A Jövő Mérnöke, 1989 (36. évfolyam, 1-31. szám)

1989-02-03 / 1. szám

BMN a BME n 1989. február 14—17. között „Budapesti Műszaki Napok” néven rendezvénysorozatra ke­rül sor egyetemünkön a XI. ker. Tanács VB, a MTESZ Bu­dapesti Szervezete, a BME és az Innovációs Park szervezé­sében. A Központi épület dísztermében sorra kerülő elő­adások és korreferátumok, va­lamint az aulában megrende­­lésre kerülő kiállítás várha­tó széles érdeklődésre tart szá­mot. A rendezvény programjai: — A XI. kerület — és meghívott budapesti — vállalatok, szövetkezetek, műszaki és tudományos intézmények bemutatko­zása és termékbemutató­ja. — Kiállítás csúcstechnológia, know-how, konkrét mű­szaki fejlesztési elképze­lések, önköltség-csökken­tési megoldások témájá­ban. — Iparágon belüli és kívüli célzott­ kooperációs fó­rum. — Pályakezdő műszaki ér­telmiségiek — végzős egyetemi, illetve főisko­lai hallgatók — és a ter­melőegységek közötti kapcsolat elmélyítése (felvétele). — Tapasztalatcserék az elő­adások és kiállítások té­makörében. — Alapítvány létrehozása a felső-, közép- és alapfo­kú intézményekben folyó műszaki képzés feltéte­leinek javítására, vala­mint a kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó okta­tók, nevelők, illetve hall­gatók, diákok, tanulók el­ismerésére. A február 14-i 10 órai kez­detű rendezvényen Berecz Frigyes ipari miniszter tart előadást az 1990-es évek ipari stratégiájáról. A korreferátu­mok előtt dr. Pálmai Zoltán, az Innovációs Park igazgató­ja értékeli a Park fennállása óta szerzett tapasztalatokat. A február 15-i 10 órai kez­detű megnyitót dr. Tóth János MTESZ főtitkár ,rp-lőad,á,sa,­­kö­veti, az­ M­TESZ középtávú el­képzeléseiről és tervei­ről, ,a technológiai és szemléleti megújulás és a gazdasági ki­bontakozás kapcsolatáról. A február 16-i 10 órai kez­detű megnyitót dr. Fodor La­jos professzor, egyetemünk rektora tartja. Ezt követi dr. Czibere Tibor művelődési mi­niszter „Oktatáspolitikánk és a gazdaság” című előadása, amelyet dr. Fodor Lajos rek­tor előadása követ a pályakez­dő műszaki értelmiség és a termelőegységek közötti kap­csolat felvétele (bővítése) té­makörben. A szünet előtt dr. Palásti Károly (SZÁMALK) ad tájékoztatót a „Műszaki képzésért” alapítvány meghir­detéséről. A 12-14 óra közötti korreferátumok között számos olyan témakört érintenek az előadók, amelyek hallgatóin­kat különösen érdekelhetik. Példaként néhány, a témakö­rök közül: Wein Ádám (Ipari Minisztérium, főmunkatárs): Az ipar jelenlegi és jövőbeni szakemberigénye; Móczár Gá­bor (KIPSZER, gyárrészlegve­zető): Iparvállalatok fiatal mérnökökkel szembeni elvárá­sai; Hadas János (Ipari Infor­matikai Központ, főmérnök): A hazai szellemi erőforrások minősítése országos KNEB vizsgálatok tapasztalatai alap­ján; dr Michelberger Pál (BME, akadémikus): Felsőok­tatás és ipar; dr. Pomázi La­jos (Bánki D. Műszaki Főisko­la, főigazgató): Társadalmi igé­nyek — vállalati igények — üzemmmérnökképzés; dr. Nagy Menyhért (Állami Ener­getikai és­­energiabiztonság­­technikai Felügyelet, vezető manager): Ipari igények — szakmai továbbképzés. A február 17-i nap program­jai: — Találkozások, ismeretek, kapcsolatok mélyítő, bő­vítő célzattal a kiállító budapesti és XI. kerüle­ti vállalatok, intézetek, kutatóintézetek, egyete­mek, műszaki főiskolák vezetői és vezető munka­társai között. * — További tárgyalások le­hetőségének megteremté­se (gyárlátogatások, stb.) — További kapcsolat — esz­mecsere — megteremté­se és bővítése a vállalati, szövetkezeti kutatás és fejlesztés feladatait vég­ző szakemberek és a Bu­dapesti Műszaki Egyetem oktatói, kutatói között (szerződések előkészítése, tanszéklátogatások, stb.) — A Budapesti Műszaki Egyetem és a budapesti műszaki főiskolák hall­gatóinak szervezett láto­gatása a rendezvényen, találkozások a vállalatok, intézmények vezetőivel (tájékozódás és tájékozta­tás).­­ A Műegyetem Baráti Kö­re soron következő kül­döttközgyűlését a Buda­pesti Műszaki Napok ke­retében 14.00 órakor tart­ja a Budapesti Műszaki Egyetem Dísztermében Dr. G. J. t­i . Szex és kormánypolitika Az elmúlt évben megszapo­rodtak az újságárusoknál a különböző szexújságok és -ki­adványok. Van már hazai gyártmányú videokazetta e témáról, sőt magánhasználat­ra a pornókazetta is szabad utat kap a határon. Figye­lemreméltó liberalizmus! Vagy másról van szó? Mi a véleményetek? Kérdésünk: LÁTSZ-E ÖSSZEFÜGGÉST a kormány politikai nyitása, az áremelkedések és a szex, esetenként pornográf termé­kek megjelenése, illetve egy­re nagyobb népszerűsége kö­zött? LACI, ti. éves építészmér­nök­. Túlzottan nem látok összefüggést. A szex és a por­szexképektől csak még jobban érzem, hogy hiányzik. ZOLI, II. éves építészmér­nök: Amit Laci az elején mondott, azzal nem értek egyet. Hogy a kormány tá­mogatja-e vagy csak megen­gedi, azt nem tudom. De biz­tos, hogy vannak bizonyos ér­dekek mögötte, és valaki vagy valakik jól járnak. Ha a szo­cialista erkölccsel összefér, hogy kétmillió ember a társa­dalmilag elfogadott létmini­mum alatt él, akkor ez pláne. (Sóhajt­­ egyet.) Egyébként akiknek nincs barátnőjük, azoknak kell az ilyesmi főleg. De nézni vagy csinálni nem ugyanaz — mondja mosolyog­va és elmegy, na régen erkölcsi tabu volt, a szocialista erkölccsel nem fért össze. De az emberekben megvan az igény rá függetle­nül attól, hogy milyen erkölcs szerint élnek. Most már en­gedik, mert ez is belefér a nyilvánosságba. Ami van, ar­ról beszéljünk! Persze, akik­nek nincs rendszeres szexuá­lis életük, vagy szexi felesé­gük, no és a 20—60 közötti házaspárok egyformán igény­lik. A pornó szükségleteket elégít ki, de nem azt, amit kéne. Engem először taszított. Később immunissá váltam. Idővel akármilyen gusztusta­­lanságot lát az ember, köny­­nyebben lenyeli. Részemről, ha menne egy film a 2 emele­ten felmennék, de két utcá­val arrébb nem. Jobban sze­retem az ananászkonzervet. Nekem amikor egy lány hiányzik, a pornótól vagy Mónika. V. éves építészmér­nök. Érvényesül a klasszikus elv: „kenyeret és cirkuszt”. Bizonyos néprétegeknek im­ponál, hogy ennyivel sza­badabbnak érezhetik magu­kat. Elsősorban azok érzik így, akiknek a szex és a por­nó élvezete jelenti a kulturá­lis kielégülést, akiknek se szel­lemi igényük, se valódi érdek­lődési körük nincs. A kollégiumban eleinte mindenki nézte a pornófil­meket. Persze elsősorban a fiúk. Ezt nem rosszallóan mondom ... csak ... Annyira sosem leszünk emancipáltak, hogy ugyanolyan természetes­séggel üljenek be a lányok, mint a fiúk. De ne is le­gyünk. Nem vagyok híve a teljes emancipációnak, annak, hogy minden tekintetben egyformák legyük Én egyéb­ként halál unalmasnak talá­lom a pornót. GÁBOR, V. éves gépész­­mérnök: Konkrétan kormány­­program erre nincs. Sajtósza­badság viszont ilyen értelem­ben van. A kormány nem szól bele. Az ő célja: nyere­séget termelni, igényeket ki­elégíteni. Eddig sem azért nem volt szex vagy pornó ná­lunk, mert a szocialista er­kölccsel nem fért össze. Ilyen nincs is. Csak erkölcs van és kész. Hogy idáig miért nem hagyta a kormány? Nem a kormány nem hagyta, ha­nem mindig voltak embe­rek, akik ebben élték ki a ha­talmukat. De most már ezek­nek nincsen akkora hatal­muk, hogy megakadályozhas­sanak bármit is. És szükség van rá. Ez olyan dolog, hogy kinek van szüksége a versre, a virágokra ... Szerintem mindenkinek. ISTVÁN. I. éves villamos­­mérnök: Természetesen látok összefüggést. A kormány nem tilt meg egy csomó dolgot, ami eddig tiltott volt. Halle­luja! A szex- és pornótermé­kek normális emberi igények kielégítésére jöttek létre. Ha az ilyen és hasonló dolgokat nem engedné meg, lényegesen nagyobb társadalmi feszültsé­gek lennének. Hogy szüksé­günk van-e rá, azt nem tu­dom. Lehet egy kulturális szükségletről szó, vagy lehet az ember fizikai megnyilvá­nulásáról, arról, hogy milyen állat az ember. A pornó az irracionalizmust, vagyis a szerelmet küszöböli ki egy olyan dologból, ami termé­szetes. ..Beleszólhatok?” kérdezi KARL az NDK-bel. — Szerintem is létezik bizo­nyos összefüggés. Az egyik oldalon van, hogy rosszabb lesz az életszínvonal, a má­sik oldalon, hogy lehet más­sal foglalkozni, s ráadásul jó sejt lesz az államnak. Nem baj, ha van, de az se, ha hi­ányzik, nekem legalábbis nem. Az NSZK-ban lehet ilyet vá­sárolni, de ott is látszik: aki rendes felnőtt, rendes ember, nem vesz ilyet. Bár nálunk és Magyarországon ezek a termé­kek biztosan tanítanak. El­végzik a szexuális felvilágo­sítást. De a pornó például a nagyon fiataloknak veszélyes lehet. Erkölcsileg más embe­rek lesznek vagy lehetnek tő­le. Erőszakosak, kegyetlenek. A hülyék ezt nem tudják. Ne­kik ez mindennap jó. Az USA- ban, ahol a fiatalok átlagosan napi 5 órán át néznek brutá­lis filmeket, jeleneteket, a végén már az a normális ne­kik. ISTVÁN visszaveszi a szót: Én vitatkoznék Karllal. At­tól, hogy valaki pornót néz, nem változik meg. A pornó és a szex felszabadítanak indu­latokat, melyek ha el lenné­nek fojtva, zavarokat kelthet­nének. Ezért nincs egyértel­műen rossz hatással egyik sem az emberre. SUSANNE: III. éves ve­gyészmérnök: Én görög va­gyok. Nálunk minden van. Természetes, hogy szex- és pornótermékeket adnak az embereknek, hogy valamivel foglalkoztassák őket, ahelyett, amivel igazán kellene. Egy szocialista országban, úgy képzeltem, nincs pornográfia, szexmagazin. Valami nincs rendben,­­ha ez van. A ma­gyarok Bécsből hozzák és azt gondolják. ..az biztos jó”. Nem gondolja, hogy mennyire lebecsüli magát. „Vonzzák az embereket a nyugati termé­kek.” Változások vannak most, hiszen más nyugati ter­mékek is jönnek. Behozzák, de nem tesznek különbséget, mi az, ami kell, és ami nem. Egy képesboltban jártam a barátommal, amely csak ilyen képekkel volt tele, összefügg az emberek szint­jével. Egy kulturált embernek nem a szex a problémája. Akiknek rossz szexuális éle­tük van, vagy kíváncsiak, nézzék. De aki nézi, előbb­­utóbb rájön, mennyire hülye­ség nézni. ANDREA ÉS ZSÓFI barát­nők, mindketten II. éves ve­gyészmérnökök: A: — Nyil­vánvaló, hogy az egész azért van, hogy eltereljék a figyel­met. Zsófia: Nem. Nem értek egyet. Ez a nyíltságnak a megjelenése az élet minden területén. Akkor is elterjed­nek ezek a termékek, ha nem engedik. Most nem történik más, mint utólagos engedélye­zés. A szexfilmnek a látvány mellett tartalma is van. A pornó ott kezdődik számom­ra, hogy nincs semmi értelme a látványnak, a kép nem szer­ves része a filmnek, hanem önmagáért van. Kizárt dolog, hogy valaha is életszükséglet lenne. Sajnálom azt, aki eb­ben éli ki a hajlamait. Sok más dolgot lehetne csinálni. ZS: — A szexképek általá­ban nem undorítóak. Esetleg a pornó. És mindenképpen nyíltabbá teszi az embert. Sőt lehet belőle tanulni. Per­sze nézni más, mint.. . kuncog. Nézni nem szívesen nézem De nem válhat éle­tünk szerves részévé. Ez is di­vat, amely elmúlik. Ros­s­nak tartanám, ha az emberek csak így tudnák szeretni egymást. Szegény lenne az emberiség, ha ezek alapján élnék az éle­tüket. ANDRÁS, V. ÉVES VILLA­MOSMÉRNÖK: Ezek a jelen­ségek feltétlenül összefügg­nek. És ez a lényeg. Nem a hatása meg a többi. Az majdnem mellékes. A lé­nyeg, hogy tarthatatlanná kezd válni gazdaságilag a helyzet. A jelenlegi vezetés meg akarja fogni az embere­ket. Ezért foglalkozhatunk a román helyzettel, a szexszel, pornóval. Nehogy mással is elkezdjünk foglalkozni, mert az nagyon súlyos lenne. Még jó, hogy megélni nélküle — mármint pornó nélkül —, meg lehet. Ahhoz, hogy teljes em­beri életet éljen az ember, kismértékben azért hozzá­tartozhat. Nyissanak szexsho­­pot, de ne legyen minden este a tévében. OTTÓ, V. éves villamosmér­nök: Én csak a hatásához szólnék hozzá. A szexfilmek nem, de a pornó mindenkép­pen negatív hatású. Vadállat­tá teszi azt, akinek utána nincs valaki... De ha kellő intelligenciával rendelkezik, akkor türtőztetni tudja ezt a vadállatot magában, s el­nyomni a negatív kicsengé­seket. Mindenképpen kultúra kell hozzá. Hogy lehet ezt ki­alakítani, nem tudom. Ezzel szeretnék mindenkit ..megál­dani”. Témánkat jövő heti számunk­ban egy szakértő elemzésével zárjuk majd. Ebben egyrészt olvashattok a politika és a szex társadalmi emberi ösz­­szetüggéseiről, másrészt tájé­koztatót kaptak a nyugati és magyar szexújságok, pornófil­mek színvonaláról, fajtáiról.­ ­emi­ CIM-mintarendszer a gépészkaron Már közel másfél éve (J. M. 1987. október 9.) hírt adtunk arról, hogy az OKKFT 66-os program keretében CIM-min­­tarendszer épül a gépészka­ron. A Computer Integreted Manufacturing, vagyis számí­tógéppel integrált gyártás (CIM) aZ egész világon óriási­ offenzívában van — ám Ma­gyarországon eddig csak rész­­eredmények születtek bizonyos kutatóhelyeken és ipari vál­lalatoknál. Hogy a további időt rabló és milliókba kerülő egyéni fejlesztésektől megkí­méljék a potenciális felhaszná­lókat, az Ipari Minisztérium erőteljesen szorgalmazta egy „lőtér” létrehozását, ahol bár­mely gépipari cég lefuttathat­ja tervezői és gyártói prog­ramjait — anélkül, hogy hosz­­szú hónapokat és milliókat kockáztatna. Ez a ,"előtér” kezd immár kialakulni az R, a D, az E és a G épületekben — egy több tízmilliós beruházás eredményeképpen. A 10 milliós sárga vezeték Az R épületben lévő gépész Informatikai Laborban és a körülötte lévő helyiségekben hónapok óta folyik a minta­­rendszer CAD (tervező) felé­nek az épülése-szépülése. A 12 megabyte központi kapaci­tással rendelkező TPA 11 580- as („hősi”) gépre támaszkodva már egészen szép dolgokat láthat a betévedő szakértő: IBM ATEXT klónok, profesz­­szionális személyi számítógé­pek, rajzgépek és tárolók al­kotják a hálózatot, illetve az alhálózatokat, és ehhez kap­csolódik még az OMFB támo­gatásából igazán elegánsan felszerelt 16 férőhelyes hallga­tói labor is. Ugyancsak nem az elmúlt hetek terméke a mintarend­szer „gyártás” végén, az E és a G épületben kialakított rendszer, amely cellákra­ tago­zódik, és majdan nemcsak­ az oktatás és a programfuttatás, de bizonyos mértékű termelés helyszíne is lehet. Az elmúlt év nagy történése az volt, hogy ezeket a helyszí­neket összekötötték, így létre­jött az Informatikai Laborató­riumot és a gyártástechnoló­gia tanszék gépműhelyét egy­bekapcsoló gerinchálózat, vagyis a CAD—CAM minta­­rendszer alapja. Ez a kapcsolat a maga fi­zikai valóságában egyujjnyi vastag sárga kábelt jelent, amelyet végighúzgattak a D —­R—T—H—E—G épületek folyosóin. Csupán ez a „mad­zag” több százezer forintba került, de a hírek szerint meg is érte a pénzt, mert így lét­rejöhetett egy a korszerű kül­földi hálózatoknál is bevált, ETHERNET-rendszer, amely­nek az átviteli sebessége nagy­ságrendekkel jobb az eddig ismerteknél­ (10 millió bit/ sec). Ehhez a hálózathoz min­den további nélkül csatlakoz­tathatók az IBM PC kompa­tibilis mikroszámítógépekből összeállított (Novell Arcnet típusú) alhálózatok, illetve megfelelő illesztőkártya segít­ségével bármely tanszék „szó­ló” IBM PC-je is. Mínusz 35 százalék ? A jelenlegi helyzet szerint például a­z épületen belül két alhálózat is csatlakozik a megamini TPA 11580-hoz: a kari tanszékek PC-jeiből álló alhálózat, illetve a már em­lített CAD oktatási mintala­boratórium , de az ETHER­NET nagy előnye, hogy a két végponton kívül (azok között) is csatlakozhatnak hozzá to­vábbi alrendszerek, mondjuk a T vagy a H épületben lévő gépész tanszékek. DR. CSER LÁSZLÓ, az In­formatikai Labor vezetője alig titkolt büszkeséggel avat be a Magyarországon párat­lan hálózat műhelytitkaiba, de nem szakmabeli lévén én csak megcsodálni tudom a döbbenetesen szép Olivetti displayt, az új rajzgépet, a winchestereket. A labor mun­katársai íróasztaluknál ülve is tisztában vannak azzal, hogy ki melyik gépen mivel foglal­kozik mondjuk ötszáz méter­rel arrább, én viszont meg­próbálom kézzelfogható dol­gok felé terelni a disputát: mennyibe került ez az egész, mi h­iányzik még, és­ mikor áll össze a tökéletes hálózat? A pénzügyekről talán mon­dani sem kell, hogy­­ bi­zonytalanok. Az eredeti ter­vek szerint a hálózatot támo­gató Ipari Minisztérium 80­0 millió forintot szánt erre a célra, amelynek jelentős volt a dollárhányada, de mindez még két-három évvel és né­hány forintleértékeléssel ez­előtt volt érvényes, ma már ez az összeg még áfa nélkül is jóval kevesebbet ér, hát még azzal együtt. A számítá­sok szerint mintegy 35 száza­lékkal kisebb ez az összeg az eredetinél, így eléggé érde­kes a kérdés: hogyan fogják a megrendelések utolsó egysé­geit kifizetni? Hiszen a szer­ződések élnek, s azokban szé­pen lebontva szerepel, mikor mit kell (át)venni — például azt a minden igényt kielégí­tő rajzgépet, amely a hálózat CAD-részéhez még elenged­hetetlenül szükséges. Ha ad­dig nem sikerül még valami­lyen forrásból pénzt szerezni, — akkor lehet, hogy arra lesz­nek kényszerítve, hogy ezeket az utolsó tételeket ne vegyék át — de erre remélhetőleg nem kerül sor. A hálózat CAM (számító­géppel segített gyártás) részét a gépgyártás-technológia tan­szék professzora, DR. SOM­­LÓ JÁNOS tartja kézben. Tő­le tudom meg, hogy a CAM alrendszer két fő részből te­vődik össze, az E épületben lévő előkészítő alhálózatból, és a­z épületben lévő gyár­tórendszerből. Ahol a „sárga vezeték” eléri a tanszékét, egy terminálszerver működik, amely nyolcsoros adatátvite­li vonal csatlakozását teszi lehetővé. Ezek közül hatot le­foglalnak a már meglévő ki­­sebb-nagyobb számítógépek, kettőt viszont adminisztratív feladatokra, illetve a finom­mechanikai-optikai tanszék fe­lé leágazási pontként építe­nek ki. Alakulnak a gyártócellák Látványos dolgok az E épü­letben nemigen akadnak, ezért tovább követjük a vezeték út­ját a G épületbe, vagyis a gépműhelybe. (A gerincháló­zat jelenleg itt ér véget, a tervek szerint a későbbiek so­rán viszont fölfűzik az ST, az AE, az MT és a központi épületet is!) A­­ sok évtizedet megélt épülete mostanában a meg­újulás időszakát éli: már évek óta működik a galérián egy terminálszerver, és egy vi­lágszínvonalú „OPTON” mé­réstechnikai labor, de mindez eltörpül a tervezett változások mellett. Hamarosan gyártó­ cellákat alakítanak ki (forgá­csoló, mérő, szerelő, raktár- és anyagmozgató, illetve elő­gyártó cellák), amelyeken be­lül a konkrét gyártás realizá­lódhat. A gyártórendszer felépítésé­re a hierarchikus irányítás és az osztott intelligencia jel­lemző. Minden cella cellave­zérlővel rendelkezik, amely egy központi mini (szuper­­mikro) számítógép irányítása alatt áll. Ez a gép irányítja a gyártási folyamatokat és ez­zel egy időben kapcsolatot tart az ethernet hálózaton elérhe­tő számítógépes háttérbázis­sal, a CAD tervező rendszer­rel. Integrált üzem­­ még az idén? Noha szemléltetésképpen ma már meg lehet(ne) csinálni, hogy egy NC-forgácsológépet rákössenek a hálózatra, és így akár a D épületből is le lehetne gyártani egy tucat süllyesztett fejű nyolcas csa­vart,— ma még azért korai lenne arról beszélni, hogy a teljes rendszer működőképes, és el tudja látni az „éleslő­­tér” funkcióját. Jelenleg pél­dául a két legnagyobb feladat a gyártócellák kialakítása (helyileg és „szoftverileg”), il­letve a protokollok illesztése. Amennyiben ezek az ideigle­nes megoldások megszűnnek, beérkeznek a még hiányzó be­rendezések, elkészülnek az al­katrészprogramok, akkor be­indulhat az integrált üzem, de erre még néhány hónapot várni kell. Akkor viszont va­lószínűleg megindul a látoga­tók áradata, hiszen az okta­tókon és hallgatókon kívül minden olyan hazai gépipari­­ vállalatnak érdeke lesz ezt az­­ „üzemet” felkeresnie, akinek legalább egy minimális rajzo­ló- vagy tervezőrendszere van, és azt szeretné továbbfejlesz­teni, nem is szólva azokról, akik netán egy igazi CIM- rendszert szeretnének létre­hozni.­­ (bogdán) OUKBIR AHMED (algériai állampolgár) építészmérnök, egyetemi doktori értekezésének védése: 1989. FEBRUÁR 14-ÉN 14 órakor lesz az építészmérnöki kar dékáni hivatalában. K. I. 10.

Next