Jövő, 1921. április (1. évfolyam, 32-57. szám)

1921-04-12 / 41. szám

a Tomcsányi-korrmány készül. A helyzet minden jel szerint rövi­desen tisztázódni fog. Ma este va­lószínűleg már komoly megállapodások lesznek, amelyek igen közelre hozzák a válság megoldását. A tárgyalások állan­dóan folyamatban vannak és ezekből alakult ki, hogy lehetséges Te­leki megmaradása, a minisz­terelnöki székben, bárha szó van arról is, hogy Tomcsányi Pál Vilmos i­g­a­z­s­á­g­ft egy mi­ll­i­s­z­t­e­r­t nevezik ki minisz­terelnöknek. úgy látszik, ezt ered­ményezte Rubinek vasárnapi kihallga­tása . Tomcsányi barátját nyomta előre, hogy Nagyatádit letaszíthassa, amin persze kapva-kapott Teleki és Horthy. Abban az esetben,­ ha Teleki ma­radna a miniszterelnök, a kabinetben csak annyi változás történne, hogy Gaál Gasz­ton lenne a belügy­miniszter, Huszár Károly át­­venné Bénárdtól a népjóléti tárcát és Mayer János kis­gazdapárti képviselő köz-s­élelmezési miniszter lenne. A­mennyiben To­mcsányi lenne a miniszterelnök, az esetben az igaz­ság­ügyminiszteri t­á­r­­cát Bern­o­vák Nándorral töl­tenék b­e, a külügyminiszteri tárcát pedig Teleki kapná. Nagyatádiak Teleki és a koalíció mellett A kormányzó hétfőn Gaál Gasztont kihallgatáson fogadta. Teleki az egész napon tárgyalásokat folytatott, délelőtt nagyatádi Szabó Istvánnal tárgyalt hosszasabban, délután pedig fölkereste Hegedűs pénzügyminisz­tert. A délután folyamán keresztény politikusokkal és gróf Andrássy Gyulával tárgyalt. A miniszterelnök koalíciós alapon akarja megoldani a válságot, a kabinet kiegészítésével. A kisgazdapárt­ben még erős a hang Teleki ellen, de tekintettel arra, hogy gróf Bethlen István a mai viszonyok mellett semmi­féle körülmények között sem hajlandó vállalni a miniszterelnökséget, h­a­j­­landó a párt megállapodni egy munkaprogramban és ez esetben beleegyezik abba, hogy továbbra is Teleki maradjon a minisz­terelnök. Nagyatádi Szabó István a miniszterelnökkel folytatott megbe­szélése után a következő nyilatkozatot tette: — Nem szabad és nem is enged­jük meg, hogy a helyzetet bárki is fölborítsa. Egyébként föltétlenül a koalíciós kormányzat mellett maradunk. Ilyen irány­ban tárgyal Teleki miniszterelnök és ilyen irányban folytattam vele én is eszmecserét. Gróf Bethlen István miniszterelnöksége ezidő szerint elhá­ríthatatlan akadályok miatt nem jöhet­­ szóba. Nekünk nem az a fon­tos, ki a miniszterelnök és hogy kik lesznek a mi­­niszt­e­r­e­k, fontos az, hogy m­i­­n­él elő­b­b vége legyen a válságnak, mert ez a helyzet az ország gazdasági erejét veszélyezteti és áldatlan állapotokat teremt. L­e­­h­e­t, hogy Telekinek si­kerülni fog a válság gyors megoldása, aki ez­­irányban tárgyal és megkísérli, hogy mielőbb tisztázza a helyzetet. Föltűnő ez a nyilatkozat és csak egyként magyarázható: inkább ma­radjon Teleki, mint Tem­cs­á­n­y­i-k­o­r­m­á­n­y jöjjön, a kisgazdapárt egysége. Azokk­­l a hírekkel kapcsolatosan, hogy a kisgazdapárti képviselők között nézeteltéré­sek vannak és a pártot komoly válság fenye­geti, egyik vezető kisgftVsI.párti képviselő a­­következő nyilatkozatot tette: — Valótlanság, mintha új párt ala­kulna. A kisgazdapárt teljesen egységes. Hétmaiféle kísértet a pártot megbán­tani nem tudja. A pártszakadás legföljebb csak szoknék kegyes óhaja, akik min­dig külön­ utakon járak és mis­ék vágá­nyon akarták elérni sze­mélyé­rvényesülésü­­ket, amit­­-­ egyenes uton­ elérni, tudták, hogy nem­ lehet. Nem felel meg a valós­ág­unk egyes lapoknak az­ a tatula­nciózu­s közle­ménye, amelyben Szíj Bálintot árulják számba nagyatádi Szabó Istvánnal. Az ismari Szíj Bálintot, tudja róla, hogy legrégibb és leg­bizalmasabb barátja nagyatádi Szabónak és vezérével sosem helyezkedett szembe és most sem fog. De Rubinokról ez a nyilatkozat nem beszél. Ő szembehelyezkedik. Viszont nem is mennek sokan utána. Akik ragaszkodnak Gratzhoz. A válság megoldását megnehezíti a ke­­resztény nemzeti párt állásfoglalása is. A párt ragaszkodik Gratz Gusztáv további két­­ fi­gy­m­i­n­i­szt­era é­g é­h­e­z, rém akarja Gál Gasztont belügy­miniszternek és tiltakozik az ellen, hogy a korm­ányelnök a királykérdésben esetleg egy újabb nyilatkozatot tegyen közzé, amely im­étlése volna a Hencz-féle javaslatnak. Teleki maradni próbál. Teleki Pál miniszterelnök a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a politikai válság egy kis jó­akarattal könnyen leküzd­hető. Amennyiben a válság am­a kérdés miatt van, hogy váljon a kormány az 19­­0. évi I. tc. alap­ján áll­t, utal arra a körülményre, hogy a kormány ennek a törvénynek alapján neveztetett ki és hogy az egész ország alkot­m­ány­os berendezkedése ezen a törvényen alapszik. További kihallgatások a kormányzó­nál nem lesznek. *»›*‹•« ·*«»»♦♦♦♦♦»«.»›,♦.·».»♦«~ j­a is . Jó­zest főherceg a trón kérdésről z­ár­a, á­ ruh­ 11. Az „Echo de Paris” József fő­herceggel való beszélgetést közl­­, amely szerint a főber­cég ama meggyő­ződésének ad kifejezést, hogy Magyar­­országnak teljes függetlenségre van szüksége és elsőrangú érdeke, hogy Ausztriától teljesen és mindenkorra elválasztas­sá­k. A tudósító ama kérdésére,­ hogy váljon a főherceg m­aga,el­­f­o­g­j­a,­­ n­á-e a t­r­ü­­­k­­-.ll .a­g­y­ o­r­­s­z­á­g­o­n, ha az infánt nem­ iltakozna ellene. József főherceg kitérően válaszol­t és azt mondotta, hogy haza­i id­ete kötelességévé t­ezi. megkímélni m­­agyarországot muilt-a -kellemetlenség­­től akár kívülről, akár belülről jöjjön az. Külpolitikai tekintetben az az állás­pontja a főhercegnek, hogy a kis­álb­án­­ és Magyarország k­ö­­zött megegyezésnek kell lét­rejönnie és a gyűlölet és elfogult­­ság Magyarországgal szemlén meg fog szűnni. A forradalom után meggyőző­­déssé vált Magyarországon, hogy az ország létérdeke megkívánja az áll­am­hoz való közeledést, föltéve, hogy a békeszerződést kizáró levele nemcsak holt betűket tartalmaz és hogy a jö­vőben enyhíteni fogják a nyomasztó békefeltételeket. ■ Horthy megint nyilatkozik. Pécs, április 11. A „Le Journal“ beszélgetést, közöl Horthy Miklós kormányzóval, aki többek között kijelentette, hogy bízik a jövőben és az igazságosságban, amely a Magyarországgal szemben el­követett jogtalanságot ismét jóváteszi. A nemzetek közötti szeretesről be­szélni : ostobaság. Egyedül az érde­kek azok, amelyek döntőek a népek egymáshoz való közeledésében. Mindenki, aki segíteni tud és akar Magyarországon, számíthat Magyar­­ország hálájára. Horthy azt mondta végül, hogy Magyarország türelemmel várja ki idejét és­ újra nagy állam lesz belőle. Mindörökre! Várig, április 11. Olaszország és a kisántánt kormá­nyai közt tárgyalások folynak arról, mi módon tegyék örökre lehe­tetlenné a Habsburgok visszatérését. Buk­arest, April a 11. Az egész román sajtó intézkedéseket követel a Habsburgok esetleges újabb restaurálási kísérlete ellen. A lapok kivonják a kormánytól, hogy sürgesse meg a trianoni szerződésnek Pált­ban és Londonban való ratifi­kálását. Az angol munkásság harca. Fegyverszünet kedd Adélig. — A fi­­k munkatársétól. — Bács, április 11 Fegyverszünet van Angliában. Kedd éjjelig — amikor lejár a hárro a szövet­­ség ultimátuma — módjában van a kor­mánynak, hogy lényeges engedmények­kel egy időre elhárítsa magától a vég­zetet. Lehetséges, hogy Lloyd George taktikai okokból az engedmények út­jára lép, de ez csak a fegyverszünet meg­­hosszabbítását­ eredményezheti. A döntést végleg elodázni nem lehet A munkástábor egy része is hajlan­dóságot mutat a döntés kitolására. A kedd éjjelig tartó fegyvernyugvás ide­jére a munkásság kötelezte magát, hogy a szivatt­yúzási munkálatokat nem fogja erőszakosan megakadályozni, de azokban részt nem vesz. Ez még nem engedmény, hiszen enélkül békés tár­gyalásról szó sem lehetne. A kormány és a munkásság közti tárgyalásokról érdemleges jelentés még nem érkezett s­zombattól keddig: tárgyalások. London, április 11. Szombaton este a munkásházialazstvi­t­ség m ás a kormány közti tárgyalások a következő megállapodásra vezettek: 1. A kormány a bányamunkások és bányatulajdonosok képvi­selőit ért okez­­etre hívja össze a vitás kérdé­sek k­ielb­­eszélésére. 2­. A bányam­unkás­­szeövetség fölhívja valamennyi szerve/.' et, hogy­ tatózkod­janak minden olyn csel ke­llettől amely a bányák t-ö n tar­tás­á­r­a szükség** munkálatokat megaka­dályozná vagy a kormányt hatalmi es­közök igénybevételére kényt..­erikáé. Thomas, a vasutnsok vezére, este a bányászok értekezletén a következőket mon­dotta: Az eddigi tárgyalés­ ok a józan be­látás diadalát je­les­lik. Miután az első nehézségek elsimultak, a költ.­.önös bizalomra támaszkodva, lehet tárgyalni A hár­mas­­­övetség értekezlete arra a fölfogásra m­­­­nigy az ál­alános sztrájkot­ egy órával seni szaba­d előbb, megkezde­ni, mint szük­séges. A bány­as­zü­vetség tisztában van azzal hogy a bányamunkásokat támogatni kell. A vasu­tasok nen fognak mindenáron általános sztrájkot kezdeni, de ha kell, megteszik.­A kormány a Reuter-ir­oda ut­án jelenti, hogy most már biztosítani tudja a bányák ér­ bégét. Az önkéntes sz­vettyúzási munkáda­­tokra elegendő tartalékos, mérnök és diák je­­lent Opazeilik Szögek, London, április 11. A bányavidékeken meglehetős fu­galmat keltött a tartalék, sok behívása. Több helyen összeütközéssek voltak. A Rh­ondda-vidéken fel­­tartóztattak egy szénvonatot. Egyes községek­ben fosztogatások, gyújtogatások és a tűzvészek alkalmával lopások fordultak­ elő. Newcastleban és Jarrowb­an ledöntötték a táviróoszlopokkat, Jarrowban gyújtogatások is voltak, amelyeket állítólag sinnjejnek okoz­tak. Több letartóztatás történt. Dr. Glanz távozásával meg­üresedett kát m master­­tárca betöltése a legközelebbi napokban foglalkoztatja majd az osztrák kor­mányt és nemzetgyűlést. Azok a kom­binációk, amelyek eddig a megüresedett hadügyi és belügyi tárca betöltéséhez fűződnek, nélkülöznek minden alapot. Döntésre a jövő hét előtt aligha kerül sor. Jelszavaik szerint ksrisztisyak­­nek kéne lenniük, új cselekedeteik barbár pogányokat árulnak el Igtreteikbe a aiazstl ttlkosadés tüze lebeg, — pelitikájakka!­azoebse a nemzeti élet le­teneczibb ellenségeit, a Hibtbsrgeksi akarják az írésig nyakára visszileszni. Egész szkölcsi és anyagi létük abbél s passzívemből ill, amit a diktatúra kegyeit vissza ezimukra, tehát a demokrácia volna fé­rfit egyetlen alapja, — mégia a da­mokráciától is époly távol állnak, mint a kereszténységtől, a nemzettől és a néptől, amelynek nevében hazudnak rombolnak és szegény Magyarországot az egész kultur­­ástarisen ezsméhin vesaliszák. Kedd, 1921 április 12 Bertrand Russell miért támogatja a Lafrour Partyt? — A IS fi londoni taotefijétől. — indán, április 11. Bertrand Russell, a világhírű angol UTparmn*, aki unott urát a kínai kor­mány politikai tanácsadója ás a pekingi agy éten tanára Kínában tartózkodik, lévalét írt a manchesteri „Labour Leader“-nek, hogy megvilágítsa a je­lenlegi világhelyzetről és az osztály-* harcról való véleményét. Levele vita­irat, amelynek fő célja annak a föl­fogásnak meggyöngítése, hogy a dolgok mai állásánál az általános osztályharc elkerülhetetlen. Bertrand Russell alap­vető tétele ezzel szemben így hangzik: „Én még mindig azt hiszem, hogy — legalább­is Nagybritanniában — t­e­­hetséges egy jobb gazdasági rendszerbe való átmenet pol­gárháború nélküül.“ Ha a polgárháború — mondja a fi­lozófus —, világszerte kitör, az ered­mény nem a kommunista világrend megteremtése lesz, de nem is a kapita­lizmus újrafölépítése, hanem a termelés és a művelődés lezüllése, az egész civilizáció fasz­­olása. A polgárháború évekig tartana, véres és brutális lenne s az emberiség eldur­vulása, éhínség, kultúrjavak és termelő­eszközök rombolása járna a nyomában. Ha mindkét fél tisztában lenne ezekkel a veszedelmekkel, a polgárháború talán Hitel­ülhető volna. Példáu­l az Orosz­országgal való béke és kereskedelem lényegesen enyhítené a baloldali fanatiz­ml­­st. Én a kapitalistákat olyan elszántaknak, olyan erőszakosak­nak és olyan lelki ismereti önöknek tar­tom, hogy hajlandók volnának polgár­­háború útján véget vetni a kommunista mozgalomnak. A kommunistákat viszont „a I o, lj e t e t U ii s ö / 1 ft_t­a g­j­a­i“- nak lát­tam, s minthogy úgy a kapit­al­istáktól mint a kommunistáktól féltem a civilizációt: az jivbol Latova* Partyt támog’atom egy ír­cs­k­ával, iránt nW­ir Live et­tel. sic:'.ib3... JB*Itrand Rursell a mai szociális forrongást arra, a világhálót uban a végsőig fokozott, általános érzésre ve­zeti vissza, hogy a mai világrend igazságtalan. Az igazságtóllanság érzése hatalmas politikai tényezűvé nőtt. A dolgozó nép igazságtalanság-érzetét erőben fokoztaa a gaz­d­a­g­o­k szem­be­tű­nő gazdagsága. A nyomor, az élség ráterelte a szegény tömegek figyelmét a jóllakottakra s a korgó­­gyi­rolt­ak dühe és irigysége egy­formán fordul a d­o­l­o­g­t­a­l­a­n, a csaló­ és a dolgozó gazdag ellen. A kommunista eszme azért hód­­ott millió és millió híveket, mert ennek az igazságtalanságnak megszün­tetését ígéri és a munkásság és az intelligencia széles, rétegei azt hiszik, hogy a kommunizm­usnak egy nemze­déken át való uralma után a rendszer igazságtalanságai od­a lennének olyan elviselhetetlenek, mint a mai rend igaz­­ságtalans­gai. Még az az igazságtalanság is, amely a kommunizmusban a legelviselhetetle­­nebb elem, a ax’ltatísájj­atár­ja is fokozottabb mértékben nehezedik ma a népekre. Ma csak a hatalmas nemzetek gaz­dag fiainak van szabadságuk. Ugyan mi szabadságuk volt a német anyáknak 1914 óta? Gyermekeiket vágóhídra kü­ldheték, nyomorékat és betegen fölne­velhették, mert a gazdagok kormányai úgy határoztak, hogy a népek gyilkol­ják le egymást. A sinnfeiniak szabad­sága azt jelenti, hogy házát fölgyújtják és fiát a szeme láttára lelövik. Az Egyesült Államokban a népszerűtlen elveket valló ember a börtönben rothad vagy a csőcselék meglincseli. A francia szocialista orgyilkosát az igazságszolgál­tató hatóság fölmenti. Mi szabadsága van bármely ország szellemi munkásá­nak, aki kénytelen eladni agy­velejét a gyűlölt és megvetett vállalkozónak?

Next