Jogtudományi Közlöny, 1872
1872-11-19 / 47. szám
Hetedik évfolyam. 4.. Pest, 1872. november 19. JOGTUDO • A KOZIONY a nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. Megjelenik minden kedden; a „magy. jogászgyülés" tartama alatt naponként Előfizetési dij. Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Szerkesztői iroda: Üllői-ut 1-ső szám, II. emelet. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, minevrendelesek a kiadó-hivatalhoz intézendők.'^XOV TARTALOM: A magyar jogászgyülés. Dr. Dárday Sándortól. — A porosz telekkönyvi és jelzálogtörvény alapelvei. Zlinszky Imre, kir. táblai pótbirótól. — A végrehajtási eljárás és a birói letétek kezelése. Dr. Singer Ignácz, kir. törvényszéki birótól. — Jogtörténelmi fejlődése a városi életnek. Dr. Kuncz Ignácz, jogtanár. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. A kérdések, melyeket a negyedik magyar jogászgyűlés elé terjesztendő indítványok előkészítéséül az állandó bizottság f. hó 14-én tartott ülésében kitűzött*). A magajogból: I. A kötelező polgári házasság iránt alkotandó törvényben engedtessék-e a házastársak életében a házassági kötelék felbontása és ha igen, minő okokból? (Véleményezésre felkérettek: Győri Elek pesti ügyvéd, Kovács Ferencz debreczeni jogtanár, Rentmeister Antal pozsonyi jogtanár és Sághy Gyula pesti egyetemi tanár urak.) II. Minő rendszere a házassági vagyonjognak fogadtassék el az alkotandó magyar magánjogban? (Véleményezésre felkérettek: Farkas Lajos kolozsvári egyetemi tanár, Madarassy László kecskeméti k. ügyész, Manojlovits Emil semmitőszéki bíró, Takács Lajos pesti egyetemi magántanár, Vavrik B. egri törvényszéki elnök, Vida Lajos pesti ügyvéd és Wenzel Gusztáv pesti egyet, tanár urak.) A kereskedelmi és váltójogból: III. Illesse a kereskedő feleségét kereskedői hitelezők ellenében vagyonjogi igényeire nézve előjog és ha igen, minő mérvben és minő feltételek alatt ? (Véleményezésre felkérettek: Bróde Lipót pesti ügyvéd, Mannheimer Ignácz pesti ügyvéd, Schnierer Gyula osztálytanácsos, Szvetenay Miklós pesti keresked. és iparkamarai titkár és Tóth Elek legfeitélőszéki biró urak.) IV. Minő elvek állapíttassanak meg a viszkereseti jog érvényesítésére, ha e jog külföldről érvényesíttetik belföldre? (Véleményezésre felkérettek: Apáthy Istv. pesti egyetemi tanár, Bosbach Péter pesti ügyvéd, Plósz Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Sípos Árpád nagyváradi jogtanár és dr. Stillert Mór pesti ügyvéd urak.) A büntető jogból és eljárásból. V. A sajtó számára szükséges szabadság megkívánja-e s tekintettel a közbiztonságra elegendő-e, ha a sajtó útján elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre az átalános büntetőtörvények és büntetőjogi elvek kivétel nélkül alkalmaztatnak, vagy pedig a sajtószabadság avagy a közbiztonság megóvására kivételek és pedig melyek teendők? (Véleményezésre felkérettek : Dárday Sándor a „Jogi Közlöny" szerkesztője, Groisz Gusztáv kolozsvári egyetemi tanár, Környei Ede pesti ügyvéd, Löw Tóbiás pesti kir. főügyészi helyettes, Siegmund Vilma,Themis szerkesztője, Szilágyi D. miniszt. tanácsos.) VI. Azon elv, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elválasztandó, feltétlenül kiterjedjen-e a kihágásokra is, és ha nem minő módozatok mellett teendő kivétel? (Véleményezésre felkérettek: Chorin Zsigmond aradi ügyvéd, Csacskó Imre legf. ttsz.biró, Csukássy Károly pesti kir. alügyész, Schnierer A. pesti egyet. tanár és Sebestyén Pál pesti kir. trvszéki biró urak.) A polgári eljárásból: VII. A közvetlen szóbeliség mellett a bizonyításnak mily rendszere fogadtassék el? (Véleményezésre felkérettek: Fischer Lajos kolozsvári ügyvéd, Herczeg Mihály pesti egyetemi tanár és Zlinszky Imre pesti kir. táblai pótbiró urak.) VIII. A közvetlen szóbeli eljárásban minő jogorvoslatok engedendők meg? (Véleményezésre felkérettek: Kiss Józsa pesti k. táblai pótbiró, Tóth Lőrincz semmitőszéki biró, és Vajkay Károly pesti ki táblai tanácselnök urak.) *) Miután az állandó bizottság által kitűzött ezen kérdésekre nézve a bizottság által közvetlenül felkérteken kívül, bármely jogászgyűlési tagnak is jogában áll indítványt tenni, ennélfogva figyelmetetnek a t. jogászgyűlési tagok, hogy a módosított alapszabályok 7. illetve 17. §-a értelmében csak oly indítványok kerülhetnek tárgyalás alá, melynek indokolva és a gyűlés megnyitását legalább négy hónappal megelőzőleg az állandó bizottsághoz beküldetnek. Ezek szerint — tekintettel arra, hogy a negyedik magy.ri jogászgyülés üléseit az állandó bizottság határozatához képest 1873. évi jun. 2. 3. 4. és 5-én tartandja — az inditványok végső beküldési határideje 1873. évi febr. elseje. *) A vélemények határozottan formulázott indítványok kapcsában 1873. évi január 31-éig lesznek beadandók. A kitűzött kérdések egyébiránt a jogi tanintézetek és ügyvédegyleteknek is meg fognak küldetni oly czélból, hogy nevezett testületek a kitűzött kérdéseket már előlegesen tárgyalván, ezek iránt az érdekeltséget szélesebb körben is felkeltsék. A negyedik magyar jogászgyülés ülésnapjai 1873. évi június 2. 3. 4. és 5 éve tűzettek ki; az ismerkedési estélye szerint 1873. évi junius 1-én fog megtartatni. Az idei jogászgyülés évkönyvének második kötete két füzetben rendeltetett szétküldetni, melyek elseje a tagoknak a jövő évi tagsági jegyekkel együtt gyűjtők utján még f. é. dec... hóban lesz kézbe-vendő.