A Jövő Mérnöke, 1989 (36. évfolyam, 1-31. szám)
1989-02-03 / 1. szám
BMN a BME n 1989. február 14—17. között „Budapesti Műszaki Napok” néven rendezvénysorozatra kerül sor egyetemünkön a XI. ker. Tanács VB, a MTESZ Budapesti Szervezete, a BME és az Innovációs Park szervezésében. A Központi épület dísztermében sorra kerülő előadások és korreferátumok, valamint az aulában megrendelésre kerülő kiállítás várható széles érdeklődésre tart számot. A rendezvény programjai: — A XI. kerület — és meghívott budapesti — vállalatok, szövetkezetek, műszaki és tudományos intézmények bemutatkozása és termékbemutatója. — Kiállítás csúcstechnológia, know-how, konkrét műszaki fejlesztési elképzelések, önköltség-csökkentési megoldások témájában. — Iparágon belüli és kívüli célzott kooperációs fórum. — Pályakezdő műszaki értelmiségiek — végzős egyetemi, illetve főiskolai hallgatók — és a termelőegységek közötti kapcsolat elmélyítése (felvétele). — Tapasztalatcserék az előadások és kiállítások témakörében. — Alapítvány létrehozása a felső-, közép- és alapfokú intézményekben folyó műszaki képzés feltételeinek javítására, valamint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók, nevelők, illetve hallgatók, diákok, tanulók elismerésére. A február 14-i 10 órai kezdetű rendezvényen Berecz Frigyes ipari miniszter tart előadást az 1990-es évek ipari stratégiájáról. A korreferátumok előtt dr. Pálmai Zoltán, az Innovációs Park igazgatója értékeli a Park fennállása óta szerzett tapasztalatokat. A február 15-i 10 órai kezdetű megnyitót dr. Tóth János MTESZ főtitkár ,rp-lőad,á,sa,követi, az MTESZ középtávú elképzeléseiről és terveiről, ,a technológiai és szemléleti megújulás és a gazdasági kibontakozás kapcsolatáról. A február 16-i 10 órai kezdetű megnyitót dr. Fodor Lajos professzor, egyetemünk rektora tartja. Ezt követi dr. Czibere Tibor művelődési miniszter „Oktatáspolitikánk és a gazdaság” című előadása, amelyet dr. Fodor Lajos rektor előadása követ a pályakezdő műszaki értelmiség és a termelőegységek közötti kapcsolat felvétele (bővítése) témakörben. A szünet előtt dr. Palásti Károly (SZÁMALK) ad tájékoztatót a „Műszaki képzésért” alapítvány meghirdetéséről. A 12-14 óra közötti korreferátumok között számos olyan témakört érintenek az előadók, amelyek hallgatóinkat különösen érdekelhetik. Példaként néhány, a témakörök közül: Wein Ádám (Ipari Minisztérium, főmunkatárs): Az ipar jelenlegi és jövőbeni szakemberigénye; Móczár Gábor (KIPSZER, gyárrészlegvezető): Iparvállalatok fiatal mérnökökkel szembeni elvárásai; Hadas János (Ipari Informatikai Központ, főmérnök): A hazai szellemi erőforrások minősítése országos KNEB vizsgálatok tapasztalatai alapján; dr Michelberger Pál (BME, akadémikus): Felsőoktatás és ipar; dr. Pomázi Lajos (Bánki D. Műszaki Főiskola, főigazgató): Társadalmi igények — vállalati igények — üzemmmérnökképzés; dr. Nagy Menyhért (Állami Energetikai ésenergiabiztonságtechnikai Felügyelet, vezető manager): Ipari igények — szakmai továbbképzés. A február 17-i nap programjai: — Találkozások, ismeretek, kapcsolatok mélyítő, bővítő célzattal a kiállító budapesti és XI. kerületi vállalatok, intézetek, kutatóintézetek, egyetemek, műszaki főiskolák vezetői és vezető munkatársai között. * — További tárgyalások lehetőségének megteremtése (gyárlátogatások, stb.) — További kapcsolat — eszmecsere — megteremtése és bővítése a vállalati, szövetkezeti kutatás és fejlesztés feladatait végző szakemberek és a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói, kutatói között (szerződések előkészítése, tanszéklátogatások, stb.) — A Budapesti Műszaki Egyetem és a budapesti műszaki főiskolák hallgatóinak szervezett látogatása a rendezvényen, találkozások a vállalatok, intézmények vezetőivel (tájékozódás és tájékoztatás). A Műegyetem Baráti Köre soron következő küldöttközgyűlését a Budapesti Műszaki Napok keretében 14.00 órakor tartja a Budapesti Műszaki Egyetem Dísztermében Dr. G. J. ti . Szex és kormánypolitika Az elmúlt évben megszaporodtak az újságárusoknál a különböző szexújságok és -kiadványok. Van már hazai gyártmányú videokazetta e témáról, sőt magánhasználatra a pornókazetta is szabad utat kap a határon. Figyelemreméltó liberalizmus! Vagy másról van szó? Mi a véleményetek? Kérdésünk: LÁTSZ-E ÖSSZEFÜGGÉST a kormány politikai nyitása, az áremelkedések és a szex, esetenként pornográf termékek megjelenése, illetve egyre nagyobb népszerűsége között? LACI, ti. éves építészmérnök. Túlzottan nem látok összefüggést. A szex és a porszexképektől csak még jobban érzem, hogy hiányzik. ZOLI, II. éves építészmérnök: Amit Laci az elején mondott, azzal nem értek egyet. Hogy a kormány támogatja-e vagy csak megengedi, azt nem tudom. De biztos, hogy vannak bizonyos érdekek mögötte, és valaki vagy valakik jól járnak. Ha a szocialista erkölccsel összefér, hogy kétmillió ember a társadalmilag elfogadott létminimum alatt él, akkor ez pláne. (Sóhajt egyet.) Egyébként akiknek nincs barátnőjük, azoknak kell az ilyesmi főleg. De nézni vagy csinálni nem ugyanaz — mondja mosolyogva és elmegy, na régen erkölcsi tabu volt, a szocialista erkölccsel nem fért össze. De az emberekben megvan az igény rá függetlenül attól, hogy milyen erkölcs szerint élnek. Most már engedik, mert ez is belefér a nyilvánosságba. Ami van, arról beszéljünk! Persze, akiknek nincs rendszeres szexuális életük, vagy szexi feleségük, no és a 20—60 közötti házaspárok egyformán igénylik. A pornó szükségleteket elégít ki, de nem azt, amit kéne. Engem először taszított. Később immunissá váltam. Idővel akármilyen gusztustalanságot lát az ember, könynyebben lenyeli. Részemről, ha menne egy film a 2 emeleten felmennék, de két utcával arrébb nem. Jobban szeretem az ananászkonzervet. Nekem amikor egy lány hiányzik, a pornótól vagy Mónika. V. éves építészmérnök. Érvényesül a klasszikus elv: „kenyeret és cirkuszt”. Bizonyos néprétegeknek imponál, hogy ennyivel szabadabbnak érezhetik magukat. Elsősorban azok érzik így, akiknek a szex és a pornó élvezete jelenti a kulturális kielégülést, akiknek se szellemi igényük, se valódi érdeklődési körük nincs. A kollégiumban eleinte mindenki nézte a pornófilmeket. Persze elsősorban a fiúk. Ezt nem rosszallóan mondom ... csak ... Annyira sosem leszünk emancipáltak, hogy ugyanolyan természetességgel üljenek be a lányok, mint a fiúk. De ne is legyünk. Nem vagyok híve a teljes emancipációnak, annak, hogy minden tekintetben egyformák legyük Én egyébként halál unalmasnak találom a pornót. GÁBOR, V. éves gépészmérnök: Konkrétan kormányprogram erre nincs. Sajtószabadság viszont ilyen értelemben van. A kormány nem szól bele. Az ő célja: nyereséget termelni, igényeket kielégíteni. Eddig sem azért nem volt szex vagy pornó nálunk, mert a szocialista erkölccsel nem fért össze. Ilyen nincs is. Csak erkölcs van és kész. Hogy idáig miért nem hagyta a kormány? Nem a kormány nem hagyta, hanem mindig voltak emberek, akik ebben élték ki a hatalmukat. De most már ezeknek nincsen akkora hatalmuk, hogy megakadályozhassanak bármit is. És szükség van rá. Ez olyan dolog, hogy kinek van szüksége a versre, a virágokra ... Szerintem mindenkinek. ISTVÁN. I. éves villamosmérnök: Természetesen látok összefüggést. A kormány nem tilt meg egy csomó dolgot, ami eddig tiltott volt. Halleluja! A szex- és pornótermékek normális emberi igények kielégítésére jöttek létre. Ha az ilyen és hasonló dolgokat nem engedné meg, lényegesen nagyobb társadalmi feszültségek lennének. Hogy szükségünk van-e rá, azt nem tudom. Lehet egy kulturális szükségletről szó, vagy lehet az ember fizikai megnyilvánulásáról, arról, hogy milyen állat az ember. A pornó az irracionalizmust, vagyis a szerelmet küszöböli ki egy olyan dologból, ami természetes. ..Beleszólhatok?” kérdezi KARL az NDK-bel. — Szerintem is létezik bizonyos összefüggés. Az egyik oldalon van, hogy rosszabb lesz az életszínvonal, a másik oldalon, hogy lehet mással foglalkozni, s ráadásul jó sejt lesz az államnak. Nem baj, ha van, de az se, ha hiányzik, nekem legalábbis nem. Az NSZK-ban lehet ilyet vásárolni, de ott is látszik: aki rendes felnőtt, rendes ember, nem vesz ilyet. Bár nálunk és Magyarországon ezek a termékek biztosan tanítanak. Elvégzik a szexuális felvilágosítást. De a pornó például a nagyon fiataloknak veszélyes lehet. Erkölcsileg más emberek lesznek vagy lehetnek tőle. Erőszakosak, kegyetlenek. A hülyék ezt nem tudják. Nekik ez mindennap jó. Az USA- ban, ahol a fiatalok átlagosan napi 5 órán át néznek brutális filmeket, jeleneteket, a végén már az a normális nekik. ISTVÁN visszaveszi a szót: Én vitatkoznék Karllal. Attól, hogy valaki pornót néz, nem változik meg. A pornó és a szex felszabadítanak indulatokat, melyek ha el lennének fojtva, zavarokat kelthetnének. Ezért nincs egyértelműen rossz hatással egyik sem az emberre. SUSANNE: III. éves vegyészmérnök: Én görög vagyok. Nálunk minden van. Természetes, hogy szex- és pornótermékeket adnak az embereknek, hogy valamivel foglalkoztassák őket, ahelyett, amivel igazán kellene. Egy szocialista országban, úgy képzeltem, nincs pornográfia, szexmagazin. Valami nincs rendben,ha ez van. A magyarok Bécsből hozzák és azt gondolják. ..az biztos jó”. Nem gondolja, hogy mennyire lebecsüli magát. „Vonzzák az embereket a nyugati termékek.” Változások vannak most, hiszen más nyugati termékek is jönnek. Behozzák, de nem tesznek különbséget, mi az, ami kell, és ami nem. Egy képesboltban jártam a barátommal, amely csak ilyen képekkel volt tele, összefügg az emberek szintjével. Egy kulturált embernek nem a szex a problémája. Akiknek rossz szexuális életük van, vagy kíváncsiak, nézzék. De aki nézi, előbbutóbb rájön, mennyire hülyeség nézni. ANDREA ÉS ZSÓFI barátnők, mindketten II. éves vegyészmérnökök: A: — Nyilvánvaló, hogy az egész azért van, hogy eltereljék a figyelmet. Zsófia: Nem. Nem értek egyet. Ez a nyíltságnak a megjelenése az élet minden területén. Akkor is elterjednek ezek a termékek, ha nem engedik. Most nem történik más, mint utólagos engedélyezés. A szexfilmnek a látvány mellett tartalma is van. A pornó ott kezdődik számomra, hogy nincs semmi értelme a látványnak, a kép nem szerves része a filmnek, hanem önmagáért van. Kizárt dolog, hogy valaha is életszükséglet lenne. Sajnálom azt, aki ebben éli ki a hajlamait. Sok más dolgot lehetne csinálni. ZS: — A szexképek általában nem undorítóak. Esetleg a pornó. És mindenképpen nyíltabbá teszi az embert. Sőt lehet belőle tanulni. Persze nézni más, mint.. . kuncog. Nézni nem szívesen nézem De nem válhat életünk szerves részévé. Ez is divat, amely elmúlik. Rossnak tartanám, ha az emberek csak így tudnák szeretni egymást. Szegény lenne az emberiség, ha ezek alapján élnék az életüket. ANDRÁS, V. ÉVES VILLAMOSMÉRNÖK: Ezek a jelenségek feltétlenül összefüggnek. És ez a lényeg. Nem a hatása meg a többi. Az majdnem mellékes. A lényeg, hogy tarthatatlanná kezd válni gazdaságilag a helyzet. A jelenlegi vezetés meg akarja fogni az embereket. Ezért foglalkozhatunk a román helyzettel, a szexszel, pornóval. Nehogy mással is elkezdjünk foglalkozni, mert az nagyon súlyos lenne. Még jó, hogy megélni nélküle — mármint pornó nélkül —, meg lehet. Ahhoz, hogy teljes emberi életet éljen az ember, kismértékben azért hozzátartozhat. Nyissanak szexshopot, de ne legyen minden este a tévében. OTTÓ, V. éves villamosmérnök: Én csak a hatásához szólnék hozzá. A szexfilmek nem, de a pornó mindenképpen negatív hatású. Vadállattá teszi azt, akinek utána nincs valaki... De ha kellő intelligenciával rendelkezik, akkor türtőztetni tudja ezt a vadállatot magában, s elnyomni a negatív kicsengéseket. Mindenképpen kultúra kell hozzá. Hogy lehet ezt kialakítani, nem tudom. Ezzel szeretnék mindenkit ..megáldani”. Témánkat jövő heti számunkban egy szakértő elemzésével zárjuk majd. Ebben egyrészt olvashattok a politika és a szex társadalmi emberi öszszetüggéseiről, másrészt tájékoztatót kaptak a nyugati és magyar szexújságok, pornófilmek színvonaláról, fajtáiról. emi CIM-mintarendszer a gépészkaron Már közel másfél éve (J. M. 1987. október 9.) hírt adtunk arról, hogy az OKKFT 66-os program keretében CIM-mintarendszer épül a gépészkaron. A Computer Integreted Manufacturing, vagyis számítógéppel integrált gyártás (CIM) aZ egész világon óriási offenzívában van — ám Magyarországon eddig csak részeredmények születtek bizonyos kutatóhelyeken és ipari vállalatoknál. Hogy a további időt rabló és milliókba kerülő egyéni fejlesztésektől megkíméljék a potenciális felhasználókat, az Ipari Minisztérium erőteljesen szorgalmazta egy „lőtér” létrehozását, ahol bármely gépipari cég lefuttathatja tervezői és gyártói programjait — anélkül, hogy hoszszú hónapokat és milliókat kockáztatna. Ez a ,"előtér” kezd immár kialakulni az R, a D, az E és a G épületekben — egy több tízmilliós beruházás eredményeképpen. A 10 milliós sárga vezeték Az R épületben lévő gépész Informatikai Laborban és a körülötte lévő helyiségekben hónapok óta folyik a mintarendszer CAD (tervező) felének az épülése-szépülése. A 12 megabyte központi kapacitással rendelkező TPA 11 580- as („hősi”) gépre támaszkodva már egészen szép dolgokat láthat a betévedő szakértő: IBM ATEXT klónok, profeszszionális személyi számítógépek, rajzgépek és tárolók alkotják a hálózatot, illetve az alhálózatokat, és ehhez kapcsolódik még az OMFB támogatásából igazán elegánsan felszerelt 16 férőhelyes hallgatói labor is. Ugyancsak nem az elmúlt hetek terméke a mintarendszer „gyártás” végén, az E és a G épületben kialakított rendszer, amely cellákra tagozódik, és majdan nemcsak az oktatás és a programfuttatás, de bizonyos mértékű termelés helyszíne is lehet. Az elmúlt év nagy történése az volt, hogy ezeket a helyszíneket összekötötték, így létrejött az Informatikai Laboratóriumot és a gyártástechnológia tanszék gépműhelyét egybekapcsoló gerinchálózat, vagyis a CAD—CAM mintarendszer alapja. Ez a kapcsolat a maga fizikai valóságában egyujjnyi vastag sárga kábelt jelent, amelyet végighúzgattak a D —R—T—H—E—G épületek folyosóin. Csupán ez a „madzag” több százezer forintba került, de a hírek szerint meg is érte a pénzt, mert így létrejöhetett egy a korszerű külföldi hálózatoknál is bevált, ETHERNET-rendszer, amelynek az átviteli sebessége nagyságrendekkel jobb az eddig ismerteknél (10 millió bit/ sec). Ehhez a hálózathoz minden további nélkül csatlakoztathatók az IBM PC kompatibilis mikroszámítógépekből összeállított (Novell Arcnet típusú) alhálózatok, illetve megfelelő illesztőkártya segítségével bármely tanszék „szóló” IBM PC-je is. Mínusz 35 százalék ? A jelenlegi helyzet szerint például az épületen belül két alhálózat is csatlakozik a megamini TPA 11580-hoz: a kari tanszékek PC-jeiből álló alhálózat, illetve a már említett CAD oktatási mintalaboratórium , de az ETHERNET nagy előnye, hogy a két végponton kívül (azok között) is csatlakozhatnak hozzá további alrendszerek, mondjuk a T vagy a H épületben lévő gépész tanszékek. DR. CSER LÁSZLÓ, az Informatikai Labor vezetője alig titkolt büszkeséggel avat be a Magyarországon páratlan hálózat műhelytitkaiba, de nem szakmabeli lévén én csak megcsodálni tudom a döbbenetesen szép Olivetti displayt, az új rajzgépet, a winchestereket. A labor munkatársai íróasztaluknál ülve is tisztában vannak azzal, hogy ki melyik gépen mivel foglalkozik mondjuk ötszáz méterrel arrább, én viszont megpróbálom kézzelfogható dolgok felé terelni a disputát: mennyibe került ez az egész, mi hiányzik még, és mikor áll össze a tökéletes hálózat? A pénzügyekről talán mondani sem kell, hogy bizonytalanok. Az eredeti tervek szerint a hálózatot támogató Ipari Minisztérium 800 millió forintot szánt erre a célra, amelynek jelentős volt a dollárhányada, de mindez még két-három évvel és néhány forintleértékeléssel ezelőtt volt érvényes, ma már ez az összeg még áfa nélkül is jóval kevesebbet ér, hát még azzal együtt. A számítások szerint mintegy 35 százalékkal kisebb ez az összeg az eredetinél, így eléggé érdekes a kérdés: hogyan fogják a megrendelések utolsó egységeit kifizetni? Hiszen a szerződések élnek, s azokban szépen lebontva szerepel, mikor mit kell (át)venni — például azt a minden igényt kielégítő rajzgépet, amely a hálózat CAD-részéhez még elengedhetetlenül szükséges. Ha addig nem sikerül még valamilyen forrásból pénzt szerezni, — akkor lehet, hogy arra lesznek kényszerítve, hogy ezeket az utolsó tételeket ne vegyék át — de erre remélhetőleg nem kerül sor. A hálózat CAM (számítógéppel segített gyártás) részét a gépgyártás-technológia tanszék professzora, DR. SOMLÓ JÁNOS tartja kézben. Tőle tudom meg, hogy a CAM alrendszer két fő részből tevődik össze, az E épületben lévő előkészítő alhálózatból, és az épületben lévő gyártórendszerből. Ahol a „sárga vezeték” eléri a tanszékét, egy terminálszerver működik, amely nyolcsoros adatátviteli vonal csatlakozását teszi lehetővé. Ezek közül hatot lefoglalnak a már meglévő kisebb-nagyobb számítógépek, kettőt viszont adminisztratív feladatokra, illetve a finommechanikai-optikai tanszék felé leágazási pontként építenek ki. Alakulnak a gyártócellák Látványos dolgok az E épületben nemigen akadnak, ezért tovább követjük a vezeték útját a G épületbe, vagyis a gépműhelybe. (A gerinchálózat jelenleg itt ér véget, a tervek szerint a későbbiek során viszont fölfűzik az ST, az AE, az MT és a központi épületet is!) A sok évtizedet megélt épülete mostanában a megújulás időszakát éli: már évek óta működik a galérián egy terminálszerver, és egy világszínvonalú „OPTON” méréstechnikai labor, de mindez eltörpül a tervezett változások mellett. Hamarosan gyártó cellákat alakítanak ki (forgácsoló, mérő, szerelő, raktár- és anyagmozgató, illetve előgyártó cellák), amelyeken belül a konkrét gyártás realizálódhat. A gyártórendszer felépítésére a hierarchikus irányítás és az osztott intelligencia jellemző. Minden cella cellavezérlővel rendelkezik, amely egy központi mini (szupermikro) számítógép irányítása alatt áll. Ez a gép irányítja a gyártási folyamatokat és ezzel egy időben kapcsolatot tart az ethernet hálózaton elérhető számítógépes háttérbázissal, a CAD tervező rendszerrel. Integrált üzem még az idén? Noha szemléltetésképpen ma már meg lehet(ne) csinálni, hogy egy NC-forgácsológépet rákössenek a hálózatra, és így akár a D épületből is le lehetne gyártani egy tucat süllyesztett fejű nyolcas csavart,— ma még azért korai lenne arról beszélni, hogy a teljes rendszer működőképes, és el tudja látni az „éleslőtér” funkcióját. Jelenleg például a két legnagyobb feladat a gyártócellák kialakítása (helyileg és „szoftverileg”), illetve a protokollok illesztése. Amennyiben ezek az ideiglenes megoldások megszűnnek, beérkeznek a még hiányzó berendezések, elkészülnek az alkatrészprogramok, akkor beindulhat az integrált üzem, de erre még néhány hónapot várni kell. Akkor viszont valószínűleg megindul a látogatók áradata, hiszen az oktatókon és hallgatókon kívül minden olyan hazai gépipari vállalatnak érdeke lesz ezt az „üzemet” felkeresnie, akinek legalább egy minimális rajzoló- vagy tervezőrendszere van, és azt szeretné továbbfejleszteni, nem is szólva azokról, akik netán egy igazi CIM- rendszert szeretnének létrehozni. (bogdán) OUKBIR AHMED (algériai állampolgár) építészmérnök, egyetemi doktori értekezésének védése: 1989. FEBRUÁR 14-ÉN 14 órakor lesz az építészmérnöki kar dékáni hivatalában. K. I. 10.