Jogtudományi Közlöny, 1872

1872-03-26 / 13. szám

Hetedik évfolyam. 13. Pest, 1872. márcziu­s 26. r­ea DB OZSONY a nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. s^sfra* a-rjvo-o­ : — ^ Megjelenik minden kedden. Szerke*sztői iroda: A kéziratok ^ g a „magy. jogászgyülés" tartama alatt naponként. Üllői-ut 1-30 szám, II. emelet, bérmentve a szerkesztőhöz, 5­5 KIG fizetési dij. Kiadó-hivatal: a megrendelések . ^ Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. a kiadó-hivatalhoz intézendők. ^ TARTALOM: Levél a szerkesztőhöz. Hoffmann Pál­tól. — Az örökösödési eljárás és birói illetősége. Travnik Antal,budai kir. tvszéki biró-tól. — Az ipartörvényről. Matlekovics Sándor, egyet.magántanár-tól. — A csődeljárásra vonatkozó kanczelláriai rendeletek érvényéről. Kü­lley Ede, kir. it. táblai biró-tól. — Jogirodalom. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok és Törvényjavaslat. Tisztelt szerkesztő­ úr! A „Jog- és államtudományi folyóirat" kiadó­tulajdonosának értesítése szerint ezen folyóiratnak to­vábbi megjelenése a viszonyok mostohasága által lehe­tetlenitlelvén, — felkérem igen tiszt, szerkesztő urat­ szíveskedjék ezen közleményemet azon kijelentés mellett becses lapjában közzétenni, miszerint én s a velem egye­sült t. munkatársak a ,,Jogt. Közlöny"-höz csatla­kozunk. Tisztelettel vagyok stb. Pesten, 1872. márcz. 25-én. Hoffmann Pál: örökösödési eljárás és birói illetősége. Alig léptek életbe az újonnan szervezett kir. biró­ságok, alig kezdték meg működéseiket és már is tapasz­talni, hogy örökösödési ügyekben, különböző törvény­székek területén, különböző s egymástól eltérő eljárás uralkodik s igy kir. bíróságainknál ugyanazon szakado­zottság kezd lábra kapni, mely eddigi municipális bíró­ságainkat olyannyira bélyegezte. Nem tehát valami tudakossági vágy, hanem a tör­vény iránti tisztelet és a hazafiúság érzete, késztette a közlöt arra, hogy tollat ragadjon és az illetőket ezen különböző s eltérő eljárás káros következményeire figyelmeztesse. Az 1871 évi 31. t. cz. az örökösödési eljárás illeté­kességére nézve különösen nem intézkedvén, ezen kö­rülmény, tekintettel arra, hogy a városokban a gyám­hatósági osztályok által ellátott hagyatéki ügyek, a ren­des biróságok hatáskörébe estek, arra indította a kir. törvényszékeket, hogy szervező üléseikben a hagyatéki eljárás illetőségét discussió alá vegyék, minek az lett eredménye, hogy különböző megállapodások történtek, és a törvényszékek és járásbíróságok illetősége eltérőleg lett megállapítva a szerint, a­mint az egyik vagy másik nézet vergődött többségre. •Nem akarjuk kutatni, valjon mennyiben voltak hi­vatva a törvényszékek, saját és a járásbíróságok illeté­kességét a bírói teendők egész sorozata tekintetében megállapítani. Mi egyszerűen constatáljuk azon meg­állapodásokat, melyek részint értesülésünk, részint ta­pasztalatunk szerint egyes törvényszékeknél létre­jöttek s melyek szerint most a törvényszékek és járásbiróságok eltérőleg működnek.­­ tőségéhez tartoznak mindazon hagyatékok, hol ingatla­­­nok is találtatnak; ellenben a járásbíró csak azon ha­gyatékokat látja el, melyek csupa ingóságokból állanak. 2-ik megállapodás szerint: a törvényszék szék­helyén, vagyis a városi hagyatékokra nézve, a törvény­­­szék akkor illetékes, ha a hagyatékban ingatlanok is­­ találtatnak; s igy az ugyanott székelő járásbiró csak­­ azon városi hagyatékok körül jár el, melyek csupán­­ ingóságokból állanak. Ellenben a törvény­szék székhelyén kivül vagyis a vidéken előforduló hagyatékokra nézve, a hagyatéki ja­vak minőségére való tekintet nélkül, mindig a járásbiró illetékes, akár a törvényszék székhelyén székel a já­rásbíróság, akár máshol a vidéken. 3-ik megállapodás szerint: a hagyatéki tár­gyalás, a hagyatéki javak minőségére való tekintet nél­­­kül, kizárólag a törvényszék hatásköréhez tartozik; a­­ járásbíró a hagyatékok tárgyalására egy átalában nem illetékes. 4-ik megállapodás szerint: az előleges intéz­kedések megtétele egész a perútra való utasításig bezá­rólag, a helyre és a javak minőségére való tekintet nél­kül, mindig a járásbíró illetőségéhez tartozik. Ellenben a törvényszék hatásköréhez következő teendők soroltattak: a) a t. rend t. 580. és 581. §§-ban előírt hirdetvényi eljárás megindítása, az ennek folytán netán támasztott örökösödési igények tisztába hozatala és az örökségi ingatlan javak tulajdonjogának való bekebeleztetése; b) a t. r. 583. §-ban előírt sommás utu osztály, ha a hagyatékban ingatlanok is találtatnak, vagy pedig az ingókból álló hagyaték 300 ftot túlhalad; c) a t. r. 590. §-ban körülírt esetben az osztály megtétele és az örökség átadása, az örökségi javak mi­nőségére és értékére való tekintet nélkül; p­­ d) az örökösödési perben hozott ítélet folytán az örökség átadása. • Ezen megállapodások egymás mellett meg nem áll­hatván, egymástól egészen eltérők, következőleg a bírói­­ illetékesség is a hagyatéki ügyekben az egyes törvény­székek területén, különböző. Tekintve pedi­v, hogy ezen négy rendbeli megálla­podás közü­l, csak az egyik bírhat alappal, a többi három pedig azt nélkülözvén törvényellenes, törvényes alapot nélkülöző eljárást pedig a kir. bíróságoknál tűrni nem szabad ; tekintve továbbá, hogy ezen eltérő illetékesség s eljárás a törvény iránti tiszteletet a népnél aláásó s azt zavarba hozza.

Next