A Jövő Mérnöke, 1981 (28. évfolyam, 1-39. szám)

1981-01-17 / 1. szám

MÉG EGY LEVÉL AZ SZB POSTÁJÁBÓL Ilyenfajta összefogással még nem találkoztunk Tisztelt Titkár Elvtárs! A Pedagógusok Szakszervezete békési városi bizottsága, valamint az árvízkárosultak nevében, hálásan megköszönöm segítségüket. Dr. Szűcs Alajosné tájékoztatott bennünket a további anyagi segítségnyújtásról is. A tárgyi, valamint az anyagi segítség nagyon sokat jelent az intézmények megrongálódott berendezéseinek pótlásában, a károsultak talpraállításában. Köszönjük jókívánságát. A hála és az elismerés legforróbb hangján köszönöm meg a tagság emberi együttérzését, ami mozgalmunk erejének ismételt bizonyítéka. Azegyüttérzés mindig, mindenkinek jól esik, de ilyenfajta öszszefogással még nem találkoztunk. A károsult oktatási intézményekben, valamint a befogadó iskolákban is helyreállt az élet. Az emberek összeszedték erejüket, a tanítványok megnyugodtak. Kívánom az egyetem dolgozóinak, hogy soha ne érje őket még csak hasonló megrázkódtatás sem! Az önök közössége előttünk, az ország egy piciny sarkának oktatásügyi dolgozói előtt emberségből példásan vizsgázott. Kérem tolmácsolja a tagságnak is legforróbb hálánkat. Elvtársi üdvözlettel: Takács Istvánné békési városi titkár Kevesebb gőzt... (Folytatás a 2. oldalról) kedvező időpontokban szabad működtetni. Az időpontok betartását kényszerkapcsolókkal is biztosítjuk. Az energiagazdálkodási csoport elkészítette a racionális energiagazdálkodás rövid távú terveit és dolgozik a közép- és hosszú távúakon. A közeljövő sürgető, feladata az ablakszigetelések elkészítése, megjavítása. A munkák jelenlegi állása szerint remélhetjük, hogy az R és a D épület szigetelése a következő fűtési idényre már kifogástalan lesz. Hangsúlyozom azonban még egyszer, hogy az energiatakarékosság mindannyiunk ügye. Nemrégiben például a gondnoki osztály szocialista brigádjaival találkoztam. Elmondták, hogy energiatakarékossági felajánlásuknak önhibájukon kívül nem tudnak eleget tenni. Például azért sem, mert több száz személyes előadókban az előadások után gyakran bent maradnak néhányan. Pedig tanulni, beszélgetni másutt is lehet, s ilyen kevés ember kedvéért nem égne a villany ... MM. Az olvasó írja Dr. Kálvária címére Kedves Kolléga! Érdeklődéssel olvastam az önnel készített interjút. Az elmondott nevét égettt'i?. ..jogyosságaikat ■ ugyan egyedi , esetként’közölték... de azt hiszem, hogy'mögöttük a hazai, sőt bizonyos értelemben a nemzetközi- tudományos ' közélet egyik alapvető problémája rejlik. Engedje meg ezért, hogy — ugyancsak egyéni vélemény formájában— röviden hozzászóljak. Könnyű az atlétáknak és az úszóiknak. Náluk a stopperóra és a mérőszalag egyértelműen minősíti az eredményt. A labdajátékoknál vagy a vívásnál az eredményekből lehet valamennyire igazságos rangsorolást megállapítani. A tudományos és műszaki eredmények minősítésére sem abszolút mérőszám, sem igazi, általános összehasonlítási alap nincsen. Néhány egészen kiváló és aránylag kedvező körülmények között dolgozó zseni (például: Einstein, Neumann, Kármán stb.) kivételével a reális minősítést csak úgy 50 év múlva a „hálás utókor” fogja megadni — ha egyáltalában emlékszik még valakire. Ezért évszázadok, sőt évezredek óta kialakult az a szokás, hogy egy-egy szakma ,szellemi vezetői, formális követelmények előírásával vagy közvetlenül, de lényegében tekintélyi alapon döntik el, kiket fogadnak be maguk közé. Ha a pályakezdő fiatal szakemberek törekednek erre a nyilvános elismerésre, ehhez igyekeznek alkalmazkodni. Nem mindenki tartja fontosnak a tudományos fokozatodat. Muttnyánszky profeszszor úrnak, márnökgenerációk nevelőjének, az egyetem csak nyugdíjas korában, tiszteletbeli doktorátus formájában tudta a nyilvános elismerést megadni, mert nem folyamodott érte. Egyetértek azzal, hogy az egyetemi doktorátus jelenlegi alapkövetelménye nem túl magas. Lényegében azt kell a jelöltnek bizonyítania, hogy szakmájában alkalmas a tudományos munkára. Azt hiszem, ezt a szintet lényegében két körülmény határozta meg. Az egyetemi doktorátus egy eléggé sok tagú minősítési rendszer (egyetemi doktorátus — kandidátus — akadémiai doktorátus — akadémiai levelező tag — akadémikus) része. Az is befolyásolhatta az egyetemi doktori szabályzat készítőit, hogy néhány nem műszaki szakmában (jogászok, közgazdászok, orvosok stb.) ugyancsak nem túl szigorúak a feltételek. Tulajdonképpen egyetlen olyan mondat van, amellyel — legalább is amilyen gondolatot én abból a sorok közül kiolvastam — alapvetően nem értek egyet. A riport szerint. ..(Megjegyzem, a bírálók honoráriumát a megbíráltnak kell fizetnie.)” Őszintén szólva, ha néha abba a nem irigylésre méltó helyzetbe kerültem, hogy doktori dolgozatot kellett bírálnom, nem tudtam, honnan származik a sikeres védés után kiutalt 150 forint. Azzal semmi esetre sem értek egyet, hogy ezzel a jelölt a bíráló munkáját mintegy megfizette. Silbersdorff professzor úr mondta egyszer nekem a következőket : „Ha doktori dolgozatot kell bírálnom, mindig abból indulok ki, hogy a dolgozat témáját legjobban a jelölt ismeri, hiszen egy-két éven át csak azzal foglalkozott.” Így igaz. De még abban a ritka esetben is, ha a bíráló véletlenül ugyanabban a szűkebb témakörben dolgozik, mint a jelölt, csak a dolgozat áttanulmányozásának, a fogalmazásnak és a 4+1 példányban gépelésnek (vagy gépeltetésnek) az ideje bőven elég ahhoz, hogy a bírálói megbízás ne tartozzék a kellemes és jólfizetett elfoglaltságok közé. Nem hiszem, hogy egy képesítés nélküli segédmunkás a megfelelő órabérért bármire is vállalkozna, nem is beszélve mondjuk, egy vízvezeték-szerelőről. Tudományos kérdésekben illik a szakirodalomra is hivatkozni. Betz professzor a híres göttingai kutatóintézet 75 éves jubileumán mondott ünnepi beszédében a tudományos utánpótlás, publikálás és minősítés problémáját egy világhírű kutató szemszögéből és egy élet tapasztalata alapján, az ő helyzetében megengedhető nyíltsággal és szókimondással tárgyalta A beszéd teljes terjedelmében megjelent a „Zeitschrift für Flugwissenschaften” egyik — úgy emlékszem 1969. évi — számában. Megtalálható a Járműgépész Intézet könyvtárában Ajánlom a fiatal kutatók figyelmébe, de mi idősebbek is sokat tanulhatunk belőle. „ .. . üdvözlettel dr. Gedeon József, tud. főmunkatárs közlekedésmérnöki kar mechanika tsz. Műszerek számokban Körülbelül két éve állította össze az egyetem ellenőrzési osztálya az úgynevezett műszerkatasztert, amelyet minden tanszéknek megküldtek. A kataszter tartalmazza az egyetem tulajdonában levő összes gép és műszer főbb adatait. Az összeállítást több célt szem előtt tartva készítették el. Például a fölöslegesnek ígérkező párhuzamos beszerzések kerülhetők el a kataszter figyelmes tanulmányozásával és lehetővé teszi (elvben) a párhuzamos felhasználást. Vagyis olyan gépek és műszerek, melyek aránylag ritkán szükségesek az oktatásban, a kutatásban, egyszerre több tanszéket is szolgálhatnak. Az elvi lehetőség tehát adott, de gyakorlati érvényesülését sok minden gátolja. Alapvetően például az (amit nyilván senki soha be nem vallana), hogy a berendezést birtokló tanszéknek semmilyen érdeke nem fűződik a kölcsönzéshez, sőt... össze kellene hangolni a berendezés használatát igénylő feladatok elvégzését; több felhasználó esetében nagyobb valószínűséggel romlik el a berendezés. Az ellenőrzési osztály most egy tanulmányt állított össze az egyetem 500 ezer forint egyedi értékhatár feletti gépeinek és műszereinek kihasználtságáról. A megvizsgált időszak 1976-tól 1930. szeptember 30-ig terjed. Abban az esetben tehát, ha a fentebb leírt gyakorlati nehézségek ellenére a műszerkataszter jelentősen hozzájárult volna a műszerkihasználtság növekedéséhez, úgy ez ebben a tanulmányban nyomon követhető volna. Valójában viszont jelentős különbségek nem fedezhetők fel, sőt például 1979-ben 78- hoz képest valamelyest csökkent a kihasználtság. E tanulmány , készítői a kihasználtság számításához egyműszakos munkanapot vettek alapul, s nem számoltak az oktatási szünetekkel sem. Így jött ki végül is az évi 1900 órás munkaidőalap. A számítások szerint, ehhez képest a nagyértékű műszerek kihasználtsága 60 százalék körül van. A százalékok értékelésénél — idézem a tanulmány szerzőit — „semmiképpen sem szabad az iparban megkövetelt teljesítményi mutatót figyelembe venni, s felsőoktatási intézmény esetében ez az index kedvezőnek mondható.” Bizonyára így igaz, bár az értékelést és összehasonlítást megnehezíti, hogy hasonló felmérést mindezidáig csak a BME-n készítettek. A tanulmányból megtudható például az is, hogy nagyértékű műszerek összeségükben mintegy 600 millió forint értéket képviselnek. Az összesen 308 műszerből a felmérés befejeztekor 35 használaton kívül volt, vagy ideiglenesen — vagyis még nem üzemel — vagy véglegesen. Az ideiglenesen használaton kívüliek hozzávetőlegesen 40 millió forint értékűek. Ebbe a csoportba tartoznak azok a berendezések, amelyek mostanában érkeztek a gyártóktól és még tart az üzembehelyezésük, vagy pedig régi helyükön már nem tudták használni, de egy másik tanszék még igényt tartott rájuk. Figyelemre méltó dolog, azonban, hogy 19 berendezés, több mint 30 millió forint értékben, már legalább egy éve itt van az egyetemen, dae még nem helyezték üzembe őket. A 60 százalékos kihasználtság kedvező érték, de természetesen nem felülmúlhatatlan.. További kétségeket ébreszthet bennünk a helyzet megítélésével kapcsolatban az, hogy a 60 százalék az egyes berendezések kihasználtságának átlagolásával született, anélkül, hogy ezeket a berendezések értékével súlyozták volna. Pedig a számba vett nagyértékű műszerek között nagy a különbség, van köztük 600 ezret érő, de van 6 milliót, sőt egy 102 milliót érő (R—32) is. S nem mindegy, hogy a 6 milliós van 80 százalékban kihasználva, s a 600 ezres 40 százalékban, vagy pedig fordítva. —ii— Az egyetem Egyiptomban Elsayed Hassan okleveles mérnök, egyiptomi állampolgár jelenleg a Tanárképző és Pedagógiai Intézet aspiránsa. Szerkesztőségi postánkkal érkezett az egyiptomi egyetemi oktatásról írt ismertetése, amiből a legérdekesebb részleteket ragadtuk ki. ★ Egyiptomban már az időszámítás előtt 4200 évvel papi főiskola működött, és i. e. 400 évvel alapították az Alexandriai Könyvtárat, ahol oktatás is folyt. A modern tudományos intézetek viszont másfél évszázada kezdtek kialakulni; a Műszaki Felsőiskolát 1820-ban az Orvosi Felsőiskolát 1827- ben, a Mezőgazdasági Felsőiskolát pedig 1829-ben alapították. Nem sokkal később, 1890-ben építették az első egyetemeket Kairóban, Alexandriában és Heropoliszban. Ezeket 1952, a forradalom után további egyetemek és főiskolák követték, később pedig több főiskolát egyetemmé alakítottak át. Egyiptom különböző városaiban jelenleg 12 egyetem működik, az egyetemi oktatás ideje minimálisan négy év. Az egyiptomi egyetemi rendszer más jellegű, mint a magyar, a nyugat-európai hagyományokat követi. Minden jelentősebb városban egy egyetem található, de mindegyiken létezik szinte minden . fakultás (pl. műszaki, kereskedelmi, orvosi, mezőgazdasági stb.)★ Az érettségizettek az érettségi vizsga eredményétől függően különféle felsőoktatási intézményekbe jelentkezhetnek, bejutniuk pedig évente más és más színvonalú eredményekkel lehetséges. A felvételhez elegendő minimális százalékot ugyanis mindig a pillanatnyi igények határozzák meg. A legmagasabb pontszám az orvosi egyetemhez szükséges, a műszaki egyetemekre ennél valamivel kevesebb is elegendő. Előfordulhat, hogy helyhiány miatt nem vesznek fel valakit, noha a szükséges pontszámot elérte; ekkor átirányítják jelentkezését az általa másodiknak, illetve harmadiknak megjelölt egyetemre. Sikertelen felvételi esetén a diákok a következő években többször is újra próbálkozhatnak, de ennek mindvégig feltétele az érettségi vizsga ismételt letétele. Akit először utasítottak el, újból elvégezheti a gimnázium utolsó évét nappali tagozaton, amit tehát új érettségi vizsgával zár. Ha ekkor sem jár sikerrel, még négy alkalma van, de már csak levelező tagozaton végezheti az utolsó osztályt. Ebben a rendszerben a szakközépiskolát végzettek nem jelentkezhetnek egyetemre. Az egyetemi felvételnél vannak, akik előnyt, illetve előnyös megkülönböztetést élveznek: nem megfelelő pontszám esetén is felvehetők például a magas rangú katonatisztek gyermekei, a hadiárvák, az egyetemi tanárok és a miniszterek gyermekei. Ezeken kívül az oktatási miniszternek külön jogában áll 12 főt jelölnie. Jelenleg körülbelül félmillió diákot képeznek az egyiptomi egyetemeken és főiskolákon, ami azt jelenti: az egyes,temi korú fiatalság 12 százaléka folytat felsőfokú tanulmányokat. Ez az arány a nyugati országokban 20 százalék körül mozog(Angliában és az NSZK-ban 21, az USA-ban 24, Svédországban 30 százalék). A körülményeket figyelembe véve a 12 százalék nem tekinthető rossz aránynak, sőt egyes nézetek szerint túlságosan is magas, nem minden ágazat fejlettsége teszi még szükségessé a felsőfokú szakemberek ilyen ütemű kibocsátását, amit elhelyezkedési, problémák igazolni is látszanak. De az egyiptomi egyetemi oktatás a szerző szerint ugyanakkor sajátos külföldi állami beruházásnak is tekinthető, mivel a végzettek jelentős része — hozzávetőlegesen egymillió szakember — külföldön (különböző arab országokban, illetve másutt) gyakorolja hivatását. Az általuk egyiptomi bankokba átutalt jövedelem nagysága jelentős, több mint évi 1 milliárd hétszázezer dollár. Ez az összeg nagyobb, mint a Szuezi-csatornából és az egyiptomi olajtermelésből származó nemzeti jövedelem! A friss diplomásoknak meglehetősen alacsony a kezdő fizetésük, általában havi 30 font körül mozog, ami 1500 forintnak felel meg. Egyes ágazatokban a szakszervezeti tagok különféle pótlékban részesülhetnek — az orvosok havi 6, a mérnökök 9 fontot kapnak havonta. De ez a pótlék nem általános; az agrármérnökök szakszervezete például egyáltalán nem fizet bérkiegészítést. Jött a Klex... és bemutatkozott Valami más az E-ben Ha az E klub december 6-án és 7-én tartott lengyel estjeinek előtörténetét próbálnánk kibogozni, akkor az E tizedik születésnapi ünnepségeihez kellene visszamennünk. Ezen részt vett a wroclawi Klex (azaz Paca) klub néhány tagú küldöttsége. A látogatást az E rendezői közül néhányan, tavaly márciusban viszonozták, akik a wroclawi műszaki egyetem diáknapjain vendégeskedtek. A gyors, kölcsönös megismerkedésben persze az is segített, hogy az E rendezőgárdájában öt, a BME-n tanuló lengyel egyetemista dolgozik. Aztán, bár még olyan apróságok is nehezítették a kapcsolatfelvételt, hogy a műegyetemi KISZ levélpapírján téves telexszám szerepel, hamar sínre került az ügy. A szerződéskötésre ugyan már csak november második felében, az estek előtt alig két héttel került sor, mégis rendben ment minden. Ezt a rendezők a saját buzgalmukon kívül, az egyetemi KISZ gyors segítségének köszönhették. Hogy csak néhányat említsünk a megoldanivalókból: lengyel zenekart (pontosabban külföldi együtteseket) csak az Interkoncerten keresztül lehet meghívni, s hogy a megfelelő propaganda se hiányozzék, végül is sikerült bekerülniük a rádió hétvégi ajánlóműsoraiba. A zord időjárás miatt, a Four jazzegyüttes, amelynek december 5-én, pénteken este már az R-ben kellett volna koncerteznie, végül is sajnos nem érkezett meg. Az Exodus jazzrock csoport azonban utolsó pillanatban befutott, s szombat este a V’Moto Rock előtt játszott. (A rendezők ezúttal összekötötték a kellemeset a hasznossal, a lengyel estre akárcsak máskor, nívós hazai zenekart is hívtak, így aztán most is tele volt a klub.) Szombat este fél 8 után néhány perccel az E galériáján megnyílt a Klex bemutatkozó kiállítása. Grafikák, plakátok, jellemző fotók a klub életéből. Már ezekből is látszott, hogy a klubmozgalom Lengyelországban más szerepet tölt be, illetve más fejlődési fokon áll, mint nálunk. A klubok, különösen az egyetemiek valóságos művelődési komplexumok, amelyek hazai viszonyaink között legfeljebb egy rendkívül népszerű, szerteágazó tevékenységet kifejtő kulturális központhoz hasonlíthatóak. A Klex, mint már mondtuk, a wroclavi műegyetem klubja. Vezetőjével, Máriusz Zdanowieckivel a kiállítás megnyitója után beszélgettünk. — Hol és milyen körülmények között működik a Klex? — Wroclaw egyetemi városrészének kollégiumi negyedében, de több helyen is tartunk rendezvényeket. Szervezünk koncerteket is, főként diákegyüttesekkel, de nálunk a dzsessz sokkal népszerűbb. Sok szakkörünk működik, különösen jelentősek a képzőművészettel foglalkozó körök. A mi közművelődési titkárságunkon művészeti főiskolát végzettek is dolgoznak, egyikük rendezte a kiállításunkat. Az E-hez viszonyítva, mi nagyobb dotációt élvezünk, jelenlegi programjainkkal nem tudnánk eltartani magunkat. Népszerű a saját kabarénk, amely most is eljött velünk, tegnap a Bémtársaság szervezésében léptek föl. Nincsenek ilyen nagyszabású rendezvényekre, alkalmas termeink, de vannak olyanok, amelyek nemcsak a hétvégeken, de egész héten a rendelkezésünkre állnak. — Nálunk szinte általános az a vélemény, mely szerint a klubmozgalomnak, legalábbis a hatvanas évek szellemében értve, végleg befellegzett. Nehezebb megmozgatni az embereket, más, nem annyira közvetlenül politizáló a légkör... — Lengyelországban nem beszélhetünk a klubmozgalom válságáról, hiszen akkor majdnem a lengyel kultúra válságáról kellene beszélnünk, amely régóta, alapvetően a klubokra támaszkodik. Az azonban tény, hogy már nálunk is nehezebb megmozgatni az embereket, de ez sokszor a módszereken is múlik ... A kiállítás és a koncert népes közönséget vonzott, s reméljük, tetszett. A legfrissebb hírek szerint jövőre az E mutatkozik be Wroclawban m. m. 1981. január 24. és február 8-a között tartják meg a BME KISZ téli vezetőképző táborait Balatonfüreden, illetve Nagymaroson, az egyetem üdülőiben. Január 24-e és 27-e között Füreden a dolgozói KISZ- szervezet és kollégium, valamint az építész kar aktívái; január 27-e és 30-a között az MHSZ, a vegyész kari KISZ és a gépészek; január 30. és február 7. között a villamos kari KISZ-esek; február 7-én a sajtosok, 8-án a kulturális reszort és a Rózsa Ferenc kollégium aktívái vesznek részt továbbképzésen. A BME KISZ TÉLI VEZETŐKÉPZŐ TÁBORAI : _ Nagymaroson január 17--- án a nem karokhoz tartoz KISZ-esek; 19—20-án a vegyész kari dolgozói KISZ-szervezet; 21—22-én a gépészkari; 23—24-én az építőka dolgozói KISZ-szervezet aktuái; 25—27-én a sportbizottság és a Vásárhelyi kollégium; 28—30-án az építőmérnöki kari KISZ; január 31- február 1-én a Martos kollégium, 7—8-án a Münnic kollégium aktívái táboroznak A téli táborok egyik feladata a BME KTSZ-szervezetének felkészítése a KISZ közelgő kongresszusára.