Jogtudományi Közlöny, 1874

1874-03-26 / 13. szám

Kilenczedik évfolyam. Budapest, 1874. márcz. 25. SZERKESZTŐI I II II • MM ^n •• HA A • • • • H HP3B • nfi BB • A • • •• ELŐFIZETÉSI MJ. IRODA: ÜLLŐI- U­T JOGTUDOMÁNY KÖZLÖNY 1-sü sz., 11. em. vuu * uuuiViáiii ai iiuuyuiii A MEGRENDELÉSEK KIADÓ­A NAGY-VÁRADI, KASSAI ÉS KOLOZSVÁRI a kiadó hivatalhoz intézendők. 111 UTAS: EGYETEM-UTCZA ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE. A kézir­atok 1-dik szám alatt. MV MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN. A SZERKESZTŐHÖZ TARTALOM: A hivatalos hatalom jogszerűségéről Dr Dárday Sándor úrtól. — Általános indokolás. a magyar csődtörvény tervezetéhez. Dr. Apáthi István, egyetemi tanár úrtól. — A kereskedelmi törvénykönyv tárgyalásának főbb mozzanatai. Dr Schnierer Gyula, kereske­delmi miniszteri osztály tanácsos úrtól. — Jogirodalom. Dr. Sipos Árpád, jogtanár úrtól — Különfélék. — Csődmegszüntetések. — Csődök, félévre ... 6 frt negyedévre 3 ., bérmentve Előfizetési felh­ívás „JOGTUDOMÁNYI KÖZL­ÖNY"-re. Lapunk olvasóit, kiknek előfizetési ideje e hó végé­vel lejár, felkérjük, hogy további megrendeléseiket lehe­tőleg e hó végéig szíveskedjenek eszközölni, nehogy a lap küldésében fenakadás történjék. Az előfizetések posta-utalványnyal legczélszerűb­ben eszközölhetők és Budapestre (egyetem-utcza 4.sz.), a Franklin-társulat magyar irodalmi intézet hirlap­kiadóhivatalába intézendők. a „Jogtudományi Közlönyek A hivatalos hatalom jogszerűségéről. (Vége.) Ám lássuk vájjon a legújabb német birodalmi bünt. törv. könyv (1871.) megoldotta-e, és mikép ol­dotta meg eme nehéz kérdést. E törvény 113. §-a az ellenszegülés tényálladékához megkívánja, hogy a tiszt­viselő hivatalának jogszerű hatáskörében járt el („in der rechtmässigen Ausübung seines Am­tes"). Nemde önként felmerült itt azon kérdés, hogy mit kelljen „jogszerűség" alatt érteni? A kérdés megoldása tehát tulajdonképen ez utóbbi kérdésre adandó felelet­ben rejlik. Legczélszerűbbnek vélem, ha hosszadalmas deductiók helyett a német birodalmi tanácsban az e törvényszakasz fölött folyt vitát röviden körvonalazva előterjesztem és így a lehetőleg kifejtett és egészen a legújabb törvényhozási intézkedésig kimerített alapra fektetem okoskodásomat. Tudvalevő dolog, hogy a német bünt. törv. könyv mily stádiumokon ment keresztül s ezért csak röviden érintem, hogy a kérdéses akkénti szövegezése sem az első javaslatban, mely még az észak-német­ szövetségi tartományok részére készült s melynek a porosz bünt. törv. könyv szolgált alapul,­­ sem pedig az ujabb ja­vaslatban, mely a szövetségi tanács által kiküldött 7 tagú bizottság által lett kidolgozva, — elő nem fordul. Sőt e javaslatok tengerszámú bírálatainak egyikében sem hozatott javaslatba hasonneműi módosítás,­­ és John is, ki egy külön nagy terjedelmű javaslatot dol­gozott ki, csak azt javasolja, hogy a tisztviselő „köteles­ségszerű" (obliegend­en) cselekvényére fektessék a súly.­ Midőn azonban a javaslat a birodalmi tanácsban tárgyalás alá vétetett, két lényeges módosítás terjeszte­tett elő a javaslat akkori 111 -ik §-ához. Ezek egyike Fries képviselőtől származott, mely szerint az mondat­nék: „wahrend der gesetzmassigen Vornahme einer Amtshandlung"; — a másik módosítás pedig Plank hírneves kriminalista részéről indítványoztatott következő szövegezéssel: „innerhalb seiner Zustiin­diakeit vorgenommenen Amtshandlun£." 3 o o . Mindkét indítvány azon szempontból indult ki, hogy a törvény alkalmazásánál az ellenszegülés feltét­len büntethetőségének korlátot szabjon, és a gyakorla­tot az ily vitás kérdésben ne merően a tudomány állás­pontjára utalja. A két indítvány tehát egy czélra törekedett és a vita azok szövegezésének magyarázatára szorítkozott. Nevezetesen Plank saját indítványa mellett és a „tör­vényszabta" vagy „törvényszerű" teljesítés (gesetzmäs­sige Vornahme) ellen azt hozta fel, hogy ily szövegezés mellett bármely hivatalos cselekménynél annak vizs­gálatába bocsátkozhatnánk, vájjon megfelel-e az a tör­vény szabványainak, az anyagi jognak, minek megíté­lése pedig csak a hatóságot illeti meg. Ellenben saját indítványa szerint a tisztviselő azon cselekménye, me­lyet hatáskörén belül foganatosítana, de csakis ezen cselekménye, védve lenne.­ Lasker azonban ez ellen helyesen jegyzi meg, hogy Plank indítványa meg a fo­galmat igen megszorítaná, mert módosítványa mellett nem gondolható-e oly eset, hogy valamely tisztviselő teljesen hatáskörén belül, de a törvényt­rutul megsértő módon járna el, pl. házmotozást teljesítene ennek idején. A törvényszabta kifejezést tehát helyesebbnek tartja.­ Schwarze egészen fölöslegesnek véli P. módosítvá­nyát; fölösleges azt a törvénybe foglalni, mert a tiszt­viselőnek hatáskörén kívüli cselekménye többé nem is hivatalos cselekmény. Legczélszerűbben véli itt a biró bölcs belátása és törvénymagyarázatában bízni.­ Dr. Meyer ez ellen hathatósan kikelt és a porosz főtör­vényszék hosszú bűnlajtromával bizonyíthatja, — úgy­mond, — hogy e kérdésnél a bíróságok bölcs törvény­magyarázatában bízni nem lehet. Szólottak még többen a tárgyhoz és némelyek a javaslat eredeti szövege­inél­ i­s. ezeknek áttekintését Schwarze-től a „Gerichtssaal" 1870. évi folyamában, 146. lapon. " John: Entwurf mit Motiven zu einem Strafgesetzbuch für den norddeutschen Bund. 34G. 1. 3 Stenogr. Ber. der Reichstagsverh. 1870. III. kötet 294. és 301. lapon. 4 Stenogr. Berichte 1870. I. k. 428. 1. 5 Id. helyen 428. 1. 6 Id. helyen 429. 1.

Next