A Jövő Mérnöke, 2003 (50. évfolyam, 1-8. szám)

2003-02-14 / 1. szám

Pisa-jelentés) tükrében látható ri­asztó adatok (a magyar fiatalok rossz olvasási tudása, gyenge olva­sás­ értése) arra intenek, hogy a tar­talmi és szemléletbeli megújítást a közoktatásban kell elkezdeni, hiszen a felsőoktatás már nem tudja pótol­ni az alapvető hiányosságokat. Az olvasottakat nehezen értő vagy rosszul értelmező mérnök például ne­m tudna helyes döntéseket hoz­ni, képtelen volna új szakmai anya­gokat könnyen és gyorsan elsajátí­tani, rugalmasan alkalmazkodni az új szakmai feladatokhoz. A miniszter szerint a közoktatás legalapvetőbb faladatainak egyike, hogy a tanulni tudás, valamint az elemző, kritikai olvasás, szövegértés képességét kialakítsa a tanulókban. A közoktatási törvény módosításával el kell érni, hogy több idő és figye­lem jusson ezekre az alapvető kész­ségekre az általános iskolában - mondta Magyar Bálint, aki legalább ugyanilyen fontosnak tartja az ide­­gennyelv-oktatást. A középiskolát el­végzett diákoknak az EU legalább 1 hivatalos nyelvét tökéletesen kell is­merniük (ami annyit jelent, hogy nemcsak érteni, de beszélni és írni is kell tudniuk ezen a nyelven), a magyar diákok másként nem lehet­nek versenyképesek nyugat-európai társaikkal. A tárca azt szeretné, ha az emelt szintű érettségi vizsga tar­talmazná a középfokú nyelvvizsgát is, egy nyelvből. A közoktatás har­madik legfontosabb feladataként je­lölte meg az oktatási tárca első em­bere a digitális kultúra elsajátíttatá­sát. Az elektronikus írásbeliséggel való megismerkedés, majd a számí­tógép-használat készségének kiala­kítása már az általános iskola 4. és 7. osztálya között meg kell történ­jen, hogy a szaktárgyak belépése­kor az oktatás már építhessen ezek­re a kialakult készségekre. Magyar Bálint meglepőnek - és a bolognai folyamattal ellentétesnek - tartotta a Rektori Konferencia állás­­foglalását és a tanárok ellenkezését a tervezett kétszintű érettségi vizs­gával szemben. A tárca érveit sorol­va elmondta: a középiskolák között kiélezett a verseny, és ma már óriá­si az esélyegyenlőtlenség. Egyre in­kább tanúi lehetünk, ahogy a felső­­oktatás benyomul a középfokú okta­tásba, egyes helyeken az érettségi feladatsorok bújtatva egyetemi szi­gorlati követelményeket tartalmaz­nak. Míg a felsőoktatás nyitottabbá vált, addig a közoktatás idő előtti, szükségtelen versenyhelyzetet te­remt, amely az otthonról hozott kü­lönbségeket erősíti, és nem ad esélyt azok kiegyensúlyozására. Mindenképpen mentesíteni kell ettől a versenytől a közoktatást, és el kell érni, hogy csakis a középiskolai tan­menetben szereplő tananyag lehes­sen az érettségi vizsga tárgya. A két­szintű szelekció éppen azt a célt szolgálná, hogy tehermentesítse a ma egészségtelen mértékben túlter­helt diákot. Például matematikából mást, más módon kellene tanulnia annak a középiskolásnak, aki ebből a tárgyból akar majd felvételizni, míg erre az emeltebb szintű tudása­nyagra nincs szüksége annak, aki egészen más pályára, például jo­gásznak, bölcsésznek készül. A fel­sőoktatási intézmények szabadon eldönthetik majd, hogy emelt vagy nem emelt szintű érettségi vizsga le­gyen-e náluk a felvételi követelmény az egyes szakokon, valamint maguk állapíthatják meg a felvételi pontha­tárokat. Ami a felsőoktatást és a képzési keretszámokat illeti, arról Magyar Bálint elmondta: az egyetemeknek piaci döntéseket kell hozniuk. A fel­sőoktatásban egyre élesebbé válik majd a verseny, úgy a nemzetközi, mind a hazai piacon, és nem az ok­tatási kormányzat fogja eldönteni, mennyi jogászt, közgazdászt, infor­matikust stb. képezzenek. A minisz­térium csak az államilag finanszíro­zott helyekről dönt. Ma a felsőokta­tási intézményekben mintegy fele­fele arányban tanulnak hallgatók az állami és az önköltséges (térítéses) képzés keretében. A nemzetközi „tu­dáspiacon” a hallgatókért kímélet­len verseny folyik; hazánkban arra készülhetünk fel, hogy például a volt szocialista országokból számít­hat jelentős keresletre a magyar fel­sőoktatás. A miniszter ezután szólt az egyete­mek szempontjából egyik legkénye­sebb kérdésről is: a hazai felsőokta­tási intézmények átalakítandó veze­tési struktúrájáról, a „tudós- vagy menedzser-típusú intézményveze­tőt” kérdésköréről. Az intézményi struktúra akkor működőképes és hatékony, ha megvan a kutatás aka­démiai szabadsága, a szakmai mun­ka kompetens irányítása, de emellett - függetlenül - ott áll a racionális alapú piaci menedzselés is. Az intéz­ményeknek fel kell készülniük az új európai kihívásokra. A Bologna-fo­­lyamatról beszélve nem az a kérdés, hogy szükség van-e a változásra, ha­nem inkább az, hogy VALÓDI válto­zás lesz-e, vagy csak átfestjük a cég­táblát „Bologna-színűre” és hozzái­domítjuk, hozzágyötörjük a jelenlegi, elavult struktúrákat. Magyar Bálint nem hagyott kétsé­get afelől, hogy a kormányzatnak nem lesz pénze olyan mértékű tá­mogatást adni a felsőoktatási intéz­ményeknek, amennyire szükség volna, tehát pusztán központi költ­ségvetési forrásból nem lehet majd megvalósítani a szükséges beruhá­zásokat. Az egyetemek finanszírozá­sába, bár nehéz, de okvetlenül szükséges bevonni a magántőkét (ennek sikeres példája a kollégium­építés területe). Az állam különböző ösztönzőkkel serkentheti a cégeket erre. A minisztérium szeretné a kuta­tás-fejlesztési tevékenységet az ed­digieknél jobban támogatni, ám er­re sincs elegendő költségvetési for­rás. A megoldást a miniszter itt is abban látja, hogy sokkal erőtelje­sebben kell bevonni a gazdaságot a K+F-be. A kiváló fiatal szakemberek, a tudós-utánpótlás képzését kiemel­ten fontosnak ítélik meg, ezért az ál­lamilag támogatott PhD-hallgatók keretszámát jövőre 150 fővel emeli meg a minisztérium. • • • Jürgen Koppen EU-nagykövet más elfoglaltsága miatt ugyan nem tudott részt venni a BMEU Konfe­rencián, de sikeres munkát kívánva elküldte üdvözletét a résztvevőknek. • • • A megnyitó beszédek után a konfe­rencia szekciókban folytatta munká­ját. Az első nap délelőttjén oktatási kérdésekről, a bolognai folyamatról és a kétciklusú mérnökképzésről esett szó. A szekció elnöke, Molnár Károly oktatási rektorhelyettes be­vezetőjében elmondta: a bolognai folyamat pozitív kényszer. A Bo­lognai Nyilatkozat 6 pontja közül a 2. pont foglalkozik a kétciklusú kép­zéssel. Ma Magyarországon ez a képzési struktúra azzal járna, hogy megszűnne a duális (főiskolai és egyetemi) képzési rendszer, és he­lyébe az alapdiploma és az arra (külön) ráépíthető mesterdiploma, azaz a felsőfokú képzés nemzetközi gyakorlatában leginkább jellemző BSc és MSc fokozat lineáris rend­szere lépne. Ezek már ismert té­nyek, a megvalósítás módján azon­ban még sok vita van. Az ellenhan­gok leginkább a főiskolák tájékáról hallhatók. Sokan szeretnék, ha az első szint a mai főiskolai szint ma­radna. Ám ez a megoldás nem jó. (Többek között az elméleti tárgyak alacsonyabb óraszáma, s az emiatt hiányzó tetemes kreditpontszám mi­att sem.) Az áttérés feladata kettős - utalt rá a rektorhelyettes.­­ Az el­ső szintű képzésről kiadott tanúsít­ványnak szavatolnia kell: az oklevél tulajdonosa tud annyit, hogy belép­hessen a 2. szintű képzésbe, ahol majd elmélyültebb szakismereteket szerezhet. Ma is gyakorlat, hogy a főiskolai végzettséggel az egyetem­ FOTÓK: PHILIP JÁNOS

Next