedig a’ kereset a’ panaszló fél folyamodására indittatik meg, a’ melly hatóságban a’ panaszló fél lakik, az ügy abban is elí­téltethetik.—24. §. A’ megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítása nem engedtetik meg, kivévén, ha va­laki, mint tisztviselő,vagy köz­megbízott cselekedett, és a’ felhozott tények e’ körbeli eljárására vonatkoznak. Ez eset­ben, ha a’ tény bebizonyíttatik, a’ vádlott tette számítás alá nem jöhet, kivévén azon megbecstelenitést, melly annak foly­tában még történt, a’nélkül, hogy magából a’ tettből szük­ségképen következett volna.—25. §. A’ meggyalázott, meg­­becstelenitett panaszló fél erkölcsi magaviselete mellett ta­nukat hallgattathat ki, de a’ vádlott, annak erkölcsisége el­len, tanuk kihallgatását nem követelheti.—26. §. Az elma­­rasztó ítélet meghozatván, azon kívül, hogy ez az elmarasz­­tott költségin közzététetik, egyszersmind a’ lefoglalt darabok elnyomása, vagy megsemmisítése, egyszer vagy rész szerint, elrendeltetik.—27. §. Ki az ekképen elmarasztó ítélet által sújtott elmeművet sajtó útján újra közzé teszi, vagy árulja, a’ szerzője ellen hozathatott legnagyobb büntetéssel fog sut­­tatni.—28. §. Minden ollyan sajtóvétség, melly ellen hivatal­­beli megtorlásnak van helye, hat hónap múlva, melly ellen pedig csak magán­kereset indítható , 2 év múlva idősül el. Az országgyűlés megsértésének esetében az idő, melly évi ülései közt esik, számításba nem jő.—29. §. Minden sajtó­vétség, melly 1848. martius 20ika után követtelik el, jelen törvény szerint fog elitéltetni. III. fejezet. Az időszaki lapokról. 30. §. Újság, vagy időszaki lap, mellynek tartalma akár részben,akár egé­szen politikai tárgyak körül forog, és havonkint legalább két­szer jelenik meg, csak a’ következő föltételek teljesítése mel­lett adathatik ki: 1) Melly hatóságban a’ lap megjelenend,an­nak elnökéhez, t. i. alispánhoz, főkapitányhoz, grófhoz, pol­gármesterhez benyujtatik a’ nyilatkozat, mellyben kileend té­ve a’tulajdonos, vagy felelős kiadó, vagy felelős szerkesztő neve,laka, és a’ nyomda, mellyben a’lap nyomatni fog. 2) Ha a’lap naponkint jelenik meg, biztosítékul 20,000 forint, ha ritkábban jelenik meg, 10,000 forint tétetik le készpénz­ben, vagy fekvő birtokra árvái biztosítékkal betáblázott köte­lezvényben, első esetben a’ tőke az illető hatóság felügyelése ’s jótállása alatt, b. kamattal, a’ letevő részére jövedelmez. Az eddig megjelent lapok az első pontban foglalt föltételnek e’ törvény kihirdetése után tüstint,a’ második pontbelinek .

Next