Jogtudományi Közlöny, 1867

1867-06-30 / 26. szám

az adósnak közpénztárakban vagy birói őrizet alatti pénzeire (307.§.) s az adós magán követeléseire (309. §). A foglalás és az igények bejelentésére kitűzött ha­táridőnek, melyről a IV. fejezetben lesz szó,­­ lejárta után árverési határidő tűzetik ki, mely ha az ingók becs­értéke 300 frtnál többre nem megy, városokban 8, más községekben 15 napot meg nem haladhat s a helyi szokás szerint közhirré teendő; ha pedig a becsérték 300 frtot meghalad, a határidő 30 napnál hosszabbra nem terjedhet, s a hivatalos lap utján háromszor kihirdet­tetik (316. §.). Az árverés menete s a hitelező kielégí­tése a közönséges szabályok szerint. A III. fejezet az ingatlanokra intézett végrehaj­tást szabályozza. E végrehajtásnak két esete van: átadás és foglalás. Az átadás ott, hol telekkönyvek léteznek: bekeble­zés és végrehajtatónak a kérdéses birtokba behelyezése által (327. §.), — ott pedig, hol nyilván könyvek nem léteznek, egyedül az utóbbi módon történik (330. §.). A foglalásról a 278. §-ban volt említés. Ez alka­lommal a tartozék is összeírandó és megbecsülendő (331. §.). Ingatlan vagyonra nézve végrehajtás esetében becs­lésnek nincs helye, hanem földeknél az egyenes adónak és pótlékainak, házaknál pedig föld- és házadósoknak s összes pótlékaiknak százszoros mennyisége képezi a becsértéket. Kivétetnek a mentesített ártérek és váro­sok­ vagy községekbeli épületek, hol a lakbéradó nincs behozva; továbbá a terméketlen, vagy oly önálló belső­ségek, melyekhez külső birtok nem tartozik. Szabad kir. városokban adómentes új épületeknél az elengedett adók is a becsérték alapjául felveendők (332. §.). Ha a végrehajtató, követelését vagy kizárólag va­lamely ingatlan vagyon jövedelmeiből, vagy az ingat­lannal együtt akarja kielégíttetni, az ingatlan vagyon­nak csak tiszta vagyis azon jövedelmei vehetők foglalás alá, melyek az adó, továbbá a birtok kezelése­ és fenn­tartására szükséges kiadások, haszonbérek s a betáblá­zott hitelezők egyévesnél nem régibb kamatai kifizetése után fennmaradnak. Ha a végrehajtást szenvedettnek a lefoglalt jövedelmeken felül egyéb keresetforrása nincs, ily esetben a jövedelmekből a végrehajtást szenvedett s családja tartására legfölebb egyharmadrész kiadandó (333. §.). Az ingatlan birtokkal a hozzátartozó azon tárgyak, melyek annak állagának sérelme vagy értékének csök­kenése nélkül ettől el nem választathatnak, vagy a me­lyek elkerülhetlenül szükségesek arra, hogy az állag értéke és jövedelmezősége fenntartassék, — együtt fog­laltatnak le. Idetartoznak különösen: a) a birtokon levő lak- és gazdasági épületek, úgyszintén valamely ipar­üzlet folytatására szükséges épületek a hozzájuk tartozó szerelvényekkel együtt; b) mindennemű ültetvények, fű, fa s vetések, míg a földtől el nem választatnak; c) a gazdaság vitelére szükséges mennyiségű takarmány, trágya, vetőmag és cselédek járandósága; d) a hasznos marhák; e) minden gazdasági szerelvények, eszközök és gépek; f) a királyi kisebb haszonvételek minden nemei, s az úrbéri természetű tárgyak, a­mennyire ezeknek váltságai kimunkálva s jogérvényesen megállapítva még nem lennének; g) az elemi csapások elleni biztosí­tási összegek. Mily gazdasági szerelvények és mennyi számban adassanak át vevőnek oly esetben, midőn va­lamely ingatlan mezei jószág kerül árverés alá, az érde­keltek által az árverési feltételekben állapíttatik meg (334. §.). Az árverés iránt ezentúl is a telekkönyvi bíróság lesz megkeresendő, mely az érdekletteket a becsár, to­vábbá az árverési feltételek s határnapok, valamint a kielégítési sorrend megállapítása végett az igények be­jelentésére kitűzött határidő lejárta után rendes szóbeli tárgyalásra megidézi (335. §.). A kielégítési sorrendben az előnyös tételek minden egyéb követelést feltétlenül megelőznek. Az előnyös té­telekhez számíttatnak, s a következő sorrend szerint nyernek kielégítést: a) azon végrehaj­tatónak, ki az ár­verést foganatosította, foglalási és árverési összes költ­ségei; b) az eladott jószágot terhelt utolsó évi köz- és községadó és ennek pótlékai; c) a birtokszabályozási költségek (342. §.). Az árverésre két határnap tűzetik ki, harmincznapi időközökben (343. § ). A vételár kielégítése az árverési feltételek szerint teljesítendő (345. §.), vevőnek azonban szabadságában áll a sorrend szerint kielégítést nyerendő hitelezőkkel úgy egyezkedni, hogy ezek a birtokot ter­helő összeget a birtokon továbbá is meghagyják, s ha e körülmény az illető biróság előtt a hitelezők jogérvé­nyes nyilatkozatával igazoltatik, ez esetben az ily ösz­szeg ugy tekintendő, mintha befizettetett s a hitelezőnek kiutalványoztatott volna (348. §.). Ha valakinek javai telekkönyvi bekeblezésekkel vagy betáblázásokkal terhelvék, a tulajdonos jogosítva van az illetékes telekkönyvi bíróságnál javainak bírói elárvereztetését kérelmezni. Ily kérelemre nézve a be­csüt, árverést és vételári felosztást illetőleg a telek­könyvi bíróság ugyanazon szabályok szerint jár el, me­lyek a jelen fejezetben vannak meghatározva (355. §.). Egyebek az id. törv. szabályokból ismert eljárás szerint. A IV. fejezet a tulajdoni és elsőbbségi igények be­jelentése és érvényesítése módjait a következő eljárás szerint szabályozza: Idegennek állított vagy vélelmezhető vagyon csak akkor irathatik össze, ha az adósnak egyéb vagyonában a követelésre nézve teljes fedezet nincsen (356. §.). Ez eseten kivül a kiküldött birói tag az ily vagyon feljegyzésénél azonnal megemlítendi az iránta tett ész­revételt; megnevezi azon személyt, kinek arra igénye van, s azt oda utasítja, hogy igényeit kereset útján ér­vényesítse (357. § ). Ingatlan vagyon tekintetében ott, hol nyilvánköny­vek léteznek, s azokra nézve a hirdetvényi határidő már lejárt: a foglalást megelőzőleg a nyilvánkönyvbe be­jegyzett igények s igény keresetek az árverést meggá­tolják; a foglalás utániak pedig csak a vételárból a fog­laltató kielégítése után netán fennmaradó összegre ér­vényesíttethetnek (358. §.) Ott, hol a telekk. hirdetvényi határidő még le nem járt, vagy a hol nyilvánkönyvek még nem léteznek, az ingatlan, valamint átalában minden ingó vagyon tekin­tetében is, az igények, igénykeresetek s elsőbbségi be­jelentvények az árverést meggátló hatálylyal csak akkor bírnak, ha a törvényes határidőben nyújtottak be,­­ azontúl csupán a vételár fölöslegére lévén érvényesít­hetők (359. §.). E törvényes határidő azon esetben, ha a foglalás alá került ingó vagyon a kiküldött birósági tag által tett összeírás szerint legfölebb 300 ft. becsértékkel bír, a foglalás napjától számított 15 nap;­­ ha pedig 300 ft. becsértéken túlterjed, vagy ha ingatlan került foglalás alá, a kiküldött bírósági tag a foglalás teljesítése után azonnal, a hivatalos lapban felhívást tesz közzé, oly uta­sítással, hogy mindazok, kik a lefoglalt javak iránt tu­lajdoni vagy más igényt, avagy elsőbbségi jogokat érvé­nyesíthetni vélnek, igénykereseteiket különbség nélkül, a kiküldött bírósági taghoz a háromszor beigtatandó közzététel utolsó napjától számítandó 15 nap alatt, —­elsőbbségi bejelentvényeiket ellenben ingóságokra nézve

Next