KEMÉV Építők, 1984 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
LEÁNYVÁLLALATAINK ÉLETÉBŐL GÉPKÖLCSÖNZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ LEÁNYVÁLLALAT: Új részleggel, a KEMÉV gép- és járműjavító műhelyével egészült ki január 1-től a leányvállalat. A létszám több, mint kétszeresére bővült, így ma már 260 dolgozót foglalkoztatnak itt. Az átszervezés megváltoztatja a gazdálkodás rendszerét. Hiszen míg eddig csak a gépek kölcsönzése volt a leányvállalat feladata, ezen túl az üzem fenntartásával, a gépek javításával, s az ehhez szükséges anyagok beszerzésével, nyilvántartásával is foglalkozni kell. A javítóüzem a leányvállalat saját gépeinek fenntartása mellett 1984-ben terv szerint 18 millió forint értékben végez külső megrendelésekre javításokat. Jól zárta az 1983. évet a leányvállalat. Tervüket 109 százalékra teljesítették. Árbevételük mintegy 120 millió forint, nyereségük is magasabb a tervezettnél: megközelíti a 8 millió forintot. Múlt év decemberében nyílt meg Nyíregyházán a leányvállalat és az Építőipari Gépesítő Vállalat közös fenntartásában a gépkölcsönző bolt — amelyről lapunkban részletesebben is írunk. Itt nemcsak kéziszerszámokat, s kisgépeket, hanem bármilyen építőipari gépet kölcsönözhetnek az ügyfelek. Ez évben tervbe vették a szolgáltatás bővítését. Megyénk valamennyi városában, sőt a jelentősebb nagyközségekben is valamelyik helyi vállalattal, illetve szövetkezettel együttműködve megoldják a megrendelések felvételét. Így a jövőben, akinek valamilyen építőipari masinára van szüksége, nem kell Nyíregyházára utaznia, hanem lakóhelyén is megrendelheti a szükséges berendezést. Az idén mintegy 8 és fél millió forintot költ új gépek beszerzésére a leányvállalat. A piaci igényekhez igazodva elsősorban olyan berendezéseket vásárolnak majd, melyek iránt nagy a kereslet. MUNKÁSELLÁTÓ, SZÁLLODA, VENDÉGLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ LEÁNYVÁLLALAT: Jól sikerült a szilveszter úgy a záhonyi vendégfogadóban, mint a vállalat sóstói, illetve Bethlen Gábor utcai szállodájában. A Bethlen utcai szállóban 90 szovjet vendég búcsúzott az óévtől. 1983 utolsó estéjét a KEMÉV-központ ebédlőjében töltötték a turisták. A jó vacsora mellett vidám műsor is szerepelt a programban, amely keretében Vitai András, Horváth István, Simor Ottó, Hartmann Teréz és Tomasovszki Pál lépett közönség elé. A záhonyi fogadóban mintegy 80 helyi lakos köszöntötte fehér asztal és zeneszó mellett az új évet. A sóstói szállóban pedig a leányvállalat, illetve a KEMÉV dolgozói és családtagjaik szilvesztereztek. 1984 januárjától átvette az ÉPSZER konyháját is a leányvállalat. Január 15-ig — amíg be nem fejezik a konyha fölszerelését — a Tünde utcai telepről szállítják ki a friss, meleg ebédet az ÉPSZER mintegy félezer dolgozója részére. Január 2-től a postások ebédeltetéséről is a leányvállalat gondoskodik. A napi 170—180 adag ételt a vállalat központi konyhájáról szállítják ki. Javában tartanak a tárgyalások más vállalatokkal is az étkeztetés megoldásáról. Fejlesztésekre 1 millió 600 ezer forint áll a leányvállalat rendelkezésére az idén. Ebből az összegből rendezik be az ÉPSZER- konyhát, a sóstói medence fölé új tetőszerkezetet szerelnek föl, s vásárolnak egy ZSUK-ot, valamint egy IZS kistehergépkocsit. Ugyancsak ebből a pénzből szerelnek föl két kazánt a záhonyi vendégfogadó fűtésére. E nagyobb fejlesztések mellett szintén az idén tervezik a sóstói szálló tapétázását, valamint itt, a Bethlen utcai szállóban és a záhonyi fogadóban a folyosói szőnyegek cseréjét. Január 10-ig befejezik Záhonyban a fogadó festését. Az első külföldi turistacsoport január 5-én érkezik a leányvállalat Bethlen utcai szállójába. A 80 szovjet vendég — a szovjet Szputnyik, illetve az IBUSZ utazási iroda szervezésében — két napot tölt a szabolcsi megyeszékhelyen. Január 5-től cukrász is dolgozik a KEMÉV központi konyháján. A konyha és a vállalati büfé ellátása mellett várhatóan az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat több boltjában is pultra kerülnek a fiatal cukrász — a Szakma Ifjú Mestere — készítményei. HÁZI ZSUZSA VENDÉGSÉGBEN AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI INTÉZETBEN. Fennállásának 35. évfordulóját Ünnepelte a közelmúltban az Építéstudományi Intézet, amely 1918-ban létesült. Az évforduló alkalmából szakmai napokat rendeztek az Intézet szentendrei kísérleti telepén, amelyen a legújabb kutatási eredményeiket mutatták be a sajtó, illetve az ETI-vel együttműködő építőipari, ipari és más vállalatok képviselőinek. Egy sikeres munka: évi 30 ezer tonna betonacélt lehet megtakarítani a magyar házgyáraknál, az ÉTI legújabb kutatási eredményei révén. Képünkön acéltakarékos panelek láthatók az ÉTI tartószerkezeti laboratóriumában, ahol a hegesztés nélkül készülő házgyári lakások összeszerelési technológiáját mutatták be. Hárommilliós készlettel megnyílt a gépkölcsönző bolt Vállalatunk az Építőipari Gépesítő Vállalattal közösen gépkölcsönző boltot nyitott Nyíregyházán, az Arany János utcán. Itt ezentúl elsősorban a házépítés befejező munkálataihoz szükséges eszközöket kölcsönözhetnek a magán-, illetve az állami és a szövetkezeti építők, kisiparosok. — Már körülbelül egy éve adunk kölcsön gépeket az építőknek, építkezőknek — mondja Hermann György, vállalatunk gépkölcsönző és szolgáltató leányvállalatának igazgatója. — Azonban az igénylők eddig főként nagyobb gépeket, például földmunkagépeket (kotrókat, dózereket, tömörítőgépeket) autódarukat, betonozó gépláncokat, téliesítő berendezéseket kölcsönöztek. Látva az igényeket és az építőipar előtt álló feladatokat, valamint az építők és a beruházók gondjait, az ÉGV-vel közösen célszerűnek tartjuk a kölcsönadandó gépek körét az épületek befejező, azaz szak-szerelőipari munkálatainál alkalmazhatókkal kibővíteni. A kölcsönző szolgáltatás az ÉGV révén egy országos hálózaton alapul. Tehát, ha valamelyik gép nem áll az igénylők rendelkezésére — és azt kérik, akkor az ÉGV rövid idő alatt hasonlót küld Nyíregyházára. — Hárommillió forint értékű gép van a boltban — közli Homonyik Mihály boltvezető. — A betonkeverőkön, valamint a vakológépeken kívül szinte már mindennel szolgálhatunk, de már azok is előjegyeztethetők, s mire a nagyobb építkezések beindulnak, már lesz bőlük bőven. A láncfűrészeket bejárattuk, azok is kölcsönözhetők, csakúgy mint a sarokcsiszolók, vésők, kalapácsok, s a többi szerszám. Vannak olyan gépek — például a Honda aggregátorok — melyek iránt az igényeket most mérjük fel. Van-e már forgalom? — Hogyne. Eddig elektromos láncfűrészt, vibrocsiszolót, HILTI TE 12-es fúrót vittek. A december 19-i megnyitás és december 31. közötti időben mintegy 3500 forintot forgalmaztunk. Karácsony és szilveszter körül pangás volt, január első napjaiban meg leltároztunk. Egyébként az üzlet árbevételi terve havi 250 ezer forint, de ez nyilván csak akkor realizálható, amikor az építőiparban beindul a nagyüzem. A bolt adottságai, ezzel együtt a munkafeltételek kitűnőek. Az üzletben jelenleg még egyedül dolgozom (ÉGV-kötelékben), de hamarosan lesz társam, helyettesem is. — A gépek javítását, karbantartását hogyan oldják meg? — Most még erre kicsit korai gondolni, mert a gépek vadonatújak, s így garanciálisak is. De később a karbantartásuk, javításuk valószínűleg mindennapjaink része lesz. Azonban ez nemigen okoz gondot, mert én építőgépész vagyok, a kollegám pedig elektromos szakember lesz... De távlati terveinkben — amennyiben erre igény mutatkozik — egy javítóbázis létrehozása is szerepel. Egyébként a gépeket úgy igyekeztünk beszerezni, hogy elegendő alkatrészt is kapjunk hozzájuk. — Végül egy részrehajló kérdés: a gépkölcsönzéseknél a kéméveseknek lesz-e protekciójuk? — Lesz. Ugyanis a bolt működéséhez szükséges gépeket a KEMÉV adja viszont az üzletet az ÉGV üzemelteti. A szerződés egyik pontjának lényege: a KEMÉV minden segítséget megad az ÉGV-nek. Ennek fejében a kémévesek a gépkölcsönzéseknél bizonyos előnyt élveznek. Boltunk egyébként hétköznap 8—17, szombaton pedig 8—12 óra között tart nyitva. CSELÉNYI GYÖRGY Az új gépkölcsönző bolt a megnyitás után. /------------------------------------------------------------------------------------------Kós Károlyra emlékeztünk Sokan vallhatnák magukénak. Egyaránt lehetne mestere képzőművészeknek, irodalmároknak, építészeknek Kós Károly, a század egyik kiemelkedő magyar egyénisége. Mégis jubileum, születésének századik évfordulója kellett ahhoz, hogy emberi nagyságát, teljes életművét megismerhessük. Évjárata szerint a Nyugat nagy nemzedékéhez tartozott, s mikor Kodály Zoltán és Bartók Béla régen elfelejtett dallamokat felkutatva megújította a magyar zenét, Kós Károly Erdélyt járva ugyanebből az ősi, tiszta forrásból merített. Erdély építészeti múltját, népének otthont teremtő igényességét, ösztönös arány- és formaérzékét hozta az útját kereső és azt sokáig nem lelő magyar építészetbe. Hittel és alkotásaiban meg is valósította —, hogy a korszerű, modern építészetet csak a népi építőhagyomány alapján lehet megteremteni. Legszebb épületei: a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön, Budapesten a Városmajor utcai iskola. Templomai sohasem monumentálisak, embertől idegenek. A zebegényi templom például úgy simul a Duna-kanyarba, hogy léte és a táj a legtökéletesebb összhangban állnak. A nagyközönség által legtöbbet látott és legismertebb hazai alkotása a budapesti állatkert, amely hírnevet hozott számára — és 1919- ben katedrát az iparművészeti főiskolán. Kós Károly mégsem fogadta V____________________ el a biztos megélhetést és címet jelentő állást, Erdélyben maradt, népével, népéért sorsot vállalva. Sztánán, az itt felépített, „Varjúvár” nevű otthonában szervezte és fellendítette Erdély kulturális életét. Könyvet írt, újságot szerkesztett. Néhány társával létrehozta az Erdélyi Szépműves Céhet, hogy legyen a könyveknek kiadója és hosszú évekig szerkesztette az Erdélyi Helikont. Könyvet írt a Régi Kalotaszegről, drámát Budai Nagy Antalról, regényt Varjú nemzetség címen. Otthont akart teremteni népének épületeivel és írásaival is. Kós Károly hűséges volt a széphez, akkor is, ha írt és akkor is, ha épített. „A szépségnek fel kell tárulnia a legapróbb részletben is” — vallotta, ezért végzett építőművészhez „méltatlan” feladatokat is. Faragott sakkészletet és készített templomára kapukilincset. Minden műve a teljességre törekvő ember maradandó alkotása, mestermunka. Műveiből is kitűnik: tudatosan önmagát is építő, küzdő, útkereső ember. „A modern építész becsüli az anyagot. Sohasem hazudik. Ami fa, azt fának mutatja, ami vakolat, azzal nem utánoz követ.” — ez a vallomása lehetne számunkra hagyott végrendelete. Műveiben tovább él — ezt mutatta be a vállalatunknál rendezett, Kós Károlyra emlékező kiállítás is. MÁRTONNÉ TÓTH KATALIN