Jogtudományi Közlöny, 1875
1875-01-13 / 2. szám
Tizedik évfolyam. 2. в ьЛ^ Budapest, 1875. jan. 13. 1-8Ö sz., 11. em. . UUU * UIJUlviAli 11 ItUZJUUlil A MEGRENDELÉSEK KIADÓ A NAGY-VÁRADI, KASSAI és KOLOZSVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK KÖZLÖNYE. 4-dik szám alatt. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN. A SZERKESZTŐHÖZ TARTALOM : A részvénytársaságok alakulásáról. Dr. Hérich Károly, min titkár úrtól. — A büntetőtörvénykönyv V. fejezete. Dr. Schnierer Aladár, egyetemi tanár úrtól. — A magyar büntetőtörvénykönyvi javaslatról. Körösi Sándor, jogtanár úrtól. — Jogirodalom. Herczegh Mihály, jogtanár úrtól. — Törvénykezési szemle. Munkamegosztás a törvénykezés terén. Dr. Imling Konrád, eszéki biró úrtól. — Nézet, egy telekkönyvi vitás kérdés felől. MELLÉKLET: Curiai határozatok. SZERKESZTŐI IRODA: ÜLLŐI- ÚT JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY HIVATAL : EGYETEM-UTCZA ELŐFIZETÉSI DÍJ: félévre ... 6 frt negyedévre 3 ., a kiadóhivatalhoz intézendők. A kéziratok bérmentve A részvénytársaságok alakulásáról. A múlt évi válság által előidézett közfelháborodás elenyésző félben van. Mindazáltal a válság szomorú következményeit még folyton sínyli a közgazdaság minden ága és mindenütt komolyan keresik helyes megoldását azon kérdésnek, mit tevő legyen a törvényhozás, hogy hasonló gazdasági forradalom ismétlésének eleje vétessék. Remélhető azért, hogy a sajnos mtt érlelt tapasztalások a törvényhozás terén üdvös eredményeket fognak szülni. Tény az, hogy a válság óta, különösen a részvénytársulatok jogi szabályozását illetőleg mélyen ható reformáramlat indult meg Közép Európa majdnem minden államában. Kivált az alapítási szédelgés és a belkezelés ellenőrizetlen önkénye ellen hangoztatja a közvélemény a gyökeres orvoslásnak mielőbbi létesítését. Ellenben van némi igazság abban is, hogy „tarde post festa cantare." A magyar kereskedelmi törvény javaslata nem sokára az országgyűlés elé fog terjesztetni. Merem állítani, hogy annyi gonddal és fáradsággal, oly beható tanulmánynyal és lelkiismeretes tekintetbe vételével úgy a tudomány valamint a gyakorlati élet követelményeinek, törvényjavaslat hazánkban még nem készült. Lesz alkalmam erről, valamint a javaslatról általán bővebben nyilatkozni. Ezúttal a javaslatnak a részvénytársulatok megalakulásáról szóló fejezetére szorítkozom, mivel abban a leglényegesebb s az eddigi gyakorlatot leggyökeresebben átalakító reformok foglaltatnak. Egybevetni akarom egyúttal ezen fejezetet az 1873. évi május 18-án kelt s a kereskedelmi társulatokról szóló belga törvény főbb szabványaival, melyek még Belgiumon kívül is az illetékes körök dicsérő elismerését maguknak kivívták. Részvénytársaságnak javaslatunk értelmében minden társaság tekintetik, mely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alapul, s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. Ellenben a belga törvény szerint a részvénytársaság csak akkor tartozik a kereskedelmi törvény alá, ha ugyancsak kereskedelmi ügyletekkel is foglalkozik. Javaslatunknak a szakértekezlet kebelében tárgyalása alkalmával voltak többen, kik ez utóbbi álláspont helyességét vitatták. Érvelésük a következő volt: Miután egyes személy is csak akkor tekintetik kereskedőnek, ha kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik, hogy lehessen kivételt tenni a jogi személyek egy nemére nézve és azokat kereskedőknek tekinteni a nélkül, hogy bennük e minőség alapfeltétele fel lenne található. Lehetetlen a véletlen külső formára döntő súlyt fektetni és egészen figyelmen kívül hagyni a belső lényeget. Ezek ellenében azonban hangsúlyoztatott, hogy a részvénytársasági alak határozottan kereskedelmi czélra képződött, hogy minden részvénytársaság szükégkép kereskedelmi módon működik, könyveket vezet, igazgatósággal bír stb. s hogy végre sok nagyfontosságú társaság, például szálloda- vagy fürdő-részvénytársaságok szoros jogi szabályozása már a közönség érdekében is fekszik. Az értekezlet többsége ez utóbbi nézetet emelte határozat erejére. A részvénytársaság megalakulását javaslatunk három feltételhez köti, azt csak úgy engedvén meg, ha 1. alaptőkéje biztosítva van ; 2. a társasági alapszabályok létrejöttek és 3. a társaság a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezettetett. Az alakulás ezen három stádiumát tehát szorosan meg kell különböztetni és megjegyzendő, hogy ezentúl semmiféle részvénytársulatnak mint ilyennek, eltekintve a vállalat tárgyától, jogi alakulása állami engedélyhez nem lesz kötve. Mindenekelőtt az alaptőke biztosítandó. Ez kizárólag részvényaláírás által történik. Minden aláírási ívbe az alapítók a társaság tervezetét felvenni s ezt sajátkezüleg aláírni tartoznak. Ezen tervezetnek pedig magában kell foglalni: 1. a vállalat tárgyát és tartamát; 2. az alaptőke nagyságát; 3. a részvények és az ezekkel esetleg egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények számát és névértékét; 4. az aláírás záridejét; 5. amennyiben az alapítók vagy mások oly betétellel kívánnak a társasághoz járulni, mely nem készpénzben áll, ezen betéteit és annak értékét ; 6. az alapítóknak vagy másoknak biztosítani kívánt előnyöket. A tervezetben foglalt mindezen adatok teljes valóságáért az alapítók egyetemlegesen felelősek. Az aláírás személyesen vagy meghatalmazott által eszközlendő és ezen alkalommal, ha már magában a tervezetben magasabb befizetés kikötve nincs, minden aláírt részvényre névértékének 10°/o-ja készpénzben befizetendő. Magasabb befizetésre az aláírók az alakuló közgyűlés megtartása előtt nem kötelezhetők, az alapítók pedig a befizetett pénzekért az aláíróknak egyetemlegesen összes vagyonukkal mindaddig felelősek, mig az alól a közgyűlés határozata folytán fel nem oldatnak. Az aláírók végre minden részvényük névértékének 50%-ja erejéig felelősek maradnak, még az esetben is, ha részvényeiket a törvény s az alapszabályok megtartása mellett tovább adták. A belga törvény az alakulás ezen első stádiumára nézve sok tekintetben még szigorúbb szabályokat állapított meg. Az alaptőke biztosításának két módját kü