A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)

1970-08-08 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 8. Csata Mátészalkán AZ ÁRVÍZ és vele az ár­védekezés ideje elmúlt. Most az újjáépítésen a sor. Az árvízkárok felmérése után megállapították: Sza­bolcsban több mint tízezer la­kóház, húsz iskolai tanterem, két egészségház, öt tanácsház, tíz művelődési otthon, négy orvosi rendelő vár újjáépítés­re. Elsősorban a Szabolcs- Szatmár megyei árvízkárosul­tak lakóépületeit kell felépíte­ni. Nagyon fontos, hogy no­vember 10-ig — a hideg idő beálltáig — minden árvízsúj­totta család fedél alá kerül­jön. A KISZ KB egy sereg épí­tőtábort létesített ezen a terü­leten. Fehérgyarmaton, Csen­­geren, Kishódoson, Tivadarban, Jánkmajtison, Mátészalkán több mint tizenegyezer fiatal segíti az újjáépítést. JÚNIUS 22-ÉN a párt-vb és a rektori tanács együttes ülé­sén Török Imre KISZ-titkár ismertette az i­""'’építésre lét­rehozandó ifjúsági tábor ter­vét. Másnap, azaz 23-án, a rek­tor engedélyt adott rá, hogy a hallgatók a kötelező termelé­si gyakorlat terhére is vegye­nek részt az építőtáborban. El­sején — tehát pontosan egy hét múlva — megérkezett a hallgatók első csoportja Máté­szalkára. MIT KELLETT létrehozni egy hét alatt? Egy teljesen felszerelt tá­bort. Szerezni fekvőhelyeket és munkaruhákat. Megszervezni az étkeztetést. Megoldani a tisztálkodási lehetőségeket. Ér­tesíteni az érintett hallgatókat, hogy a kötelező termelési gya­korlatot Mátészalkán töltik, el­sején jelentkezzenek a hely­színen. Kapcsolatba lépni a TÜZÉP-pel, melynek profiljá­ba tartozik az építőanyag-szál­lítás. MÁTÉSZALKA — fontos építőanyag-szállítási csomó­pont. Az újjáépítéshez rengeteg tégla, cement, kő és kavics kell. Mindez vagonokban érke­zik, de a vagonok kirakásához nincs elég munkaerő. Rendes, „békebeli” körülmények között napi egy-két vagont kell ki­rakni Mátészalkán. Most két­­háromszázat. És itt következett a máté­szalkai tábor lakóinak a fel­adata: kirakják a sódert, tég­lát a vagonokból és teherautó­val a rendeltetési helyére szál­lítják. Mindennek megszerve­zésére, ismétlem, volt egy hét. A szorosan vett technikai el­rendezésre, a helyszínen más­fél nap. IGEN RÖVID idő, rendkívüli helyzet. Ha minden az első perctől kezdve zökkenőmentes lett volna, az lett volna a nyol­cadik világcsoda. Az első turnusnak nehezebb volt a helyzete, mint az utá­nuk jövőknek, ők voltak a vállalkozás pionírjai. Az első napokban voltak olyan problé­mák is, melyekről a többiek már csak hírből hallottak, vagy még hírből sem. A LEGKÉNYESEBB kérdés az étkeztetés volt. Az enniva­lót a helybeli Fényes étterem szállította. Gyenge minőségűt és kis mennyiségűt. Semmikép­pen nem olyat, ami a nehéz testi munkát végző fiúknak megfelelő. Ráadásul az ételt nyitott kondérokban, lovasko­csin szállították az étkezés színhelyére, útközben por, pi­szok belehullt. A konyhai sze­mélyzet saját állítása szerint háromszáz vacsorázó után 25 liter meleg vízben mosták el az edényt. A konyhában vígan él­tek és szaporodtak a svábbo­garak. Napirenden voltak a viták, veszekedések a tábor­vezetőség és a Fényes étterem között. Az utolsó csöpp a po­hárban az volt, mikor az ét­keztető vállalat romlott máj- és vagdalthúskonzerveket küldött vacsorára. A konzerve­­ket sikerült visszaszerezni a fiúktól, különösebb baj nem történt. De Lóránt Péter tá­borparancsnok még aznap fel­bontotta a szerződést a Fé­nyessel. Attól kezdve a kollé­gium gondnoksága vállalta a tábor étkeztetését. Az ennivaló azóta több és jobb, a konyha tiszta. A mosakodással is voltak problémák. Eleinte csak hideg vízben tisztálkodhattak a fiúk. Második fokozatként napköz­ben volt már meleg víz, de estére, mikor a második mű­szak befejezte a munkát, már nem jutott. Aztán ez is meg­oldódott és mindenki meleg vízben zuhanyozhatott munka után. Először olyan lapáttal hány­ták a sódert, amelynek az ön­súlya tíz kiló volt. Akadt, aki meg sem tudta mozdítani. Újabb veszekedések után megérkezett kétszáz darab kis­­lapát. Az elhelyezkedéssel nem volt különösebb baj. A máté­szalkai Esze Tamás Gimná­zium kényelmes, modern kő­­épület. Igaz ugyan, hogy a leg­kisebb szobában 23-an alud­tak, a legnagyobban — a tor­nateremben — hetvenen. De legalább nem volt emeletes ágy. És néhány órai szabad levegőn végzett fizikai munka a legjobb altató. EZEK VOLTAK hát a kül­ső problémák. És a belsők? Voltak azok is, és főleg az első időben. A tábor lakóinak körülbelül ötven százaléka be­csületesen és jó hangulatban dolgozott. De volt olyan réteg, amelyben már nem volt a leg­ragyogóbb a munkaszellem. Hozzájárultak ehhez az eddig felsorolt problémák is. De nemcsak ez volt az ok. — Nem érezzük, hogy szük­ség van ránk — mondta egy IV. éves gépész. — Ha egy ház építésénél dolgoznék és lát­nám, hogy valami elkészül a kezem nyomán, az más volna. De ez a sóderlapátolás nem tud lelkesíteni... A TÁBORVEZETŐSÉG in­tézkedett, hogy a fiúk elutaz­hassanak a teherautókkal a környező árvízsújtotta falvak­ba és körülnézhessenek. Ezzel a lélektani hadművelettel nyerték meg a csatát. A több­ség megértette, hogy mit je­lent az a munka, amit végez­nek. Azt, hogy az építőanyag folyamatosan eljut az építke­zésekhez. És — nehézségek ide, hangoskodók oda — sorra ürültek ki a vagonok az állo­máson. A táborozás 17. napján Ló­ránt Péter táborparancsnok a következő telexüzenetet küldte az egyetemre: a maateeszálka­i eepitoe­­taabor parancsnoks­aga percemmel k­ezelheti hogy a taabor hangulataat sikernéit teljes meerteekben megjavii­­tani a munkafegyelemmel sincs maar aproo dolgoktool elteeroen baj. a taabor poli­tikai hangulata a tegnapi ees a mai napon maar kivaaloo­­nak nevezhetoe. a meeg eset­legesen megleevoe hangosko­­dookat maguk a toebbi egye­­temistaak szerelik le. maar csak az eetkeztetoevel vannak zuerjeink ennek legfrisebb ees legeerdekesebb jegyzoekoeny­­veet tegnap poostaara adtam, keerdeesem hogy ki fog maj­dan levaáltani, pedig peszin­­teen lassan maar sajnaalrvi fo­gom ha innen el kell menni. Orosz Júlia Egy kis kajapellék. Nehéz fizikai munkához kell a kalória Fotó Földvári Tegnap ekkora téglát fogtam ... Fotó: Darvald János KEDVES BARÁTUNK! Örömmel értesültünk arról, hogy Téged is felvettek a Budapesti Műszaki Egyetemre és szeptembertől kezdve Te is bekapcsolódsz az egyetem életébe, munkájába. Ebből az alkalomból szeretnénk megkérni, hogy Te is légy az egyetem lapjának, A Jövő Mérnökének az elő­fizetője. A Jövő Mérnöke hetenként jelenik meg hat, ünnepi alkalmakkor nyolc oldalon. Ha átnézed jelen la­punkat, látod, hogy bemutatja az egyetem életét. Ezen számunk elsősorban a nyári eseményeket tükrözi, de az év során érinti a KISZ és a karok, a tanszékek munká­ját, az oktatók és hallgatók közös problémáit és gondjait. Cikkeket találhatsz az időszerű politikai, kulturális és műszaki kérdésekről is. Az újság rendszeres olvasása segítséget ad az egyetem életének jobb megismeréséhez. Reméljük, hogy mindez Téged is érdekel, kérjük, hogy a mellékelt postautalványon fizess be 24 forintot, amelyért egy évig — szeptembertől szeptemberig — ka­pod a lapot. (Estiek és levelezők részére az évi előfize­tési díj 48 forint, amelyből 24 forint a postai bérmentesí­tés díja.) Címünk: A Jövő Mérnöke szerkesztősége. Bp. XI., Műegyetem rkp. 3. Az utalvány hátlapjára írd rá, hogy melyik kar hallgatója vagy. (Kérjük, hogy a befizetésről szóló utalványt a be­iratkozáskor hozd magaddal!) A Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága és A Jövő Mérnöke szerkesztő bizottsága Lóránt Péternek voltak már könnyebb napjai is

Next