Jogtudományi Közlöny, 1867

1867-06-30 / 26. szám

Második évfolyam. 26. Pest, 1867. junius 30. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. - el'-o^G­'ira Szerkesztői iroda: Pest, kecskeméti utcza 13. szám, 1. emelet. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó­ hivatalhoz intézendők. 9 JOGTUDO KÖZLÖNY s mellékletül A M. KIR. CURIAI ÍTÉLETEK, Polgári törvénykezési rendtartás. VIII. Nyolczadik czim .,a végrehajtásról." I. fejezet (271 —290. §§.) átalános határozatok. II. fejezet (291 — 326. §§.) végrehajtás az ingóságokra; III fejezet (327 — 355. §§.) végrehajtás az ingatlanokra; IV. fejezet (356 —366. §§.) tulajdoni és elsőbbségi igények. Az I. fejezetben oly szabályok foglaltatnak, melyek a végrehajtás minden nemeivel közösek. Ilyenek: a vég­rehajtás elrendelésének esetei (271. §.), a végrehajtás kérelmezése1) (272. §.) és elrendelése (273. §.), a végre­hajtató képviselete a végrehajtásnál2) (274. §.), a kikül­dött bírósági tag teendői3) (275. 276. §§.), az ünnepna­pok kivétele (277. §.), a foglalás joghatálya (278. §.), a törvényes zálogjog4) (279. §.), a kijelölési jog5) (280. §.) a végrehajtás korlátolása vagy megszüntetése (281. §.), a végrehajtás m­egszakasztása csőd esetében (282. §.), a belföldi ítéletek végrehajtása külföldön (283. §.) és az országon tüli bíróságok ítéleteinek végrehajtása bel­földön 284 — 286. §§.), a végrehajtásnál netán szükséges karhatalom (287. §.), az ítélet vagy egyezség végrehajt­hatósága az elévülési idő alatt (288. §.), a viszvégrehaj­tás (289. §.), végre a perorvoslatok átalában és a sem­miségi esetek különösen, a végrehajtási eljárás folya­mában (290. §.). A II. fejezet az ingóságokra vezetendő végrehajtás szabályait foglalja magában. A foglalás a végrehajtást szenvedő félnek előleges értesítése nélkül, de jelenlété­ben, é­s ha távol volna, két tanú jelenlétében történik. (291. §.). Az összeírási jog a 291. § ban foglalt megszo­rítással az adósnak minden ingóságaira kiterjed, ennél­fogva ennek tárai fel is nyittathatnak (292. §.). Végrehajtás azonban nem intéztethetik: a) közhi­vatalnokok fizetésére, és ugy saját mint özvegyeik nyug­díjára, ha évenkint 300 írtnál többre nem megy,­­ ezen felül pedig csak illetőségüknek 13-ra, a­mennyiben a többi 2/3-ad legalább 300 frtot tesz; b) a papok ag­gastyáni fizetéseire, és a szegény vagy alapítványi pénz­alapból fizetendő kegydíjakra; c) az egyházi jövedel­mekre 300 írton alól; d) a postaszolgálatra vonatkozó személyes kiváltságokra, továbbá az álladalmi kincstár számára beszedett pénzekre, s a szolgálatra rendelt szál­lítási eszközökre; végre e­ iparüzletek csak akkor fog­lalhatók le, ha azok eladása érvényesen tiltva nincs. (295. §) Ingó tárgyak becsértéke a foglalással egyideűleg határoztatik meg, azonban becsüsök csak akkor haszná­landók, ha vagy a becsű különös szakértői ismereteket kíván, vagy a felek valamelyike becsüsöket kér alkal­maztatni (296. §.). Ha a végrehajtató zárgondnok alkalmazását látja szükségesnek, ezt azonnal javaslatba hozza, s a birói ki­küldött a lefoglalt tárgyakat ennek vagy más megbíz­ható egyénnek gondnoki kezelése alá helyezi, de a ma­rasztalt felet lakásából kizárni nem szabad (297. § ) Ha ugyanazon birói kiküldöttnél, ugyanazon elma­rasztalt ellen több hitelező végrehajtási kérvénye jó össze; vagy ha több különböző bíróságtól érkeznek végrehajtási megkeresések ugyanazon bírósághoz, a hitelezők rangsorozata a végrehajtási kérelem, illetőleg megkeresvény beérkeztének időpontja szerint határozta­tik meg. Ha pedig ugyanazon adós lakásán foglalás végett több birói kiküldött találkozik: az addig összeirt ingókra nézve azon hitelező, kinek részére az összeírás már meg­kezdetett, kétségtelen elsőbbséggel bir ugyan; a többi ingóság azonban valamennyi hitelezőnek zálogul szolgál s annak vételára közöttök a követelések arányához ké­pest lesz felosztandó (299. §.). A kiküldött bírósági tag a végrehajtási kérvényre feljegyzi: a) a megítélt követelés összegét tökében, to­vábbá hogy annak hány száztéli kamata, s mely időre számítandó, úgy szintén a perköltségeket; b) azon uta­sítást, hogy a netaláni igénylők vagy korábbi foglalás­ból eredőleg elsőbbségi jogot követelők, az igénynek különbeni elenyészte mellett, hol s mennyi idő alatt ér­vényesítsék jogaikat, a­­hogy a foglalási eljárás be van fejezve, s az összeírási jegyzőkönyv a kiküldött bírósági tagnál illetőleg a foglalást foganatosító bíróságnál meg­tekinthető s lemásoltatható. E végzés a kiküldött bíró­sági tag által aláírandó, s hivatalos pecsétjével ellá­tandó. Az ekként aláírt példány, illetőleg végzés, ha a végrehajtást szenvedő fél vagy képviselője jelen van, ennek,különben a házbelieknek elismervény mellett kéz­besittetik, s ha házbeliek sem volnának jelen, a szobá­ban vagy más helyiségben belül az ajtóra vagy más al­kalmas helyre kifüggesztetik (300. §.). Majd a foglalásnak különböző módjai következnek, — bizonyos ingó vagyon átadása (301. §.), meghatáro­zott nemű ingó vagyon megszerzése (303. §.), munka vagy foglalkozás eszközlése (305. §.), valaminek tűrése vagy elhagyása (306. §.) végett; továbbá végrehajtás ') A végrehajtás rendes perekben mindig írásban kérelmezendő, sommás eljárásnál pedig csak oly esetben, midőn a végrehajtás ingatla­nokra vezettetik. 2) Végrehajtatónak jogában áll, de nem kötelességében magát a végrehajtásnál képviseltetni. 3) A kiküldött bírósági tag időrend- és sorszámszerinti jegyzéket vezet, melybe minden hozzá érkező végrehajtási beadványt nyomban be­igtatni köteles. *) A háztulajdonosokra és földbirtokosokra nézve a bérlő és haszon­bérlő ellen. s) A kijelölési jogot a végrehajtató ezen törvény korlátai közt gya­korolja. De ha ingók és ingatlanok egyszerre foglaltatnak le, az árverés előbb az ingóságokra intézendő.

Next