Jogtudományi Közlöny, 1882

1882-01-13 / 2. szám

Tizenhetedik évfolyam. 2. SZ. Budapest, 1882. január 13. SZERKESZTŐI IRODA: Üllői­ út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken, KIADÓ-HIVATAL: egyetem*utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: negyedévre ' 3. megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL TARTALOM. Az esküdtszék mellőzése. Dr. DÁRDAY SÁNDOR-tól. — Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetére. Dr. HAL­LER KÁROLY kolozsvári egyetemi tanártól. — Jogirodalom : Dr. Neu­mann Ármin commentárja a kereskedelmi törvénykönyvhöz. Dr. NAGY FERENCZ kolozsv.­egyet. tanártól. — Törvénykezési Szemle : A buda­pesti áru- és érték­tőzsde jogszokásai. Dr. WITTMANN MÓR budapesti ügyvédtől. — A büntető törvénykönyv 244. §-a. Dr. WLASSICS GYULA kir. alügyésztől. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. — A bünv. ell. tervezete. Az esküdtszék mellőzése A bíróságok szervezése, az ügyvédi rendtartás és a közjegyzői intézmény behozatala óta nem volt hazánk­ban oly élénk jogfejlődési mozgalom észlelhető, mint a jelen év fordulatakor. Ez kiáltó bizonysága annak, hogy az alaki jogrend képezi a nemzetek jogfejlődésének organismusát, mely élő­lényként közvetlenül érintetik annak minden alaki idomitása által; mig az anyagi jog alkotásait öntuda­tosan recipiálhatja s organikus életképességéhez mérten fejlesztheti. Íme például míg a büntető törvénykönyvek, a kereskedelmi és váltó-törvénykönyvek, mind megannyi spochális jelentőségű anyagi törvények életbelépte­tése még jogászi körökben is alig észlelhető kihatás­sal megtörténhetett, addig a perrendnek csak jogorvos­lati részében és a végrehajtási eljárásban eszközlött módosítása oly hullámzást idézett elő, mely bizonyára a stabilizmus értékét jövőre még inkább növelné, ha előre láthatólag a felsőbb bíróságok s nevezetesen a kic­­itélő táblák túlhalmozása nem kényszerítene miha­marabb ismét a gyökeres orvoslásra. A­mit elmulasztottunk most, t. i. hogy a járás­bíróságok mint egyes­ bíróságok ügykörében felebbviteli fórumként a szóbeliség behozatala mellett az első fokú kir. törvényszékek restituttáltassanak, azt kényszerítve leszünk mielőbb pénzügyi tekintetekből megtenni, s pedig úgy a magánjogi ügyekben, mind a járásbíróságok hatáskörébe utalt bűnügyekben is. E véleményben, melyet annak idején e lapokban kifejtünk, osztoznak immár mindazok is, a­kik még­ reményüket a bűnvádi eljárásba s ezzel kapcsolatban a kic­­itélő táblák decentralisatiójával behozandó szóbeli­ségre fektették. Lasciate ogni speranza. A legközelebb közrebocsájtott bűnvádi eljárás ter­vezetének egyes részei csak azt igazolják , hogy hazánk igazságügyi politikája egy újabb experimentum ve­szélyének lenne kitéve, ha törvényhozásunk még nem jutott volna annak tudatára, hogy Magyarország sze­gény ahhoz, semhogy a jogászi experimentációk ösvényén tovább haladjunk. Ha nincs bátorságunk az esküdtszék behozatalára, akkor legalább tartózkodjunk az oly experimentumoktól, melyek más nemzetek évszázados jogfejlődésével ellen­tétben, hazánkat minden évtizedben egy-egy átalakítás kényszerűségébe ejtik. Ha nincs bátorságunk az esküdt­széki intézmény behozatalára, noha nem hiszem, hogy nálunk a nemzetiségi viszonyok élesebb ellentétben állanának, mint a cseh és német, a muszka és lengyel, az angol és izlandi viszonyok közt; — de ha mindezek daczára legyőzhetetleneknek tartjuk a nehézségeket, ám számoljunk a kényszerhelyzettel: Salus reipublicae suprema lex esto. De akkor ne pazaroljuk nemze­tünk vagyonát hit kísérletekre, hanem legyen bátor­ságunk a status quo fentartására, sőt ne riadjunk vissza attól, ha kell, a jelzett irányban egy lépést visszafelé tenni, t. i. az egyes­ bírósági járásbíróságok felebbviteli fórumaként az első fokú kir. törvényszékeket restituálni. Elégedjünk meg egyelőre azzal, hogy ezen keretben veszélytelenül megoldhatjuk a szóbeliség és közvetlenség problémáját, fentartva a jövő nemzedéknek, hogy a békés fejlődés és fokozatos haladás útján a szerzett tapasztalatok hasznosításával fejleszthesse az egyéni szabadság és az anyagi igazság garanciáit, az addig békés fejlődés mellett kétségtelenül kedvezőbbé alakult spe­ciális magyarországi viszonyoknak megfelelő esküdtszék behozatalával. Tehát esküdtszék vagy status quo, tertium non datur. Meggyőződésem szerint ugyan hazánk alkotmánya, önkormányzati municipális szervezetével, az esküdtszéki intézménynek legmegfelelőbb termő­földje. Az esküdtszéki intézménynek arra fektetett szerkezete fölülmúlhatja a franczia jury kaptájára vett continentális esküdtszékek szerkezetét, sőt módot is nyújt azon nehézségek meg­oldására, melyek az esküdtszék ellen hazánkban nemzeti­ségi tekintetből feltornyosulnak; — de ha törvényhozá­sunk és intéző államférfiaink bölcsesége az esküdtszék kizárásával akar bűnvádi eljárás alkotásához fogni, akkor eleve is óva intünk az oly h­aoticus processuális kísérletek mellőzésére, melyek a civilis perrend örökös változtatá­sának veszélyét az ujabb organisatió tetemes kiadásai­nak terhével tetézve, a bűnvádi eljárásra kiterjesztenék. Okuljunk már valahára saját kárunkon. Az esküdtszék, mely az első fokú ítéletet véglege­siti, az egyedüli közvetlenségre fektetett bűnvádi ala­kulat, melyet a terhei alatt görnyedező Magyarország pénzügyileg elviselhet; de az oly rendszerre, mely sem az első sem a második fokú ítéletnek semmi tekintet­ben definitív hatályt nem biztosit, mely felebbezéssel, semmiségi panaszszal és egyéb rendkívüli jogorvoslatok­kal a felebbviteli fórumok közvetlen szóbeli tárgyalásai­nak költségeit cumulálja, az ily jogászi experimentatióra Magyarország szegény. Dr. Dárday Sándor: Észrevételek az átalános magánjogi törvénykönyv tervezetére. * A 88. és 89. §§-ra nincs megjegyzésem. Hogy azon esetre, ha például valaki végrendeletében házát minden benne találtatóval együtt hagyományozza, miért ne foglaltassék ebbe a készpénz, értékpapírok, kötelezvények, ruhaneműek és ékszerek, ennek okát nem tudom eltalálni, mert ha a rendel­* Az előbbi közleményt 1. az 51., 52. és 1. számokban.

Next