A Jövő Mérnöke, 1967 (14. évfolyam, 1-22. szám)

1967-01-14 / 1. szám

Most az egyszer a cím nem mond igazat, sőt hazudik. Két­heti krónika? Nem igaz, most négyheti. Ami igaz, az igaz, nehéz dolgom van. Talán mindenki arra gondol, négy hét alatt sokkal több esemény történ­het, mint két hét alatt, ez lát­szólag igaz is, de csak normá­lis körülmények között. Mert ugyebár most nem a rendes hétköznapok peregnek. Most rendkívüli hetek telnek el; vizsgaidőszak van. Mi is tör­ténhet ilyenkor az egyetemen? A hallgatók kitűnően meg­alapozott tudásukkal ejtik az egyik ámulatból a másikba a Vizsgáztatókat. Csalt úgy röp­ködnek a jeles és jó osztály­zatok ... micsoda ? Téged most rúgtak ki? Hát az hogy lehet? Ilyen is előfordulhat, a pél­dák bizonyítanak; de még mennyire. ★ Jeges hangulat uralkodott január 9-én, hétfőn az auditó­rium maximumban. Írásbeli •vizsgák voltak. A vizsgázók ügyetlenül mozgatták írószer­számaikat a kékre fagyott ke­zükben, nehézkesen vonultak ki a táblához, mert a meleg téli holmik, a bundák, csiz­mák ugyancsak akadályozták n könnyű mozgást. Hogy miért nem vetkőztek le? Hogy miért nem forrósította át a légkört a vizsgadrukk? Azért, mert a hatalmas termet fűteni hiva­tott nyolc radiátorból mind­össze három volt langyos. Nem élég a vizsga? Még a hideg is. ■Brrr! A központi épület egyik má­sodik emeleti szobája előtt tu­multus, egy hallgatót ünnepel­nek. — Mondd, hogy sikerült? — Állati volt. Kihúztam a tételt és nekiálltam. Számol­tam, törtem a fejem, gyöngyö­zött a homlokom ... szóval így. A nyolc—tíz hallgató arcán a leplezetlen bámulat, sőt né­melyeknél már a hódolat is. Ciccegnek, bólogatnak — és irigykednek. Neki már jó, túl van rajta. — Na de ijet. — Ez igen. — Óriási vagy, haverom. Megkérdem tőle, hányasra ment? Értetlenül rám néz, aztán diadalittasan mondja; — Egisre! ★ A Tv jelenti, ez évi első szá­ma riportban számolt be az 1000 személyes diákotthonban történt látogatásáról. A képer­nyőn megjelent Fekete Ottó, a diákotthon igazgatója is. ★ Istenbizony igaz, mert több hallgató is állítja; A dr. Cholnoky Tibor vezet­te mérnökkari mechanikai tan­széken a vizsgák megszervezé­se kitűnő. Nincs torlódás, mert a gyakorlatvezetők az utolsó foglalkozáson közölték a vizs­ganapok időpontját, és még ak­kor megtörténtek a jelentke­zések, így megszűnt a jelent­kezési ívekért folyó harc az előszobában. karácsonyi — Megjelent a Természettudományi KÖNYVTÁRI HÍREK A Központi Könyvtár 1966. évi zárási adatai a következők: Beiratkozott olvasók száma: 11 077 ebből egyetemi hallgató: 7 772 ebből más egyetem hallgatója: 690 Olvasók és kölcsönzők száma: 278 648 Olvasott és kölcsönzött kötetek száma: 314 302 helyben olvasott egységek száma: 218 872 kölcsönzött egységek száma: 95 430 A vizsgaidőszak tartamára — amennyiben a Központi Könyvtár olvasóterme megtelt — saját jegyzetből és könyv­ből történő tanulás céljára az alábbi termek vehetők igénybe: 1967. január 16. — hétfő 17. — kedd 18. — szerda 19. — csütörtök 21. — szombat 23. — hétfő 25. — szerda 26. — csütörtök 28. — szombat 30. — hétfő K. I. 40. MG. K. I. 42/a Ch. c. 14 K. I. 33. K. I. 33. K. 108. K. I. 33. K. I. 33. K. I. 33. A néphadsereg kiváló katonái A Budapesti Műszaki Egyetemre előfelvételi nyert Filip András és Darvas János elsőéves villamosmérnök hallgatók egyéves katonai szolgálatot teljesítettek. Becsülettel helyt álltak a haza védelme kapcsán rájuk háruló katonai fel­adatok végrehajtásában, ezért a honvédség a néphadsereg kiváló katonája megtisztelő címet adományozta a számukra. Lexikon Ili. kötele Az utóbbi időben a magyar könyvkiadás egyik nagy je­lentőségű vállalkozásaként korra jelentek meg a kü­lönféle szaklexikonok. így a közelmúltban látott, napvilágot taz Irodalmi Lexikon, a Zenei Lexikon 3—3 kötete s jelenleg is tart a Művészeti Lexikon köteteinek megjelentse. De mindezeknél sokkal nagyobb Szabású vállalkozás az Aka­démia Kiadó 6 kötetre terve­zett Természettudományi Le­xikona, amelynek most je­lent meg a harmadik kötete. A megjelenő hat kötetben mintegy 40 ezer címszó lesz, s a lexikon felöleli a matemati­ka, a fizika, a csillagászat, a kémia, a geológia és a bioló­gia egész területét. A most megjelent III. kö­tet, amely Gy-től K-v'al be­zárólag 7500 címszót tartal­maz, tanulmányai között sok, érdeklődésre számot tartó té­mával foglalkozik. így töb­bek között a gyógynövények­kel, a hormonokkal, az ideg- rendszerrel, a kozmonológiá- val, illetőleg kozmobiológiával foglalkozó tanulmánynak mi­nősülő értékes címszóval ta­lálkozhatunk. Különösen nagy érdeklődés­re tarthat- számot az a rész, amely ahoídfcutatás jegújabb eredményeit Ísríie'rteti, s légi­felvételeket közöl a Hold felszínéről a Luna—9 által ké­szített anyag alapján. Néhány, a kötet legfonto­sabb és egyetemünkön külö­nösen érdeklődésre számot tartó címszavak közül: gyor­sítóberendezések, halmazelmé­let, halogének, hangtechnika, Hawort-szintézis, heterociklu­sos vegyületék hiperbolikus geometria, hullámmechanika, hűtés, izotáptömeg, kalotta- modellek, kémiai fogalmak, képfelbontás, kinetikus ener­gia, kristálynövekedés, kvan­tumelmélet stb., stb. Joggal írta a lexilkon megje­lenése kapcsán az Élet és Iro­dalom: ..Megjelentetését szel­lemi életünk eseményei között kell számon tartanunk”. A kötet sok száz ábrát, ké­miai képletet stb. tartalmaz a színes képtáblák mellett A telefonkönyv? A régi (1963-as) •Budapesti Távbe­szélő Névsor 97. oldalán az Egye­temek címszó blatt megtalálható a Budapesti Mű­szaki Egyetem Sok, de mindig foglaltat jelző hat központi száma is. Kicsit lejjebb pe­dig a régi szép időket idéző 458— 846-os telefon- Szám. mint A Jö­vő Mérnöke köz­vetlen hívószáma. Régi szép idők ... bizony, mert a közvetlen vonalat felvették a szer- .kesztőségtől, mondván, vagy gondolván, minek az neki; s ebből számos kellemet­lenség adódott és adódik még ma is. íme az egyik: Nem kívánhat- tjük a Magyar Rá­dió egyik munka­társától se, hogy ismerje az egye­tem belső telefon helyzetét. Ha pél­dául az Ifjúsági Rádió A Jövő Mérnöke szer­kesztőségével akar beszélni, felüti a telefonkönyv 97. oldalát és tárcsáz­za a 458—346-01. és kéri a felelős szerkesztőt. A szerkesztő nem je­lentkezik, mert a szám az oktatási osztály tulajdona. Ebből adódnak a féreért-ések. mert a rádió munkatár­sa információs fel­világosítást kér. Kollegiális alapon, amit kétségtelenül a szerkesztőség tudna megfelelő­képpen megadni, az oktatási osztály viszont nem, hi­szen nem is ez a feladata. Ilyenkor szó, szót követ, kialakul a vita és a rádió legköze­lebbi adásában megbélyegzi a szerkesztőséget, udvariatlan és a nem kollégiális vi­selkedése miatt. Eddig a történet, ami önmagában egy önálló kis dráma három sze­replővel. Az egyik Kő András a rá­dió munkatársa, a másik az oktatási osztály, és a har­madik aki átéli a katarzist, akin csattan az ostor, A Jövő Mérnöke szerkesztősége. A dráma tanul­sága: nem biztos, hogy a telefon­könyv volt a drá­mai vétség oka. K. L Ülésezett a Tűzrendészed Bizottság A Budapesti Műszaki Egye­tem Tűzrendészen Bizottsága 1966. december 15-én tartotta a IV. negyedéves ülését. Ezen az értekezleten részt vett az I. fokú Tűzrendészeti Ható­ság vezetője, Tyukodi Ferenc tűzoltóalezredes, Apjok Sán­dor tűzoltószázados, a Magyar Tűzoltó szerkesztőség részé­ről Oszvári László tűzoltószá­zados, az MM. tűzrendészeti fő­előadója, Kiss József és Vajda Lázár gazdasági igazgató. A bizottság elnökének meg­nyitó szavai után Bajzáth Gyula tűzrendészeti előadó ismertette a két egyetem és a diákotthonok tűzrendészeti helyzetét. Tyukodi alezredes és Osz­vári százados elvtársak hozzá­szólásukban elismerően nyi­latkoztak a tűzrendészet te­rén elért eredményekről. Megjegyezték, hogy ritka az a tűzrendészeti bizottsági ülés, ahol ilyen jó eredményekről számolhatnak be. Tyukodi alezredes elvtárs befejezésül átnyújtotta a bi­zottság tagjainak dr. Dörnyei István csoportvezető, Balogh József főmérnök és Szulitka Tedeus raktárvezető eívtár- saknak munkájuk elismerése­ként az I. fokú Tűzrendésze­ti Hatóság dicsérő oklevelét. Befejezésül Vajda Lázár gazdasági főigazgató megkö­szöni Tyukodi alezredes elv­társnak az I. fokú Tűzrendé­szeti Hatóság részéről nyújtott segítséget, és kéri, hogy a jö­vőben is hasonló segítséget ad­jon egyetemünk részére. Tyukodi alezredes átadja Balogh József főmérnöknek az I. fokú Tűzrendészeti Hatóság dicsérő oklevelét Műsicski évfordulók: Január 1 -én 85 éve (1882) született Ador­ján János magyar géptsz. mérnök, (megh. 1984) a nj- zai repülés jelentős úttörő­je. 2.-án 145 éve (1822) született Ru­dolf Emanuel Clasius német fizikus (megh. 1888) a ter­modinamika második fő tó­telének megfogalmazója, a kinetikus gázelmélet meg­alkotója. 10. -én 105 éve (1862) halt meg Sá­muel Colt amerikai tecm- kus (sz,üi. 1814). a forgódob- táras revolver feltalálója. Az ő műve a Coney Island és New York között 1813- ban lefektetett első tenger­alatti kábel is. 11. -én 70 éve (1897) halit meg Schwarcz Dávid (szül. 1845), az alumánóiUfmvázas léghaj ó magyar feltalálója. 17-én 100 éve (1857) Werner Sie­mens (1816—1892) irta le a dinamó elvet (Jedlik 10 év­vel előbb már felfedezte, de neve nem jutott el külföld­re). 17.-én 60 éve (1907) halt meg Haj­nal Antal mérnök (szül. 1838), a fiúméi kikötő ter­vezője és építőj e. 22.-én 115 éve (1862) született Cson­ka János műegyetemi mű­helyvezető (megh. 1939), a magyar motor és gépjármű- gyártás megindítója, Bánki Donáttal a karburátor (por­lasztó) feltalálója. 25.-én 270 éve (1797) halt meg Hil- lebrandt, Franz Anton (szül. 1719) osztrák építész, a magyar királyi udvart ka­mara építésze, a budai ki­rályi palota építésének irá­nyítója. 25.-én 165 éve (1802) született Deb- reczeni Márton magyar bá­nyamérnök (mogh. 1851). a hazai kohászat egyik legje­lentősebb személye, a csi­gafúró feltalálója. 25.-én 70 éve (1897) halit meg Klimm Mihály (szül. 1811), vizimérnök, egyetemi tanár, a hazai vízmérő áldomások első szervezője, jeles szak­író. 28.-án 25 éve (1942) halt meg Cza- kó Adolf magyar mérnök, műegyetemi tanár (szül. I860), a hazai építőanyagok jeles kutatója. 30-án 55 éve (1912) halt meg Aig­ner Sándor magyar építész (szül. 1854), a budai Mátyás templom restaurálná*, tpty? ° épület tervezője. I Asot Asotovics Mngojánec Súlyos veszteség érte a szov­jet építészetet. Alkotó ereje és fényes tehetsége teljében rövid szenvedés után meghalt a szov­jet építészet kiváló mestere, A. A. Mngojánec Állami- és Lenin-díjas építész. A. A. Mngojánec 1910-ben született. Egész életét a szov­jet főváros építészetének és újjáépítésének szentelte. Az ő tervei alapján jöttek létre Moszkva első többszintes nagy ­paneles lakóházai. Az ő terve valósult meg több nagyszerű építészeti alkotásban. Az ő tervei alapún épültek: a Szovjetunió Honvédelmi Mi­nisztériumának épülete a Frunze utcában, a Felkelés téren levő magasház és a kremli Kongresszusi palota, mely mint az egyik legnagy­szerűbb építészeti alkotás vo­nult be a Szovejtunió építé­szetének történetébe. A. A. Mngojánec több kiváló alkotásának befejezését nem érhette meg; ezek a Kalinyin sugárúti lakótömbök és iroda­házak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa új 30 emele­tes palotája, valamint a Mont­reali Nemzetközi Vásár szov­jet pavilonja. Mint az egyik legnagyobb moszkvai építéstervezési inté­zet vezetője kiváló építészgár­dát neveit fel. Alkotó munká­ját sikerrel párosította a ki­emelkedő társadalmi tevékeny­séggel, hosszú időn keresztül vezetője volt a szovjet építé* j szék szövetségéjiek. Az építészet terén végzett I kimagasló munkáját a szovjet ! haza igen nagyra becsülte, | 1949-ben Állami-díjjal, 1962- ben pedig Lenin-díjjal tüntet­ték ki és kétszer kapta meg a Munka Vörös Zászló érdem- ■ rendet. A. A. Mngojánecnak, a ki- : váló építésznek neve világ­szerte ismertté lett. Emlékét nemcsak a Szovjetunióban, hanem a világon mindenütt kegyelettel és tisztelettel meg­őrzik. (A Szovjetunió Építészete c. folyóirat híradása nyomán: Meskő Sándor.) Horváth Sándor— Pónya Vilmos: Aggrggát szerszámgépek A hazai szerszámgépgyártás már túlhaladt az aggregátgé- pesítés kezdeti szakaszán. Ki­fejlesztette a legfontosabb megmunkáló és segédberende­zés elemeket. A gépépítő egységek terve­zőinek, felhasználóinak össze­tett feladatát könnyíti meg e könyv. Meghatározza az aggregátgé- pek helyét a szerszámgépek családjában. Ismerteti az épi- tőszekrényelvet, az aggregát szerszámgépek tervezési sajá­tosságait. Külön fejezetben bizonyít­ja, hogy az aggregátgépek meg­munkálás-technológiáját a gép összeépítése előtt ponto­san meg kell tervezni, a meg­munkálási folyamat elemeit; pozícióit össze kell rendezni. Bemutat a könyv néhány megvalósított fúró-, esztergá­ló, maró, aggregát szerszámgé­pet, több munkahelyes aggre- gátgépeket, gépsorokat, vala­mint az aggregátgépek gazda­ságosságának számítási mód­ját is. A könyv a Műszaki Könyv­kiadó kiadásában jelent meg: Külföldi túrák, új természetbarát-igazolványok A MAFC túra-szakcsoportja az első félévre szóló túraterv kiadása előtt a következőkről értesíti tagjait: A MTS. GT. határozata ér­telmében f. évtől kezdve va­lamennyi sportágban új, egy­séges tagsági könyvek kerül­nek kiadásra. (Az 1966-ra szó­ló természetbarát igazolvá­nyok f. év február 28-án ér­vényüket vesztik.) A MAFC-iroda múlt év no­vemberében megkezdte az új­rendszerű igazolványok kiál­lítását. Akik újrendszerű iga­zolvánnyal még nem rendel-, keznek, akár tagjaink, akár nem, jelentkezzzenek a MAFC-irodában, (A-épület 206) fényképpel és 5 Ft. iga­zolvány-díjjal és az igazol­ványt adják át Endreffy Kor­néliának (K. I. 35.) a tagdíj­jal, (évi 34 Ft.; ifjúsági tagok­nak 18 évig 22 Ft.) együtt ér­vényesítés céljából. A Magyar Természetbarát Szövetség 1967 nyarán a kö­vetkező külföldi túrákat rendezi: Szovjettunió: 15—21 napos túrák, költség: 2600—3300 Ft Bulgária: 14 napos túrák, költség: 2200—2600 Ft Csehszlovákia: 10—14 napos túrák, költség: 1300—1800 Ft Német Demokratikus Köztársaság 10—16 napos túrák, költség: 1600—2400 Ft Lengyelország: 10—14 napos túrák, költség: 1400—2000 Ft Jugoszlávia: 15—18 napos túrák, költség: költséget később közlik. A program kezdő és gya­korlott turisták aala .osztály A programban kezdő és gyakorlott turisták egyaránt találnak igényeiknek megfele­lő túrát. A részletes program Endreffy Kornéliánál (K. I. 35) megtekinthető. Előzetes je­lentkezés január 28-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents