Jogtudományi Közlöny, 1869
1869-05-30 / 22. szám
Negyedik évfolyam. 22 Pest, 1869. május 30. JOGTUDOMANYI KOZPONT -ív-KVO-ÍJMegjelenik minden vasárnap. Szerkesztői iroda: Váczi-utcza Szentkirályi-féle ház, III. em. Előfizetési dij. Kiadó-hivatal: Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. tv-g&G-'n —-—A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó hivatalhoz intézendők. a budapesti, nagyváradi és kassai ügyvédi egyletek közlönye. Törvényjavaslat az első folyamodási biróságok s a királyi ügyészek szervezetéről. A birói hatalom gyakorlásáról szóló s lapunk 16-ik számában ismertetett törvényjavaslat mellett elkészült az igazságügyi minisztériumban egy másik, 3 fejezetből s 30 §-ból álló törvényjavaslat „az első folyamodási bíróságok s a kir. ügyészek szervezetéről,amelynek tartalma körülbelül a következő : Az első fejezet az első biróságok szervezetéről intézkedik. Első folyamodási biróságok: 1) a kir. járásbirák; 2) a kir. törvényszékek; 3) a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék. — A békebiróságokról külön törvény fog intézkedni. A törvényszékek kerületei járásokra oszlanak. Minden járásbirónak állandó székhelye lesz, s mindegyik mellé segédbiró van rendelve, ki őt akadályoztatása esetében helyettesiti. Egy járásbiró járása 25.000 léleknél többől rendszerint nem áll; a népesebb s nagyobb forgalmú városokban minden esetre állittatik járásbíróság. A járásbírák azon első folyó törvényszék felügyelete alatt állanak, melynek kerületében járásuk fekszik. A törvényszékek, melyeknek kerületét s az alájuk tartozó helyek beosztását az igazságügyminiszter a helyhatóságok meghallgatása után, határozza meg, rendszerint legfeljebb 150.000 lakosra terjeszkednek, s minden megye és kerület megtartja törvényszékét, mostani székhelyével, ha csak a földrajzi, közelségi vagy távolsági, közlekedési s forgalmi tekintetek, a törvényhatóság szétdaraboltsága stb. változtatást nem kivánnak, s a jelen felosztás megtartásából az igazságszolgáltatást gátló, czélellenes nehézségek, s felötlő képtelenségek nem mutatkoznak, melyek okvetlenül orvoslást s helyreigazítást tesznek szükségessé. Ezen elvek szerint el készül a felosztás. A külön váltóbiróságok (kivéve Pesten) megszűnnek , azonban minden törvényszék nincs felruházva kereskedelmi s váltóbiráskodás jogával. Csak oly törvényszékek lesznek egyszersmind kereskedelmi és váltóbiróságok is, melyeknek székhelyén kereskedelmi s iparkamara van, s az ilyen törvényszékek között feloszlatnak azon többi törvényszékek kerületei, melyek az említett szabály szerint ily különleges bírói hatósággal nem bírnak, de úgy, hogy egy ily törvényszéki kerület mindenkor egészben csatoltassék valamely kereskedelmi és váltóbírósággal felruházott törvényszékhez. Az első folyamodási törvényszékek három osztályba soroztatnak. Az első osztály áll három tanácsból, egy elnök, egy alelnök, hat rendes és három pótbiróval. A második osztály áll egy elnök, egy alelnök, négy rendes és két pótbiróból, két tanácscsal. A harmadik osztály csak egy tanácsú, egy elnök, két rendes és két pótbíróval. Az osztályozást a miniszter fogná megtenni a területek s az ügyek számának tekintetbe vételével. A fővárosban kivételesen nagyobb törvényszék javasoltatik, egy elnök, két alelnök, nyolcz rendes és négy pótbiróval, az itteni forgalom s népesség szükségéhez képest. Ezenfelül a kereskedelmi s váltóbirósággal felruházott törvényszékeknél még négy ülnök alkalmaztatik a kereskedői s iparos osztályból, kiket ott hol kamara van, annak közös ülése választ fele részben kereskedőkből, másik fele részben iparosokból. A pesti s budai törvényszéki kerület részére külön kir. kereskedelmi s váltótörvényszék vann javasolva, mely áll egy elnök, egy alelnök, hat rendes és három pótbiróból, kikhez 8 szakértő ülnök járul a keresé- s iparkamra által, az említett arányban választva. A büntetőügyi vizsgálatokat az elnökök által arra megbízott bírák teljesítik, kik azután az általuk vizsgált ügyek elítélésében részt nem vehetnek. A törvényjavaslat második fejezete a kir. ügyészekről intézkedik, kik a kir. biróságok kiegészítő részét képezik, s kiket az igazságügyi miniszter nevez ki. Minden első folyamodási törvényszék mellett van egy kir. ügyész; a fölebbviteli törvényszékek mellett kir. főügyészek, s a Curia mellett kir. legfőbb ügyész, kinek czime: „a magyar szent korona ügyésze." — Ezen kir. ügyészek az itélő birák közöl is választathatnak, s ez esetben ugy tekintetnek, mint a birói karnak létszám feletti tagjai; megtartják birói minőségüket, s mint ilyenek elmozdihatlanok, de addig, mig ügyészi megbízásuk tart, birói teendőket nem végeznek. Addig, míg kir. ügyészek, alelnöki fizetést húznak. A birák kötelesek e megbízást a minisztertől elfogadni, a miniszter azonban azt mindenkor visszavonhatja, mely esetben pótfizetésük megszűnik, de rendes birói fizetésük megmarad. A kir. ügyészek e minőségükben áthelyezhetők. Az igazságügyminiszterrel közvetlenül közlekednek, s alatta, és a főbb kir. ügyészek alatt állanak. Legfőbb felügyeletet visz felettük a koronaügyész, kinek joga van minden ügyet magához felkívánni, s utasításokat adni. A törvényjavaslat harmadik fejezete átmeneti intézkedéseket tartalmaz. Meghatározza, hogy egyelőre, t. i. a végleges rendezésig, mik tartoznak a járásbirák, törvényszékek s kir. ügyészségek hatáskörébe. Azon kivételes biróságok, melyek az 1868: LIV. törv. 21., 25. §§-aiban vannak érintve, u. m. az úrbéri s egyházi biróságok, továbbá a pénzügyi törvényszékek, a kerületi vegyes biróságok (melyek t. i. sajtóügyekben és szőlődézsmaügyekben járnak el ideiglenesen), s a pesti sajtóbíróság fenntartatnak jelen hatáskörükkel, ezekre azonban a „birói hatalom gyakorlásáról" szóló törvény előnyei, t. i. Mellékletül egy fél év a szabályrendeletek gyűjteményéből.