Jogtudományi Közlöny, 1872

1872-11-19 / 47. szám

Hetedik évfolyam. 4.. Pest, 1872. november 19. JOGTUDO • A KOZIONY a nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. Megjelenik minden kedden; a „magy. jogászgyülés" tartam­a alatt naponként Előfizetési dij. Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Szerkesztői iroda: Üllői-ut 1-ső szám, II. emelet. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, m­inevren­delesek a kiadó-hivatalhoz intézendők.­­'^XO­V TARTALOM: A magyar jogászgyülés. Dr. Dá­rday Sándortól. — A porosz telekkönyvi és jelzálogtörvény alapelvei. Zlinszky Imre, kir. táblai pótbirótól. — A végrehajtási eljárás és a birói letétek kezelése. Dr. Singer Ignácz, kir. törvényszéki birótól. — Jogtörténelmi fejlődése a városi életnek. Dr. Kuncz Ignácz, jogtanár. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. A kérdések, melyeket a negyedik magyar jogászgyűlés elé terjesztendő indít­ványok előkészítéséül az állandó bizottság f. hó 14-én tartott ülésében kitűzött*). A magaj­ogból: I. A kötelező polgári házasság iránt alkotandó tör­vényben engedtessék-e a házastársak életében a házas­sági kötelék felbontása és ha igen, minő okokból? (Véleményezésre felkérettek: Győri Elek pesti ügyvéd, Kovács Ferencz debreczeni jogtanár, Rent­meister Antal pozsonyi jogtanár és Sághy Gyula pesti egyetemi tanár urak.) II. Minő rendszere a házassági vagyonjognak fogad­tassék el az alkotandó magyar magánjogban? (Véleményezésre felkérettek: Farkas Lajos ko­lozsvári egyetemi tanár, Madarassy László kecske­méti k. ügyész, Manojlovits Emil semmitőszéki bíró, Takács Lajos pesti egyetemi magántanár, Vavrik B. egri törvényszéki elnök, Vida Lajos pesti ügyvéd és Wenzel Gusztáv pesti egyet, tanár urak.) A kereskedelmi és vált­ój­ogból: III. Illess­e a kereskedő feleségét kereskedői hite­lezők ellenében vagyonjogi igényeire nézve előjog és ha igen, minő mérvben és minő feltételek alatt ? (Véleményezésre felkérettek: Bróde Lipót pesti ügyvéd, Mannheimer Ignácz pesti ügyvéd, S­c­h­n­i­e­re­r Gyula osztálytanácsos, Szvetenay Miklós pesti keresked. és ipar­kamarai titkár és Tóth Elek legfe­ité­lőszéki biró urak.) IV. Minő elvek állapíttassanak meg a viszkereseti jog érvényesítésére, ha e jog külföldről érvényesíttetik belföldre? (Véleményezésre felkérettek: Apáthy Istv. pesti egyetemi tanár, B­o­sb­ac­h Péter pesti ügyvéd, Pl­ó­s­z Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Sípos Árpád nagy­váradi jogtanár és dr. Stillert Mór pesti ügyvéd urak.) A büntető jogból és eljárásból. V. A sajtó számára szükséges szabadság megkí­vánja-e s tekintettel a közbiztonságra elegendő-e, ha a sajtó útján elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre az átalános büntetőtörvények és büntetőjogi elvek kivé­tel nélkül alkalmaztatnak, vagy pedig a sajtószabadság avagy a közbiztonság megóvására kivételek és pedig melyek teendők? (Véleményezésre felkérettek : Dárday Sándor a „Jogi­ Közlöny" szerkesztője, Groisz Gusztáv kolozs­vári egyetemi tanár, Körny­ei Ede pesti ügyvéd, Löw Tóbiás pesti kir. főügyészi helyettes, Siegmund Vilm­­a,Themis­ szerkesztője, S­z­i­lágy­i D. miniszt. tanácsos.) VI. Azon elv, hogy az igazságszolgáltatás a köz­igazgatástól teljesen elválasztandó, feltétlenül kiterjed­jen-e a kihágásokra is, és ha nem minő módozatok mel­lett teendő kivétel? (Véleményezésre felkérettek: Ch­ori­n Zsigmond aradi ügyvéd, Csacskó Imre legf. ttsz.biró, Csukássy Károly pesti kir. alügyész, Schnierer A. pesti egyet. tanár és Sebestyén Pál pesti kir. trvszéki biró urak.) A polgári eljárásból: VII. A közvetlen szóbeliség mellett a bizonyításnak mily rendszere fogadtassék el? (Véleményezésre felkérettek: Fischer Lajos ko­lozsvári ügyvéd, Herczeg Mihály pesti egyetemi tanár és Zlinszky Imre pesti kir. táblai pótbiró urak.) VIII. A közvetlen szóbeli eljárásban minő jogor­voslatok engedendők meg? (Véleményezésre felkérettek: K­i­s­s Józsa pesti k. táblai pótbiró, Tóth Lőrincz semmitőszéki biró, és Vajkay Károly pesti ki­ táblai tanácselnök urak.) *) Miután az állandó bizottság által kitűzött ezen kérdé­sekre nézve a bizottság által közvetlenül felkérteken kívül, bár­mely jogászgyűlési tagnak is jogában áll indítványt tenni, ennélfogva figyelme­tetnek a t. jogászgyűlési tagok, hogy a mó­dosított alapszabályok 7. illetve 17. §-a értelmében csak oly indítványok kerülhetnek tárgyalás alá, melynek indokolva és a gyűlés megnyitását legalább négy hónappal megelőzőleg az állandó bizottsághoz beküldetnek. Ezek­ szerint — tekintettel arra, hogy a negyedik m­agy.ri jogászgyülés üléseit az állandó bizottság határozatához képest 1873. évi jun. 2. 3. 4. és 5-én tartandja — az inditványok végső beküldési határideje 1873. évi febr. elseje. *) A vélemények határozottan formulázott indítványok kapcsában 1873. évi január 31-éig lesznek beadandók. A kitű­zött kérdések egyébiránt a jogi tanintézetek és ügyvédegyle­teknek is meg fognak küldetni oly czélból, hogy nevezett tes­tületek a kitűzött kérdéseket már előlegesen tárgyalván, ezek iránt az érdekeltséget szélesebb körben is felkeltsék.­­ A ne­gyedik magyar jogászgyülés ülésnapjai 1873. évi június 2. 3. 4. és 5 éve tűzettek ki; az ismerkedési estély­e szerint 1873. évi junius 1-én fog megtartatni. Az idei jogászgyülés évkönyvének második kötete két füzetben rendeltetett szétküldetni, melyek elseje a tagoknak a jövő évi tagsági jegyekkel együtt­­ gyűjtők utján még f. é. dec... hóban lesz kézbe-vendő.

Next