Jogtudományi Közlöny, 1887
1887-09-16 / 37. szám
Huszonkettedik évfolyam. 28. SZ. Budapest, 1887. julius 297. ÁNYI KÖZLÖNY KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL SZERKESZTŐI IRODA: Üllői út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: Egyetemi utcza 4-ik szám. 171 "c ' • évre 6 írt A , illenzetesi alj. negyedévre 3 . A megrendelések a kiadó hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. Tartalom : A közigazgatási tiszti minősítés. DÁRDAY SÁNDOR-tól. — Jogirodalom : A magyar csődjog rendszere. Irta dr. Apáthy István. I. r. Anyagi csőd. Dr. JELLINEK. ARTHUR országgyűlési képviselőtől — Törvénykezési Szemle. Megjegyzések a peres eljáráshoz. HOF JÓZSEF soproni ügyvédtől. — Adalékok a magyar bűnvádi eljárás fejlődéséhez. XXXIII. A járásbíróságok csak a törvényszéktől nyert megbízás alapján teljesithetnek-e vizsgálatokat ? Dr. HORNYAI ÖDÖN homonnai kir. aljárásbirótól. — Különfélék. — Nemzetközi szemle. — Irtások. Melléklet: Curiai Határozatok. — A budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. — Szabályzat a kir. itélő táblánál elintézés alatt álló bűnügyekhez tartozó bűnjeleknek kezelése tárgyában. — Kivonat a(Budapesti Közlönyt)-ből. A közigazgatási tiszti minősítés. A köztisztviselők minősítéséről szóló törvény a főbb vagy is önálló hatáskörrel felruházott állások betöltésére gyakorlati közigazgatási vizsga létesítését rendeli, mely rendelkezés azonban ép ugy mint törvényhozásunknak sok egyéb elvi rendelkezése mindekkoráig megtestesítésre vár. A feladat megoldása nem is könnyű, mert napirenden levő kérdés tárgyát képezi az egész continensen, a közigazgatásnak jogszolgáltatástól tett külön választása óta. Ehez járul elég, hogy az egykori patrimoniális rendszer helyébe lépett az állam azon mindenhatósága, melynél fogva a közigazgatási hatóságok többé nem csupán a joguralom közegei, hanem a szó szoros értelmében a sociális politika tényezőivé fejlődtek. A létviszonyok megannyi bonyodalmainak szálai összefutnak az állami igazgatás szervezetében, olyannyira, hogy még a termelés és értékcsökkenés vagy emelés határolása is, közvetlenül az állam vámpolitikája s közvetve a közlekedésügyi tarifapolitikája által uraltatik. A közigazgatási hatóságoknak ezen az anyagi létviszonyokra mindinkább kiható ténykedési köre, az egyoldalú jogászi képezést elégtelennek tünteti fel, s ezért talán nem lesz érdektelen, ha szemlét tartunk azon legújabb véleménynyilvánítások felett, melyek a közigazgatási szolgálatra való képesítés tárgyában az egyes németországi, ausztriai és francziaországi szaktekintélyek részéről nyilvánítottak és ez alkalommal egyúttal megismertetnünk az ottani elméleti és gyakorlati képesítés avagy minősítés (qualificatio) útjait. I. Szászország, Szászországban, melynek közigazgatása még Németországban is mintaszerűnek elismertetik, a közigazgatási szolgálatra való képesítés egy 1859 jul- 20-ai szabályzat által lett rendezve, melynek feltételei következők: 1. jó sikerrel végzett gymnasiálás és egyetemi tanfolyam, 2. az utóbbit követő gyakorlati képezés és végre 3. A minősitő vizsga (Befähigungsprüfung) sikeres letétele. W. Az egyetemi tanfolyam tekintetében megkivántatik, hogyaz ép oly terjedelmű legyen, mint a mely az ügyvédség avagy birói szolgálatra megkivántatik és hogy az egyetemi jogtudományi vizsga által befejezett legyen. Az egyetemi tanfolyamot követő gyakorlati és ügyviteli képesítés tekintetében az teljesen azonos akár ügyvédi, akár bírói, akár közigazgatási pályára kíván az illető lépni és abban áll, hogy legalább egy évet valamely segédhivatalban kell töltenie. Ezután prózamunkálatra jelentkezve, segédhivatalnoki minősítést (protokollant) nyer, melynek alapján további gyakorlati képesítés iránt tetszése szerint léphet közigazgatási, bírói, vagy ügyvédi pálya gyakorlatára. A közigazgatási főbb vagyis önálló hatáskörrel felruházott állások betöltésére megkivántató minősítési vizsgát megelőzi az ú. n. «Accesprüfung »(járulnoki vizsga), mely írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele után lett az illető valamely collegialis hatósághoz mint Accessista (járulnak) beosztva, hogy instruktor vezetése mellett működhessék. Ilynemű legkevesebb 2 évig tartó lehetőleg sokoldalú foglalkoztatás után jelentkezhetik az illető a belügyi ministériumnál a közigazgatási minősítő vizsga letételére, melynek sikere esetén referendárius czimet nyerve alkalmazást nyerhetett ugy a központi (ministerialis) mint a kerületi kormányzóságok kebelében. Ezen vizsgának czélja a nehezebb s fontosabb közigazgatási ügyek önálló elintézésére megkivántató szellemi képesség és ügyviteli jártasság igazolásában áll s ezért tárgya a felsőbb közigazgatás körében folyamatban levő avagy elintézett ügyek felebbviteli aktáinak alapul vétele mellett egynémely oly esetnek, feladatnak írásbeli feldolgozásában áll, melyek a kellő képesség felderítésére alkalmasak. Hogy a dolgozat véleményes jelentés, indokolt határozat avagy rendelet alakjába foglaltassék-e? azt a vizsgáló bizottság a dolog természete szerint állapítja meg. Ezen közigazgatási gyakorlati és minősítési vizsgák rendszere egy későbbi (1863) szabályzat által lényeges módosítást szenvedett, amennyiben a gyakorlati alkalmazásban levőkkel szemben a járulnoki vizsga letétele elengedhető és a minősítési vizsgára bocsájthatók mindazok, kik az egyetemi vizsga után legalább 2 évi gyakorlati alkalmazásban állottak és alkalmazhatóságuknak elégséges bizonyítékát adták. A minősítési vizsga ellenben akkér módosíttatott, hogy a feladatok egyike szabad értekezés tárgyát, másika pedig concret eset elintézését képezze, továbbá, hogy a jelölt rendelkezésére bocsájtott akták alapján a bizottság előtt szóbeli előadást tartva s indokolt véleményt nyilvánítva a vizsgáló bizottság annak megvitatásába bocsátkozzék s végleges elintézésének irányát s alakját meghatározza. A szóbeli vizsga (colloquium) egyúttal a szabad értekezés tárgyát képező feladatra is kiterjedhet. Még lényegesebb módosítást szenvedett ezen vizsgálati rendszer a birósági szervezetre vonatkozó 1877 évi birodalmi törvény s az annak alapján 1879. évi sept. 17-én kibocsájtott szabályzat által, mely a lipcsei egyetemi vizsga és a jogi vagyis birói államvizsga közt 4 évi joggyakorlatot állapított meg, mely időközben az illetők a «referendárius» czímet viselik, úgy a hatósági mint az ügyvédi joggyakorlat terén. Ezzel a közigazgatási minősítő államvizsga is ugyanazon alapra lett fektetve, mert már a korábbi szabályzatok legfőbb elvét az képezte, hogy a közigazgatási államvizsga letételére az előképezés feltételei azonosak legyenek a birói államvizsga kellékeivel. Nem érinti azonban sem törvény sem rendelet azon kérdést, hogy vajon a birói államvizsga letétele pótolhatja-e s mennyiben pótolhatja a közigazgatási minősítő államvizsgát? Tény azonban, hogy ez idő szerint az egyetemi vizsga letétele után a közigazgatási pályán működő referendariusok