Jogtudományi Közlöny, 1867
1867-01-13 / 2. szám
Második évfolyam. 2. Pest, 1867. január 13. § Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: G) Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. clXIX. Szerkesztői iroda: Pest, kecskeméti utcza 13. szám, 1. emelet. Kiadó-hivatal: A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők, s mellékletül A M. KIR. CURIAI ÍTÉLETEK. ^tIWS:*-' Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. ev-o^a-w- A nemzetközi magánjog kérdése s a jogszolgáltatás nemzetközi viszonyossága. Miután az 1865-ben életbelépett osztrák-angol nemzetközi Enquête-bizottmány feladata abban látszik állani, miszerint az ausztriai birodalom s Angolország közötti forgalom s érintkezés minden feltételeit figyelembe vegye, hogy ennek folytán az e tekintetbeni kölcsönös megkönnyebbítés minden eszközei iránt megállapodhassék, — Angolhon maga közvetlenül csak kiviteli kereskedésének érdekeit kívánja előmozdítani, tehát úgy látszik, mintha a közforgalom egyes ágaira való tekintet nem lépne előtérbe, hanem sokkal inkább maga az öszszes nemzetgazdászati tevékenység előmozdítása legyen irányadó. Azon ügyekezethez, Ausztriának Angolországgali forgalmát élénkíteni, csatlakozik különösen azon remény is, hogy Ausztria közgazdászati élete ugyanazon irányban fejlesztessék, melyben Angolhan oly rendkívüli eredményeket, idézett elő. A rend, pontosság s takarékosság gazdászati erényei, a társulati ügybeni közszellem, az autonómiábani kitartás és alkotó erő azonban csak akkor fognak az Angolhonban tett tapasztalások helyes utánzására és tapintatos felhasználására vezetni, ha a forgalom nem egyedül csak kész áruczikkek egymássali felcserélésére szorítkozik, hanem számos más oly fonalak által is fizetik össze, melyek a termelésnek a tőkében s munkában fekvő tényezőit is egymással összekötik. Ha e szempontból indulunk ki, akkor szükségképenoda vezettetünk, hogy vizsgáljuk azon befolyást, melyet mindkét állam törvényhozása s közigazgatása a nemzetközi forgalomra gyakorolni alkalmas. Ha sikerülene e téren végmegállapodást és terjedelmes egyezményt létrehozni, akkor e ténydolog nem csak az émlített két államra, hanem magára az egész világforgalomra is nagy jelentőségű leend. Azon elv gyakorlati keresztülvitele, miszerint bels külföldiek magánjogi tekintetben egyenlősittessenek, hogy azok vagyoni jogai egy polgári mint büntetőjogi tekintetben ugyanazon utalomban részesittessenek, s hogy a közhatóságok az említett jogok védelmére irányzott feladatukban s tevékenységükben egymást kölcsönösen gyámolítani, segélyezni kötelesek legyenek, nem fog elszigetelten maradni. Az igazság követelményei s a nemzetközi forgalom szükségletei egymással összhangzanak, s oly világosak, miszerint azoknak gyakorlati valósítása két nagyhatalmasságnak egymásközti forgalmában a legalkalmatosabb eszköznek látszik arra, hogy az idegenek s belföldiek közti nyomasztó jogegyenlőtlenséget, amint ez például Francziaországban a polgári törvénykezés terén fennáll, leküzdje, elenyésztesse. Az említett Enquête-bizottmány feladata ép oly terjedelmes, mint amennyire az meg van nehezítve azon lényeges különbség által, mely Ausztria s Angolhon közigazgatási rendszere közt fenn áll. Hasznos lesz mindenek előtt az iránypontokat szem elé állítani, azok sokoldalúsága s elérésük vagy megközelítésük feltűnő szükségessége nem kis mértékben fogják a két állam közigazgatási rendszerének különféleségéből származó nehézségek iránti kiegyenlítést s az erre vezető alkalmas eszközök helyes megválasztását elősegíteni. Miután Ausztriában az idegenek, tekintve a magánjogok szerzését s azoknak bíróság előtti foganatosítását, a belföldiekkel elvileg tökéletesen egyenlőknek tekintetnek (osztrák polg. trkönyv 33. §.) a jogszolgáltatás egyes ágaibani viszonyosság iránti egyezmény vagy megállapodás csak akkor fog az idegenek s belföldieknek egymássali valóságos egyenlősítéséhez vezetni, ha ezen elvet viszont Angolhon is sajátjának vallja. Ezen elv egyik következménye gyanánt tekinthetjük azon követelményt, hogy az észbeli vagyis szellemi tulajdon, továbbá hogy áruminták s gyári bélyegek, tekintet nélkül az azokkali visszaélés folytán károsított fél hazájára vagy az áruczikk előállítási helyére, mindkét államban egyenlő jogi védelemben részesíttessenek. Mindaddig, míg a forgalmi ügyletek háborútlan folyamatban végeztetnek, azok már a dolog természeténél fogva is a jogszolgáltatástól távol állanak ; a forgalom ezen állapotában a pénznemek, a mértékek és súlyok, a közlekedési eszközök, a gyarmatok és megtelepedések, a társulati ügy sat. iránt hozott törvényes intézkedések azok, melyektől az üzleti világ a közforgalom kívánatos könnyítését, biztosítását s előmozdítását várja. A jogszolgáltatás közlegeinek beavatkozására alkalom fog nyílni, ha valamely halálozási eset a hagyatéki vagyon biztosítását, kezelését, felosztását vonja maga után. Az osztrák bíróságok egy Ausztriában kimúlt külföldinek halála után hagyatéka körül csak annyiban lépnek fel, amennyiben ez az illető hagyatékkal jogellenes beavatkozások megakadályozására szükséges; minden egyéb intézkedések ez iránt, különösen azon kérdés feletti határozás, kiket illessen meg a hagyatékbani jogutódlás, az illető egyén saját külföldi hatóságának maradnak fenntartva. Ausztria tehát ennélfogva a külföldön elhalt honpolgárainak hagyatékára s annak időközbeni megvédésére nézve hasonló készséget vehet igénybe a külföld részéről, de igényelheti viszont azt is, hogy Angelhonban ezentúl egy ott elhalt ausztriai alattvaló hagyatéka felett ne gyakoroltassák úgy mint eddig, egy a mondottnál messzebb terjedő bírói eljárás, s ne történjék különösen az, mi eddig szokásban volt, hogy t. i. az angol bíróságok egy ott kimúlt osztrák alattvaló hagyatékábani jogutódlás felett — ha ez Angolhonban -Ia@QX\P % §I