Jövő, 1921. április (1. évfolyam, 32-57. szám)
1921-04-12 / 41. szám
a Tomcsányi-korrmány készül. A helyzet minden jel szerint rövidesen tisztázódni fog. Ma este valószínűleg már komoly megállapodások lesznek, amelyek igen közelre hozzák a válság megoldását. A tárgyalások állandóan folyamatban vannak és ezekből alakult ki, hogy lehetséges Teleki megmaradása, a miniszterelnöki székben, bárha szó van arról is, hogy Tomcsányi Pál Vilmos igazságft egy millisztert nevezik ki miniszterelnöknek. úgy látszik, ezt eredményezte Rubinek vasárnapi kihallgatása . Tomcsányi barátját nyomta előre, hogy Nagyatádit letaszíthassa, amin persze kapva-kapott Teleki és Horthy. Abban az esetben, ha Teleki maradna a miniszterelnök, a kabinetben csak annyi változás történne, hogy Gaál Gaszton lenne a belügyminiszter, Huszár Károly átvenné Bénárdtól a népjóléti tárcát és Mayer János kisgazdapárti képviselő köz-sélelmezési miniszter lenne. Amennyiben Tomcsányi lenne a miniszterelnök, az esetben az igazságügyminiszteri tárcát Bernovák Nándorral töltenék be, a külügyminiszteri tárcát pedig Teleki kapná. Nagyatádiak Teleki és a koalíció mellett A kormányzó hétfőn Gaál Gasztont kihallgatáson fogadta. Teleki az egész napon tárgyalásokat folytatott, délelőtt nagyatádi Szabó Istvánnal tárgyalt hosszasabban, délután pedig fölkereste Hegedűs pénzügyminisztert. A délután folyamán keresztény politikusokkal és gróf Andrássy Gyulával tárgyalt. A miniszterelnök koalíciós alapon akarja megoldani a válságot, a kabinet kiegészítésével. A kisgazdapártben még erős a hang Teleki ellen, de tekintettel arra, hogy gróf Bethlen István a mai viszonyok mellett semmiféle körülmények között sem hajlandó vállalni a miniszterelnökséget, hajlandó a párt megállapodni egy munkaprogramban és ez esetben beleegyezik abba, hogy továbbra is Teleki maradjon a miniszterelnök. Nagyatádi Szabó István a miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után a következő nyilatkozatot tette: — Nem szabad és nem is engedjük meg, hogy a helyzetet bárki is fölborítsa. Egyébként föltétlenül a koalíciós kormányzat mellett maradunk. Ilyen irányban tárgyal Teleki miniszterelnök és ilyen irányban folytattam vele én is eszmecserét. Gróf Bethlen István miniszterelnöksége ezidő szerint elháríthatatlan akadályok miatt nem jöhet szóba. Nekünk nem az a fontos, ki a miniszterelnök és hogy kik lesznek a miniszterek, fontos az, hogy minél előbb vége legyen a válságnak, mert ez a helyzet az ország gazdasági erejét veszélyezteti és áldatlan állapotokat teremt. Lehet, hogy Telekinek sikerülni fog a válság gyors megoldása, aki ezirányban tárgyal és megkísérli, hogy mielőbb tisztázza a helyzetet. Föltűnő ez a nyilatkozat és csak egyként magyarázható: inkább maradjon Teleki, mint Temcsányi-kormány jöjjön, a kisgazdapárt egysége. Azokkl a hírekkel kapcsolatosan, hogy a kisgazdapárti képviselők között nézeteltérések vannak és a pártot komoly válság fenyegeti, egyik vezető kisgftVsI.párti képviselő akövetkező nyilatkozatot tette: — Valótlanság, mintha új párt alakulna. A kisgazdapárt teljesen egységes. Hétmaiféle kísértet a pártot megbántani nem tudja. A pártszakadás legföljebb csak szoknék kegyes óhaja, akik mindig külön utakon járak és misék vágányon akarták elérni személyérvényesülésüket, amit- egyenes uton elérni, tudták, hogy nem lehet. Nem felel meg a valóságunk egyes lapoknak az a tatulanciózus közleménye, amelyben Szíj Bálintot árulják számba nagyatádi Szabó Istvánnal. Az ismari Szíj Bálintot, tudja róla, hogy legrégibb és legbizalmasabb barátja nagyatádi Szabónak és vezérével sosem helyezkedett szembe és most sem fog. De Rubinokról ez a nyilatkozat nem beszél. Ő szembehelyezkedik. Viszont nem is mennek sokan utána. Akik ragaszkodnak Gratzhoz. A válság megoldását megnehezíti a keresztény nemzeti párt állásfoglalása is. A párt ragaszkodik Gratz Gusztáv további két figyminisztera ég éhez, rém akarja Gál Gasztont belügyminiszternek és tiltakozik az ellen, hogy a kormányelnök a királykérdésben esetleg egy újabb nyilatkozatot tegyen közzé, amely imétlése volna a Hencz-féle javaslatnak. Teleki maradni próbál. Teleki Pál miniszterelnök a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a politikai válság egy kis jóakarattal könnyen leküzdhető. Amennyiben a válság ama kérdés miatt van, hogy váljon a kormány az 190. évi I. tc. alapján állt, utal arra a körülményre, hogy a kormány ennek a törvénynek alapján neveztetett ki és hogy az egész ország alkotmányos berendezkedése ezen a törvényen alapszik. További kihallgatások a kormányzónál nem lesznek. *»›*‹•« ·*«»»♦♦♦♦♦»«.»›,♦.·».»♦«~ ja is . Józest főherceg a trón kérdésről zára, á ruh 11. Az „Echo de Paris” József főherceggel való beszélgetést közl, amely szerint a főbercég ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy Magyarországnak teljes függetlenségre van szüksége és elsőrangú érdeke, hogy Ausztriától teljesen és mindenkorra elválasztassák. A tudósító ama kérdésére, hogy váljon a főherceg maga,elfogja, ná-e a trük-.ll .agy országon, ha az infánt nem iltakozna ellene. József főherceg kitérően válaszolt és azt mondotta, hogy hazai idete kötelességévé tezi. megkímélni magyarországot muilt-a -kellemetlenségtől akár kívülről, akár belülről jöjjön az. Külpolitikai tekintetben az az álláspontja a főhercegnek, hogy a kisálbán és Magyarország között megegyezésnek kell létrejönnie és a gyűlölet és elfogultság Magyarországgal szemlén meg fog szűnni. A forradalom után meggyőződéssé vált Magyarországon, hogy az ország létérdeke megkívánja az államhoz való közeledést, föltéve, hogy a békeszerződést kizáró levele nemcsak holt betűket tartalmaz és hogy a jövőben enyhíteni fogják a nyomasztó békefeltételeket. ■ Horthy megint nyilatkozik. Pécs, április 11. A „Le Journal“ beszélgetést, közöl Horthy Miklós kormányzóval, aki többek között kijelentette, hogy bízik a jövőben és az igazságosságban, amely a Magyarországgal szemben elkövetett jogtalanságot ismét jóváteszi. A nemzetek közötti szeretesről beszélni : ostobaság. Egyedül az érdekek azok, amelyek döntőek a népek egymáshoz való közeledésében. Mindenki, aki segíteni tud és akar Magyarországon, számíthat Magyarország hálájára. Horthy azt mondta végül, hogy Magyarország türelemmel várja ki idejét és újra nagy állam lesz belőle. Mindörökre! Várig, április 11. Olaszország és a kisántánt kormányai közt tárgyalások folynak arról, mi módon tegyék örökre lehetetlenné a Habsburgok visszatérését. Bukarest, April a 11. Az egész román sajtó intézkedéseket követel a Habsburgok esetleges újabb restaurálási kísérlete ellen. A lapok kivonják a kormánytól, hogy sürgesse meg a trianoni szerződésnek Páltban és Londonban való ratifikálását. Az angol munkásság harca. Fegyverszünet kedd Adélig. — A fik munkatársétól. — Bács, április 11 Fegyverszünet van Angliában. Kedd éjjelig — amikor lejár a hárro a szövetség ultimátuma — módjában van a kormánynak, hogy lényeges engedményekkel egy időre elhárítsa magától a végzetet. Lehetséges, hogy Lloyd George taktikai okokból az engedmények útjára lép, de ez csak a fegyverszünet meghosszabbítását eredményezheti. A döntést végleg elodázni nem lehet A munkástábor egy része is hajlandóságot mutat a döntés kitolására. A kedd éjjelig tartó fegyvernyugvás idejére a munkásság kötelezte magát, hogy a szivattyúzási munkálatokat nem fogja erőszakosan megakadályozni, de azokban részt nem vesz. Ez még nem engedmény, hiszen enélkül békés tárgyalásról szó sem lehetne. A kormány és a munkásság közti tárgyalásokról érdemleges jelentés még nem érkezett szombattól keddig: tárgyalások. London, április 11. Szombaton este a munkásházialazstvitség m ás a kormány közti tárgyalások a következő megállapodásra vezettek: 1. A kormány a bányamunkások és bányatulajdonosok képviselőit ért okezetre hívja össze a vitás kérdések kielbeszélésére. 2. A bányamunkásszeövetség fölhívja valamennyi szerve/.' et, hogy tatózkodjanak minden olyn csel kellettől amely a bányák t-ö n tartására szükség** munkálatokat megakadályozná vagy a kormányt hatalmi esközök igénybevételére kényt..erikáé. Thomas, a vasutnsok vezére, este a bányászok értekezletén a következőket mondotta: Az eddigi tárgyalés ok a józan belátás diadalát jeleslik. Miután az első nehézségek elsimultak, a költ..önös bizalomra támaszkodva, lehet tárgyalni A hármasövetség értekezlete arra a fölfogásra mnigy az álalános sztrájkot egy órával seni szabad előbb, megkezdeni, mint szükséges. A bányaszüvetség tisztában van azzal hogy a bányamunkásokat támogatni kell. A vasutasok nen fognak mindenáron általános sztrájkot kezdeni, de ha kell, megteszik.A kormány a Reuter-iroda után jelenti, hogy most már biztosítani tudja a bányák ér bégét. Az önkéntes szvettyúzási munkádatokra elegendő tartalékos, mérnök és diák jelent Opazeilik Szögek, London, április 11. A bányavidékeken meglehetős fugalmat keltött a tartalék, sok behívása. Több helyen összeütközéssek voltak. A Rhondda-vidéken feltartóztattak egy szénvonatot. Egyes községekben fosztogatások, gyújtogatások és a tűzvészek alkalmával lopások fordultak elő. Newcastleban és Jarrowban ledöntötték a táviróoszlopokkat, Jarrowban gyújtogatások is voltak, amelyeket állítólag sinnjejnek okoztak. Több letartóztatás történt. Dr. Glanz távozásával megüresedett kát m mastertárca betöltése a legközelebbi napokban foglalkoztatja majd az osztrák kormányt és nemzetgyűlést. Azok a kombinációk, amelyek eddig a megüresedett hadügyi és belügyi tárca betöltéséhez fűződnek, nélkülöznek minden alapot. Döntésre a jövő hét előtt aligha kerül sor. Jelszavaik szerint ksrisztisyaknek kéne lenniük, új cselekedeteik barbár pogányokat árulnak el Igtreteikbe a aiazstl ttlkosadés tüze lebeg, — pelitikájakka!azoebse a nemzeti élet leteneczibb ellenségeit, a Hibtbsrgeksi akarják az írésig nyakára visszileszni. Egész szkölcsi és anyagi létük abbél s passzívemből ill, amit a diktatúra kegyeit vissza ezimukra, tehát a demokrácia volna férfit egyetlen alapja, — mégia a damokráciától is époly távol állnak, mint a kereszténységtől, a nemzettől és a néptől, amelynek nevében hazudnak rombolnak és szegény Magyarországot az egész kulturástarisen ezsméhin vesaliszák. Kedd, 1921 április 12 Bertrand Russell miért támogatja a Lafrour Partyt? — A IS fi londoni taotefijétől. — indán, április 11. Bertrand Russell, a világhírű angol UTparmn*, aki unott urát a kínai kormány politikai tanácsadója ás a pekingi agy éten tanára Kínában tartózkodik, lévalét írt a manchesteri „Labour Leader“-nek, hogy megvilágítsa a jelenlegi világhelyzetről és az osztály-* harcról való véleményét. Levele vitairat, amelynek fő célja annak a fölfogásnak meggyöngítése, hogy a dolgok mai állásánál az általános osztályharc elkerülhetetlen. Bertrand Russell alapvető tétele ezzel szemben így hangzik: „Én még mindig azt hiszem, hogy — legalábbis Nagybritanniában — tehetséges egy jobb gazdasági rendszerbe való átmenet polgárháború nélküül.“ Ha a polgárháború — mondja a filozófus —, világszerte kitör, az eredmény nem a kommunista világrend megteremtése lesz, de nem is a kapitalizmus újrafölépítése, hanem a termelés és a művelődés lezüllése, az egész civilizáció faszolása. A polgárháború évekig tartana, véres és brutális lenne s az emberiség eldurvulása, éhínség, kultúrjavak és termelőeszközök rombolása járna a nyomában. Ha mindkét fél tisztában lenne ezekkel a veszedelmekkel, a polgárháború talán Hitelülhető volna. Például az Oroszországgal való béke és kereskedelem lényegesen enyhítené a baloldali fanatizmlst. Én a kapitalistákat olyan elszántaknak, olyan erőszakosaknak és olyan lelki ismereti önöknek tartom, hogy hajlandók volnának polgárháború útján véget vetni a kommunista mozgalomnak. A kommunistákat viszont „a I o, lj e t e t U ii s ö / 1 ft_ta gjai“- nak láttam, s minthogy úgy a kapitalistáktól mint a kommunistáktól féltem a civilizációt: az jivbol Latova* Partyt támog’atom egy írcskával, iránt nWir Live ettel. sic:'.ib3... JB*Itrand Rursell a mai szociális forrongást arra, a világhálót uban a végsőig fokozott, általános érzésre vezeti vissza, hogy a mai világrend igazságtalan. Az igazságtóllanság érzése hatalmas politikai tényezűvé nőtt. A dolgozó nép igazságtalanság-érzetét erőben fokoztaa a gazdagok szembetűnő gazdagsága. A nyomor, az élség ráterelte a szegény tömegek figyelmét a jóllakottakra s a korgógyiroltak dühe és irigysége egyformán fordul a dologtalan, a csaló és a dolgozó gazdag ellen. A kommunista eszme azért hódott millió és millió híveket, mert ennek az igazságtalanságnak megszüntetését ígéri és a munkásság és az intelligencia széles, rétegei azt hiszik, hogy a kommunizmusnak egy nemzedéken át való uralma után a rendszer igazságtalanságai oda lennének olyan elviselhetetlenek, mint a mai rend igazságtalansgai. Még az az igazságtalanság is, amely a kommunizmusban a legelviselhetetlenebb elem, a ax’ltatísájjatárja is fokozottabb mértékben nehezedik ma a népekre. Ma csak a hatalmas nemzetek gazdag fiainak van szabadságuk. Ugyan mi szabadságuk volt a német anyáknak 1914 óta? Gyermekeiket vágóhídra küldheték, nyomorékat és betegen fölnevelhették, mert a gazdagok kormányai úgy határoztak, hogy a népek gyilkolják le egymást. A sinnfeiniak szabadsága azt jelenti, hogy házát fölgyújtják és fiát a szeme láttára lelövik. Az Egyesült Államokban a népszerűtlen elveket valló ember a börtönben rothad vagy a csőcselék meglincseli. A francia szocialista orgyilkosát az igazságszolgáltató hatóság fölmenti. Mi szabadsága van bármely ország szellemi munkásának, aki kénytelen eladni agyvelejét a gyűlölt és megvetett vállalkozónak?