Jogtudományi Közlöny, 1882
1882-06-30 / 26. szám
Tizenhetedik évfolyam. 26. SZ. Budapest, 1882. junius 30. , ifj. SZERKESZTŐI IRODA: Üllői út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utózdi 4-ik szám. Előfizetési dij: negyedévi-e"3 . megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM : A magyar ügyvédség reformjához. Dr. DELL'ADAMI REZSŐ budapesti ügyvédtől. — A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete. Dr. JELLINEK ARTHUR budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle . Az uj végrehajtási törvény és a bagatelltörvény. TELESZKY ISTVÁN-tól. — Néhány szó a tanubizonyitékról. STEHLO KORNÉL budapesti ügyvédtől. — Súlyos testi sértés büntette. BODOR LÁSZLÓ kolozsvári kir. alügyésztől. — Még egyszer a teljesülési döntvény. —O —U-tól. MELLÉKLET : Curiai határozatok. — Esküdtszéki levelek. — Alapszabályok tervezete a javitó intézetek számára. — Különfélék. Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfizetési ideje e hó végével lejár, felkérjük, hogy további megrendeléseiket lehetőleg rövid időn szíveskedjenek megtenni, nehogy a lap küldésében fenakadás történjék. A kiadóhivatal. A magyar ügyvédség reformjához." A XV század dicső művét hasonló szellemben reformálta a XVI. században az osztrák uralom. I. Ferdinánd alatt a huzavona megakadályozása végett kimondatott, hogy az ügyvédi eljárás visszavonásának csak ítélethozatal előtt, öt esetben pedig egyáltalán nem lehet helye, és hogy az okmányok másolatai csak egyszer kérhetők. (1550 : 56. tcz.). Mivel néhol nem volt hiteles hely, megyei, ügyekre az ügyvédvallás megyei közgyűlésen is megengedtetett (1563. 53. tcz.). A bürokratikus gyámkodó önkény szentesítéséül végre törvénybe iktattatott, hogy a birák lelkiismeretük szerint elejét vegyék az ügyvédek bőbeszédűségének és ravasz ötleteinek, a mennyiben nyilván üres és haszontalan előadásaikat és kifogásaikat egyszerűen elnyesni tartoznak. (1563 : 49. tcz ) Kétségtelen, hogy az akkori perrendtartás sok üres disputatiót és zaklatást provokált a kereseti jogczim megváltoztatása, eziránti jog fentartása, helytelen kereset miatti kifogás stb. körül, melyek folytán az ügy rendszerint új bíróhoz tétetett át, ahol új procedúra indult meg. De mindenesetre a bajnál még rosszabb volt azon orvoslás, mely a bírót teljhatalmú cenzurára jogosítá fel és az ügyvéd szerepét teljesen méltatlanná és alárendeltté tevé. Mégis ez osztrák perjogi bölcseség a perrendtartás megváltoztatása után is fentartatott és az ügyvédi üres előterjesztések birói kitörlése évszázadokon át fentartva és gyakorolva lett. Ismételte e részben a fenti intézkedést az 1723 : 38. tcz. 4. §., az 1729 : 43. tcz 11. §., sőt a nagy reformok kezdeményezéséről dicsőitett uj aerában az 1792. 16. tcz. 4. §-a is. .. Miksa alatt ismét azon gyönyörű indokolással, hogy az ügyvédek feleiket sok fondorlattal megcsalni és az ellenféllel titokban üzérkedni szoktak, meghagyatott nekik, hogy a megyei és rendes biró előtt minden Az előbbi közleményeket 1. az 5., 6., 19. és 25. számokban, kér esküt tegyenek, hogy tudva, részlelkűen igazságtalan ügyet felvállalni, a hazai törvény ellen vinni és az ellenféllel összejátszani nem fognak. E juramentum calumniae a kánonjog alapján (Decretales kb. 2. ut. 7. ) azelőtt csak a felektől az egyházi bíróságok előtt szokott kivétetni, mit Mátyás végzése (decr. 5. art. 17) hozott be. Ez esküt most már a fiskus ügyésze is tartozott letenni, és a mely ügyvéd hamisan tette le vagyis magát megvesztegettetvén, azt megszegte, azt a ludasok büntetése érte. Idegen ügyvédek, akik — folytatja a törvény — egyházi és világi biróság előtt együgyű embereket képviselve, haszonlesésből sok collusiót szoktak elkövetni, nem tartván a ludas büntetésétől, veszítsék el e hamis eskü folytán minden javadalmaikat ordinariusuk útján, ha olyanokkal az országban birnak, különben pedig mint hamisítók és esküszegők örök börtönre ítéltessenek el. (1567 . 27. tcz.) Az üres, időrabló kifogások birói mellőzéséről ezen törvény sem feledkezik meg intézkedni. De a kötelező esküben nem volt köszönet, mert azért nagyon sokat kért némely ügyvéd, más ügyre meg nem akadt képviselő, és a tapasztalt sok visszaélés folytán az 1574: 34. tcz. ismét felmentette az ügyvédeket az alól. Az 1569: 41. tcz. ismét panaszkodik az idegen ügyvédekre, akik új kifogásokat behoztak, az egykor rövid pereket végtelenbe húzták és gazdagodási czélból a feleket zaklatták; eltiltja őket az egyházi bíróságok előtti képviselettől is, sőt megtiltja nekik a lakást olyanok székhelyein, egész sorozatából, hol vállalkozott soren Látni való magyar ember a törvények egész sorozatából, hogy még akkor sem vállalkozott igen ezen a a mesterségre s az idegen papok képezték állandóan a legnagyobb ügyvédi contingenst. Hogy a XVII. század, ha lehet, még mostohább volt az ügyvédségre nézve, több meggyalázó törvény bizonyítja. Igy az 1609: 36. tcz. és 1655: 32. tcz. az ügyvéd birtokszerzési képességét korlátozza, kizárva őt minden birtok szerzéséből, mely felesé volt, azon gyanú miatt, hogy különben a reábizott okmányok meghamisítása vagy megsemmisítése által birtokos feleit kifoszthatná. Az 1649: 44- tcz- 2- es rá55 - 61. tcz. pedig megfosztja az ügyvédet a képviselői jogtól, kizárja őt a karok és rendek üléséből. Említésre méltó, hogy mégis Werbőczy óta jogirodalmunknak e korban legnagyobb képviselője KITONICH János, az ügyvédi osztályhoz tartozott, a mennyiben kincstári ügyész volt. Híres perjogi művében (Directio methodica processus iudiciaris), mely a corpus iuris függelékei közé felvétetett, az ügyvédséggel is foglalkozik. Cicero után megemlékezvén a római ügyvédről, az oratorról, a magyar ügyvédet az olasz terminológia szerint causidiconak mondja és ugy definiálja, mint a ki fele távol-vagy jelenlétében annak peres ügyében eljár s azt csak egyszerű nemesi dij, 200 forint erejéig kötelezheti (cap. 10. quaest. 24.).