Jogtudományi Közlöny, 1882
1882-01-13 / 2. szám
Tizenhetedik évfolyam. 2. SZ. Budapest, 1882. január 13. SZERKESZTŐI IRODA: Üllői út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken, KIADÓ-HIVATAL: egyetem*utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: negyedévre ' 3. megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL TARTALOM. Az esküdtszék mellőzése. Dr. DÁRDAY SÁNDOR-tól. — Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetére. Dr. HALLER KÁROLY kolozsvári egyetemi tanártól. — Jogirodalom : Dr. Neumann Ármin commentárja a kereskedelmi törvénykönyvhöz. Dr. NAGY FERENCZ kolozsv.egyet. tanártól. — Törvénykezési Szemle : A budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásai. Dr. WITTMANN MÓR budapesti ügyvédtől. — A büntető törvénykönyv 244. §-a. Dr. WLASSICS GYULA kir. alügyésztől. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. — A bünv. ell. tervezete. Az esküdtszék mellőzése A bíróságok szervezése, az ügyvédi rendtartás és a közjegyzői intézmény behozatala óta nem volt hazánkban oly élénk jogfejlődési mozgalom észlelhető, mint a jelen év fordulatakor. Ez kiáltó bizonysága annak, hogy az alaki jogrend képezi a nemzetek jogfejlődésének organismusát, mely élőlényként közvetlenül érintetik annak minden alaki idomitása által; mig az anyagi jog alkotásait öntudatosan recipiálhatja s organikus életképességéhez mérten fejlesztheti. Íme például míg a büntető törvénykönyvek, a kereskedelmi és váltó-törvénykönyvek, mind megannyi spochális jelentőségű anyagi törvények életbeléptetése még jogászi körökben is alig észlelhető kihatással megtörténhetett, addig a perrendnek csak jogorvoslati részében és a végrehajtási eljárásban eszközlött módosítása oly hullámzást idézett elő, mely bizonyára a stabilizmus értékét jövőre még inkább növelné, ha előre láthatólag a felsőbb bíróságok s nevezetesen a kicitélő táblák túlhalmozása nem kényszerítene mihamarabb ismét a gyökeres orvoslásra. Amit elmulasztottunk most, t. i. hogy a járásbíróságok mint egyes bíróságok ügykörében felebbviteli fórumként a szóbeliség behozatala mellett az első fokú kir. törvényszékek restituttáltassanak, azt kényszerítve leszünk mielőbb pénzügyi tekintetekből megtenni, s pedig úgy a magánjogi ügyekben, mind a járásbíróságok hatáskörébe utalt bűnügyekben is. E véleményben, melyet annak idején e lapokban kifejtünk, osztoznak immár mindazok is, akik még reményüket a bűnvádi eljárásba s ezzel kapcsolatban a kicitélő táblák decentralisatiójával behozandó szóbeliségre fektették. Lasciate ogni speranza. A legközelebb közrebocsájtott bűnvádi eljárás tervezetének egyes részei csak azt igazolják , hogy hazánk igazságügyi politikája egy újabb experimentum veszélyének lenne kitéve, ha törvényhozásunk még nem jutott volna annak tudatára, hogy Magyarország szegény ahhoz, semhogy a jogászi experimentációk ösvényén tovább haladjunk. Ha nincs bátorságunk az esküdtszék behozatalára, akkor legalább tartózkodjunk az oly experimentumoktól, melyek más nemzetek évszázados jogfejlődésével ellentétben, hazánkat minden évtizedben egy-egy átalakítás kényszerűségébe ejtik. Ha nincs bátorságunk az esküdtszéki intézmény behozatalára, noha nem hiszem, hogy nálunk a nemzetiségi viszonyok élesebb ellentétben állanának, mint a cseh és német, a muszka és lengyel, az angol és izlandi viszonyok közt; — de ha mindezek daczára legyőzhetetleneknek tartjuk a nehézségeket, ám számoljunk a kényszerhelyzettel: Salus reipublicae suprema lex esto. De akkor ne pazaroljuk nemzetünk vagyonát hit kísérletekre, hanem legyen bátorságunk a status quo fentartására, sőt ne riadjunk vissza attól, ha kell, a jelzett irányban egy lépést visszafelé tenni, t. i. az egyes bírósági járásbíróságok felebbviteli fórumaként az első fokú kir. törvényszékeket restituálni. Elégedjünk meg egyelőre azzal, hogy ezen keretben veszélytelenül megoldhatjuk a szóbeliség és közvetlenség problémáját, fentartva a jövő nemzedéknek, hogy a békés fejlődés és fokozatos haladás útján a szerzett tapasztalatok hasznosításával fejleszthesse az egyéni szabadság és az anyagi igazság garanciáit, az addig békés fejlődés mellett kétségtelenül kedvezőbbé alakult speciális magyarországi viszonyoknak megfelelő esküdtszék behozatalával. Tehát esküdtszék vagy status quo, tertium non datur. Meggyőződésem szerint ugyan hazánk alkotmánya, önkormányzati municipális szervezetével, az esküdtszéki intézménynek legmegfelelőbb termőföldje. Az esküdtszéki intézménynek arra fektetett szerkezete fölülmúlhatja a franczia jury kaptájára vett continentális esküdtszékek szerkezetét, sőt módot is nyújt azon nehézségek megoldására, melyek az esküdtszék ellen hazánkban nemzetiségi tekintetből feltornyosulnak; — de ha törvényhozásunk és intéző államférfiaink bölcsesége az esküdtszék kizárásával akar bűnvádi eljárás alkotásához fogni, akkor eleve is óva intünk az oly haoticus processuális kísérletek mellőzésére, melyek a civilis perrend örökös változtatásának veszélyét az ujabb organisatió tetemes kiadásainak terhével tetézve, a bűnvádi eljárásra kiterjesztenék. Okuljunk már valahára saját kárunkon. Az esküdtszék, mely az első fokú ítéletet véglegesiti, az egyedüli közvetlenségre fektetett bűnvádi alakulat, melyet a terhei alatt görnyedező Magyarország pénzügyileg elviselhet; de az oly rendszerre, mely sem az első sem a második fokú ítéletnek semmi tekintetben definitív hatályt nem biztosit, mely felebbezéssel, semmiségi panaszszal és egyéb rendkívüli jogorvoslatokkal a felebbviteli fórumok közvetlen szóbeli tárgyalásainak költségeit cumulálja, az ily jogászi experimentatióra Magyarország szegény. Dr. Dárday Sándor: Észrevételek az átalános magánjogi törvénykönyv tervezetére. * A 88. és 89. §§-ra nincs megjegyzésem. Hogy azon esetre, ha például valaki végrendeletében házát minden benne találtatóval együtt hagyományozza, miért ne foglaltassék ebbe a készpénz, értékpapírok, kötelezvények, ruhaneműek és ékszerek, ennek okát nem tudom eltalálni, mert ha a rendel* Az előbbi közleményt 1. az 51., 52. és 1. számokban.