A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)

1970-03-31 / 12. szám

orradalmi Ifjúsági N­apok­ - 1970 A tavasz immár évek óta a forradalmi ifjúsági napok időszaka a magyar ifjúsági mozgalomban. Ebben az évben külön fényt ad az eseménysorozatnak a két kerek évfor­duló: hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma és a Lenin-centenárium. A FIN programjain a KISZ-m­unka valamennyi területe szerepel: a politikai, kulturális és sportrendezvények mel­lett jelentős szerepet kapott a felszabadulási munkaverseny és a kommunista vasárnapok szervezése is. A gazdag eseménynaptárból: Március 14. Központi megnyitó ünnepség a Debreceni Csokonai Színházban. Március 15: Központi koszorúzási ünnepség a buda­pesti Petőfi-szobornál. Képző- és iparművészeti, amatőrfilm és fotópályázatok értékelése és bemutatása a miskolci mű­vészeti fesztiválon. Március 17: Országos ifjúsági filmnapok megnyitása a budapesti Toldi Filmszínházban. Március 18: Az OTDK megnyitása a BME-n. Március 20: Fiatal műszakiak napja Pécsett. Március 21: Ifjúsági nagygyűlés a Sportcsarnokban. Március 25: Diákszínpadok, vers- és prózamondók be­mutatója Szegeden. Április 1: KISZ fogadalomtételi ünnepség a szovjet hősi emlékműnél. Április 3: „Ismered-e Magyarországot” címmel tv-vetél­­kedő Kijevben ukrán komszomolisták részvételével. Április 3: Fiatal képzőművészek stúdiója kiállításának megnyitása Budapesten. Április 4: Hatvanezer budapesti fiattal felvonulása, bá­lok, kulturális bemutatók, sportversenyek. Április 6—8: A művészeti fesztivál keretében folklór fesztivál Egerben. Április 9: OTDK záróünnepsége a BME-n. Április 22: Lenin születésének 100. évfordulója. Ifi nagyaktíva, koszorúzás és fáklyás felvonulás Budapesten. Április 24: A gyarmatosítás ellen, a neokolonializmus ellen küzdő ifjúság világnapja. Ifjúsági találkozók, találko­zók külföldi diákokkal, emlékünnepségek. Április 24—29: IV. ifjúsági filmnapok Kőszegen. Április 29—május 1: Művészeti fesztivál keretében ének­zenei fesztivál Keszthelyen. Május 1: Ifjúsági felvonulások, a budapesti Ifjúsági Park megnyitása; nemzetközi diák-sporttalálkozók Zala­egerszegen. Május 9: A győzelem napja, ifjúsági emlékünnepségek országszerte. A műegyetem is változatos programmal kapcsolódik be az országos ünnepi sorozat áramkörébe. A felszabadulási ünnepségek; a Lenin-centenárium alkalmából rendezett taggyűlések; az egyetemünk fejlődését és eredményeit be­mutató központi kiállítás; a „Lenin élete és munkássága” című kiállítás a központi könyvtárban; a politikai Ki mit tud?; a műegyetemi művészeti napok; a műegyetemi fel­­szabadulási sportnapok; a Szkéné műegyetemi színpad ün­nepélyes megnyitása és még sok más rendezvény ad majd alkalmat fiataljainknak a lenini tanok elmélyítésére, a pro­letárinternacionalista érzelmek fokozására, hazánk 25 éves fejlődésének bemutatására és a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatunk méltatására. Világ proletárjai, egyesüljetek!F MÉRNÖKE A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 31. A MÁSODIK FELES! RENDJE OKTATÁSI SZÜNNAPOK: Április 4, április 23 és 24 (e két napon tudományos ülésszak lesz), május 1 és 2. UTOLSÓ TANÍTÁSI NAP I. évfolyamokon május 20, felsőbb éven május 23. VIZSGAIDŐSZAK I. éveseknek május 21-től június 30-ig, N­—V. éveseknek május 25-től július 15-ig (karonként kisebb eltérések lesznek). A DIPLOMATERV BEADÁSI határidőket a karok ál­lapítják meg, úgy, hogy akik időre beadják tervüket még július 15-ig letehessék az államvizsgát. Ahol a létszámok miatt az államvizsgát eddig az időpontig nem lehet letenni, ott az új tanévtől, szeptembertől jelölnek ki államvizsga­időszakot. Az esti és levelező tagozat vizsgaidő-beosztása megegye­zik a nappali II—V. év vizsgaidőszakával. Az elmúlt 25 ésvre emlékezünk Ü­nnepel az ország, ünnepli szabadsága 25. születés­napját, a negyedszázad ered­ményeit, sikereit. Köszönti a felszabadító szovjet hadsereg hős katonáit és azokat a bolgár, jugoszláv, román harcosokat és magyar ellenálló csoportokat, akik el­hozták népünk szabadságát. Magyarország nagy részén még dörögtek az ágyúk, ami­kor a felszabadított területeken új élet indult. „Lesz magyar újjászületés” hirdette az ille­galitás poklából megszabadult kommunista párt, és össze­gyűjtötte mindazokat az erő­ket, akik akartak, mertek és tudtak a cselekvés színpadára lépni. A második világháború be­fejezése után romokban hevert az ország, de a népi demokra­tikus forradalom időszaka alatt a különböző osztályok, rétegek megkezdték az ország újjáépítését. V­ilágosan látszott, hogy mindezt megoldani az ér­telmiség nélkül vagy ellene nem lehetett. Az értelmiség tömegeinek megnyerésében kü­lönösen nagy feladat hárult a kommunista értelmiségre. Az értelmiség rétegén belül nem­csak létszámban, de az új fel­adatok végzése szempontjából is jelentős szerepe volt a mű­szaki értelmiségnek. Budapest felszabadulásával egyidőben alakult meg a Magyar Mérnö­kök és Technikusok Szabad Szakszervezete, melyhez 1945 nyarára már több mint tízezer mérnök és technikus tartozott. Az ország újjáépítésének meg­gyorsítására szakszervezeti versenybizottságok alakultak. Sok vonatkozásban az értel­miségi rétegből a műszaki ér­telmiségnek volt a legköny­­nyebb megtalálnia a feloldó­dás útját és bekapcsolódnia az újjáépítésbe. H­azánk felszabadulás utáni történetének egy lapja egyetemünk története is. Egye­temünk a második világhábo­rút súlyos károkkal vészelte át. Az épületkár több mint húsz százalékos volt és a felszerelés­ben a hatvan százalékot is meghaladta a károsodás. Rom­halmazok tetején másztak át az első beiratkozók, s a két nap tanulást egy nap romelta­karítás követte. Demokratikus tömegbázisról akkor még nemigen lehetett beszélni, de támaszkodhattak Fenyő István professzorra, ak­kori tanársegédre, aki az okta­tók közül egyedüli párttag volt, vagy Benedek Pál pro­fesszorra, aki akkor gyakornok volt, és a felsőbbéves hallga­tók közül Geszti Ottóra, a vil­lamoskar jelenlegi dékánjára, s a hős korszak fáradhatatlan rektorára, Csűrös Zoltán pro­fesszorra. T­izennégy taggal megalakult a kommunisták első legá­lis hallgatói pártszervezete Vá­mos Tibor vezetésével. A fia­talok pártszervezete sok segít­séget­­kapott Zoltai Zoltán elv­társtól, aki akkor az alkalma­zott pártszervezet titkára volt. Az ifjúság különböző akciói­ban ott voltak és részt vettek egyetemünk megbecsült mun­kásai, Gasparik Lajos, Gál Sándor és a többiek. Egyetemünk hallgatói is ha­marosan bekapcsolódtak a fel­­világosító munkába. Előadáso­kat tartottak ipari­­ iskolások részére, közös filmelőadásokat, vitákat rendeztek. E­kkor a Magyar Kommu­nista Párt titkársága meg­beszélésre hívta meg a Mű­egyetem tanárait, hogy megvi­tassák, hogyan lehetne az egye­tem újjáépítését meggyorsítani és a zavartalan tanítást és kutatómunkát biztosítani. Itt derült ki, hogy kétmillió fo­rint hiányzik ahhoz, hogy az egyetem termeit megvédhessék az időjárás viszontagságaitól, hogy beszerezhessék azokat a külföldi folyóiratokat és szak­könyveket, melyek biztosítják azt, hogy a magyar műszaki tudomány ne maradjon el a külföld mögött. A hivatalos állami szervek támogatása mellett a MADISZ is az egyetem segítségére sie­tett. Emellett „A munkások a tudományért, tudósok a mun­kásokért” akció keretében, amelynek országos titkára Sze­mere Vera volt, a CK-épületet a XIII. kerületi R-gárda tag­jai építették, s a Ganz-MÁVAG munkásai is felajánlottak negyvenezer munkaórát az egyetem érdekében, amelyet túlteljesítettek. A XI. kerület minden üzeme dolgozott egye­temünk újjáépítésén. Ahogy épült egyetemünk, úgy épült az egész ország. Tünedeztek a romok, sorra íveltek át a hidak a Duna fe­lett, termeltek a gyárak, s az újjáépítés lendülete, az embe­rek hite komoly eredményeket hozott. K­omoly szerepet kapott az államosításnál a műszaki értelmiség. A vállalati vezetők kétötöde soraikból került ki. A Mérnök és Technikus Szakszervezet első kongresszu­sa szakszervezet vezető szer­veibe egyetemünk jelenlegi professzorai közül beválasztot­ta a központi vezetőségbe Ma­jor Mátét, a választmány tag­ja lett Perényi Imre és Heller László. A második kongresz­­szus tiszteletére megrendezték a műszaki értelmiség hetét, amikor is 150 előadást tartottak, köztük egyetemünk jelenlegi oktatói is. A magyar népi demokrá­ciáért, az újjáépítésért végzett munkáért kormányunk 1948. március 15-én kiosztotta az el­ső Kossuth-díjakat. Egyete­münk oktatóit itt is elismerés övezte. Gombás Pál, Zempléni Győző, Michalick Győző, Bog­nár Rezső volt az első kitün­tetettek között. 1951. február 24-én, az MDP II. kongresszusán beterjesztet­ték az ötéves terv felemelésé­re vonatkozó javaslatot. Az el­fogadott határozat kimondta: „Az ipar szükségleteinek biz­tosítására öt év alatt 11000 mérnököt és 11 000 technikust kell kiképezni.” A kongresz­­szus határozata alapján szüle­tett törvény megszabta egye­temünk munkáját is. Az ellenforradalom az anya­gi károkon túl, sok vonatkozás­ban visszavetette a munkát. De az MSZMP bátran támasz­kodott a műszaki értelmiségre a konszolidálódási folyamat­ban. Tudta a párt, hogy „a ha­ladó értelmiség segíti a mun­kásosztályt, a munkás-paraszt forradalmi szövetséget.” A­z MSZMP és a kormány szükségesnek tartotta, hogy a hároméves terv végre­hajtásával összefüggő felada­tainkat a műszaki értelmiség képviselőivel megvitassa. 1958. augusztus 7-én az MSZMP KB meghívására közel háromszáz műszaki szakember gyűlt ösz­­sze. Megbeszélésükből érdekes, eredményes vita alakult ki. Egységes politikai szövetség fejlődött ki a párt és a párton kívüli értelmiség többsége kö­zött. Joggal állapította meg az MSZMP VII. kongresszusa: „Az értelmiség elfogadta poli­tikánkat és annak megvalósí­tásáért dolgozik. A pártélet de­mokratizmusa — mely a gya­korlati pártmunka hétköznap­jaiban realizálódik — az ér­telmiséget egyre inkább köze­lebb viszi nem csupán a párt politikájának megértéséhez, hanem cselekvő megértetésé­hez is. N­éhány szám egyetemünk munkájáról. A felszaba­dulás óta eltelt két és fél év­tized alatt egyetemünk össze­sen 27 720 okleveles mérnököt bocsátott ki. Ez a szám a 25 év alatt Magyarországon ki­képzett mérnökök számának kétharmadát teszi ki. A nap­pali hallgatók száma 1937—38- hoz képest csupán a ma mű­ködő karokat számítva kere­ken hét és félszeresére, 1945— 46-hoz képest 3,8 szeresére nőtt. A felszabadulás óta 28 tisz­teletbeli doktort avattunk, és jelenleg egyetemünkön 25 Kossuth-díjas, illetve állami díjas professzor működik. Oktató munkánk tartalmi követelményeivel párhuzamo­san fejlődtek az oktatás mód­szerei, javult az oktató-nevelő munka. Hallgatóink kommu­nista mérnökké nevelésében bátran támaszkodhatunk egye­temünk állami vezetőjére, párt- és társadalmi szerveire, s mindazokra, akik szívükön viselik a magyar mérnökkép­zés ügyét. Új, hosszú távra szóló ter­veink vannak, melyeknek realizálása összhangban áll pártunk tudománypolitikai irányelveivel. A Szovjetunió nemcsak 25 évvel ezelőtt hozta el szabad­ságunkat, azóta is hűséges szövetséges és segítőtárs. Népünk a 25 év alatt nagy utat tett meg, nehéz örökség­ből indult el. Igazak a költő szavai: a Részletek dr. Bezsó László, az MSZIUIV­ Budapesti Stíluszaki Egyetemi Bizottsága titkára ünnepi beszéd­ébül „Építsd fel házad, bár a megmaradt kövekből, mégsem lesz az a régi, Verj bár hídroncsból új hidat, egy szöget se cseréld ki, akkor sem lesz az a régi. Más szálak kötik e kort, nincs út visszalépni, sorsod csak úgy lesz hagyaték, s tanulság, ha ki tudsz belőle lépni.” Rozsnyai Zoltán rajza

Next