Jogtudományi Közlöny, 1867
1867-06-30 / 26. szám
az adósnak közpénztárakban vagy birói őrizet alatti pénzeire (307.§.) s az adós magán követeléseire (309. §). A foglalás és az igények bejelentésére kitűzött határidőnek, melyről a IV. fejezetben lesz szó, lejárta után árverési határidő tűzetik ki, mely ha az ingók becsértéke 300 frtnál többre nem megy, városokban 8, más községekben 15 napot meg nem haladhat s a helyi szokás szerint közhirré teendő; ha pedig a becsérték 300 frtot meghalad, a határidő 30 napnál hosszabbra nem terjedhet, s a hivatalos lap utján háromszor kihirdettetik (316. §.). Az árverés menete s a hitelező kielégítése a közönséges szabályok szerint. A III. fejezet az ingatlanokra intézett végrehajtást szabályozza. E végrehajtásnak két esete van: átadás és foglalás. Az átadás ott, hol telekkönyvek léteznek: bekeblezés és végrehajtatónak a kérdéses birtokba behelyezése által (327. §.), — ott pedig, hol nyilván könyvek nem léteznek, egyedül az utóbbi módon történik (330. §.). A foglalásról a 278. §-ban volt említés. Ez alkalommal a tartozék is összeírandó és megbecsülendő (331. §.). Ingatlan vagyonra nézve végrehajtás esetében becslésnek nincs helye, hanem földeknél az egyenes adónak és pótlékainak, házaknál pedig föld- és házadósoknak s összes pótlékaiknak százszoros mennyisége képezi a becsértéket. Kivétetnek a mentesített ártérek és városok vagy községekbeli épületek, hol a lakbéradó nincs behozva; továbbá a terméketlen, vagy oly önálló belsőségek, melyekhez külső birtok nem tartozik. Szabad kir. városokban adómentes új épületeknél az elengedett adók is a becsérték alapjául felveendők (332. §.). Ha a végrehajtató, követelését vagy kizárólag valamely ingatlan vagyon jövedelmeiből, vagy az ingatlannal együtt akarja kielégíttetni, az ingatlan vagyonnak csak tiszta vagyis azon jövedelmei vehetők foglalás alá, melyek az adó, továbbá a birtok kezelése és fenntartására szükséges kiadások, haszonbérek s a betáblázott hitelezők egyévesnél nem régibb kamatai kifizetése után fennmaradnak. Ha a végrehajtást szenvedettnek a lefoglalt jövedelmeken felül egyéb keresetforrása nincs, ily esetben a jövedelmekből a végrehajtást szenvedett s családja tartására legfölebb egyharmadrész kiadandó (333. §.). Az ingatlan birtokkal a hozzátartozó azon tárgyak, melyek annak állagának sérelme vagy értékének csökkenése nélkül ettől el nem választathatnak, vagy a melyek elkerülhetlenül szükségesek arra, hogy az állag értéke és jövedelmezősége fenntartassék, — együtt foglaltatnak le. Idetartoznak különösen: a) a birtokon levő lak- és gazdasági épületek, úgyszintén valamely iparüzlet folytatására szükséges épületek a hozzájuk tartozó szerelvényekkel együtt; b) mindennemű ültetvények, fű, fa s vetések, míg a földtől el nem választatnak; c) a gazdaság vitelére szükséges mennyiségű takarmány, trágya, vetőmag és cselédek járandósága; d) a hasznos marhák; e) minden gazdasági szerelvények, eszközök és gépek; f) a királyi kisebb haszonvételek minden nemei, s az úrbéri természetű tárgyak, amennyire ezeknek váltságai kimunkálva s jogérvényesen megállapítva még nem lennének; g) az elemi csapások elleni biztosítási összegek. Mily gazdasági szerelvények és mennyi számban adassanak át vevőnek oly esetben, midőn valamely ingatlan mezei jószág kerül árverés alá, az érdekeltek által az árverési feltételekben állapíttatik meg (334. §.). Az árverés iránt ezentúl is a telekkönyvi bíróság lesz megkeresendő, mely az érdekletteket a becsár, továbbá az árverési feltételek s határnapok, valamint a kielégítési sorrend megállapítása végett az igények bejelentésére kitűzött határidő lejárta után rendes szóbeli tárgyalásra megidézi (335. §.). A kielégítési sorrendben az előnyös tételek minden egyéb követelést feltétlenül megelőznek. Az előnyös tételekhez számíttatnak, s a következő sorrend szerint nyernek kielégítést: a) azon végrehajtatónak, ki az árverést foganatosította, foglalási és árverési összes költségei; b) az eladott jószágot terhelt utolsó évi köz- és községadó és ennek pótlékai; c) a birtokszabályozási költségek (342. §.). Az árverésre két határnap tűzetik ki, harmincznapi időközökben (343. § ). A vételár kielégítése az árverési feltételek szerint teljesítendő (345. §.), vevőnek azonban szabadságában áll a sorrend szerint kielégítést nyerendő hitelezőkkel úgy egyezkedni, hogy ezek a birtokot terhelő összeget a birtokon továbbá is meghagyják, s ha e körülmény az illető biróság előtt a hitelezők jogérvényes nyilatkozatával igazoltatik, ez esetben az ily öszszeg ugy tekintendő, mintha befizettetett s a hitelezőnek kiutalványoztatott volna (348. §.). Ha valakinek javai telekkönyvi bekeblezésekkel vagy betáblázásokkal terhelvék, a tulajdonos jogosítva van az illetékes telekkönyvi bíróságnál javainak bírói elárvereztetését kérelmezni. Ily kérelemre nézve a becsüt, árverést és vételári felosztást illetőleg a telekkönyvi bíróság ugyanazon szabályok szerint jár el, melyek a jelen fejezetben vannak meghatározva (355. §.). Egyebek az id. törv. szabályokból ismert eljárás szerint. A IV. fejezet a tulajdoni és elsőbbségi igények bejelentése és érvényesítése módjait a következő eljárás szerint szabályozza: Idegennek állított vagy vélelmezhető vagyon csak akkor irathatik össze, ha az adósnak egyéb vagyonában a követelésre nézve teljes fedezet nincsen (356. §.). Ez eseten kivül a kiküldött birói tag az ily vagyon feljegyzésénél azonnal megemlítendi az iránta tett észrevételt; megnevezi azon személyt, kinek arra igénye van, s azt oda utasítja, hogy igényeit kereset útján érvényesítse (357. § ). Ingatlan vagyon tekintetében ott, hol nyilvánkönyvek léteznek, s azokra nézve a hirdetvényi határidő már lejárt: a foglalást megelőzőleg a nyilvánkönyvbe bejegyzett igények s igény keresetek az árverést meggátolják; a foglalás utániak pedig csak a vételárból a foglaltató kielégítése után netán fennmaradó összegre érvényesíttethetnek (358. §.) Ott, hol a telekk. hirdetvényi határidő még le nem járt, vagy a hol nyilvánkönyvek még nem léteznek, az ingatlan, valamint átalában minden ingó vagyon tekintetében is, az igények, igénykeresetek s elsőbbségi bejelentvények az árverést meggátló hatálylyal csak akkor bírnak, ha a törvényes határidőben nyújtottak be, azontúl csupán a vételár fölöslegére lévén érvényesíthetők (359. §.). E törvényes határidő azon esetben, ha a foglalás alá került ingó vagyon a kiküldött birósági tag által tett összeírás szerint legfölebb 300 ft. becsértékkel bír, a foglalás napjától számított 15 nap; ha pedig 300 ft. becsértéken túlterjed, vagy ha ingatlan került foglalás alá, a kiküldött bírósági tag a foglalás teljesítése után azonnal, a hivatalos lapban felhívást tesz közzé, oly utasítással, hogy mindazok, kik a lefoglalt javak iránt tulajdoni vagy más igényt, avagy elsőbbségi jogokat érvényesíthetni vélnek, igénykereseteiket különbség nélkül, a kiküldött bírósági taghoz a háromszor beigtatandó közzététel utolsó napjától számítandó 15 nap alatt, —elsőbbségi bejelentvényeiket ellenben ingóságokra nézve