Jó Egészség, 1933 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-01 / 1-2. szám

Jó EGÉSZSÉG A csecsemő szobája és fekhelye Írta: Dr. Bókay János orvosprofesszor Még a legszegényebb családban is elérhető, hogy a csecsemő körül minden tiszta legyen. A jómódú szülőknél az orvos követelménye már nagyobb. Az a szoba, hol a csecsemő tartózkodik, legyen az egészség követelnényeinek megfelelően berendezve. ,S itt elsősorban a célszerűségre s a tisztaságra fektessük a fő­­súlyt. A gyermekszoba lehetőleg kétablakos legyen, 40—50 köbméter légtartalommal, ne legyen sarokszoba, mert az ilyet nem lehet léghuzammentessé tenni. A legjobb fek­vésű az oly szoba, melynek ablaka délre, vagy délkeletre nyílik. Legyen a gyermekszoba száraz, világos, jól szellőz­tethető. Nyári lakásban ügyeljünk arra, hogy a gyermek­szoba, melynek alápincézettnek kell lenni, ne legyen a konyha vagy mellékhelyiség közvet­len közelében és olyan fekvésű legyen, hogy az ablakok nyitásakor ne hatolhas­son be szennyezett levegő. (Gyakran tapasztalhatjuk vagyonos családoknál, hogy m­íg nagy súlyt fektetnek arra, hogy nagy, tágas fogadó-, ebédlő-, dohányzóhelyiségük legyen, addig a hygiéna leg­minimálisabb követelményeinek is alig megfelelő kis, sö­tét udvari szobát rendeznek be gyerekszobának s elfelej­tik, hogy a kisded életének kétharmadát a gyerekszobában tölti el. Világosság, levegő s tisztaság a legfőbb kellékei a gy­erm­ekszobának " Az ezen követelményeknek meg nem felelő szobák termetik ki a gyenge, sápadt, vérszegény, általában csökkent ellentálló képességű gyermekeket. Inkább essünk túlzásba a gyermekszoba hygiéniku­s berendezését illetőleg, sem mint a hygiene követelményeit elhanyagoljuk. Célszerű minden lehetőt elkövetni, hogy a gyermekszoba padlója s bútorai lehetőleg por- és piszok­mentesen tarthatók legyenek. Ezt könnyen elérhetjük, ha pl. a­­­adlót linóleummal vonjuk be s a bútorokat világos­­szintre festetjük és lakkozással vizmentessé tesz­­szük, mert ezekről minden por, piszok nedves ruhával könnyen lemosható. .A gyermekszobában ne alkalmaz­zunk szőnyeget, posztófüggönyöket, sem nehéz ágytakaró­kat, mert ezeket alaposan alig, vagy csak igen nehezen lehet tisztítani és különben is a por igen könnyen eszi be magát. .1 helyesen felszerelt gyermekszoba a legjobb véde­lem a fertőző csírák megtelepedése s ezek elszaporodása ellen. A gyermekszoba hőmérséklete 18- ti" (15" R.) legyen és csak ahol párnapos csecsemő tartózkodik, vagy pedig a gyermek fürdetése idején szabad azt 21" C.-ra (17" R.-ra) fölmelegíteni. ,­ gyermekszobát naponta többször kell szellőztetni. Még a leghidegebb téli időben sem szabad­­ szellőztetést lmulasztani. Természetes, hogy a szellőztetés alatt a kisdedet egy más szobába kell átvinni addig, mig a kellő szellőztetés megtörtént s a szob­át ismét 180­0..-ra felmelegitettük. Rossz szagú tüzelő s világító anyagokat nem szabad használni. Nem közömbös dolog, hogy hány ember lakik ugyan­abban a szobában, hol a csecsemő tartózkodik. A gyermek szobában, ha a csecsemő egyetlen gyermeke a családnak, a csecsemőn kívül csak az anya, illetőleg a dajka, vagy a gyermeket gondozó személy tartózkodjék. Ha a család­­­harc több gyermeke van, a lakás úgy osztandó be, hogy a csecsemő gondozójával lehetőleg elkülönítve legyen s leg­feljebb a csecsemőhöz korban legközelebb álló gyermek lakjék velük együtt. Ha az anya maga táplálja a gyerme­ket, akkor a csecsemő a szülők hálószobájában is aludha­­tik. Természetes, hogy­ minél több ember szívja egy és ugyanazt a levegőt s minél kisebb a szoba, annál inkább romlik a levegő, illetve annál kevésbé egészséges az ilyen levegő. A szopós gyermek szobájának bútorzata egy asztal, egy faszék, egy alacsony szék, melyre az anya vagy dajka ül akkor, ha a kisdedet táplálja, továbbá egy öltöztető asztal, egy fiókos szekrény­ a feh­érruha számára, a kisded ágya, kocsija, illetőleg nyugvó­ bölcsője s itt foglal helyet a fürdetésre szolgáló bádog­kádacska, lepedővel leterilve a széles alapon biztosan álló alacsony asztalka, m­eh­re a fürdőkádat helyezik fürdetés alatt, továbbá egy mosdó asztal. A gyermekszoba legfontosabb butor­ darabja a cse­csemő ágya, melyet kezdletben fiótolhat az u. n. nyugvó­bölcső vagy­ gyermekkocsi is. ,az u­. n. ringóbölcső úri­­házaknál ma már teljesen eltűnt, a szegény­ebb osztály és a parasztcsaládok még mindig ragaszkodnak hozzá, mintha csak manapság is az ókori időt élnék, mely kor­ban a ringóbölcsőknek még külön istenasszonya is volt. .Mert mire volt jó a ringóbölcső? A csecsemőnek ringatá­­sát elődeink azért alkalmazták, hogy ily módon a siró csecsemőt elhallgattassák s elaltassák. Abban az időben azonban még nem igen kutatták, de­ nem is tudták, hogy mik lehetnek az okai annak, ha a csecsemő oly gyakran sir? Sir a csecsemő, ha nem tartják tisztán, ha nem tudja tagjait a szoros pólyázás miatt szabadon mozgatni s végül, ha nem kapja rendszeresen a táplálékot, vagy pedig ha beteg. Ha a csecsemőt tisztán tartjuk, ha nem szorítjuk össze ftólyával és ha rendes, szabályos időközökben kapja táplálékát, ha az emésztő­csatorna rendben van, akkor a csecsemő nyugodtan viselkedik és sírás nélkül fog egész­séges álomba merülni. Ha azonban mindezt tekinteten kívül hagyjuk, nehéz lesz megnyugtatni a siró csecsemőt. A tudatlanok szerint, a ringatás meghozza a csecsemőnek a megnyugvását. Az úgynevezett ringóbölcsők majdnem minden név­­­nél megtalálhatók a legkülönbözőbb alakban s már az ókori görögöknek megvolt a mai értelemben vett ringó­bölcsőjük s a »liknon« és »skaphé« kifejezés az ógörög nyelvben ezen bölcsők klasszikus megjelölései. .Mig a »liknon« egy egyszerű öblös kosár, — ily kosárban ábrá­zolják egykori rajzok Racchust születése alkalmával, — addig a »skajihé« teknőszerű faalkotmány volt. A nomád népek tarisznyaszerü vagy fakéregből összerovott hintázó bölcsője mellett látjuk kifejlődni a ringóbölcsők külön­böző alakjait, melyet ringatva, halk dalolással altatták el a csecsemőt (bölcsődalok). A hinta és ringóbölcsőket a művelt társadalom csak lassan s nagynehezen változ­tatta át a nem kifogásolható u. n. »nyugvó«-bölcsőkké s ringó-bölcsőket ma már csak faluhelyen látunk. Igen célszerű, ha az újszülöttet mindjárt abba az ágyba fektetik, amelyben gyermekélete első éveit eltölteni fogja. Hygiénikus szempontból legmegfelelőbb a zománco­zott mosható vaságy. A gyermek ágyának alakja mellékes, a lényeges az, hogy az ágy elég magas legyen, hogy ne kellessen az ápolószemélyzetnek sokat hajolnia és hogy az ágy oly módon legyen szerkesztve, hogy a kisded abból ki ne eshessen. -Ágybetétnek nem alkalmas a rugós matrac, hanem lószőr-matracot alkalmazzunk, amelyet lepedővel vagy gu­mmibetéttel húzzunk át. A gumm­ibetét felé még egy Röntgen KIADÁSAIT jelentékenyen CSÖKKENTI, ha Dr. C. SCHLEUSSNER 1X0 rOntgenfíImet használ! Vezérképviselet: SZEMZŐ JENŐ, Budapest, VII., Dohány ucca 12_______________

Next